Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-13 / 86. szám
19H6. április IS. Szerda Vállalati érdek — egyéni érdek — népgazdasági érdek J?gy Békés megyei vállalati igazgatónak tették fel a kérdést a minap, hogy az új gazdaságirányítás szellemében az idén bevezetett kezdeti intézkedések szerint könnyebb vagy nehezebb gazdálkodni, mint régen. Azt felelte: se nem könnyebb, se nem nehezebb — jobb! A szóban forgó igazgató a lehető legtömörebben fejezte ; azt, ami napjaink gazdaságpolitikai törekvéseinek értelme. Azaz vállalva az útkeresés kockázatát, a többleterőfeszítést, a nehézségeket, melyek abból erednek, hogy az ösvény még nincs kitaposva; meggyőzve a kétkedőket, tovább haladva a maradiságra hajlamosak és a nehézkesek mellett, korszerűbb módon dolgozunk. Ami lehet, hogy nem könnyű, de mindenesetre a korábbinál jobb. A termelőerők fejlettségének mai fokán gazdaságunk intenzívebb ütemű növelésére, a rendelkezésre álló erőforrások jobb felhasználására van lehetőség. Pártunk irányításával közgazdászok és tudósok dolgoznak, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünk elemző feltárásával, tudományosan kidolgozott elképzelések alapján gazdasági életünk struktúráját korszerűsítsék. Ez az élet követelése. Szükségessége egyenesen következik eddigi fejlődésünkből. Tévedések elkerülése végett: gazdaságunk alapjai nem változnak, a régi vágányokon a kitűzött cél, a szocializmus teljes felépítése felé haladunk, ellenben modernebb vezetéssel, hatékonyabb „fűtőanyaggal'’ gyorsabb haladásra ösztönözzük a szerelvényt. A Központi Bizottság a múlt év decemberében megvitatta és elfogadta a mechanizmus reformjának kiinduló irányelveit. Gazdaságunk távlati szempontjából mit jelentenek ezek? Néhány igen fontos gondolatot érdemes bővebben taglalni. Köztudott például, hogy az utóbbi években a termelés, a gyártó üzemek érdekei elkülönültek kissé a külkereskedelem kívánalmaitól. Különböző termékeink árai hazai termelőeszközeink fejlettsége szerint és bizonyos mechanikus árpolitika meghatározása alapján alaKét brigád nyert szocialista címet a mezőmegyeri Béke Tsz-ben Április 4-én községi ünnepség keretében adták át a Szocialista brigád címet egy női növénytermesztő és egy baromfitenyésztő brigádnak, amelyek e megtisztelő címért a múlt évben keltek versenyre a mezőmegyeri Béke Tsz-ben. Mindkét brigád elhatározta, hogy az idén is megszerzi e kitüntetést. Amikor az ez évre szóló vállalásaikat, felajánlásaikat papírra rögzítették, elhatározták, hogy egyben bekapcsolódnak a kongresszusi versenybe s a növénytermesztési brigád az első női űrhajós, Tyereskova nevét, a másik pedig „Magyar—Szovjet! Barátság” nevet vette fel. Araczki Pál Mezőroegyer kultak. Ez sok esetben nem igazodik a tényleges munkaráfordításokhoz, másrészt pedig nem találkozik a világpiac értékítéletével. A különböző’ gyártmányok külföldön elfogadott és a mi gazdasági életünkben rendszeresített árszínvonala közötti különbözet terheit eddig az államháztartás viselte. Az új mechanizmus arra törekszik, hogy az anyagi érdekeltség révén és a termelés költségeit valóságosan számba vevő árpolitikával egyengesse külkereskedelmünk útját, szélesítse a lehetőségeket. (Nemzeti jövedelmünk mintegy harmad része az exportból származik. Közismert megyénk gazdaságainak és kisipari szövetkezeteinek fejlett exporttevékenysége.) A vállalatok „devizaérzékenységének” fokozásával, minél alacsonyabb termelési költségek mellett, növekvő többletnyereségre való ösztönzéssel igyekszik az új mechanizmus — egyéb más intézkedések mellett — az exporttevékenységet támogatni. A Italában az a cél, hogy a jövőben nagyobb teret kapjanak az áru- és a pénzviszonyok a gazdálkodásban. A felülről meghatározott. részletekre kiterjedő termelési és tervutasítások helyett az értéktörvény természetes követelményei szabják meg egy-egy vállalat tevékenységét. Ne csak a mennyiségi tervteljesítés mutatói döntsék el, hogy jól vagy rosszul dolgoztak-e, hanem a minden részletében átgondolt, minden ízében célszerű vállalati gazdálkodás legyen a mérce. A beruházási eszközöket az állami vállalatok eddig úgyszólván ingyen kapták a népgazdaságtól. Az alapvető, nagy beruházások természetesen továbbra is helyes, ha központi terv. állami finanszírozás alapján létesülnek. A kisebb fejlesztések, technológiai módosítások azonban a jövőben az egyes vállalatok gazdálkodásán belül, saját amortizációs alapjuk felhasználásával lesznek megvalósíthatók. A termelés bővítésénél tehát célszerűen osztják meg a beruházási hatásköröket. Mindez szükségessé teszi körültekintő hitelpolitika alkalmazásét, mely hivatott elbírálni egy-egy hitelkérelmet a gazdaságosság és a minél előbbi megtérülés szempontjából. Az új gazdaságirányítási elvek szerint a termelőüzemek munkájának megítélése elsősorban az elért nyereség, vállalati eredmény alapján történik. S hogy célszerű gazdálkodással minél inkább növeljék ezt a nyereséget, arról az anyagi ösztönzés kiterjesztésével is gondoskodnak. A nyereségadó, a különböző fejlesztési és tartalék- alapok képzése és a berek kifizetése után úgynevezett személyi jövedelemnövelési alap áll rendelkezésre, melyet az átlagbérek emelésére, nyereségrészesedésre és premizálásra fordítanak. A tervbe vett gazdasági és pénzügyi intézkedések lévén nagyobb teret ka.p a vállalkozó szellemű emberék alkotó kezdeményezése. A vállalati gazdálkodás eredményei szerint a messze élen járók, illetve a lehetőségekkel élni nem tudok között jelentős differenciálódás lehetséges az anyagi megbecsülésben. I j gy gondoljuk, megérettek rá termelési viszonyaink, hogy az egyes vállalatok, ezen belül a dolgozó emberek érdekeltségét az eddiginél szorosabb összhangba vonjuk a népgazdaság nagy céljaival, alapvető érdekeivel. Ennek hatékony gyakorlati kidolgozása gazdasági szakembereink jelenlegi legfőbb gondja, s kétségtelen, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása egy-egy újabb lépest jelent a szocializmus teljes felépítése fele vezető úton. Vajda János LAKÁSTEXTIL KIÁLLÍTÁS Az elmúlt hetekben a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Békéscsabán lakástextil kiállítást rendezett. A kiállítást néhány nap alatt több mint háromezren látogatták meg s gyönyörködtek a szebbnél szebb anyagokban. Százhúszezer forintos forgalom Március 1-én nyílt meg a Békés megyei Szabók és Szűcsök Ktsz békéscsabai új 1. számú reprezentatív férfi- és női méteres szabósága és a forgalom már az első hónapban meghaladta a a 120 ezer forintot. Fotó: Malmos 2S. — Azon az estén, amikor Mellon meghalt. — Amikor meggyilkoltak — helyesbített Crawford, és látva a doktornő csodálkozó arcát, hozzátette: — Igen. Igen, Mellon is gyilkosság áldozata lett, mint ahogy biztos vagyok benne, hogy ezt a szegény fiatal- asszonyt is megölték. Beoker doktornő nem válaszolt Craw'ford folytatta: — Milyen csend van Gretley- ben. Semmi sem mozdul. Csak gyilkosságok történnek benne. A csendben és a sötétségben. Gyilkosság és árulás... — Megharagudna rám. ha most arra kérném, ne beszeljen ilyesmiről? — kérdezte a doktornő. Crawford csodálkozva pillantott rá. — Nagyon nehéz napom volt — sóhajtott az orvosnő. — Csak még egy apróság — mondta Crawford. — Tessék... — Beszélni szeretnék sógorával. Otto Beckerrel. Az orvosnő, bár nagyon fáradt, álmos és kimerült volt, összerezzent, aztán hirtelen megállította a kocsit és szembefordult a férfival. — . Nem értem — mondta. — Ottóval akar beszélni? Miért? Nem tudja, hogy eltűnt? Crawford kinézett és meglepetve állapította meg, hogy a Raglan Streeten állnak. Visszafordult az orvosnőhöz. — Ezt beszélik a városiban. De én meg vagyok győződve, hogy Ottó itt van Gretley-ben. a maga lakásán. A maga házvezetőnőjétől tudom — mondta Crawford. — Ö mondta magának? — Becker doktornő elsápadt. — Nem. De a vak is látja, mennyire reszket a vendégektől Ez csakis amiatt lehet, hogy a házban bujkál valaki. Azt már nem volt nehéz kitalálnom, hogy ki lehet az a valaki. — Mondja, maga kémkedni szokott az emberek után? — kérdezte Carolina keserű hangon, s látszott rajta, hogy nagy erőfeszítésébe kerül visszatartani könnyeit. — Nézze, kedves doktornő — tétovázott Crawford. — CrawSórközl Gyufa és Bárdy Zoltán legenye ford kapitány vagyok és holnap beszélni akarok a sógorával. Becker doktornő gondolkodni látszott. — Én is jelen akarok lenni — szólalt meg kis idő múlva. — Ottó... Szegényt nagyon megviselte a sok izgalom, amellett úgyis gyenge idegzetű ember. Az üldözés, a bujkálás nagyon megviselte... Délután négykor legyen nálam. — Rendben van, akkor délután négykor — ismételte Crawford. — Köszönöm, hogy hazahozott, Becker doktornő, Carolina... Jó éjszakát! * Crawford szombat délelőtt a felügyelő irodájában üldögélt. Beosztottját, John West hadnagyot várták Londonból. Nem kellett sokat várniuk. Alig egy negyed óra múlva betoppant a fiatal civil ruhás hadnagy. Crawford bemutatta a felügyelőnek. Ekkoa’ megszólalt a telefon. Ijondon jelentkezett. Maga a nagyfőnök beszélt. Röviden, tőmondatokban. Crawford csak sűrű „igénis”-ekkel felelt. Végül letette a kagylót és csak eny- nyit mondott: — Megkaptam a felhatalmazást az azonnali cselekvésre. — Mit tegyünk? — nézett rá Thompson apró malacszemével. — A Betty-ügyben csak sejtésekről és következtetésekről beszélhetünk. Bizonyítékokat nem tudunk felmutatni. Éneikül pedig megvan kötve a kezem, senkit sem tartóztathatok le. — Tisztában vagyok vele, felügyelő úr — mondta Crawford. — De lássa be, hogy ez így nem mehet tovább. A patkányoknak pusztulniuk kell! — Egyetértek, kapitány úr — szólalt meg West hadnagy. — Annál is inkább, mert olvastam a jelentéseit. Sajnos, a rendőrség... — A rendőrség nem ül tétlenül, hanem dolgozik — vágott közbe Thompson felügyelő elvörösödő arccal. Bántotta hiúságát az elhárítok értetlensége. — Alig két órát aludtam azóta, hogy elváltunk az éjjel, kapitány úr. Minden erőmet megfeszítem, hogy valami bizonyítékot szerezzek. De amit eddig fél tudok mutatni, az fabatkát sem ér. (Folytatjuk)
