Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

19H6. április IS. Szerda Vállalati érdek — egyéni érdek — népgazdasági érdek J?gy Békés megyei vállalati igazgatónak tették fel a kérdést a minap, hogy az új gaz­daságirányítás szellemében az idén bevezetett kezdeti intézkedé­sek szerint könnyebb vagy ne­hezebb gazdálkodni, mint régen. Azt felelte: se nem könnyebb, se nem nehezebb — jobb! A szóban forgó igazgató a lehető legtömö­rebben fejezte ; azt, ami nap­jaink gazdaságpolitikai törekvé­seinek értelme. Azaz vállalva az útkeresés kockázatát, a több­leterőfeszítést, a nehézségeket, melyek abból erednek, hogy az ösvény még nincs kitaposva; meggyőzve a kétkedőket, tovább haladva a maradiságra hajlamo­sak és a nehézkesek mellett, kor­szerűbb módon dolgozunk. Ami lehet, hogy nem könnyű, de min­denesetre a korábbinál jobb. A termelőerők fejlettségének mai fokán gazdaságunk intenzí­vebb ütemű növelésére, a rendel­kezésre álló erőforrások jobb felhasználására van lehetőség. Pártunk irányításával közgazdá­szok és tudósok dolgoznak, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünk elemző feltárásával, tudományo­san kidolgozott elképzelések alap­ján gazdasági életünk struktúrá­ját korszerűsítsék. Ez az élet kö­vetelése. Szükségessége egyenesen következik eddigi fejlődésünkből. Tévedések elkerülése végett: gaz­daságunk alapjai nem változnak, a régi vágányokon a kitűzött cél, a szocializmus teljes felépítése fe­lé haladunk, ellenben modernebb vezetéssel, hatékonyabb „fűtő­anyaggal'’ gyorsabb haladásra ösztönözzük a szerelvényt. A Központi Bizottság a múlt év decemberében megvitat­ta és elfogadta a mechanizmus re­formjának kiinduló irányelveit. Gazdaságunk távlati szempontjá­ból mit jelentenek ezek? Néhány igen fontos gondolatot érdemes bővebben taglalni. Köztudott pél­dául, hogy az utóbbi években a termelés, a gyártó üzemek érde­kei elkülönültek kissé a külke­reskedelem kívánalmaitól. Külön­böző termékeink árai hazai ter­melőeszközeink fejlettsége sze­rint és bizonyos mechanikus árpo­litika meghatározása alapján ala­Két brigád nyert szocialista címet a mezőmegyeri Béke Tsz-ben Április 4-én községi ünnep­ség keretében adták át a Szo­cialista brigád címet egy női növénytermesztő és egy ba­romfitenyésztő brigádnak, amelyek e megtisztelő címért a múlt évben keltek versenyre a mezőmegyeri Béke Tsz-ben. Mindkét brigád elhatározta, hogy az idén is megszerzi e kitüntetést. Amikor az ez évre szóló vállalásaikat, felajánlá­saikat papírra rögzítették, el­határozták, hogy egyben be­kapcsolódnak a kongresszusi versenybe s a növénytermesz­tési brigád az első női űrhajós, Tyereskova nevét, a másik pedig „Magyar—Szovjet! Ba­rátság” nevet vette fel. Araczki Pál Mezőroegyer kultak. Ez sok esetben nem iga­zodik a tényleges munkaráfordí­tásokhoz, másrészt pedig nem ta­lálkozik a világpiac értékítéleté­vel. A különböző’ gyártmányok külföldön elfogadott és a mi gaz­dasági életünkben rendszeresített árszínvonala közötti különbözet terheit eddig az államháztartás viselte. Az új mechanizmus arra törekszik, hogy az anyagi érde­keltség révén és a termelés költ­ségeit valóságosan számba vevő árpolitikával egyengesse külke­reskedelmünk útját, szélesítse a lehetőségeket. (Nemzeti jövedel­münk mintegy harmad része az exportból származik. Közismert megyénk gazdaságainak és kis­ipari szövetkezeteinek fejlett ex­porttevékenysége.) A vállalatok „devizaérzékenységének” fokozá­sával, minél alacsonyabb terme­lési költségek mellett, növekvő többletnyereségre való ösztönzés­sel igyekszik az új mechanizmus — egyéb más intézkedések mel­lett — az exporttevékenységet tá­mogatni. A Italában az a cél, hogy a jö­vőben nagyobb teret kapja­nak az áru- és a pénzviszonyok a gazdálkodásban. A felülről meg­határozott. részletekre kiterjedő termelési és tervutasítások helyett az értéktörvény természetes köve­telményei szabják meg egy-egy vállalat tevékenységét. Ne csak a mennyiségi tervteljesítés mutatói döntsék el, hogy jól vagy rosszul dolgoztak-e, hanem a minden részletében átgondolt, minden ízében célszerű vállalati gazdál­kodás legyen a mérce. A beruházási eszközöket az ál­lami vállalatok eddig úgyszólván ingyen kapták a népgazdaságtól. Az alapvető, nagy beruházások természetesen továbbra is helyes, ha központi terv. állami finanszí­rozás alapján létesülnek. A ki­sebb fejlesztések, technológiai mó­dosítások azonban a jövőben az egyes vállalatok gazdálkodásán belül, saját amortizációs alapjuk felhasználásával lesznek megvaló­síthatók. A termelés bővítésénél tehát célszerűen osztják meg a be­ruházási hatásköröket. Mindez szükségessé teszi körültekintő hi­telpolitika alkalmazásét, mely hi­vatott elbírálni egy-egy hitelké­relmet a gazdaságosság és a mi­nél előbbi megtérülés szempontjá­ból. Az új gazdaságirányítási elvek szerint a termelőüzemek munká­jának megítélése elsősorban az elért nyereség, vállalati eredmény alapján történik. S hogy célszerű gazdálkodással minél inkább nö­veljék ezt a nyereséget, arról az anyagi ösztönzés kiterjesztésével is gondoskodnak. A nyereségadó, a különböző fejlesztési és tartalék- alapok képzése és a berek kifize­tése után úgynevezett személyi jövedelemnövelési alap áll rendel­kezésre, melyet az átlagbérek emelésére, nyereségrészesedésre és premizálásra fordítanak. A terv­be vett gazdasági és pénzügyi in­tézkedések lévén nagyobb teret ka.p a vállalkozó szellemű emberék alkotó kezdeményezése. A válla­lati gazdálkodás eredményei sze­rint a messze élen járók, illetve a lehetőségekkel élni nem tudok között jelentős differenciálódás le­hetséges az anyagi megbecsülés­ben. I j gy gondoljuk, megérettek rá termelési viszonyaink, hogy az egyes vállalatok, ezen belül a dolgozó emberek érdekeltségét az eddiginél szorosabb összhangba vonjuk a népgazdaság nagy cél­jaival, alapvető érdekeivel. Ennek hatékony gyakorlati kidolgozása gazdasági szakembereink jelenle­gi legfőbb gondja, s kétségtelen, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása egy-egy újabb lépest jelent a szocializmus teljes fel­építése fele vezető úton. Vajda János LAKÁSTEXTIL KIÁLLÍTÁS Az elmúlt hetekben a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Békéscsabán lakástextil kiállítást rendezett. A kiállí­tást néhány nap alatt több mint háromezren látogatták meg s gyönyörködtek a szebbnél szebb anyagokban. Százhúszezer forintos forgalom Március 1-én nyílt meg a Békés megyei Szabók és Szűcsök Ktsz békéscsabai új 1. számú reprezentatív férfi- és női méteres szabósága és a forgalom már az első hónapban meghaladta a a 120 ezer forintot. Fotó: Malmos 2S. — Azon az estén, amikor Mel­lon meghalt. — Amikor meggyilkoltak — helyesbített Crawford, és látva a doktornő csodálkozó arcát, hozzátette: — Igen. Igen, Mel­lon is gyilkosság áldozata