Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
19W. május 15. I 2 Vasárnap n Kairó Nasszer elnök alexandriai rezidenciájában, Mámurában, szombaton reggel az EAK elnöke és Koszigin szovjet kormányfő újabb megbeszélést tartott. Az eszmecsere során az elnök meghívta vendégét, ebédeljen vele. Részt vett az elnök ebédjén szovjet részről Gromiko külügyminiszter és a delegáció több tagja, egyiptomi részről Amer marsall, Zakaria Mohieddin miniszterelnök, valamint a kormány több tagja. Alexandria a szovjet, vendégek számára káprázatos fogadtatást rendezett. Pénteken egyébként is ünnep volt. Ez a mohamedán vasárnap: ilyenkor az alexandriai nép a tengerpartra kirándul, családostól egész napra kiköltözik a híres Kornis pálmafái, színes napernyői alá. Most a szovjet vendégek köszöntésére annyian jöttek el, hogy a tengerparti úton alig lehetett mozogni: a nyitott gépkocsi, amelyben Nasszer és Koszigin egymás mellett állva, kalaplengetve fogadta a lelkes, üdvözlő kiáltásokat, negyven perc alatt tette meg azt a mintegy tízkilométeres utat, amely a Mo- harrem Bey-t a Raszel Tin palotával összeköti. A lépésben haladó gépkocsisorra valóságos virágeső hullott, míg a fogadtatás hivatalos színhelyétől a szovjet delegáció szállásáig ért. Az esti fogadáson Nasszer és Koszi gin pohárköszön tőjében a szovjet—egyiptomi barátságot méltatta. Nasszer elnök emlékeztetett arra, hogy a régi Egyiptom, amely idegenek gyarmata volt, egyáltalán nem léphetett kapcsolatba a Szovjetunióval. A független EAK viszont az imperializmus jármától megszabadulva, olyan szoros baráti viszonyt épített ki a Szovjetunióval, amely minden válságon keresz- tülsegítette. Koszigin válaszában ismét kijelentette: a Szovjetunió, mint eddig is, ezentúl is minden téren az EAK oldalán áll. s az imperialisták semmiféle mesterkedése nem tudja megbontani a szovjet és az egyiptomi néo barátságát. Nasszer elnök és a szovjet delegáció hajón utazik Port-Saidba. Az elnöki jachtot, a „Horrejaat” az EAK haditengerészetének egyFÉRFI ÉS NÓI 'segédmunkásokat, KŐFARAGÓKAT, MŰKÖVESEKET. MÜKÖCSfSZOLQKAT. KŐMŰVESEKET, Ácsokat ÁLLANDÓ BUDAPESTI MUNKÁRA FELVESZÜNK. VIDÉKIEKNEK SZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: ÉRJ *43. SZ. AÉV BP. XI., DOMBÓVÁRI ÜT 19. (4-es, 47-es villamossal). 2(19 —Kosziéin •e Alexandriában Kádár János fogadta Max Reimannt ségei kísérik az alexandriai kikötőtől a Szuezi csatorna bejáratáig. A jacht fedélzetén tovább folyik majd a két elnök megbeszélése. Port-Saidban vasárnap a látogatók megtekintik azt ez új városnegyedet, amelyet a hármas agresszió idején lerombolt házak helyén emeltek. Áthalad a gépkocsisor azon az utcán is, amelyet most neveztek el Volgográd útnak. A tervek szerint a két elnök vasárnap megtekinti a kikötőt, a hajójavító-műhelyeket és a Szuezi csatornán átkelve Afrikából ellátogat Ázsiába is: a port- íuaadi part ugyanis már ázsiai terület. (MTI) Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, aki részt vett a nyugat-európai országok kommunista pártjai Becsben megtartott tanácskozásán, átutazóban Budapestre érkezett. Reimann elvtársat pénteken fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Sztrájkolnak Saigon Saigonban szombaton reggel merényletet követtek el Nguyen Csu dél-vietnami politikus, volt közép-vietnami rendőrfőnök ellen. Nguyen Csut háza kapujában több lövés érte, s amikor, kórházba szállították, belehalt sérüléseibe. Hírügynökségi jelentések hozzáteszik, hogy az utóbbi időben több közép-vietnami politikus lett gyilkosság áldozata. Az AFP saigoni amerikai körökből szerzett értesülés alapján azt írja, hogy az amerikaiaknak nagy gondot okoz a íelszabadí- tási front befolyásának növekedése az amerikaiak által alkalmazott vietnami munkások között. Mintegy 30 900 ilyen munkás van a különböző amerikai építkezéseken. A munkások különféle sztrájkokat tartottak, tiltakozásul az ellen, hogy túlságosan kevés közlekedési eszközt bocsátanak a vietnami dolgozók rendelkezésére, hogy az amerikai alkalmazottak hátrányos megkülönböztetésben részesítik a vietnami munkásokat. Da Nang- ban például a feszültség oka a ■ a dél-vielnam koreai szakemberek által megkövetelt kemény munkamódszer volt. A Felszabadulás hírügynökség közlése szerint a dél-vietnami felszabadító hadsereg és a gerillák áprilisi támadásaik során egy-egy esetben száz vagy még Vietnamha mentek... Moszkva ,,Minket ne keressetek. Már ön- nállóak vagyunk. Megyünk Vietnamba harcolni. Pavlik és Ólja.” —1 Ezzel a levélkével jelentkezett egy aggódó apa az egyik moszkvai pályaudvari, rendőrségen. Elmondotta, hogy amikor feleségével a munkából hazatért, gyermekeinek hűlt helye volt, s az asztalon találták az előbb idézett kusza sorokat. A moszkvai rendőrség nyomban körtelefont adott le. Pavlik és hétéves húga régóta készült a vietnami útra. Térképet szereztek be, egy táskára való kenyeret vásároltak és autóbuszon ■mentek az egyik peremvárosi vasútállomásig. Ott egy éjszakát lépcsőházban kuporogva töltöttek el, majd vonatra szálltak. A Moszkvától 100 kilométerre levő Voszkreszenszk pályaudvarán belebotlottak nagynénjükbe, s az sürgősen visszavitte Moszkvába a „vietnami önkénteseket”. i munkások annál is több veszteséget okoztak az ellenségnek. Saigonban amerikai részről is elismerik a harci veszteségek nagyságát, egy szombati Reuter- jelentés szerint a múlt héten az amerikaiak háromszor annyi katonát vesztettek, mint a dél-vietnami kormányhadsereg. Ezt azzal magyarázzák, hogy a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai fegyveres erők létszáma most már megközelíti a dél-vietnami kormányhadsereg létszámát, másrészt az amerikaiak nagyszabású katonai műveleteket bonyolítanak le, messzebbre távoznak támaszpontjaiktól, mint Ky katonái. Hozzáteszik azonban, hogy a felszabadító erőkkel viszonylag ritkán csapnak össze, mert azok harci módszere nem a nagyszabású csatározás. Dél-Vietnam tizenhárom püspöki kerületének papjai és világi személyiségei hétfőn katolikus kongresszust tartanak Saigonban. A kongresszus fő témája a választási kampány lesz, nevezetesen egy bizottság felállítása, amelynek az a feladata, hogy összehangolja a , katolikus szervezetek választásokat előkészítő tevékenységét. (MTI) Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság osztályvezetője. A két párt képviselői eszmecserét folytattak a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról. A megbeszélések során a két párt között a megtárgyalt kérdésekben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. Mindkét részről hangsúlyozták, hogy a nyugatnémet revansista milita- rizmus az Amerikai Egyesült Államok támogatásával fokozott erőfeszítéseket tesz az atomfegyverek megszerzésére, ami súlyosan veszélyezteti Európa és a világ békéjét. A két párt egyetért abban, hogy a nyugatnémet imperialisták törekvései a leghatásosabban az európai biztonsági rendszer megteremtésével hiúsíthatok meg. ! A Magyar Szocialista Munkáspárt úgy véli, hogy az európai , béke és Németország jövője szempontjából nagy jelentőségű a Német Kommunista Párt harca és teljes mértékben támogatja a legalitásért folytatott küzdelmét. Az eszmecsere során a két párt képviselői foglalkoztak a vietnami helyzettel. Megállapították, hogy a világ valamennyi haladó ereje támogatja az amerikai betolakodók ellen harcoló vietnami nép küzdelmét. * * * Max Reimann elvtárs, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára szombaton elutazott hazánkból. A POLGÁRI VÉDELEM SZEREPE III. A háborúja való tervszerű felkészülésnek az a célja, hogy az ország bármikor szembe tudjon szállni a támadóval és atomfegyvereivel megsemmisítő válaszcsapást mérhessen rá. A legrövidebb idő alatt ki tudja vívni a győzelmet. Képes legyen minimálisra csökkenteni az ellenség atomcsapásai által okozható veszteségeket és a lakosság megőrizze erkölcsi, politikai szilárdságát és győzniakarását. A felkészítés három fő részből áll: A fegyveres erőknek; az ország gazdasági életének; és a lakosság felkészítéséből. Vizsgálataink tárgyát a hátország védelmének fogalmára szűkítve rögzíthetjük, hogy ez azoknak az aktív és passzív védelmi rendszabályoknak az összessége, amelyek az ellenség fegyveres erőinek a hátország ellen irányuló támadását vannak hivatva közvetlenül elhárítani, illetve annak következményeit csökkenteni és felszámolni. Cikkünkben a hadsereg más alakulatai felkészítési feladatainak mellőzésével csak a polgári védelem és a lakosság tevékenységét taglaljuk. Vizsgáljuk meg részleteiben a polgári védelem működését. Először foglalkozunk a háború idején, majd a felkészülési, tehát jelen időszakban végzendő polgári védelmi munkával. A polgári védelem az országos védelmi intézkedések rendszerét képezi, amelyet még békében a lakosságnak és a népgazdaságnak a rakéta-, atom-, vegyi, biológiai fegyverek elleni védelme, vala-* minit mentési és halaszthatatlan helyreállítási munkák elvégzése céljából kell előzetesen megvalósítani. A polgári védelem fő funkciója, hogy háború idején biztosítsa az ország valamennyi irányító szervének normális tevékenységéhez és a népgazdaság hatásos működéséhez szükséges feltételeket. Ez a lakosság tömegpusztító eszközök elleni maximális védelmével, a sérültek széles körű ellátásával és az ellenséges atomcsapások következményeinek gyors felszámolásával érhető el. A korszerű védelem egyik módja a távolsági védelem, amely az ország különösen veszélyeztetett településeiből a lakosság kitelepítését jelenti. Ez történhet városon kívülre vagy nagyobb távolságra. Ennek célja a lakosság biztonságba helyezésén kívül olyan tervszerű, nagyobb erőösz- szevonás, amely bázisát képezheti a támadást ért terület, város megsegítő egységeinek. A második világháború tapasztalatai és a nukleáris fegyverkísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a személyi veszteség aránytalanul kisebb, ha a lakosság időben a föld alatti védőlétesítményekbe vonul. Számos — ezt bizonyító — eset közül Hirosima és Nagaszaki példájára hivatkozunk, ahol a veszteség lényegesen kisebb lett volna, ha a támadást légiriadó előzi meg és a lakosság levonul az óvóhelyekre. Ezek a tények nyomatékosan aláhúzzák az óvóhelyek, árokóvóhelyek és egyéb föld alatti létesítmények előkészítésének, kiépítésének a fontosságát, amelyet részlegesen szintén a felkészülés időszakában kell végrehajtani. Itt jegyezzük meg, hogy az egyszerű árokóvóhely is teljes vagy részleges védelmet nyújthat a különböző hatások ellen. A tömegpusztító fegyverek bármelyikével végrehajtott támadás következtében — jellegüknek megfelelő — összefüggő nagy kár- terület alakul ki. A támadás után az elsődleges mentési és ideiglenes helyreállító munkák sikerének legfőbb biztosítéka a polgári védelmi egységek gyors, szakszerű és összehangolt beavatkozása. A legelső teendő a sérültek felkutatása, egészségügyi ellátása, amelyet szorosan együttműködve az egészségügyi, műszaki, mentő- és vegyvédelmi szakegységek végeznek. A kárt szenvedett terület részleges kiürítése, a lakosság és a sérültek elszállítása, elhelyezése, élelmezése a sugár- és vegyi szennyezetté vált személyek, anyagok mentesítése, a megrongálódott közművek és termélőob- jektumok, intézmények helyreállítása olyan bonyolult feladat, amelyet csali .speciálisan felszerelt es kiképzett szakegységek, alakulatok képesek végrehajtani. Amennyire összetettek a háborús funkciók, annyira sokrétűek a jelen időszak feladatai is. Az utóbbi függvénye az előző sikerének, egyik döntő meg Határozója lehet a hátország erejének, közvetve a hadsereg ütőképességének és végső fokon befolyásolhatja a háború kimenetelét. A polgári védelem feladatát és az állampolgárok ez irányú kötelezettségét a honvédelemről szóló 1960. évi törvény és a végrehajtásáról szóló utasítás határozza meg. Ez utóbbi kimondja: „A polgári védelem célja az ország területén a légitámadások esetére a védekezés államigazgatási és társadalmi megszervezése, a lakosságnak a légitámadás esetére való előkészítése, valamint a légitámadások hatásainak csökkentése.'’ A polgári védelmi kötelezettség magába foglalja: — A polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvétel kö’ele- zettségét; — A polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátásának kötelezettségét; — A polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyek vonatkozásában a megjelenési és bejelentési kötelezettséget. A továbbiakban a rendelet meghatározza a kötelezettség terjedelmét és körét, tehát mindazon körülményeket, amelyek fennforgása esetén az állampolgárok kötelesek polgári védelmi feladatok ellátására. (Folytatjuk) Dr. Szalay Tibor jhdgy.
