Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
RM6. május 15. 4 Vasárnap Május 18—22-ig országos sajtókiállitás Békéscsabán Ritkán gondol az olvasó arra, hogy miként készül és hogyan jut. el hozzá a kedvenc lapja. S még kevésbé van ismerete arról, hogy hánjjféle újság, folyóirat között válogathatnak a különféle érdeklődésű és a szakma legújabb eredményeit figyelemmel kísérő olvasók. A Magyar Posta érdeklődésre számot tartó kezdeményezése jutott el most Békéscsabára. A Posta Központi Hírlapiroda rendezésében hírlap- és szakfolyóirat kiállítás nyílik a városi tanács dísztermében. Békéscsaba a T6. város az országban, ahol a sajtókiállítás megrendezésre kerül. A hírlapárusító helyeken a vásárlók általában 30—40-féle lapot láthatnak, ezzel szemben a posta 700-nál többféle kiadvány terjesztésével foglalkozik. A kiállításon láthatók csak előfizetésben terjesztett újságok, folyóiratok is. Megtalálhatók itt a szocialista országok vezető lapjai és a nyugati államok haladó szellemű politikai folyóiratai. A kiállítást május lS-án, szerdán délután 5 órakor Such János, a városi pártbizottság első titkára nyitja meg. A kiállítás május 19— 22-ig, 10-től 20 óráig tart nyitva. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a múlt érdekességei: a 260 évvel ezelőtt — 1705-ben — megjelent első magyar újság, a MERCURIUS HUNGARICUS, a Rákóczi-szabadságharc hadi újságja, amelyet latinul írtak. Továbbá az első magyar nyelvű újság, a MAGYAR HÍRMONDÓ, amely 1780-ban jelent meg Pozsonyban. A postai hírlapterjesztés 15 éves fejlődését szemléltető grafikonok mellett Békéscsaba város és Békés megye sajtójának fejlődését is láthatják az érdeklődők. Riport- kép-sorozat mutatja be, hogyan készül a Békés megyei NÉPÚJSÁG, és jut el az olvasókhoz. A kiállítás még több meglepetéssel bővelkedik, így a Békés megyei Népújság kiadóhivatala minden századik látogatót jutalmazni kívánja. A bélyeggyűjtőknek is örömmel szolgál a kiállítás. Mindazoknak, akik az NDK (Képes Magazin) című magyar nyelvű képes folyóiratra 1 évre előfizetnek, a kiadó 9 darabból álló bélyegsort ajándékoz. A sajtókiállítás megrendezésének célja, hogy a posta ezzel is hozzájáruljon Békéscsaba város lakói szélesebb kultúrszínvonalának emeléséhez. A bemutatott lapok tartalmáról és előfizetési lehetőségeiről minden érdeklődőnek tájékoztatást nyújt. A kiállítás megtekintése díjía- j lan. I MIBŐL? Takarékoskodás lakásra, családi házra — Tervek az OTP-nél Beszédünk, írásunk Ha a 100-at „elosszuk” 7-tel Vendégként egy számtanórát látogattam, amikor a tanító néni egyik kérdésében elhangzott a fenti mondat. Hogy éppen 100 és 7 volt-e benne ,a két szám, arra nem mernék mérget venni, nem is fontos: az elosszuk igealak miatt ragadt meg emlékezetemben ez a jelenet. Nagyon gyakori hiba ugyanis, hogy a í végű igéket — amilyen az oszt, eloszt — helytelenül ragozzák. „Osszuk el a 100-at 7-tel!” — ez helyes így, mert felszólítást fejezünk ki vele. Kijelentés esetén azonban helytelen az osszuk, j ily enkor osztjuk a helyes alak: „Ha a 10ü-at elosztjuk 7-tel...” Nyelvünknek réges-régi sajátsága, hogy a t végű igék kije- ! lentő és felszólító alakjait a tárgyas ragozásban határozottan elkülönítjük (nem elkülönítsük) egymástól: » Kijelentő mód Felszólító mód (én) osztom , osszam (te) osztod osszad v. oszd (ő) osztja ossza (mi) osztjuk osszuk (ti) osztjátok osszátok (ők) osztják osszák Azokat az igealakokat szokták hibásan mondani, melyekben a t végű igetőhöz (pl. oszt-) j-vel kezdődő rag járul: osztja, osztjuk stb. Ha helyesen használjuk a fenti igealakokat, azok világosan jelzik, hogy kijelentés vagy felszólítás-e a szándékunk. De ha a felszólítást is, a kijelentést is az osszuk igealakkal próbáljuk kifejezni, akkor a különbség elmosásával a homályt terjesztjük (pedig azt ne terjesszük!) beszédünkben, és nyelvünket egy értékes kifejezőeszköztől fosztjuk meg. Szegényítjük nyelvünket e kettősség megszüntetésével, pedig inkább azon legyünk, hogy ne szegényesük, hanem- gazdagítsuk, és így mondanivalónkat minél hívebben, minél szemléletesebben tudjuk kifejezni általa! „Az állam ossza szét az árut” — hallottam egy előadásban. A beszélő szándéka kijelentés volt, ezért itt a felszólító forma ellentétiben állt a kijelentő tartalommal, s ez nehezítette a világos és azonnali megértést. Csak felszólításként mondhatjuk: „Az állam ossza szét az árut!” Ez a mondat tudniillik nem pontosan azt jelenti, mint kijelentő párja, melyet így mondunk helyesen: „Az állam osztja szét az árut.” Sajnos, lépten-nyomon hallunk ilyeneket: ,,H:; megváltoztassa az álláspontját...” (helyesen: megváltoztatja); „Ha ezt kiszámítsa..A (helyesen: kiszámítja); „Nem tehessük meg...” (helyesen: tehetjük); „Ha nem teljesítsük a tervet...” (helyesen: teljesítjük); „Nem mondhassátok azt...” (helyesen: mondhatjátok);' „Ha meglátogassák a fiai...” (helyesen meglátogatják). Efféle mondatokkal is sokszor találkozunk: „Mért nem szüntessük meg a hibát?” (helye- I sen: szüntetjük); „Ezt maga is tudhassa'.” (helyesen: tudhatja); | „Ha felbontsák a csomagot, majd meglássák, mi van benne” (helyesen: felbontják, meglátják). A jót persze nem üldözzük! Felszólító módban nyugodtan mondhatjuk: „Arra vártak, hogy felbontsák a csomagot, és meglássák, mi van benne.” (Ilyenkor éppen a felbontják és a meglátják alak volna helytelen.) Néha meg mindkét alak egyformán használható: „Lássa, itt a baj!” — ez a felszólító forma nem kevésbé helyes, mint kijelentő módú változata: „Látja, itt a baj!” A 'beszélő szándékától függően mind a kettő helyes lehet, éppúgy, mint ahogy egyaránt jók akö- ivetkező tegező változatok: „Lásd, itt a baj!” és „Látod, itt a baj!” Dr. Pásztor Emil főiskolai adjunktus Az elmúlt öt éviben megyénkben sok ezer egyéni kis csailádi ház, OTP-társas'ház, szövetkezeti és állami lakás épült, de még messzi vagyunk attól, hogy elmondhassuk — mindenkinek megvan az igényét kielégítő lakása. Érthető tehát, hogy ahol a takarékbetétbe havonta rendszeresen féloeteszd'k a család egyik tag7 jának keresetét, azok négy-öt év alatt rendelkeznek olyan alaptőkével, hogy azzal már neki lehelt kezdeni a családi ház építésének. — Az elmúlt évek során sok ezer olyan betétesünk volt és van ez idő szerint is, akik e módszerrel teremtik meg az otthont — mondották az OTP-ben. Majd így folytatták: elmondhatjuk, hogy öt-hait évi takarékoskodás s az ehhez .kért állami kölcsön támogatás a hetedik évben már a családi házait jelenti. Megkönnyítette a csalédiház-építkezést az is, hogy bő választékban áll rendelkezésre típusterv, amely tartalmazza az anyagszükségletet és mód van arra, hogy a takarékoskodásra szánt idő alatt a szükséges anyagokat folyamatosan szerezze be az építtető. — Mennyi kölcsön támogatást