Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

It66, április 7. Csütörtök / Kezdődik a vízisport -szezon Hirt kaptunk arról, hogy kezdődik a. vízisport-szezon a szarvasi holtágban. Felvételünkön Dobruczky István — a kép bal olda­lán — kétpárevezős kielboot ját javítja. Fotó: Malmos Vége! ér ma Gyulán a TIT választmányi ülése Gyulán a TudományQS Ismeret­terjesztő Társulat fizikai, mate­matikai, kémiai országos választ­mányi ülésének második napján, szerdán, programon kívül Az ent­rópia értelmezésének egy szemlé­letes módja címmel dr. Fényes Péter közbeiktatott előadást tar­tott délelőtt 10 óraikor. A tegnap esti, vetítéssel egybekapcsolt klubesten, .ahol a választmányi tagokon kívül vendégek is részt vették, közvetlen kapcsolat ala­kult ki a tudósok és az érdeklő­dők között. Számtalan, a modern tudományokkal kapcsolatos kér­dések és válaszok hangzottak el, főleg az asztronautika területé­ről. Ma délelőtt 10 órakor még el­hangzik egy előadás Az infra­vörös spektroszkópia a kémiai szerkezetkutatásban címmel. Elő­adója Szimán Oszkár tudományos kutató lesz. A TIT háromnapos gyulai országos választmányi ülé­sét az írásos ismeretterjesztésről szóló vitával, illetőleg ezek ösz- szefoglalásóval és határozatok ho­zatalával délben 1 órakor zárják. Erősödött a párt- és a gazdasági vezetés együttműködése A téglagyári pártbizottság 1965. évi tevékenységéről és az 1966. évi feladatokról tárgyalt az MSZMP Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága Legutóbb az 1964. január 28-i ülésén tárgyalta a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat pártbizottságának munkáját az MSZMP Békéscsabai Végrehajtó Bizottsága. Az akkor hozott ha­tározat alapján a párt szervezeti felépítését a területi elvnek meg­felelően a vállalat pártbizottsága visszaállította, egyúttal a vidéki gyárakban működő alapszerveze­tek tevékenységét is koordinálta. A pártbizottság közvetlen irányí­tása alá jelenleg a központ és a két békéscsabai gyár alapszerve­zete tartozik. A városi párt-vb április 5-i ülé­sen a téglagyári pártbizottság 1965. évi tevékenységéről és az 1966. évi feladatokról tárgyaltak. A beszámoló többek között meg­állapította, hogy a párttagok ide­ológiai, eszmei szemlélete az elő­ző időszakhoz képest javult, az aktivitás is jónak mondható. A szakszervezetben, a KISZ-ben, a munkásőrségben, a város társa­dalmi életében és a különböző termelési mozgalmakban a tagság nagy többsége rendszeres párt- megbízatást teljesít. A párt ide­ológiai irányelvei a tömegpoliti­kai munkában és a pártoktatás­ban is érvényesülnek. Az 1964— 1965. pártoktatási évben 206-an tanultak. Ez a szám tavaly 146-ra csökkent ugyan, de a látogatott­ság jelentősen javult, emelkedett a tartalmi színvonal is. A KISZ ! részére külön iskolát szerveztek, I amelyen 38 fiatal részesül okta- I tásban. A politikai kérdések iránti ér­deklődés mutatja, hogy két alap­szervezetnél januártól 120-an fi- ! zettek elő 1 éves időtartamra az I MSZMP KB folyóiratára, a Párt-! i életre. | A vállalat az elmúlt években i ' nem tudott eleget tenni a VIII. j pártkongresszus határozatának,1 j amely a termelékenység emelését, I a gazdaságosabb termelést írja' elő. A termelés volumene ugyan: ! évenként nőtt, amit azonban fő- i ként létszámemeléssel lehetett csak megoldani. A tervezett, ! költségszint sem volt betartható, j Ilyen szempontból értékelte a vál- í lalat a két békéscsabai gyár 1964. és 1965. évi eredményét és az i összehasonlítás alapján kimutat- ; (a, hogy amíg az 1-es üzem gaz­daságosság szempontjából ki-- i emelkedett, a 2-es jóval az átla­gon alul maradt. A párt-végre- ! hajtóbizottság megvizsgálta a • kérdést és arra a megállapításra í jutott, hogy a bajok elsősorban j személyi okokra vezethetők visz- \ sza. A nem kielégítő munkaszer­vezés miatt romlott a termelés, I csökkent a kereset, meglazult a ; munkamorál.' Ezért a vb javasla- I tára az igazgató személycserét haj­I. tott végre, ami máris kedvezően I érezteti hatását. Nem kis mér: í tékben az új gyárvezető érdeme, AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK kőműves, ács szakmunkásokat, kubikosokat Jelentkezés telvételre kizárólag Dunaújváros, Május 1. 7. sz. alatt. DUNAŰJ VÁROSI és SZÁZHALOMBATTAI MUNKÁINKRA. EM 26. sz. Állami Építőipari Vállalat. 136 hogy a 2-es gyár dolgozói az I. negyedévi tervüket jóval túltel­jesítették. Az alapszervezet tevé­kenységét is akadályozta a koráb­bi rossz irányító munka. A vállalati párt-végrehajtóbi­zottság a szakszervezeti bizott­sággal még tavaly februárban ki­dolgozta a szocialista munkaver­seny irányelveit, amelyeket tag­gyűléseken, majd a termelési ta­nácskozásokon is megtárgyaltak a dolgozókkal. A munkaverseny — kellő segítség hiányában — a vi­déki gyárakban nem vezetett sikerre. A két békéscsabai, külö­nösen pedig az 1-es számú tégla­gyár azonban jó eredményt ért el. Itt 12 brigád és az egyik üzem­rész tűzte célul a szocialista cím elnyerését. Vállalásukat teljesí­tették. A pártbizottságnak a Tégla- és Cserépipari Tröszt pártszerveze­tével nincs kapcsolata. Ez az oka annak, hogy amikor a vállalat pártbizottsága javaslattal fordul a tröszt illetékes vezetőihez, azt szinte teljesen figyelmen kívül hagyják. Ezzel a kérdéssel a vá­rosi pártbizottság külön is foglal­kozik majd. A pártbizottság az idei felada­tokat a március 8-án megtartott ülésén határozta meg. A vállalat­nak a múlt évi tényleges terme­lési szintet égetett téglából 4,8, égetett cserépből 2,1 százalékkal kell felülmúlnia, a gazdálkodás­ban pedig 2,6 költségszimtjavulást kell elérnie. Ezek megvalósításá­ra fontos a gépek, műszaki esz­közök hatékonyabb kihasználása, a téglaprések állásóráinak a mi­nimálisra csökkentése. Anyagi ösztönzők alkalmazásával lehető­ség nyílik a minőség javítására. Az adottságok megvannak ahhoz, hogy a vállalat az idén jó ered­ményt érjen el. A városi párt-végrehajtóbizott­ság a beszámoló jelentés alapján megállapította, hogy 1964 óta erő­södött a párt- és a gazdasági ve­zetés együttműködése. A határo­zati javaslattal — kiegészítve — egyetértett. P. B. A jubiláló Kevermes Helytörténeti mű a község fennállásának 150, évfordulójára A FENNÁLLÁSUKNAK 150. évfordulóját emlékezetes módon megörökíteni kívánó községek kö­zül ezúttal Kevermes ajándékozta meg lakosságát igényes kiadvány- nyál, a megye egyre szervezetteb­bé váló helytörténeti kutatását pedig a feltárt dokumentumok sokaságával. A pártfogó községi tanács lelkes munkatársat talált Pelle Ferenc szakfelügyelő tanár személyében, akiről évek óta tud­juk, hogy szenvedélyes kutatója szűkebi» pátriájának. Az ő alapos kutatásainak érdeme a 300 olda­las kiadvány összeállítása. A szer­zőnek e törekvésekben Lippai Ala­dár és Beck Zoltán voltak segít­ségére. hiszen á kötetben megje­lenő Lippai természetföldrajzi rö­vid ’összefoglalás, a gazdasági élettel kapcsolatos összegzés, va­lamint Beck Zoltán Szent Iván napi nemzetiségi folklór-kiegé­szítője jól illeszkedik az alapvető elgondolásokhoz. Már csak- azért is érdemes szót ejteni erről a kiadványról, mert az utóbbi években joggal vetődött fel a megyei helytörténetírás jö­vője szempontjából több olyan ag­gály, melyekre megnyugtató mó­don csak az azóta kiadott új mű­vek segítségével lehet választ ad­ni, s nemrég az országosan első­ként létrejött Megyei Kiadói Ta­nács tevékenységének hasznossága is felmérhető ezáltal. Szakembe­rek és szimpatizánsok vitatkoztak szenvedélyesén azon, hogy a kor­látozott anyagi potenciák nevelési eredményei milyen arányok se­gítségével alakíthatók ki a leghe­lyesebben. A most megjelent Ke­vermes-tört énét ilyen szempontok alapján is alkalmas az. elemzésre. FIGYELEMRE MÉLTÓ kiad­vány ez mindenekelőtt azért, | mert szerkesztőjét és szerzőit a I történelmi események feltárásá­ban, szelektálásában és közkincs- csé tételében a ma szempontjai vezették. E szándék már az elő­szóban szerencsésen fogalmazódik meg: „Legyen ez a könyv is a jo- vőformálás eszköze, tanuljunk be- j lőle!” A rosszul értelmezett lokál- í patriotizmus felnagyított jelentő- : séghajíhászását egy reálisabb, a | fejlődés ellentmondásait, zökkenő­it sem tagadó szemlélet váltjaiéi: „A felszabadulástól napjainkig a fejlődés természetesen nem volt j hibamentes, hiszen egy történelmi ; átalakulás közben zökkenők is vannak” —• írja a szerző. De oko- j san, nevelő érzékkel fűzi tovább ' a gondolatot: „Hol állnak ezek a j kis zökkenők a Ferenc József­ül idők és a Horfhy-korszak mély í kátyúitól, melyek a nép Itönnyé- f vei és verejtékével voltak tele, s . melyeikben évtizedenként szenve- : dett a nép szekere tengelytörést? < És vagy ki tudott vergődni a ká­■ tyúkból, vagy benne maradit, se- ; gítséget senkitől sem kapott...” Nemegyszer hangsúlyoztuk, ■ hogy a helytörténetnek sajátos ne­velési feladatai szempontjából fontos feladata, hogy ne csupán a múlt feltárója legyen, hanem a felszabadulás utáni jelen króni­kása is. Különösen a falusi átala­kulásnak vannak felszabadulá­sunk után olyan momentumai, amelyeknek megörökítése az utó­kor száméra rendkívül fontos. (Földosztás, a párt szövetségi po­litikájának periodikus alakulási, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése stb.) örvendetes, hogy a most megjelent Kevermes-tört. net e feladatok megvalósításának jelentékeny helyet szentel. A ke- vermesi termelőszövetkezete; megalakulásáról és fejlődéséről vázolt kép joggal várhat elisme­rést a helytörténettel foglalkozó szakemberektől. A, szerző ezt a témát ’ dialektikus mozgásában úgy dolgozta fel, hogy annak to­vábbi taglalására is lehetőség nyíljék. , Kétségtelen, hogy a felszabadu­lás utáni fejlődést a falusi kul- túrforradalom eredményei szem­pontjából mérhetjük fel kitűnő­en. A kötet népművelést, s okta­tást taglaló x-észe jól ábrázolja nemcsak a fejlődés eddig megtelt útját, de azokat az új jelensége­ket is, melyekben példát mutat' a község. HELYES AZ A TÖREKVÉS IS. hogy a kevermesiek az öntevé­keny társadalmi csoportosulás történeti jelentőségeinek össze­függéseit (Önkéntes Tűzoltó Egyesület) — a jelen eredmé­nyeivel kapcsolják össze. (A ke- vermesi dalárda eddigi szép sike­téi is a múlt hagyományaiból táplálkoznak.) Figyelmet érdemel a könv\ világos rendszerezettsége, s az a közérthető, demokratikus stílus. amelyet az összeállítás nevelő szándéka határoz meg. Az utób­bit azért kell külön hangsúlyozni, mert a helytörténeti kiadványok olvasmányos jellege indokolt igény. A szerzőnek úgy kell a feldolgozás formai megoldásait megtalálniuk, hogy azok ne men­jenek se a tudományos színvonal, se a közérthetőség rovására. Természetesen vannak e könyvnek vitatható, kevésbé si­került részei is. Elsőként talán azt említhetném, hogy a tema­tikai tudományos keveredés (ter­mészetföldrajz, általános tör te­net, gazdasági és kulturális ese­mények, szellemi néprajz, a cigá­nyok szociológiája) arányos el­rendezését egyik vagy másik té­nyező előnyére, illetve rovására javítani lehetett volna. A gazda gon illusztrált képanyag szem­léltető erejét egy-két, fejlődésünk természetessége szempontjából újat nem mondó fotó kihagyása (gépi szántás, kombájnnal törté­nő aratás stb.) nem csökkentené. A Függelék-i'ész eseménytörté­neti, időrendi áttekintésének né ­hány dátumával, a hivatkozási számok bővítésének lehetőségével is polemizálni lehetne. HA A MOST MEGJELENT helytörténeti kiadvány betűi, szép gondolatai s község jövő fel; mutató terveiben segítséget tud nak nyújtani, jól szolgálja ez munka nemcsak a jelent, ham a jövőt is. Takcfcs LászU Felvételi vizsga az Egyesített Tiszti Iskolán Mái’cius 31 és április 25 között j tesznek felvételi vizsgát az Egye- | sített Tiszti Iskolán azok a íiata- I lók, akik tisztképzésre jelentkez- j t.ek. A felvételi vizsga kiterjed egészségügyi és képességvizsgá­latra, valamint a matematikai és fizikai ismeretek ellenőrzéséi e. Ezek után a bizottság egyéni be­szélgetések alapján dönt a felvé­telről. A háromnapos felvételi vizsga ideje alatt a szabad időbe a növendékjelölteknek bemutat ják az iskolát, a művészeti cso­portok műsorait és a sportegyesü­letek tevékenységét. A KISZ-klu- bokban beszélgetést szerveznek az ország különböző vidéken ! felvételiző és az ugyanonnan mai- tavaly vagy korábban felvett nö­vendékek között.

Next

/
Thumbnails
Contents