Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-17 / 115. szám
1966, május 17. 3 Kedd KÖRÚTON a Biharugrai Halgazdaságban Milyen ds egy hétköznap a Bd- hflirugrai Halgazdaságban. Ez érdekelt. Körútra indulok hát. A kacsákéi te tőben Reményi Józsefné keütetésvezietJŐ fogad. A délutáni napfény beszűrődik a tágas terem ablakain, ahol Pércsd Jánosaié és Varjú Lajosné dolgozik. A gépek monoton egyhangúsággal zúgnak, néha-néha kattannak egyet. Automata biztosítja aiz állandó hőfokot a gépekben levő tojásofc— Eddig több minit 128 000 darab tojást raktunk gépbe — mondja Reményűié — és 105 260 kiskacsa kelt ki. Tavaly tojáspenész miatt a keltetésd átlag 76 százaié- léikos volt, ez évben 82 százalékos. Ez az eredmény jónak mondható és azzal magyarázható, hogy jobb a törzsállomány elhelyezése. Naponta érkezik a törzsállománytól a friss kacsatojás, átlagosan 2500 darab. Évi tervünk 243 700 tojásból 177 900 naposikaesa átadása. A keltető előreláthatólag július végiéig üzemel. A keltető közvetlen szomszédságában található az előnevelő-te1 kották a tavakra. Az üresen maradt előmevelőket hetente tisztítják, meszelik, fertőtlenítik. Pillanatnyilag is ezt végzi Molnár An- talné, Szilágyi Ilona, Serfőző Mi- hályné, Bagdd La josné és Cs. Nagy Irén. A központban is mindenütt serény munka folyik. Emdtt épül az új toulitúrház, amott tisztára sep- rik, csinosítják az «udvart. És a határban? Kísérőmmel, Tóth Lajosnévail kikerékpározunk a Ludas-tóhoz, ahol "a KISZ-brigád dolgozik. Itt a munkahelye Kiss Ernőnek, Pápa Lajosnak, Bazsó Lajosnak, Dán Jánosnak, Szilágyi Dezsőnek, Forrás Sándornak és Barabás Gézának. A brtgédszállás szépen tisztára meszelve a Halász-lak elnevezést viseli, Ellőtte park, s a szökőkútból vékony sugarak tőrnek fed. Most építenek a fiúk saját részükre kerékpár- és motor- szánt. Éppen a halak és kacsák etetésekor érünk oda. íep. Jelenleg csupán egy reszeben van kacsa, a többiből már kiszálIpari tanulók és szakközépiskolások remekművei Vasárnap délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban dr. Sebestény József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője ünnepi szavakkal nyitotta meg a pályaválasztási kiállítást. A KISZ megyei bizottsága, a Békés megyei Pályaválasztási Tanács és a Szak- munlkástanuló-Initézietek megyei Igazgatósága közreműködésével rendezett bemutatót a szakmunkástanulók, a műszaki és a szakközépiskolák diákjainak munkáiból, vizsgaremekeiből állították össze. A kiállítás az érdeklődő közönség nagy tetszésére a legkülönbözőbb szakmák ifjú művelőinek hávatásszeretetét, ügyességét bizonyította remekbe készült munkadarabók, szép kidolgozású modellek, ötletes szemléltető eszközök révén. A múzeumban a mezőgazdasági, vasiipari és műszeripar' szakmák, a Kullich Gyula Ipari tanuló-intézet tornatermében pír dig a könnyűipari — fa. texti cipő és nyomdaipari — tanulók kiállított munkái tanúskodnak ízlésről, hozzáértésről, szakmaszeretetről. elnöke megnyitó beszédet mond. Egy tetszetős ruhamodell Vésztőről. Csapó Julianna munkája. Megnézzük a törzsállományt. Nagyon szépek a kacsák, a törzsállomány 3364 darabból áll s ebből 2857 a tojó. — Szokott-e néha a róka ideJo- pakodni?. — érdeklődöm Bagdi Viktortól. — Ide mái- kevésbé, mint a régi nádból készült és nádassal körülvett törzstelepre. Különben is kiírtuk: Rókának belépni tilos! — fordítja tréfáira a saót. Esteledik. A nemrég készült gépjavító színiben Pércsd János szereli, javítja a defektes teherautót. A raktáros éppen zárja az ajtót, lejárt a munkaidő. Többen indulnak már hazafelé a napi munka után pihenni. Eltelt egy dcűgos hétköznap. Marik Mária Sri • "FI 'f * Liporelsoresz készítő A Körösvideki Egyesült Cipész Ktsz ebben az évben új termékkel jelentkezik. Az úgynevezett Körös gyógysaandált állítják elő. Ennek az új lábbelinek érdekessége, hogy a talpét fából faragják. A fa talp a láb anatómiai felépítéséhez idomul. A benne való járás kényelmes, biztonságos, lábkímélő. Az állami áruházak egyelőre 3000 pár gyógy szandált rendeltek a kfsz-tői. Az új vonalú lábbeli rövidesen az üzletekbe kerül. Képünkön Báthori Miklósné ci- i pőfeüsőrósz készítő a gyógyszan- : dalhoz szükséges bőrkellékeket J igazítja. tilugarnitúra nádból. A Békési Kosáripari Vállalat tanulói készt tették. Fotó: Dupsi Képzett műszaki apparátust igényel szövetkezeteink erő- és munkagépparkja Megyénk termelőszövetkezeteiben lényegében befejeződött az alapgépesítés. Jó néhány szövetkezet pedig már csaknem komplett erő- és mtmkagépállomány- nyal rendelkezik a növénytermeléshez. Emellett most már mihd- jobban előtérbe kerül az állattenyésztés gépesítése, s mind több szerszámgépet igényelnek a javító-, a kovács-, a bognár- és más műhelyek. Ezeken kívül mind nagyobb gondot k4ll fordítani ezután a külöhböző termények tárolását megkönnyítő gépek beszerzésére is. Amint a fentiekből látható, rohamosan fejlődik a termelőszövetkezetek gazdaságainak gépesítése. Azonban ez ideig az erő- és munkagépek beszerzésével nem tartott lépést a műhelyek felszerelése megfelelő szerszámgépekkel és a gépek karbantartásához szükséges szervizberendezések beállításával. Egy cseppel sem került előtérbe eddig szövetkezeteink jó részében az erő- és munkagépek, de az állattenyésztési, az öntözési és egyéb gépek munkájának, karbantartásának irányításához, ellenőrzéséhez szükséges műszaki apparátus beállítása. A szövetkezetek 60 százalékában mindezt nem biztosítja a jelenlegi gépcsoportvezetők szakmai fel- készültsége. Éppen ezért adott kii a megyei tanács mezőgazdasági osztálya egy javaslatot az apparátus kialakításának módjához, a műszaki vezető gárda kialakításához. Eszerint és a gyakorlati élet szerint is feltétlenül szükséges, hogy minden szövetkezetben egy mérnöki képzettséggel rendelkező műszaki vezető kerüljön, aki megfelelően tudja irányítani a gépek üzemeltetését, karbantartását s meg tudja határozni, hogy milyen erő- és munkagépekre van szükség a szövetkezeti gazdaság egyes üzemágaiban. A gépek szakszerű és minőségi munkájának ellenőrzéséhez feltétlenül szükség van egy úgynevezett gépesítési agronómusra, aki bizonyos fokig mellérendeltje, bizonyos fokig pedig alárendeltje a műszaki vezetőnek. A gépesítési agronómus mellé a nagyobb szövetkezetekben feltétlenül szükség van — természetesen azokban a szövetkezetekben, ahol már gépesítették üzemágaik jó részét — gépesítési brigádvezetőre és külön brigádszerelőre is úgy, mint ahogyan az a gyakorlat folyamán a gépállomásokon kialakult. Feltétlenül fontos, hogy felelős vezetője légyen a kovácsműhelynek, a bognár- és asztalosműhelynek, a gépjavítóműhelynek, az anyag- és alkatrészraktárnak, s a tpár kialakult vagy feltétlenül kialakítandó erő- és munkagép- udvarnak. Ezekben a műhelyekben csakis akkor tudják az ott dolgozók minden időszakra üzemképesé tenni az erő- és munkagépeket, a szükséges felszereléseket, ha képzett és mindenért felelősséget érző műsizaki vezető irányítja őket. Szövetkezeteink zöme már több mint 25 erőgéppel rendelkezik egyenként, de nem ritka, amelyik 50—60-nal is. A szemlélet azonban — tisztelet a kivételnek — olyan, mint amikor csak 2—3 erőgéppel rendelkeztek, amikor is ezek irányításához nem kellett különösebb képzettség és gyakorlat. Most már nemcsak az szükséges elengedhetetlenül, hogy a szövetkezeti gépek munkáját, karbantartását mérnöki képesítéssel rendelkező műszaki vezető irányítsa, hanem az is, hogy beosztottjai, a különböző műhelyek vezetői is szakmájukat jól értő, képzett emberek legyenek. A megfelelő szakemberek munkába állítása, s felelősségteljes műhely- vagy csoportvezetői beosztása elég lassú még egy sor szövetkezetben. Azért, mert irányító tevékenységük, felelős beosztásuk nem jut kifejezésre megfelelő anyagi juttatásban. Ha szövetkezeteink azt akarják, hogy zavartalan legyen a munka valamennyi műhelyben, akkor ne sajnálják a műhelyvezetőktől az őket törvényesen megillető 10—15 százalék többletjuttatást. * A magasabb bér kötelez. Többek között arra, hogy a kovácsműhelyek környéke ne legyen szinte járhatatla- nul tele különböző vasakkal, kimustrált szekér- és munkagépalkatrészekkel, a bognárműhely környékén ne heverjen szana- széjjel az időjárásnak kitéve az értékes szerszámfa stb. Ezek után időzzünk egy kicsit a gépudvar kialakításánál és a gépudvarfelelős személyénél. Eddig az volt a gyakorlat szövetkezeteinkben, hogy a sok százezer avagy egymillió forintnál is többet érő erő- és munkagépeknek nem volt felelősük. A traktorosok egy része' otthagyta az egyes munkagépeket, ahol másikat kapcsolt az erőgépre, leginkább a földeken vagy jó esetben valahol a major egyik zugában. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya már tavalyelőtt kezdte sürgetni szövetkezeteinket, hogy alakítsák ki a gépudvart. Eddig mintegy 40 szövetkezet ismerte fel ennek jelentőségét a megye 160 szövetkezete közül. Azért halogatják a gépudvar kialakítását, mert pénzbe kerül a körülkerítése, s természetesen kiadást jelent a gjépudvairfelelős beállítása is. Ám mi ez a kiadás ahhoz képest. amikor nincs biztosítva az erő- és munkagépek megvédése, és konzerválásuk sem az időjárás viszontagságai ellen. Egy rátermett gépudvarfelelős arra is tud ügyelni, hogy például a vetőgépeket annyi csoroszlyával, magle- vezeí-ő csővel húzassák be, ameny- nyivel kihúzatták. Így aligha fordulna elő olyan eset, mint egyes helyeken, hogy a négyzetes kukoricavető gép tömörítőkerekek nélkül került vissza a földről. Az szinte általános gyakorlat, hogy az ekék kormánylemezei csak addig fényesek, amíg szántanak, aztán a rozsda marja. Azt mondani sem kell, hogy a kormánylemezek ötszöri-hatszori berozsdásodá- sa több romlást jelent, mintha egész évben folyamatosan szántanának vele. Ilyen és hasonló példák követelik a gépudvar mielőbbi kialakítását és gépudvarfelelős beállítását minden szövetkezetben. A gépudvarfelelős, a műszaki vezetők. a gépesítési agronómus és más felelősök bére csak filléreknek számít amellett a hatalmas érték mellett, amit a gépek szakszerű irányítása, karbantartása, az illetéktelenektől és az időjárástól való megvédése jelent. K. I.