adtak a családiház-építkezés- hez? — Az öisszegyüjtött forintokhoz megyénkben az elmúlt öt évben mintegy 50 millió forint kölcsön- támogatást nyújtottunk s ebből több mint 5 ezer családi ház épült fel. — Űj forma a társasházépítés.1 Ez hogy függ össze az előtaka rékoskodással? — Betéteseink jelentős része mór a modem forma iránt vonzódik és ezt bizonyítja, hogy az emeletes társasházak iránt ma már nemcsak a városokban, de a községekben is megnőtt az érdeklődés. A jelentkezések sorrendjében, a felajánlott előtörlesztések figyelembevételével a három városban és négy községben .folyamatosan ki tudjuk elégíteni az igényeket. — Milyen lakásokat építenek itt? — Ezek között két-három-négy szobás lakások vannak, s a minimális előtörlesztés 25 százalék. Ez, amely a lakások nagyságától függően 40—70 ezer forint, s ennek az összegnek az összegyűjtéséhez már esetleg 8—10 év is szükséges. A példák azonban azt ! bizonyítják, hogy ez a cél sein elérhetetlen. — Milyen tervek valósulnak meg a harmadik ötéves tervben? — Befejezzük Békéscsabán a 157 lakásos Makin utcai lakótelepeit, megkezdődik a Tanácsköztársaság útjának modern társas- házakkal történő beépítése, mintegy 200 lakás lesz itt. Megépül a Dózsa György úti toronyház 36 lakása. Gyulán a Béke sugárút és a Haiáesi utca által határolt területen 300 lakás épül fel, Orosházán a Bajnok és a Gyopár út közötti területen ugyancsak 300 lakást építünk. A községekben pedig, így Gyomén, Békésen, Me- zőberényben, Mezőkovácsházán, Tótkomlóson, Nagyszénáson, Szeghalmon és Szarvason isÉ építünk társasházakait — fejezték be nyilatkozatukat az OTP illetékesei. Arató István fővárosi festőművész kiállítása Békéscsabán A Képcsarnok Vállalat békéscsabai boltjában május 20-án, pénteken, délután 5 órakor nyitják meg Arató István fővárosi festőművész tárlatát. Arató István angyalföldi festő- rpűvósz, témáit a periférián találja. Hangvétele hasonlatos József Attila és Kassáik Lajos költeményeihez. Újra meg újra a külváros tájai ihletik meg: Óbuda és Lágymányos- jellegzetességei jelennek meg vásznain. Stílusa, hangvétele, tónusa bizonyos fokig hasonlatos az alföldi festők irányzatához. A két hétig nyitva tartó tárlaton Ldpták Pál békéscsabai festőművész mond bevezetőt. Ajtaja nyitva áll Talán egyformán ismerik Végh Lászlót Békésen kicsik és nagyok. Tanár. A kicsikkel, a gyermekekkel az iskolában van kapcsolata, a nagyokkal a^mép- frontmozgalornban. A községi népfronitibizatibság elnöke már több éve. A nép művelése, az egyszerű emberek fejlődésének elősegítése volt mindig a célja és ma is az. A legszebb feladat nevelni, tanítani. Talán éppen ezért választotta annak idején ezt a pályát. S azóta is teljes szívvel, odaadással tanítja a szép megismerésére a gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Már 1931-ben — amikor először lépett a katedrám — hivatásának tekintette ezt a pályát. Nemcsak a gyerekeket tanította már akkor sem, hanem a békési földmunkásokat is. Az akkori „Népkör” ismert előadója volt. Természettudományi, és ismeretterjesztő előadásokat tartott s a békési kubikosok hálás közönségnek bizonyultak. Egv-egy összejövetel alkalmával rendszerint telt ház volt. Végh László még ma is szívesen emlékezik vissza erre az időre. A felszabadulást követő hetekben szintén ott találkoztak véle a békésiék, ahol a felvilágosító szóra, a meggyőző érvekre éppen a legnagyobb szükség volt. Áldozatkészségét kifejezni csak régen elkapta totó nagy szavaikkal lehetne, de ezek frázisként hatnának. Egyéniségéhez, csendes, szerény megjelenéséhez pedig ez nem illene. Amikor erről beszélgetünk, csak annyit mond: Ügy éreztem, ezt kell tenni. Most is Úgy érzi, nem tudná nyugodtan nézni, hogy mások dolgoznak a közös ügyért, áldozatkészen segítik a község fejlődését, neki is cselekednie kell, ott kell lennie, ahol szükség van a felvilágosító szóra. A község sorsa mindig érdekelte és mint a népfront elnöke, so- j kát is- teaz azért, hogy meggyorsítsák a fejlődésit, az emberek fel- emelkedését. A vízműtársulat létrehozásán különösen sokat fáradozott. — Mindig az volt a váigyam — mondja —, hogy jó ivóvíz legyen minden utcában, minden házban. A községi tanács biztosított erre 5 millió forintot, azonban ebben a nagy községben ez kevés lett volna. A lakosság hozzájárulására volt szükség. Jöttek is az első szóra, amikor a szervezésre került a sor. -Ezt a munkát százötven-kétszáz ember segítette, járták az utcákat, beszélgettek a község lakóival. A nagy feladaton már túl vannak, de mindig akad megvalósíta- nivaló. És amikor ezekről szó van, Végh László újabb és újabb ötletekkel gazdagítja a tanácskozásokat, s javaslatait, ötleteit mindig szívesen fogadják. Tanácstag isi, s éppen ezért jól ismeri, mikor, milyen feladatokat kell megoldani. Mi az, ami a legsürgetőbb, ahová társadalmi munkát vagy egyéb segítséget kell szervezni. Sokat törődik a termelőszövetkezetekkel is, s a népfrontbi- zottsági üiésekfe a legtöbbször meghívja a tsz-brigádvezetőket. Mondván: ismerjék meg a község életét, mert ezeken a megbeszéléseken sok tapasztalatot szerezhetnek még akkor is, ha nemcsak termelőszövetkezeti problémákról van szó. Most a szocialista brigádmozgalom van napirenden a Hazafias Népfront megbeszélé- isein. Ebben nyújtanak segítséget ia termelőszövetkezeteknek. A tanyasi lakosság kulturális felemelkedésének elősegítésére a járásiban elsőnek hozták létre a tanyai népfronitcsoportokat. A rosszerdei csoport május végén már egy nagyszabású rendezvényt is tart a tanyavilág lakóinak. Végh Lászió mindig arra törekszik, hogy az ügynek egyre több embert nyerjen meg. Ajtaja mindig nyitva áll az emberek előtt. A nap bármely órájában felkereshetik, és fel is keresik, hogy megbeszéljék a soron levő tennivalókat, tanácsolt kérjenek. Tisztelet övezi a községben. a vezetőktől kezdve az egyszerű emberekig. Ez a tisztelet azonban kölcsönös és mélységesen mély emberi érzésekből fakad. Végh László azt vallja; ha megadjuk embertársainknak a kellő tiszteletet, viszonzásul mi is azt kapjuk. A népfrontmozgalomban sok ilyen kapcsolat alakult ki az emberek között, s ez jól, nagyon jól van így. Kasnyik Judit Hat Puskin dédunoka él Moszkvában A Szovjetunió fővárosában a nagy orosz költőnek, Alekszandr Szergejevics Puskinnak hat dédunokája él, közülük három Puskin vezetéknevét viseli. A moszkvai Puskin Múzeumban most kifüggesztették a nagy költő hat egyenes ági leszármazottjának közös képét. A Puskin dédunokákat a kép egyenruhában ábrázolja, amit egyikük felolvassa a költő egyik versét, s a többi figyelmesen hallgatja. Érdekes, hogy az egyik dédunoka meglepően hasonlít világhírű őséhez. Különösen, amióta Puskinhoz hasonló rövid körszakállt hord, amitől a hasonlóság még inkább kidomborodik.