lett, mint ahogy biztos vagyok ben­ne, hogy ezt a szegény fiatal- asszonyt is megölték. Beoker doktornő nem vála­szolt Craw'ford folytatta: — Milyen csend van Gretley- ben. Semmi sem mozdul. Csak gyilkosságok történnek benne. A csendben és a sötétségben. Gyil­kosság és árulás... — Megharagudna rám. ha most arra kérném, ne beszeljen ilyesmiről? — kérdezte a dok­tornő. Crawford csodálkozva pillan­tott rá. — Nagyon nehéz napom volt — sóhajtott az orvosnő. — Csak még egy apróság — mondta Crawford. — Tessék... — Beszélni szeretnék sógorá­val. Otto Beckerrel. Az orvosnő, bár nagyon fá­radt, álmos és kimerült volt, összerezzent, aztán hirtelen meg­állította a kocsit és szembefor­dult a férfival. — . Nem értem — mondta. — Ottóval akar beszélni? Miért? Nem tudja, hogy eltűnt? Crawford kinézett és megle­petve állapította meg, hogy a Raglan Streeten állnak. Vissza­fordult az orvosnőhöz. — Ezt beszélik a városiban. De én meg vagyok győződve, hogy Ottó itt van Gretley-ben. a maga lakásán. A maga házveze­tőnőjétől tudom — mondta Crawford. — Ö mondta magának? — Becker doktornő elsápadt. — Nem. De a vak is látja, mennyire reszket a vendégektől Ez csakis amiatt lehet, hogy a házban bujkál valaki. Azt már nem volt nehéz kitalálnom, hogy ki lehet az a valaki. — Mondja, maga kémkedni szokott az emberek után? — kérdezte Carolina keserű han­gon, s látszott rajta, hogy nagy erőfeszítésébe kerül visszatarta­ni könnyeit. — Nézze, kedves doktornő — tétovázott Crawford. — Craw­Sórközl Gyufa és Bárdy Zoltán legenye ford kapitány vagyok és holnap beszélni akarok a sógorával. Becker doktornő gondolkodni látszott. — Én is jelen akarok lenni — szólalt meg kis idő múlva. — Ottó... Szegényt nagyon megvi­selte a sok izgalom, amellett úgyis gyenge idegzetű ember. Az üldözés, a bujkálás nagyon megviselte... Délután négykor legyen nálam. — Rendben van, akkor dél­után négykor — ismételte Craw­ford. — Köszönöm, hogy haza­hozott, Becker doktornő, Caro­lina... Jó éjszakát! * Crawford szombat délelőtt a felügyelő irodájában üldögélt. Beosztottját, John West hadna­gyot várták Londonból. Nem kellett sokat várniuk. Alig egy negyed óra múlva betoppant a fiatal civil ruhás hadnagy. Craw­ford bemutatta a felügyelőnek. Ekkoa’ megszólalt a telefon. Ijondon jelentkezett. Maga a nagyfőnök beszélt. Röviden, tő­mondatokban. Crawford csak sűrű „igénis”-ekkel felelt. Vé­gül letette a kagylót és csak eny- nyit mondott: — Megkaptam a felhatalma­zást az azonnali cselekvésre. — Mit tegyünk? — nézett rá Thompson apró malacszemével. — A Betty-ügyben csak sejté­sekről és következtetésekről be­szélhetünk. Bizonyítékokat nem tudunk felmutatni. Éneikül pe­dig megvan kötve a kezem, sen­kit sem tartóztathatok le. — Tisztában vagyok vele, fel­ügyelő úr — mondta Crawford. — De lássa be, hogy ez így nem mehet tovább. A patkányoknak pusztulniuk kell! — Egyetértek, kapitány úr — szólalt meg West hadnagy. — Annál is inkább, mert olvastam a jelentéseit. Sajnos, a rendőr­ség... — A rendőrség nem ül tétle­nül, hanem dolgozik — vágott közbe Thompson felügyelő el­vörösödő arccal. Bántotta hiúsá­gát az elhárítok értetlensé­ge. — Alig két órát aludtam azóta, hogy elváltunk az éjjel, kapitány úr. Minden erőmet megfeszítem, hogy valami bizo­nyítékot szerezzek. De amit ed­dig fél tudok mutatni, az fabat­kát sem ér. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents