Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

19fiS. április 29. 2 Péntek Az angolok kiadnak egy Nkrumah-mínisztert íj Little Rock-i majomper Brezsnyev és Koszigin elutazott Taskentböl Taskent ■ Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin csütörtökön délelőtt el­utazott Taskentböl. Az üzbég fő­városban a köztársaság vezetőivel és az erre a célra létrehozott kormánybizottság tagjaival együtt azt vizsgálták meg, milyen gyors intézkedéseket kell tenni a föld­rengés okozta károk helyreállítá­sára és lakosság megsegítésére. A szovjet vezetők megelégedéssel állapították meg. hogy Taskent lakói fegyelmezetten és szervezet­ten léptek fel a természeti csapás pusztításaival szemben. A köztársasági pártaktíva-ér- fcekezleten az SZKP főtitkára be­számolt a földrengés következmé­nyeinek felszámolását szolgáló intézkedésekről. (MTI) London Hampsteadi lakhelyén a londo­ni rendőrség szerdán letartóztatta Kwesi Armahot. Ghana volt lon­doni megbízottját, aki a Nkru­mah-kormány utolsó évében ke­reskedelemügyi miniszter volt. A Reuter angol hírszolgálat je­lentése szerint két nappal ezelőtt ghanai rendőrtisztek érkeztek Londonba, akik Kwesi Armah ki­adását kérték a kormánytól, a hi­vatali funkciójában elkövetett ál­lítólagos bűntényekre való hivat­kozással. Kwesi Armah egyike volt Nkru- mah elnök legközelebbi tanács­adóinak. Nkrumahhal együtt járt Pekingben azokban a februári na­pokban. amikor a ghanai katona­ság és rendőrség erőszakkal át­vette a hatalmat. Március 1-én, Nkrumah kíséretének több tagjá­val együtt érkezett Londonba. Az Arkanzas állambeli Little Rock 1951-ben kétes hírnévre tett szert. Az. Egyesült Államok elnöke szövetségi csapatokat volt kénytelen küldeni a város­ba, hogy a feltüzelt fajüldözők­től megvédjen néhány olyan né­ger iskolást, akik a fehér gye­rekekkel együtt akartak tanulni. Little Rock most ismét hallat magáról. A bírói pulpitus elé citálták... Darwin tanítását a fa­jok fejlődéséről. Ebben az amerikai államban 38 év óta törvény tiltja a dar­winizmus tanítását. Az egyik Little Rock-i középiskolában akadt egy fiatal tanitónő, aki bátran a törvény hatálytalaní­tását követelte. A reakció és a fajüldözés erői azonban felsora­koztak ellene. Most a bírák és az ügyészek eretnekségnek minősítik a Dar- win-elméletet és a középkori inkvizíció vadságával támadnak a fiatal tanítónőre. A darwiniz­mus elleni vádemelés élén Bruce Bennett arkanzasi fő­ügyész áll, aki mellesleg az ál­lam kormányzói tisztségére kí­vánja jelöltetni magát. Szinte alig hihető, hogy Ame­rikában napjainkban ilyesmi történjék. Mellesleg hasonló tör­vények érvényesek más álla­mokban, főképp a déli államok­ban is. A hasonló bírósági eljá­rások itt sem hatnak újdonság- szérűén. 1925-ben az egész orszá­gon végighömpölygött a Ten- nesee állambeli hírhedt' majom- per, amelynek során egy fia­tal tanítót pénzbüntetésre ítél­tek, mert a Darwin-elmélet ta­nításában találták „vétkesnek”. Ily módon a jelenlegi Little Rock-i bírósági per sem véletlen vagy ostoba értetlenség, hanem azoknak az „erkölcsöknek” a ki­fejezője, amelyeket a modem Amerikában olyan gondosan vi­gyáznak az embergyűlölő faj­üldöző törvényekkel. A. D. Közlemény Couve de Murville romániai látogatásáról A francia külügyminiszter Szófiába utazott Bukarest I francia külügyminiszter április ki Bukarestben közleményt adtak Maurice Couve de Murville 25—28 között Romániában tett hi­vatalos látogatásáról. A közle­mény a többi között hangsúlyozza: A Pravda Washingtonnak Franciaországgal szemben alkalmazott új politikájáról Moszkva Az Európában most születő új nézetek, új eszmék félelemmel töltik el a legutóbbi francia kül­politikai lépések óceánon túli bí­rálóit. Franciaország cselekedetei — kétségbeesésükre1 — lyukat szakítanak a NATO-integráció gondosan szőtt pókhálóján, amely arra lett volna hivatott, hogy tar­tósítsa a hidegháborút azzal a céllal, hogy majd csak sikerül a kapitalizmusnak előkészíteni a második világháború európai eredményeinek katonai, politikai felülvizsgálatát. Washingtonban nem akarnak számolni azzal, hogy az objektiv történelmi folyamatok közepette egy ilyenfajta cél megvalósítása régen lehetetlenné vált, de azzal sem akarnak számolni, hogy el­vesztette gazdasági és politikai alapját az a „gyámság”, amelyet az Egyesült Államok teremtett a háború után a nyugat-európai or­szágok fölött. Az óceánon túl nem hajlandók megérteni: az idők szellemének teljes mértékben megfelel Franciaországnak az a törekvése, hogy megszilárdítja, függetlenségét, megerősíti a nyu­gat-európai államok önálló dön­tési jogát, fejleszti a békés együttműködést minden európai országgal, beleértve a szocialista országokat. A NATO jelenlegi válsága va- j lamire mégis megtanította az | amerikai politikusokat és rajnai ' fő szövetségeseit. Ez pedig az a felismerés, hogy kudarcba fulladt a durva ledorongolás; és a szö­vetségesekre gyakorolt nyílt nyo­más régi taktikája. Washington minden akciója mögött — íra Kotov — ponto­san meghatározott politikai szá­mítás ' rejlik: időt nyerni, elhúz­ni a tárgyalásokat, huzavona-tak­tikával szabotálni az amerikai csapatok és az atlanti vezérkarok kivonását francia területről a Pá­rizs által megszabott határidőig. Az Egyesült Államok gyakorlati­lag elutasítja a támaszpontokra vonatkozó kétoldalú francia— amerikai tárgyalásokat arra való hivatkozással, hogy e tekintetben minden NATO-partner „érdekelt” bár közismert tény, hogy francia földre annak idején éppen a két­oldalú francia—amerikai megálla­podások alapján irányították az amerikai csapatokat. Washington „korrektnek" kikiál­tott reagálása a francia kormány határozatára valójában közvetlen franciaellenes, s nyílt politikai beavatkozás Franciaország ügyei­be. Az óceánon túl azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy Nyugat- Európa, sőt Franciaország közvé­leményében egyfajta hangulatot keltsenek ,.r.z igazságtalanul meg­bántott'' régi partner iránt, alá­ássák (Franciaországban a kor­mánytöbbség állásait és előmozdít­sák az atlanti barát ellenzék tö­mörülését. A BÉKÉSCSABAI FAIPARI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET A VÁNDOR7ÁSZLÖVAL KITÜNTETETT. KIVÁLÓ SZÖVETKEZET CÍM ELNYERÉSE ALKALMÁBÓL szeretetid köszönti és üdvözli a szövetkezet egész tagságát és összes dolgozóját . A szövetkezet egész tagságának és dolgozóinak a további munkájukhoz ERŐT ÉS EGÉSZSÉGET KÍVÁN A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE 188 A felek kifejezték kölcsönös el­határozásukat, hogy a jövőben is szélesítik a két ország együttmű­ködését. A román és a francia kormány egyetért abban, hogy a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös megbecsülés elveinek tisztelet­ben tartása az államok közötti békés együttműködés legfonto­sabb feltétele. A közlemény rámutat, hogy a megbeszélések a kölcsönös meg­értés légkörében, a hagyományos román—francia barátság szelle­mében zajlottak le. Csütörtökön délelőtt a francia külügyminiszter elutazott Rómá- niából, s még délelőtt Bulgáriába érkezett. (MTI) Amerikai repülők kalóztámadása Lengyel tiltakozás Varsó A Lengyel Népköztársaság kü­lügyminisztériuma jegyzéket jut­tatott el az Egyesült Államok var­sói nagykövetségéhez, amelyben a lengyel kormány nevében erélye­sen tiltakozik a nemzetközi jog és szabad tengeri hajózás elvének durva megsértése miatt. A jegyzék megállapítja^ hogy április 19-én az amerikai bombá­zó repülőgépek kalóztámadást kö­vettek el a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság egyik kikötője ellen és; Haiphong közelében megrongálták a Beniowski len­gyel hajót. Éppen szenet rakodott ki. A bombák és a rakéták jelen­tős kárt okoztak és a hajó kény­telen volt kifutni a kikötőből, jól­lehet a rakodást még nem fejez­ték be. A lengyel kormány rámutat ar­ra, milyen veszélyes következmé­nyekkel jár az amerikai agresz- szió és fenntartja a jogot, hogy teljes erkölcsi és anyagi jóvátételt kapjon azért a kárért, amelyet az Egyesült Államok légiereje oko­zott Lengyelországnak. A délkelet-alföldi agrármozgalom 75. évfordulójára IX. A táj harmadik nagy, vérrel pecsételt megmozdulása 1891. június 21-én Battonyán, a pra­voszláv pünkösd vasárnapján zaj­lott le. Reggel 9 órakor gyülekeztek a mezőgazdasági napszámosok az embervásárnak nevezett piacté­ren. Itt Pakurár Dimitru és Szol­dán Árkádia szociáldemokrata ihletésű ismertetőt tartott közöt­tük az osztályharc kérdéséről, rá­mutatva a konkrét visszásságok­ra. Aláírásokat gyűjtöttek egy, a minisztériumba küldendő folya­modványra. A kérvény a munka­bér és az aratórész emelését, to­vábbá a harmados művelésre adott földek után követelt pénz­fizetés és robotszolgáltatás: eltör­lését kérte. Lung Áron csendőr távozásra szólította a gyülekező munkásokat, és Pakurár Dimit- rut magával vitte a községházára, ahova időközben megétkezett a főszolgabíró is. A felvilágosító munkát a piactéren most már Nagy György András napszámos folytatta. Nagy György András tájékoztatta a népet arról, hogy az orosházi munkásoktól nyert értesülés szerint megjött a főszol­gabíróhoz a minisztériumi rende­let a munkabérek emeléséről, a robot eltörléséről, de ennek kia­dását a főszolgabíró szabotálja. Közben híre jött, hogy Pakurár Dimitrut ütlegelik a csendőrök a községháza udvarán. A tömeg a községháza felé vonult. Űtközben találkoztak a főszolgabíróval. Nagy György András öntudatos I hangnemben kérlelte a főszolga- ! bírót, adja ki a rendeletet és en- | gedje szabadon Pakurárt. A főszol­gabíró tagadta a rendelet létét és elutasította Pakurár szabadon bo­csátásának gondolatát. A tömeg a községháza elé érkezett, ahol ek­kor mindössze öt csendőr tartóz­kodott. A főszolgabíró — a súlyo­sabb -következményeket elkerü­lendő — szabadlábra helyezte Pakurár Dimitrut. A nép most már még elszán- tabban követelte a hírek szerint visszatartott rendelet („királyi levél”, „miniszteri szerződés”) ki­bocsátását. „Látjátok? Félnek már! Majd meglesz már az írás!”, „A főszolgabírót ki kell húzni!”, „Üssük agyon az urakat!” — hangzottak a jelszavak Paku­rár láttán. Benyomultak a község­háza udvarára, ahol a csendőrök feltűzött szuronnyal néztek velük szembe. A csendőrök távozásra szólították fel a tömeget, de az nem mozdult, mire Mikkel Mihályt puskatussal ütlegelni kezdték. Az atrocitás magasba csapta az indulatokat. A nép kövekkel és dorongokkal viszonozta a Mikkel- nek osztott ütlegeket. A kialakult egyenlőtlen közelharcban a csendőrség sortüzet adott. Eköz­ben áldozták az életüket Németh József, Csuber István, Hiúi Mi­hály és Geja András agrárprole- tárok. Janovász Száva, Kozma Mihály és még számosán súlyos sebeket szereztek. A hatóság gyilkossá vált. A nép néhány órára távozott a szín­helyről, hogy délután négy óra körül elemibb erővel vegye osh- rom alá a községháza épületét. A délutáni rohamot Pakurár Di­mitru, Nagy György András és Trifun Száva, Károly Margit, és Timotity Zsiva vezették, ők báto­rították a férfiakat és a nőket. A tömeg betörte a községháza ka­puit, s amikor délután 5 órakor nem érkezett katonaság az Arad­ról jött vonattal, bátrabban kö­vetelték a miniszteri rendelet ki­adását. Este 8 órakor érkezett egy szá­zad gyalogság Szegedről, egy sze­gedi és nagylaki csendőrkülönít­ménnyel megerősítve, akik lő­szertáskájukban fejenként száz­nál több élest csörgettek. A bat- tonyai magyar, román és szerb nép négy fiát gyászolhatta már így is, ezért fokozatosan visszavo­nult a fegyverek sokasága elől. „Intézkedés történt, hogy a ki­válóbb izgatok még azon éjjel le­tartóztassanak” — irta a Békés megyei félhivatalos szócső. A fegyveresekkel együtt érkez­tek Szegedről a csendőrhádbíró és a királyi ügyész, akik tüstént munkához láttak. A mozgalom tovább gyűrűző- dött a Viharsarokban.’Mi közben a június elején kezdődött dombegy­házi mozgolódás a hónap végén sem jutott nyugvópontra, június 23-án Medgyesbodzáson tört ki zendülés. A medgyesbodzási nro- letárok küldöttsége még május közepén járt az eleki főszolgabí­rónál, akitől engedélyt kértek népgyűlés tartására, hogy sérel­meiket megvitathassák és a mi­niszterhez küldendő folyamodvá­nyuk számára aláírásokat gyűjt- hessenek. A főszolgabíró a helyi főjegyzőhöz utasította őket a mi­niszter helyett, mondván: a fő­jegyző elkészíti az írást és felter­jeszti kérelmüket, gyűlésre nincs szükség. Az alispán is ellátoga­tott Medgvesbodzásra és szemé­lyesen állapította meg: nincs munkája számos családfenntartó­nak. Semmi sem történt ügyükben, ezért buggyant ki a haragjuk jú­nius végén. Űgyszintén forrongott Csanád- apáca népe is 1891 júniusában. Dr. Virágh Ferenc (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents