Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-06 / 81. szám

‘ tS(#6, április 6, 2 Szerda (Folytatás az 1. oldalról) gazdaságot, progresszív módon akarjak megváltoztatni szerke­zetét. A tudomány fejlettségi szintjé­től, attól, milyen méretekben al- l , kalmazzuk a tudományos kutatá­sok eredményeit a termelésben, jelentős mértékben függ a két vi­lágrendszer gazdasági versenyé­nek állása. Az irányelvek tervezete előirá- • nyózza a termelés önköltségének jelentős csökkentését és rentabi­litásának növelését, így az ipari nyereség összegének több mint kétszeres megnövelését. Az ötéves terv legfontosabb szociális feladata — mondotta Ko­szigin — a népjólét emelésének meggyoírsítasa. A fogyasztási alap évi gyarapodása. 11 milliárd ru­belre inig majd, míg az elmúlt öt esztendőben ez 6,5 milliárd ru- bélt' tett ki évente. További elő­rehaladás a város és a falu kö­zött fennálló különbségek csök­kentésében — másik fontos szo­ciális feladata a tervnek. ilckszcj Koszigin beszámolója Folytatjuk a közszükségleti cik­kek termelési ütemének fokozá­sát és közelítését a termelőesz­közök termelési üteméhez. Míg az egész ipari tenneles 47'— 50 százalékkal. fog emelkedni, az ..A" csoport termelésének 49—52, a „B” csoport termelésének 43—46 tatót tekintve túlszárnyalta a legfejlettebb tókés országokat. A Szov je toliéban épültek a világ legnagyobb teljesítményű Martin­kemencéi és nagyolvasztói, a leg­nagyobb kapacitású folyamatos működésű acélolvasztó berende­zéseit. , A jövőben is állhatatosan nö­velni fogják a kohászat műszaki színvonalát. Jelentősen fejlődik a színesfémkohászat, a nemesfémek és a gyémánt termelése. Az új ötéves tervidőszakban, je­lentősen megnövekszik a vegyipar termelése. Egyes termékfajtákból azonban még mindig valamivel ke­vesebbet fog kibocsátani vegyipa­runk, mint amennyit a korábban i elfogadott határozatok irányoztak elő. Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy kevesebbet törődünk a vegyiparral. Csupán reálisan nézzük a dolgokat — jelentette ki Koszigin. Megállapítottja, hogy a korábbi vegyipari előirányzatok teljesítését nem biztosították a szükséges tervekkel, a megfelelő technológiák kidolgozásával, be­rendezésekkel és építőipari .kapa­citásokkal. ’ A miniszterelnök megjegyezte, .hogy a gépiparnak • — műszaki százalékkal kell gyarapodnia. Az ; színvonalához és szakképzett ká­előző öt esztendőben, az „A" cso­port termelése 58, a „B” csoporté pedig csupán .36 százalékkal nö­vekedett. Előirányozzuk a mező- gazdasági termelés növekedési ütemének jelentős közelítését az ipát termeléséhez. • Magától értetődik, hogy a Köz­ponti Bizottság és a kormány — tekintetbe' véve a jelenlegi nem­zetközi helyzetet — a következő öt esztendőben is tovább erősíti az ország védelmi potenciálját, olyan színvonalon tartva fegyve­res erőinket, hogy azok megsem­misítő csapást mérhessenek az agresszorra, ha kezet-merne emel­ni a szovjet nép békés életére, bé­kés munkájára. Más szocialista országokkal szo­ros együttműködésben fejlesztjük gazdasági életünket — jelentette dereihez képest — olyan termé­keket kell gyártania, amelyek si­kerrel konkurálnak a nemzet­közi gép- és berendezéspiacon. A könnyűiparban körülbelül háromszáz új nagy vállalat épí­tését és több mint száz működői vállalat rekonstruálását irá­nyozzák elő. A termelés növekedésének átla­gos évi üteme a könnyűiparban 2,1-szeresére emelkedik. 1970-ben 9,5—9,8 milliárd négyzetméter szövetet, 1,65-^1,75 milliárd köt- szövött cikket, 610—630 millió pár bőircipőt fogunk előállítani. Az élelmiszeripar bruttó termelésé­nek ezekben az években 1,4-szere- sére kell növekednie. Az ötéves terv végiére állami tartalékok felhasználásával 5,9— 6.2 millió tonnára kell fokoznunk 1965. ki Koszigin. , . .... , * a hústermelést, szemben az Az oteves terv fo feladatainak . - ..... , _ .__, j evi 4,8 millió tonnával. iparfejlesztés terve teljesí­megoldása megköveteli, hogy to­vábbfejlesszük gazdasági kap­csolatainkat a szocialista világ- rendszer országaival. A miniszterelnök megjegyezte, az új ötéves terv kiemelkedő vo­nása, hogy az iparon belül na­gyobb súlyra tesznek szert azok az iparágak, amelyek biztosítják az egész népgazdaság műszaki re­konstrukcióját és az új, korsze­rűbb termékek előállítását. Alekszej Koszigin megállapítot­ta, hogy öt év alatt körülbelül 70 százalékkal növekszik a villamos­energiatermelés. Az energetika fejlesztésében a fő irányt a nagy erőművek építése jelenti. Szibé­riában például elkészül a világ legnagyobb erőműve, a kraszno- jar&zki vízierőmű. Tovább fej­lesztjük az atomerőművek épí­tését is. A városi lakosság mindennapi szükségleteire fordított villamos’ energia mennyisége 60 • százalék­kal, a falusi lakosság villamos- energia-felhasználása mintegy há­romszorosára emelkedik majd. ' Az új ötéves tervben tovább tö­kéletesedik a tüzelőanyag-mérleg szerkezete: a gáz- és az ásvány­olaj hányada a tüzelőanyag össz­termelésében az 1965. évi 52 szá­zalékkal szemben 60 százalékra emelkedik. A kőolajkitermelés évi növeke­dése több mint húszmillió tonna és a gáztermelés évi növekedése körülbelül 20 milliárd köbméter lesz. A beszámoló megállapítja, hogy a Szovjetunió a vaskohászatban < Az I lésének legfontosabb feliételeként jelölte meg Koszigin, hogy az iparvállalatoknál véghez vigyék a szeptemberi plónumon jóváha­gyott gazdasági reformot. Több nagy vállalat — több mint 300 ezer munkással és alkalmazottal — már átállt az új rendszerre. Alekszej Koszigin megállapítot­ta, hogy az új rendszerre áttért vállalatok többsége túlteljesítette a realizált termék és a nyereség felemelt tervét. Az állami költség- vetés nagyobb bevételre tett szert. A vállalatoknál létrehozták a ter­melés fejlesztésének, az anyagi ösztönzésnek, a szociális-kulturá­lis beruházásoknak és a lakás­építkezéseknek az alapjait. Nőtt a munkásak és alkalmazottak mun­kabére. Az ötéves tervnek a mezőgaz­daságra vonatkozó irányelvei az SZKP Központi Bizottsága már­ciusi plénumán hozott határoza­tokból indulnak ki. Koszigin kijelentette, különös gondot kell fordítani a szűzföldek helyzetére, ahol a szántóföldek erősen elgazosodtak, ahol számot­tevő területen pusztít a talajer- rózió. Egyik fontos feladatként jelöli meg a mezőgazdasági ter­melés fellendítését a nem fekete földű övezetekben. Ugyancsak. nagy feladat az ál­lati termékek termelésének növe­lése és minőségük megjavítása. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságokból származó jövedel­mét — jelentette ki Koszigin — alatt 35—40 százalékkal növel­jük. Jövedelemkiegészítő forrás lesz számukra továbbá a háztáji gazdaság. A szövetkezetekben a tmunka normázása, szervezése és bérezése egyre jobban meg fogja közelíteni az állami gazdaságok­ban elért szintet és kialakult for­kások és alkalmazottak bérét ter­helő kereseti adó részleges leszál­lítását és megszüntetését. Tervbe vettük, hpgy havi 70 rubelnél ki­sebb keresetű dolgozók adóját megszüntetjük és folytatjuk né­hány más munkás- és alkalma­zotti csoport kereseti adójának le­prákat. Előirányoztuk, hogy foko-1 szállítását. xatosan mindenütt bevezetjük a kolihozparasztok havi garantált ja­vadalmazását. A kolhozparasztok nyugdíjellátása közelebb kerül a munkások és alkalmazottak nyug­díjellátásának feltételeihez. Koszigin .hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés növeke­désének teljesen reális programja végrehajtását biztosítani fogja a gépeknek, a műtrágyának, a vil­lamos energiának a kolhozok és szpvhozok számára történő nagy­arányú szállítása. Mindez igen kedvező feltételeket fog teremte­ni a szovhozokban és a kolhozok­ban a munkatermelékenység 40— 45 százalékos növeléséhez, csupán a termelési jellegű épít­kezésekre, valamint a gépek ki­fizetésére az állam 41 milliárd rubelt folyósít a mezőgazdaság­nak, körülbelül kétszer annyit, Koszigin közölte, több mint 30 százalékkal emelik a munkások, az alkalmazottak és a kolhozta­gok minimális öregségi nyugdíját; a kolhoztagokat a nyugdíjkorha­tár és a nyugdíjfeltételek tekin­tetében egy szintre hozzák a mun­kásokkal és az alkalmazottakkal. Felemelik a rokkant kolhoztagak minimális nyugdíját. Nagy horderejű társadalmi-gaz­dasági intézkedés az ötnapos (öt munkanap és két szabad nap) munkahét bevezetése az új ötéves tervidőszakban — mondotta Ko­szigin. — Ezt a jelenlegi heti munkaóra-szám megváltoztatása nélkül valósítjuk meg. A Szovjetunió miniszterelnöke a mostani ötéves terv egyik fon­tos feladatának nyilvánította a szovjet kereskedelem ■ javítását. Lényegesen nagyobb mennyiségű j mint az előző ötéves időszak- f élelmiszert és könnyűipari terme- j ban. j két vásárolhat a lakosság. Koszi- ! Kívánatos, hogy a kolhozok sa- j gin közölte, hogy a dolgozók anyá­ját erőből körülbelül harminc- j gi jóléte emelésének egyik for­milliárd rubelt fektessenek be gazdaságuk bővítésébe. A beszámoló részletesen elem­zi a szállítás és közlekedés fej­lesztésének feladatait (a vasutak jvillamosítását, illetve dieselesíté- isét 1970-ig lényegében befejezik). Vasútépítési programot dolgoztak ki főképpen Nyugat-Szibéria és Kazahsztán számára. Jelentősen növekedni fog a szovjet kereskedelmi flotta tonna- tartalma. Tengeri flottánk biz­tosítja külkereskedelmünk füg­getlenségét a kapitalista tenger- hajózási piactól. Az új ötéves tervidőszak ban az ele' v.nyzat szerint együttvéve körülbelül 37 000 kilométernyi kőolaj- és gázvezeték épül majd. A lakosság növekvő szükségletei­nek kielégítése érdekében jelen­tősen növelni fogjuk a korszerű autóbuszok és négyszeresére a személygépkocsik gyártását. lé­nyegesen bővül a televízió-állo­mások hálózata. Mesterséges hol­dak segítségével a központi tele­vízió műsorát a távol-keleti vidé­kéken is lehet majd fogni. A szovjet miniszterelnök közöl­te, hogy a nép életszínvonalának növelését célzó intézkedések volt az egyik központi kérdés az ötéves terv irányelvtervezetének megvizsgálásakor. Az egy lakosra rása az állami kiskereskedelmi árak csökkentése lesz egyes köz­szükségleti cikkeknél, mindenék- 1 előtt a gyermekholmiknál. Koszigin ezután beszélt arról a gigászi lakásépítési prog- j ramról, amely körülbelül 65 mii- j Ilié ember lakáshelyzetének meg­javítását, új lakásba költözését segíti élő. A lakosság egészségvédelmiéről szólva kiemelte, hogy a Szovjetunióban a legkisebb a halandóság. Rámutatott: meg kell javítani az egészségügyi el­látás kulturáltságát. Külön fi­gyelmet érdemel a vírusos meg­betegedések — elsősorban az influenza — elleni harc, vala­mint a szív- és véredény beteg­ségek és a rossz indulatú daga­natok leküzdése — mondotta. Az új ötéves terv a kulturális építőmunka új szakaszát jelenti — mondotta Alekszej Koszigin. Ma ez a vívmány már nem elé­gíti ki hazánk dolgozó tömegeit. Lényegében be kell fejezni az át­térést az egyetemes, teljes közép­fokú Oktatásra. Koszigin felhívta a figyelmet, hogy sokkal szorosabban kell ösz- szekapcsolni a diákok oktatását a modern, magasan gépesített ter­melés sokrétű szükségleteivel. A beszámoló hangsúlyozza, hogy növelni kell a szakemberképzés számított reáljövedelem körűibe- j színvonalát. Tervbe vették, hogy lül 30 százalékkal fog emelkedni, j több tanulót vesznek fel a közép­szemben az 1961—65. években el- < fokú szakoktatási intézményeiébe ért 20 százalékkal. I is, A munkások és alkalmazottak j Burzsoá ellenségeink az utób­Mámos műszaki-gazdasági mu-[az előirányzat szerint öt ejtendő átlagos havi bére öt év alatt legalább húsz százalékkal emel­kedik majd, s az új ötéves terv­időszak végén körülbelül 115 rubel, sőt, a társadalmi fogyasz­tási alapokból származó jutta­tásokat és kedvezményeket is beleszámítva körülbelül 155 ru­bel lesz. Koszigin hangsúlyozta, hogy a bérpolitika fő vonása az, hogy szakadatlanul növekszik majd a munkabér ösztönző szerepe az öt­éves terv fontos termelési fel­adatainak megoldásában. Kelet-Szibériában, a Távol-Ke­leten és az észak-európai ország­részben minden munkásnak és al­kalmazottnak magasabb bért kell kapnia, mint a többi körzetben. További kedvezményekben fognak részesülni a távol-észak s az ugyanígy elbírált egyéb körzetek dolgozói. Folytatjuk majd a mun­bi időben azt kezdték állítani, hogy az SZKP-t és a szovjet ál­lamot csak a műszaki tudomá­nyok és az ezekkel kapcsolatban álló természettudományos ágaza­tok érdeklik. Koszigin elutasítot­ta ezt az. állítást és kijelentette: egész tevékenységünk szilárd tudományos alapra, a társadal­mi fejlődés leghaladóbb elmé­letére épül. A Szovjetunióban a marxista—leninista filozófia ma már rég a tudományos ku­tatómunka módszertana lett va­lamennyi ismeretágban. Koszigin ezután a Szovjetunió és a szocialista országok gazda­sági kapcsolatainak erősítéséről szólva hangoztatta: Az önkéntesség és a teljes egyenlőség alapján megteremtett nemzetközi szocialista munkameg­osztás megkönnyíti számunkra és barátaink, a szocialista testvéror­szágok számára a gyorsabb hala­dást a közös cél, a kommunizmus építése felé. Az új ötéves tervidőszakban a Szovjetunió több mint ezer vegy­ipari, könnyű- és élelmiszeripari stb. vállalat és üzem számára vá­sárol komplett berendezést. A testvérországok szállításai fogják fedezni tengeri teherhajószük- ségletünk 48 százalékát, fővonali és ipari villanymozdony-szükség- letünk 40 százalékát, vasúti sze­mélykocsiszükségletünk mintegy 36 százalékát stb. Ezenkívül nagy mennyiségű közszükségleti cikket is vásárolunk. Az államközi gazdasági kapcso­latok gyakorlatában most első íz­ben egyeztette egy egész ország- csoport öt évre előre óriási volu­menű kölcsönös áruszállításait — jelentette ki Koszigin. Ugyanakkor a szovjet szállítá­sok fogják fedezni a szocialista or­szágok alapvető szükségleteit szá­mos berendezés- és gépfajtából, szilárd és folyékony tüzelőanyag­ból, kohászati nyersanyagokból és fémekből, gyapottból, fa-, celluló­zé és papíripari cikkekből s né­hány más, fontos áruból. Koszigin megemlítette, hogy a szocialista országok jelenleg sa­ját termelésükből és kölcsönös áruforgalmukon keresztül elégí­tik ki egész berendezés- és gép- szükségletük több mint 95 száza­lékát. Ilyen körülmények' között nagy felelősség hárul az iparra és a külkereskedelmi szervezetekre. Biztosítanunk kell a lehető leg­jobb minőségű áruk kölcsönös szállítását, méghozzá a kikö­tött határidőre. Nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió a független ázsiai, af­rikai és latin-amerikai államokkal való gazdasági kapcsolatai bővíté­sének. A legutóbbi öt esztendőben több mint másfélszeresére bővült a Szovjetunió kereskedelme a tőkés országokkal, elsősorban Finnországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Japánnal, Angliá­val, Svédországgal. Az Egyesült Ál­lamok igyekszik megakadályozni a Szovjetunió külkereskedelmének fejlődését, e kísérletek azonban kudarcot vallanak. A szónok ki­jelentette, hogy a széles körű gazdasági csere a szocialista or­szágok és a kapitalista rendszer országai között kedvező hatást gyakorolhat a nemzetközi hely­zetre. Az ötéves terv nemzetközi je­lentőségét méltatva Koszigin ki­jelentette, hogy külföldi baráta­ink az új szovjet ötéves tervben azon nép további sikereinek zá­logát látják, amely a történelem­ben elsőként építette fel a szoci­alizmust és fogott hozzá a kom­munista társadalom építéséhez. Osztályellenségeink egyre inkább kénytelenek számolni a szovjet állam sikereivel. A szánok emlé­keztetett rá, hogy Lenin történel­mileg törvényszerű folyamatként fogta fel a két rendszer gazdasá­gi versenyét. Ahogy a Szovjetunió gazdasági pozíciói megszilárdultak, úgy vált reálisabbá az a feladat, hogy túl kell szárnyalnunk a kapitalista világ leggazdagabb államait — állapította meg Koszigin. Egészében véve azt mondhatjuk — jelentette ki Koszigin. —, hogy a háború utáni tapasztalatok a kapitalista világ gazdasági és kö­vetkezésképpen politikai helyzeté­nek ingatagságáról tanúskodnak. Alekszej Koszigin megállapította: ha megoldjuk az új ötéi"es terv feladatait, mégjobbon megnö­vekszik országunk gazdasági ereje, s a nemzetközi erőviszo­nyok még inkább a béke és a szocializmus javára tolódnak el. Gazdaságunk fejlesztésével egy* (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents