Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-29 / 100. szám
/ 1966. április 29. 5 Péntek GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK 6D0SZ .’ ájunLli El iiisiüiisíil Ml elnSSüinii::: IK «MKS« El M IES ::::::::iÍi::HÍÍHÍfÍÜÍÍÍÍ El miimnmti! IV. Gazdasági hatékonyság Az emberiség sok évezredes íejlödésének gazdasági alapja mindig is a munka termelékenységének emelkedése volt. Előbb egyszerű szerszámok, majd bonyolultabb gépek, munkamódszerek segítették ebben az embert. Ugyanaz a munka- mennyiség mind több és magasabb színvonalú szükséglet kielégítését tette lehetővé. Sőt, a fejlettebb társadalmakban az emberek egyes csoportjainak már nem kellett közvetlen termelőmunkát végeznie, mert helyettük is megtette ezt a társadalom más csoportja. A munka termelékenysége nő, ha egyre hatékonyabb, a célnak leginkább megfelelő eszközöket alakít ki és alkalmaz az ember. Közben tudása, szakmai tapasztalata is nő. Amikor gazdasági hatékonyságról beszélünk, mindig azt vizsgáljuk, hogy egy anyag, egy gép, egv technológia — gyártási mód — menhyire alkalmas a munka termelékenységének növelésére. A hatékonyság tehát a termelési eszközök, munkamódszerek termelékenységnövelő képessége. A termékek árukká lesznek, pénzért ad.iák-veszik azokat. Azt a gépet, szerszámot, anyagot, stb. nevezzük hatékonynak, amelyik alkalmazása többet jövedelmez, mint amennyibe került. Mindezeken túl az is szükséges, hogy maga a gazdálkodás hatékony legyen. A vállalati, szövetkezeti gazdálkodást akkor nevezzük hatékonynak, ha minél jobban képes érvényesíteni a rendelkezésre álló termelőerők termelékenységnövelő képességét. A termelőerők elméleti és gyakorlati hatékonysága között nemegyszer eltérés van. Gyakori, hogy egy gyár, termelőszövetkezet igen korszerű, nagy teljesítményű gépet kap, de annak hatékonyságát nem képes kellően kihasználni. Hiányzik egy alkatrész, nincs megfelelő munka stb. Hiába hozhatna az ilyen géppel végzett munka a vállalat számára nagy megtakarítást, ez mégsem sikerül, mert hatékony alkalmazásának valamilyen feltétele hiányzik. A korszerű termelési eszköz: termelékenységnövelő kapacitás. Ha ezt nem használjuk ki, akkor gazdálkodásunk a magas technikai felszereltség ellenére is alacsony színvonalú marad. Az a cél, hogy minden vállalatnak, szövetkezetnek érdeke legyen a termelékenységnövelő. önköltségcsökkentő kapacitások^ minél jobb kihasználása. A gazdaság- irányítás új rendszerében minden vállalatnak érdeke is lesz, * hogy a rendelkezésére bocsátott területet, eszközöket, munkaerőkapacitást a leghatékonyabban kamatoztassa. A hatékonyság biztosításának fontos feltétele, hogy az erőforrások aránya helyes legyen. Hiába van elég erőgép, ha kevés a munkagép; hiába van sok traktor, ha kevés a traktoros; hiába van munkaerő, ha nincs, aki a munkát jól megszervezze és vezesse. A gazdálkodás hatékonyságának növelése életszínvonalunk emelésének első feltétele. A vállalat gazdálkodását is aszerint kell megítélni, hogy a rábízott erőforrásokkal , milyen hatékonyan — rentábilisan — dolgozik. Dr. Pirityi Ottó a mai Orosháza történetét tárgyalja 1744-től napjainkig. Valamennyi szerző (Szabó Pál, Dénes György, Szabó Ferenc, Fancso- vits György, Darvas József) a termelésen alapuló társadalmi és politikai élet összefüggéseit szem előtt tartva tárgyalja a község (illetve város) történetét. Emellett azonban az 1744—1848 közötti korszakot tárgyaló fejezet írója szívesen időz a különböző események (tüzek, aszályos évek, az alapítás 100. évfordulója stb.) ismertetésénél. A következő fejezet szerzője viszont elsősorban a zsellérek 1848-as és 1863-as mozgalmaira, a társadalmi ellentétek kiéleződésére figyel. Az 1867-től 1914-ig terjedő korszakot tárgyaló fejezet valósítja meg talán legteljesebben a gazdaságtörténet, társadalomtörténet és politikai történet egységét és kellő arányait. Különösen érdekes ebben a fejezetben a mezőgazdaság amerikai utas (a parasztgazdaságon keresztül a kapitalista árutermelés felé vezető) fejlődésének tendenciájára utaló rósz, amely a magyar történelem egésze szempontjából is fontos megfigyeléseket tartalmaz. A következő fejezet a hatalmas történelmi események orosházi hatásának és eredményeinek bemutatása mellett lényegében szintén megtalálja a történettudomány különböző területeinek helyes arányát. A történeti rész utolsó fejezete a felszabadulás óta eltelt korszakot tárgyalja. Sok kiemelhető pozitívuma közül csak kettőt, említek: az élet felszabadulás utáni megindulásának megkapó rajzát, és azt, ahogyan gondosan számba veszi a személyi kultusz felé vivő erőket, ahogy különválasztja a „fent” elkövetett hibákat és a helyi vezetők felelősségét. Az első kötet magába foglalja a»ég Elek László tanulmányát, amely néhol a szükségesnél talán részletesebben, de mindvégig érdekesen és színvonalasain tárgyalja a szellemi kultúra intézményeinek és legjelentősebb alakjainak tevékenységét; valamint Gazdag László tanulmányát, amely Orosháza térképezéstörténotét ismerteti. A kötetet végül kép- és térkép- mellékletek zárják, melyek gazdagon illusztrálják az egyes fejezeteket. (Mindössze az kelt némi hiányérzetet, hogy az 1744—1914 közötti korszakot tárgyaló fejezetekhez nem'kapcsolódik illusztráció.) Végül is hogyan válaszolhatunk hát a bevezetőben feltett kérdésre? A köteten való rövid áttekintés talán érzékeltette, hogy az egyes fejezetek között varrnak ugyan kisebb-nagyobb eltérések és egyenetlenségek, néhány alapvető dologban azonban szinte kivétel nélkül megegyeznek: megírásukat alapos és körültekintő kutatómunka, rengeteg új forrásanyag feltárása előzte meg, Orosháza történetét/mindvégig az általános fejlődés részeként tárgyalják s — ami a legfontosabb — a társadalom fejlődésének anyagi mozgatórugóit nemcsak szavakban hangoztatják, hanem gondosan ki is mutatják. Ilyen értelemben egységes és marxista mű az Orosháza Története. Ezért alkalmas arra, hogy lehetővé tegye a magyar történelem még teljesebb megismerését, s alkalmas arra is, hogy akár az iskolai oktatásban, akár a népművelésben növelje munkánk hatékonyságát. Köszönet és elismerés mindenkinek, akinek része volt e munka megszületésében, amely nagyszerűen hozzájárult a Békés megyei helytörtémetírás további fejlődéséhez. Vasi, István Legnépszerűbb a gépkocsinyeremény-betét 109 millió forint takarékban — Nyereménysorsolás Békéscsabán Az edmúlt napokban tájékoztatót kértünk az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságától afc első negyedév munkájáról. Elmondották, hogy a takarékossági szemlélet nem vesztett népszerűségéből, hiszen egyre emelkedik a takarékbetét-állomány. Megyénkben az eümúlit hónapokban 109 millió forintot helyeztek el betétkönyvben. — Mi a helyzet az autónyere- mény-betét könyvvel? — Talán úgy is mondhatnánk, hogy ez a legkedveltebb forma. Azért is, mert augusztusban Békéscsabán. a szabadtéri színpadon rendezik meg a sorsolást. Ezen a sorsoláson részt vesznek a korábban, illetőleg az április 30-ig váltott nyereménybetét-könyvek is. — Miiyen az érdeklődés a hite. lek iránt? | gyakorlatnak megfelelően egész I Békés megyében fiókjaink folyamatosan nyújtják a kölcsönöket az építkezésekhez. A napokban összeállított adatok szerint mintegy 700 egyéni családi háznak rakják az alapjait vagy éppen húzzák a falait. Ez mintegy 40 millió forintos támogatást jelent. Az árvízkárok helyreállításában mintegy ezer darab ár- és belvíz miatt megsérült, romba döntött lakáshoz kívánunk kölnak az előkészületek Gyulán, Gyulaváriban és Dénesmajorban. Takarékpénztári finanszírozással a megyei' ktsz-ek munkája nyomán egész utcasorok épülnek majd fel. Mi reméljük, hogy a jelenleg fennálló anyagellátási nehézségek megoldottnak és az árvíz által szükséglakásba (kényszerült családok év végére elfoglalhatják új otthonukat — fejezték be nyilatkozatukat az OTP illetékesei. (d. i.) csont nyújtani. Nagy erővel folyHobby? Nem — Mások szórakoztatása Sikeres előadásokat rendez a vésztői művelődési otthon színjátszó csoportja — A iészletákciót megkedvelte a lakosság. Ebben az évben több mint ötezer igénylőnek álltunk rendelkezésére. A hitelt a lakosság elsősorban új bútorok, háztartási kisgépek, kerékpárok, motorkerékpárok, tv-készülékek vásárlásához vette igénybe. Ha a városokban nem is, de községeinkben igen komoly érdeklődés mutatkozik meg a háztáji mezőgazdasági hitel iránt, A múlt év őszén bevezetett mezőgazdasági termelési hitel iránt megnövéke- dett érdeklődést bizonyítja, hogy eddig négymillió forint támogatást nyújtottunk. Legtöbben sertéshizlalásra, az ezzel járó takarmány beszerzésére, a baromfiállomány létesítésére, kertészkedésre, gyümölcsös telepítésére, annak pótlására használták fel. Előnye, hogy a visszafizetés határidejét lehet úgy kérni, hogy a törlesztés részben vagy egészben már a hozamok értékesítéséből származzon. — Az árvízvédelmi helyreállítási bizottságtól már hallottuk, hogy az OTP részt kért a károk helyreállításából. Mi a helyzet most? — El keli mondani azt, hogy igazgatóságunk súlyponti feladata a lakásépítkezések kölcsönnel való támogatása. Már a korábbi Mozdonyvezető, cukrász, OTP- alkalmazott, telefonszerelő, háziasszony pedagógus és egyéb állású, foglalkozású emberekből áll az a 40—50 főnyi helybeli társulat, melynek tagjai mintegy hobbyként, látszólag a maguk gyönyörűségére, de ugyanakkor mások kulturális szórakoztatása céljából a vésztői művelődési otthon színjátszó együtteseként évek óta járják a szeghalmi járásnak azokat a kisebb községeit, településeit, hová színpadtechnikai, okokból vagy mert a terv szerinti előadásbevételt a kevés lakosú helység biztosítani képtelen, a Békés megyei Jókai Színház a maga nagy apparátusával nem látogaithat el. Persze, nemcsak a járáson belül vendégszerepeinek. Noha fő „felvonulási területük” a szeghalmi mellett a sarkadi és a békési járás, megfordultak már Hajdú-Biharban is, így például: Komádiban, Sárrétudvarin, Bi- harnagybajomban. Üjirázon pedig szinte már házi együttesnek számítanak, úgyszintén a sarkadi járásban levő Geszten i§. Mindkét helyre az utóbbi időben tíz' alkalommal látogattak el. Repertoárjukban vidám, szórakoztató, de nem tartalmatlan darabok szerepednek, mint például „Egy marék boldogság”, „Sus- mus”, „Majd a papa”, „Feleség, férj nélkül”, „Bekopog a szerelem”, „Bástyasétány* 77”, „Potyautas”, „Élni tudni kell”. Jelenleg a „Bekopog a szerelem”-mel szerepelnek. A tizenhatodik elődadásnál tartanak. Legmozgalmasabb időszakuk szeptembertől télen át júniusig tart. A színjátszó együttes életkort összetétele húsztól negyvenévesig. Tisztában vannak vele, hogy fellépéseik csak részben és egyoldalúan pótolják a hivatásosak színházát, de örömmel áldozzák fel szabad óráikat a próbák és szombatjukat, vasárnapjukat a kisközségek, települések eleven színjét-1 szásra vágyóHakossaga érdekében, mély szinte már név szerint ismeri őket. Nemegyszer fordul elő, hogy a vésztői hetipiacra érkező körösújfalui, mágori és más helységbeli ráköszön valamelyikükre az utcán. nógatva őket újabb vendégszereplésre, biztatva, hogy jöjjenek mielőbb! Ennek az önzetlenül évek óta fáradozó kis közösségnek a tagja Molnár Tibor pedagógus. Tan’ ; iskolában tanít, de sosem sajnálja feláldozni szabad idejét és megtenni hét kilométert oda is meg vissza is, csak hogy rendezőként, s ha kell. szereplőként is eleget tehessen önként vállalt kötelességének. Sok mindenben segíti őt és a többieket Kiss József, a művelődési otthon agilis igazgatója. Régi színjátszó Szabó Zsuzsa. Rábai Irma, Szító Erzsébet, Molnár Tiborné, Borbíró Tamás, Elmész József és Erdős Lajos is. —hr— V^AA/VVVWVV> \A/WVAAAA^VVVWV)AVWWSAA/\A/^ VVVVWVV^AA/VVVVVVVSA(VVVVVVV,'/V • • Öregek napja Szeghalmon Kedves ünnepséget tartottak április 24-én a szeghalmi Petőfi Termelőszövetkezetben. A tsz párt- és gazdasági vezetősége úgy határozott, hogy a jövőben rendszeresen megrendezi az öregek napját. A tsz nőbizottságát bízták meg az ünnepség megrendezésével. A nőbizottság tagjai elmentek az idős tagokhoz, meghívták őket az ünnepségre. A szép tavaszias idő még azokat is elcsalta, akik nem ígérték meg, hogy eljönnek. Mintegy 150-en jelentek meg az öregek napján, s a tsz párt- és gazdasági vezetői üdvözölték őket. — Az idős tsz-tagokat birkapörkölttel látták vendégül, utána pedig sörözés következett. A talpalávalóról népi zenekar gondoskodott. Az ünnepség a késő délutáni órákban fejeződött be. Felvételünk az öregek napján készült.
