Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

U66, április 15. Péntek 3 Jó kulcs az értelemhez és az érzelemhez Vitathatatlan tény az, hogy a szövetkezetnek azok a dol­gozó parasztok a gazdái, akik tagként belépve bevitték föld­jeiket, fölös számú állataikat, gazdasági felszereléseiket és rendszeresen részt vesznek a közös munkában. Törvény adta .joguk, hogy azokat válasszák ki soraik közül vezetőiknek, js addig hagyják meg őket tiszt­ségükben, amíg bizalommal viszonozzák a bizalmat és min­den tudásukkal a közös gazda­ság fejlődésén, a szövetkezeti gazdák jövedelmének, jólété­nek növekedésén fáradoznak. A választott szövetkezeti ve­zetők nagy többségének irányí­tó munkájában nincs is külö­nösebb kifogásolni- és kivetni­való. Egész sor elnök iránt már egy-másfél évtized óta is­métlődik újra a bizalom, mert azóta is a szövetkezeti gazdák közül valóknak érzik magukat s közülük valóknak tartja őket a gazdák többsége is. Még akkor is, ha a közös cél érde­kében néha keményen vagy szigorúan, a törvény betűi szerint kell fellépjen az elnök egyesek ellen. Azonban az elnök a legna­gyobb erőfeszítés árán sem tud egymaga rendet tartani, külö­nösen nem a szövetkezet leg­fontosabb fói*ma. a közgyűlés nélkül. Közüfck egyesek mégis enélkül próbálgatják. * Szövet­kezetek egész sorát tudnánk felsorolni, amelyekben tavaly mindössze kétszer hívták össze a közgyűlést. Az igazgatóság is csak ritkán ülésezett, s ráadá­sul nem tartották meg rend­szeresen sem az üzemegysé­genkénti, sem a brigádonkénti értekezletet. Mikor, hol talál­kozzon az elnök a szövetkezet gazdáival? Itt-ott, véletlenül? Vagy úgy, hogy egyes emberek eltökélt makacssággal egy fel vagy egész napot várjanak rá­juk az irodája előtt? Több helyütt az elnökhelyet­tesek, az üzemegységvezetők és a brigádvezetők önállóságot kaptak abhoz, hogy a szövet­kezeti gazdák kisebb-nagyobb ügyeit felelősséggel, rövid úton elintézzék. Azonban vannak szövetkezeti gazdák, akik csak mit kérdezni tőlem. Hát, ha már az igazat kell mondanom, bevallom, nyomban észrevettem rajta, hogy alaposan be van csípve. Mindenféle badarságot összebeszélt. Megkérdezte, mi­lyen pletykákat hallottam róla a bárban, mit fecsegnek róla a katonatisztek meg ilyesféléket. Megmondom őszintén, nekem nem nagyon tetszett a dolog. Ö vezetett. Nagyon sötét volt, alig lehetett látni valamit. így az­tán eltévesztettük az utat... — Folytassa! — szólt rá Thompson nyersen. — Eleinte magam sem vet­tem észre, hisz mondom, olyan sötét volt, amellett őrá is fi­gyeltem, mit beszél. Fél egy le­hetett, amikor észrevettem végre, hogy még mindig a parkot kerülgetjük. Akkor meg­kértem, állítsa le a kocsit, én kiszállok, mert fáradt vagyok és haza szeretnék menni. Szót foga­dott. Kiszálltam és gyalog haza jöttem. — És mi lett a hölggyel? — kérdezte Thompson. — Azt hiszem, megharagu­dott 'rám. Mikor kiszálltam, észrevettem, hogy dühöset) be­csapta az ajtót és elindította a kocsit, lefelé a domboldalon. Mintha nem is figyelné az utat és nem bánná, merre ' megy. Nagyon be volt csípve. — James sokat sejtetően rámosolygott a felügyelőre, mintha azt mondta volna, hát istenem, ilyen már a részeg ember! akkor tartják jól elintézettnek ügyes-bajos dolgaikat, ha sze­mély szerint az elnök intézi azt. Másoknak meg éppen az üzemegység vezető, vagy a bri­gádvezető ellen van kifogása, panasza. Ezek miatt van az, hogy egész sor központi irodá­ban gyakran találunk az elnök­re várakozó szövetkezeti gazdá­kat. Sok esetben hiába várnak, mert vagy hosszabb értekezletre ment, vagy csak rövid időre a határba, de ott hosszú órákat igénybe vevő dolga akadt. Ezért jó és általánosan elter­jesztésre ajánlható a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben évek­kel ezelőtt meghonosított gya­korlat. Az elnök ebben a szövet­kezetben meghatározott s min­denki által ismert időben foga­dónapot tart a szövetkezeti gaz­dák számára. Ilyenkor elnézést kér, de nem foglalkozik a külön­böző járási, megyei szervek képviselőivel, hanem kimondot­tan az ottani emberek gondjá­nak, bajának, javaslatának vagy bírálatának szenteli egész nap­ját. Tévedés ne essék, a fogadó­napot nem a közgyűlés vagy a brigádértekezlet helyett tartja, s nem azért, hogy aztán más na­pokon egyetlen szövetkezeti gazda se állítsa meg a határban, hanem ezek mellett. Azért, mert más íze van a beszélgetésnek akkor, ha többen vannak együtt és megint más akkor, ha senki­től sem zavartatva csendes ket­tesben öntik ki egymásnak a szívüket. Ilyenkor a rideg hiva­talos, valahova sietős, kurta sza­vakat emberséges mondatok váltják fel. S ebből az utóbbiból kell sok és mindig több ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a meg nem értés, a sértődöttség, hogy minden gazda valóban sa­játjának érezze a szövetkezetei, s a közös gondok, feladatok is­meretében, gátlások nélkül, egész emberként dolgozzanak az év minden munkanapján. A munkakedv, az akaraterő ser­kentője vagy gúzsba kötője a jó vagy rossz értelem és érzelem. Használják ki szövetkezeti ve­zetőink e két legfontosabb em­beri tulajdonság kedvező irány­ba tereléséhez a fogadónapokat is. Kukk Imre — Látta magát valaki, ami­kor kiszállt a kocsiból? — kérdezte Thompson. — Nem tudom. Én nem lát­tam senkit a közelben, y — Hol szállt ki a kocsiból? írja le pontosan a helyet. James habozni látszott, mint aki valami hazugságon töri a fejét. Crawford megfordult és ki­ment a szobából. Az előszobá­ban megtalálta a mixer cipőjét és a fogason kiválasztott egy fekete felöltőt. Benyúlt a zsebé­be. Az egyikből egy pár bőr­kesztyűt, a másikból egy rövid, de nehéz gumifütyköst húzott ki. Mind a kettőt zsebre dugta. Ezután egy kis gépkenőcsöt kent a cipőre és visszament a szobába. De vigyázott, hogy ne lássák meg a cipőt a kezében, ezért a háta mögé rejtette. Odabent még mindig a holt­ponton álltak. James csökönyö sen ragaszkodott a meséjéhez, hogy fél egykor kiszállt Betty Watson kocsijából a park köze­lében. —Éppen most közöltem vele — fordult Thompson Crawford- hoz —, hogy Betty Watson ko­csija a csatornába zuhant a Charters Művek közvetlen kö­zelében. De azt állítja, hogy semmit sem tud a dologról. Crawford James elé állt, de a cipőt még mindig a háta mögött rejtve tartotta. (Folytatjuk) A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság napirendjén: a műtrágya és a növényvédöszerek felhasználásának tapasztalatai, a Biharugrai Halgazdaságban folyó építés vizsgáláta Tegnap délelőtt Békéscsabán a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtárgyalta a műtrágyáik és a növényvédöszerek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. El­sősorban arra volt kíváncsi a Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy vajon mennyiben biztosítottak mezőgaz­dasági üzemeinkben a kemizálás hatékonyságának, fejlesztésének feltételei. Mintegy öt esztendő adatait vizsgálták nyolc járási Népi Ellenőrzési Bizottság bevoná­sával 23 termelőszövetkezetben, négy állami gazdaságban. Megál­lapították, hogy a megye műtrá­gyafelhasználása 1962jtől folya­matos emelkedést mutat, kivéve a káliumműtrágyát, amelyből azonban az igények is csökkentek. Megállapították azonban azt is, hogy az emelkedés nem a megkí­vánt arányok szerint történt. Pe­dig javítani keli az arányokat egy­részt az intenzív búzafajták elter­jedése, valamint a nagyobb terü­leten alászántott kukoricaszár és ennek káros volta miatt. Megálla­pították azt is, hogy a növényvé­delem helyzete kedvezőbbnek ítél­hető meg hatásában és alkalmazá­sában is a műtrágyázásnál, ör­vendetes, hogy a termelőszövetke­zetek saját növényvédelmi gép­parkja évről évre bővül és ez megteremti a feltételeit a nagyobb arányú és optimálisabb időben történő növényvédelemnek. A ka­lászosok vegyszerezése az elmúlt években egyre nagyobb területen történt. A növényi kártevők el­leni védekezés azonban még sok kívánnivalót hogy maga után egyrészt a minőség, másrészt a használt növényvédőszereket il­letően. Sajnos, hiányzik a meg>- felelő szakpropaganda is. A megyei NEB összefoglaló je­lentést hallgatott meg az OVF Vízügyi Építő Vállalat Gyulai Fő­építésvezetőségén a Biharugrad Halgazdaságban folyó rekonstruk­ciós munkákkal kapcsolatos vizs­gálat fontosabb megállapításairól, s a feltárt hiányosságok megszün­tetésének módjairól. A gyümölcsfák permetezői gondoljanak a méhekre Az utóbbi években fokozottan jelentkeznek gyümölcsöseinkben gombabetegségek. Egy részük el­len hatásosan csak a gyümölcsfák virágzásakor tudunk védekezni. Azonban a gombabetegségeket vi­rágzás idején csak olyan szerek­kel szabad pusztítani, amelyek a hasznos rovarokra nem ártalma­sak. Ugyanis a hasznos rovarok egy része pusztítja a kártevőket, másik része pedig megporozza a virágokat és lehetővé teszi a gyü­mölcs- és magkötést. Tekintettel aura, hogy a gyü­mölcsfák virágait látogató és meg- porzó rovarok 85—95 százaléka a mézelőméh, a permetezés vagy porozás szakszerűtlen végrehajtá­sakor a méhészetek szenvedik a legnagyobb kárt. Ha pedig a mé- zelőméheket elpusztítják, akkor a gyümölcskötés, de a termés is el­marad. Növekszik a kár még az­zal is, hogy ilyen mérgezés után a mézelőméhek szántóföldi növé­nyeink (repce, bíborhere, vörös­here, lucerna, napraforgó stb.) megporzását sem képesek kielégí­tően elvégezni. így a gyümölcs- és magtermést veszélyeztetjük, ha a gyümölcsfák gombabetegség el­leni védekezésekor nem járunk el körültekintően. A gyiimölcsvirágzás idejére en­gedélyezett gombaölőszerek nem mérgezőek a mézelőméh egyetlen fejlődési alakjára (álca, kifejlett méh) sem. Hogyan állhat elő mégis a mér­gezés ? A gombaölöszerv ugyanazokkal a gépekkel juttatjuk a gyümölcs­fákra, amelyekkel a rovarölő szereket. Ezeknek a gépekben visszamaradó része szennyezi a gombaölőszeres oldatott és súlyos méhpusztulást okoz. Mielőtt tehát a gombabetegség elleni védeke­zést megkezdik, a növényvédő gé­peket a leggondosabban ki kell tisztítani. Gombaölőszert csak előzetesen gondosan kitisztított géppel szabad virágzó gyümölcs­fára juttatni. Súlyos méhmérgezést okoz, ha a virágzó gyümölcsfák gombabe­I fggseE elleni védekezését költség- .úmélés végett más védekezési el­járással kapcsolják össze és en- ’nek érdekében méhekre veszélyes mérgező szert is kevernek az ol­datba, vagy a táblán tömegesen vi- rágzS gyomnövényt, illetve a tábla körül virágzó gyomszegélyt méhekre veszélyes szerekkel per­metezik. Amennyiben a permete­zés méhekre veszélyes szerekkel történik, azt a 8/1964. (VII. 25.) *z. FM-előírás szerint, a permete­zés előtt az előírásnak megfelelően kell közhírré tenni és a méhek védelmére tett szükséges intézke­désekről meg kell győződni. Ha a kezelendő gyümölcsösben vagy közvetlen közelében méhé­szet van és a virágzás idején a permetezés méhekre nem veszé­lyes szerekkel történik, a méhé­szet melletti területek permetezé­sét kora reggel, vagy estefelé — amikor a méhek nem repülnek — kell elvégezni. A gombaölőszerbe kevert ro­varölőszer vegyi úton a ki nem tisztított gépből kipermetezett anyagban, az ezzel érintkező mé- hekben egyaránt kimutatható. A szakszerűtlenül eljáró gazdaság szabálysértést követ el és a mé- hekben okozott kár megtérítésére kötelezhető. De szabálysértést követ el az is, aki a növényvédel­mi tevékenységet az előírásnak megfelelő időben nem hajtja végre. Továbbá fontosnak tartjuk felhívni a növényvédőszert alkal­mazók figyelmét, hogy tartsák be a 8/1964. (VTI. 25.) számú rende­letnek azon részét is, amely a „Hasznos élő szervezetek védel­mére” vonatkozik: gondoljanak a méhekre. ­Alig változott a vetésszerkezet a békési járásban A korábbi években előszere­tettel hivatkoztak kifogásként a járási tanácsra egyes szövetke­zetek, ha valamely ipari növény termelése nem úgy sikerült, mint ahogyan tervezték. Ilyen­kor azt mondták, hogy „a járás erőszakolta ránk”. A valóság az, hogy a békési járásban a gyen­gébb talajadottságú szövetkeze­tek már a korábbi években is önállóan határozták meg azt, hogy miből mennyit termelnek. Most az irányító szerveik köz- beavatkozása nélkül döntik el azt, hogy miből mennyit ter­melnek a járásban, és lényegé­ben nem változott a vetésszer­kezet. Csupán'a fajta borsó- és a cukorrépaterületet csökkentet­tek, viszont az eddiginél még egyszer annyi mákot termelnek. Válasz cikkünkre: Büszkék vagyunk búzatermesztési eredményeinkre A szövetkezeti gazdák érdeké­ben címmel április 4-én cikk je­lent meg a Békés megyei Népúj­ságban. Ez érintette szövetkeze­tünket, a körösladányi Dózsa Tsz-t. A cikkre nem olyan szán­dékból reagálok, hogy nálunk a kenyérgabona termesztése hiá­nyosságoktól mentes, hanem el szeretném mondani, hogy vezető­ségünk hogyan vélekedik a gabo­natermesztésről. Szövetkezetünkben a közös szántó 36 százalékán termelünk búzát. 1963-ban 6,1, 1964-ben 11,1, 1965-ben pedig 9,6 mázsa átlag­termést takarítottunk be. A búza- termesztés gazdaságos. Egy mázsa önköltsége 1965-ben 181,68 forint volt. Annak ellenére, hogy terü­letünk a szeghalmi járásban a legrosszabb adottságú, termésát­lagaink nem a legalacsonyabbak. A jövőben lényegesen előrébb szeretnénk lépni a műtrágya fel- használásában. A cikkben írtakat ezzel kapcsolatban elfogadjuk. Évek óta keressük a megoldást. Köztudott, hogy a kötött és a sa­vanyú kémhatású talajokon a műtrágya termésfokozó hatása csak akkor jelentkezik, ha az adagolás szakszerű. Eddigi ta­pasztalataink — már ami a mű­trágyafelhasználást illeti — nem megnyugtatóak. Ezért is fordul­tunk segítségért a karcagi kutató- intézet igazgatójához. Tekintettel arra. hogy kérésünkre nein rea­gáltak, a Dél-alföldi Kutató Inté­zethez fordultunk. Erre az évre őszi kalászosain­kon 900 hold vegyszerezést ter­veztünk. Ebből 400 holdra repülő­gépet veszünk igénybe. Ezzel egyidőben 400 hold búzán elvé­gezzük a karbamidos levéltrágyá­zást. Szövetkezetünk vezetősége a búzatermesztésben elért eredmé­nyeinket elsősorban az idejében való vetésnek és a megfelelően előkészített magágynak tulajöo nítja. Emiatt járási vezetőinktől az utóbbi három évben nem kap­tunk bírálatot. Sőt prémiumot utaltak ki a termelőszövetkezet­nek. Lehetséges, hogy termésátla­gaink a megyei szintnél alacso­nyabbak, de a felszabadulás előtt környékünkön — ha jól emlék- fi szem a számokra — holdanként 1(5—6 mázsa búzaátlagtermést él­tek el. Sánta Imre i a körösladányi Dózsa Tsz elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents