Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
I 19«6. április *«. 5 Szerda Óvodások az iskola küszöbén A „stafétabot” jó kezekben van Az ajtó nyitására a terem padjaiban megmozdulnak a ^zőke, barna buksi fejek, s kíváncsisággal vegyes csodálkozó tekintetek röppennek félénk. A pillanatnyi zavart harsány kórusköszönés valtja fel. Majd megszólal a tanító néni. — Üljetek le szépen... Szinte csak suttogja halkan, csendesen, mégis azonnal van foganatja. A kis fe cskék máris a könyv fölé hajolnaK. látszólag figyelemre sem méltatva az idegeneket. özvegy Kiss Lajosné, a kicsinyek nevelője, istápolója a kondo- rosi általános iskolában már 1952 óta. A katedrára nem az iskolapadból került fel. Bár még ifjú korában hivatásának választotta a nevelői pályát, mégis megmaradt csendes társként férje oldalán, aki szintén tanított. Csak akkor lett nevelő, amikor férjét elragadta a váratlan, kegyetlen halál. Átvette hát a stafétabotot, s hűségesen viszi tovább. Annyira, hogy fiát is e pálya szerete- tére nevelte, aki most az ő küzdő- és segítőtársa. Kondoroson ugyanabban az iskolában tanít a felsó tagozaton. Kissné megmaradt a kicsinyek mellett. Anyáskodik felettük, neveli, ^.polja a fogékony lelkeket és szereti mindegyiket, akár ha a sajátja lenne. — Sokan azt mondják — szól csendesen, amikor a pedagógiai hivatásról beszélgetünk —, hogy elnőiesedett ez a pálya. A véleményem: hogy ettől igazán nem kell félni. A gyermeknevelés egy kicsit anyáskodó feladat is, különösen a kicsinyeknél. Hát miért Táj-termelési lehetőségeiket is kihasználják Az elmúlt évtizedekben megyénk* legnagyobb járásában — a mezőkovácsháziban — táj-termelő körzetek alakultak ki. Báláz utóbbi évtizedben a mezőgazdaság irányított termelésszervezése bizonyos értelemben visszaszorította a táj-termelés hagyományainak követését, a termelésnek ez a formája azonban nem szűnt meg. Ezekben a hónapodban, amikor a gazdálkodás szervezésében új módszereket vezetnek be, a mezőkovácsházi járás irányitó szervei az eddiginél nagyobb lehetőséget adnak a tájtermelő körzetek felélesztéséhez. A termelőszövetkezetek gazdái már beszélnek arról, hogy Végegyházán fokozottabban rátérnek a szarvasmarha-tenyésztésre, Medgyesegyházán a földimogyoró, Magyar- és Nagybánhégyesén az aprómagvak, Almáskamarás környékén pedig a burgonya és a dinnye termesztésére. lenne baj az, hqgy nők vannak többség'ben ezen a pályán? Nálunk az ötvenegynéhány pedagógusból csak 14 a férfi és nagyon jól megoszlik ez a tantárgyak tanításánál, a témák szerint. Ha Hazánk hőforrásait már a régi romaiak is ismerték. A magyar termálfürdők annyi ásványi alapanyagot tartalmaznak, hogy Eu- rópa-szerte ismertté tették hazánk hőforrásait. A felszabadulás előtt nem volt nálunk szervezett vízgazdálkodás és a hőforrások után sem kutattak rendszeresen. A szocialista tervgazdálkodás fel- ! figyelt a fővárosban és vidéken ! régebben feltárt hévizekre és j megkezdte azok kitermelését. Iga- jzán intézményesen azonban csak I a második ötéves terv elején, vagyis 1960-ban kezdődött meg c hévizek gazdaságos kihasználása. Hévízgazdálkodásunk már akkor első helyen állott Európában. Az országban 447 kitermelésre alkalmas forrás ontotta a meleg vizet, míg az utánunk következő Olaszország 264, Spanyolország predig 123 hévizet termelő kúttal rendelke- i zett. Hévíznek a szakemberek azokat a feltárt termelőkutakat és forrásokat nevezik, amelyek 25 Celsius foknál melegebb termálvizet adnak. A kutatások megállapították, hogy hazánk területén csaknem 8 ezer négyzetkilométer alatt rejtőzik magas hőfokú víz. 1960 óta évenként 8—10 kutat tártak fel részben megyei, illetve tanácsi szervek, részben a mező- gazdasági üzemek. Most már a hévízkutatások az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság irányításával és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével torién ■ nek. A legfőbb probléma jelenleg: mi történjék a feltárt vízmennyiséggel, hogyan lehessen hasznosítani. Az elmúlt esztendőben majdnem 125 millió köbméter meleg vizet adtak a feltárt kutak. Ennek a mennyiségnek 15 százalékát használták lel gyógyászati célokra, 3 százalékát tisztasági fürdők ellátására, 26 százalékát pedig strandok és uszodák feltöltésére. A feltárt hévíznek csak a 60 százalékát használták fel nyáron, és ennél még kevesebbet, 40 százalékát télen. Érthető, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság p>edig szigor kell, a nők megállják a helyüket ezen a téren is. A III. b. osztály kis nebulóinak csendes nyugalma, a fegyelmezettség, ahogyan a könyvek fölé hajolnak és olvassák a feladott szöveget, amíg beszélgetünk, bizonyitanj látszik az elhangzottak igazságát. A stafétabot tehát jó kezekben van, s Kiss Lajosné emellett egy másik hivatását is becsületesen ellátja. A községi nötanács titkára már 1957 óta. Teljes szívvel, odaadással. a pedagógusok kitartó ne- velömunkájával segít az asszonyoknak, hogy jobban megismerjék az élet bonyolultságát és szélesebb, tágabb világot is lássanak. Előadásokat, ankétokat, különböző összejöveteleket szervez, s ebben segítségére vannak pedagógus nőtársai. E kettősség szépen megfér egymás mellett, hiszen lényegében a cél egy: a nevelés. Jó, hogy sok-sok ilyen Kiss Lajosnénk van. Kasnyik Judit bekapcsolódása hatalmas lendületet eredményezett. Azóta évenként még 25 millió köbméter hévízzel gyarapodott a termelés, ami lehetővé tette a meleg források gazdaságosabb kihasználását. Az elmúlt második ötéves terv ideje alatt 70 tisztasági és strandfürdő létesült az országban; vízszükségletük 75 százalékát nyerték a feltárt hőforrásokból. 4600 lakást latnaik el forró vízzel és a mezőgazdaság 70 ezer négyzetméteres területén használják a feltárt hőforrásokat. Sok olyan kutat fúrtak, amelyek eredeteileg olajkutatást céloztak, de olaj helyett meleg vizet szolgáltattak. Ezek között a legjelentősebbek Túrán, Sajóhídvégen, a Bükkben és más i helyeken találhatok. Ezek a kutak csakúgy, mint a főváros XIV. kerületében a Pascal-malom melletti forrás. 70 fokos forró vizet adnak. A növekvő lakótelepek és a fejlődő mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél is naKedvés levélben számolt be szerkesztőségünknek Gazsó Jó- zseiné, a kondorosi Vörös Októ- i bér Termelőszövetkezet nőjpizott- ságának nevében a tsz asszonyainak munkájáról. A tsz nőbizottsága a szövetkezet kultúrtermében rendszeresen tart összejöveteleket, melyeken időszerű poli- tikal, gazdasági és társadalmi kérdéseket vitatnak meg, ankétokat, filmvetítéses előadásokat szerveznek s ezeket társasjátékokkal színesítik. Az asszonyok és lányok körében igen kedveltek ezek az összejövetelek. Legutóbb 112 nő részvételével tartottak anké- tot, melyen dr. Csörsz Sándor járási szülész-nőgyógyász tartott előadást a Nők védelmében címmel. I nagycsoportos óvodások fél szemmel már az iskola felé tekintenek, s bár hivatalosan csak szeptember 1-én lépik át küszöbét, jártak már az elsősök között, s próbaként beültek a padokba is. Sőt, az elsős tanító nénitől simogatást is kaptak már buksi fejükre. — Testileg, szellemileg felkészítjük a gyermekeket az iskola első osztályára, hogy az óvodai nevelés természetes folytatásának érezzék az iskola nevelését, oktatását. Az iskolák számára előirt kötelező tanterv és utasításhoz hasonló központi módszertani könyv jelöli meg a mi feladatainkat — vezeti be a beszélgetést Szula Istvánná, a békéscsabai Micsurin utcai óvoda vezető óvónője. Bonyolult munkával. a gyakorlati pszichológia állandó alkalmazásával, a munka közbeni rugalmas módosításokkal, minden1 kis rezdülésre reagálva készítjük fel a gyermekeket az iskola első osztályára. — Van-e közvetlen kapcsolat az óvodai és az iskolai nevelők között ? gyobh mennyiségű hévizet igényelnek. A második ötéves terv ideje alatt elkészült a Kisalföld távlati terve, amelynek kapcsán Győrött már megnyitották a hőforrásokat. Gödöllőn, az agráregyetem területén is folyik a feltárás. 1970- ig még 60 kút feltárását teszik lehetővé, de most már gazdaságosabban, mint eddig. Ahol remény lehet nagyobb mennyiségű forró viz termelésére, már előre gondoskodnak annak kihasználásáról. A Dunántúl, a Tiszántúl még sok további lehetőséget nyújt, így a többi között Békés és Győr-Sop- ron megyében folynak reménnyel kecsegtető kutatások. Nemrégiben Hévíztől néhány kilométerre, Za- lakarason 90 fokos forró vizet találtak. A fúrásokat folytatják még azokon a helyeken is, ahol kevesebb a remény az eredményre. Hiszen a feltárásoknál a véletlen is szerepet játszik, mint legutóbb Szeged környékén, ahol vizet kerestek és olajat találtak... A szövetkezet nőbizottsága az IBUSZ közreműködésével augusztus végére 3—4 napos autóbusz- kirándulást tervez, melyen a legjobban dolgozó asszonyok és lányok vesznek részt, a kirándulás költségeit pedig társadalmi összefogással, a tsz-ben végzett közös munkával teremtik meg. „Az eddig elért szép eredményeket — írja befejezésül Gazsó- né — és a jövőbeni elképzeléseket természetesen a tsz pártalapszer- vezete és a gazdasági vezetők sok irányú segítsége tette és teszi lehetővé. Ez az egészséges és jó kapcsolat is biztosíték arra, hogy nem iesz probléma nálunk a növényápolási, betakarítási munkák időben és jó minőségben való elvégzése sem.” — A mi óvodánkat a IX-es szórná iskola patronálja; gyakran látogatjuk az első osztályos nevelők óráit. Persze ez a hospitálás kölcsönös. Nagyon jó, hog\ mind az óvónők, mind a tanítók nem csupán az iskolai, illetőleg óvodai nevelési-oktatási anyaggal ismerkednek meg. A mi végzős óvodistáink megismerkednek jövendő nevelőjükkel, s ugyanígy a nevelők is szinte már személyesen ismerik jövendő tanítványaikat. A minden első osztályosnál természetesen jelentkező szorongás, amely a tanév kezdetén fellép, az óvodából iskolába kerülő kicsiknél a minimálisra csökken... A tanterem tárgyai: a fekete táblák, a szemléltető eszközök nem olyan ijesztőek nekik, akik óvo- disták voltak. Mondhatom nyugodtan, ha időben, fejezhetném ki, mintegy, fél évvel előbb járnak tudásban azok, akik óvodából kerülnek az első osztályba. — Mit kell tudnia egy végzős óvodistának? — Szívesen meghívom egy foglalkozásra. I Micsurin utcai óvoda épülete öreg. Nem csupán azért, mert régen volt az, amikor alapköveit lerakták, inkább célszerűségét tekintve öreg. Nem jellemző rá az a tágasság, világosság, amely újonnan épült iskoláinkat annyira vonzóvá, egészségessé teszi. Tisztasága, rendje, fegyelme azonban jóleső érzést kelt a belépőben. Benyitunk az 5—6 évesekhez. Érdemes a foglalkozás néhány mozzanatát feleleveníteni. Huszonhárom gyermek, közülük 16 lány. Felállnak, kicsit feszélyezett csendben nézik az óvónőt. — Valaki bejött, gyerekek... — Jó napot kívánok... — köszönnek kicsit énekelve, de pontosan, egyszerre. Névsorolvasás következik, kimondottan direkt módszerrel, csak ,.jelen'’-nel lehet válaszolni. Vagyis, „aki nincs itt, nem jelentkezhet”. Aztán rengeteg fizikai mozgással egybekapcsolt észcsiszoló. Ez az, ami a foglalkozás középpontjába kerül. Akármiről esik szó. nagyjából meg kell fogalmaznia a jövendő iskolásoknak, mi az. Nem pontosan definiálni, de felismerni, körülírni. Sok, ritmikát fejlesztő, a memóriát, a zenei hallást csiszoló gyakorlatot láthatok, de valahogy az az érzésem, hogy mind, vagy legnagyobb része kimondottan művészi jellegű. Nagyon muzikálisak a gyerekek, a foglalkozás mozgalmas, színes, játékos. A dicsérő, dorgáló nevelői szó sem marad ki ebből a foglalkozásból. Az egyik kérdésre például a kis jelentkező téves, humort keltő választ adott. S visszhangként néhány kis huncut kuncogott. — Gyerekek, sohasem szabad kinevetni azt, aki vállalkozik valamire, még akkor sem, ha a vállalkozása elöszörre nem sikerül... , I foglalkozás, amit láttam. tervszerű, a gyermekek készségeinek kifejlesztését szolgálja. Megismerkednek a színes ceruzákkal is, tudják, mire való. Olyan kis óvodistával is találkoztam, aki elolvassa már a szavakat. Persze, erre nem az óvodában tanították meg, otthon leste el iskolás testvérétől. Mégis az az érzés marad az emberben, mennyiségileg sok az, amit a nagycsoportos óvodisták kapnak az utolsó év ben. — Néha mi is úgy érezzük, hogy valóban, kevesebb többel adna a gyermekek számára, de hát azért vagyunk mi óvónők, hogy állandóan, munkánk közben is módosítsuk a nevelést, a gyermekek iskolára való felkészítését. Egyben azonban nyugodtak vagyunk. Több éve vagyok már itt vezető óvónő, s kis első osztályosaink törés nélkül vészelik át azt a pillanatot, amikor először lépik át, mint beírt tanulók az iskola küszöbét Ternyák Ferenc Világhírű hőforrásaink Szervezetten feltárják a magyar föld kimeríthetetlen kincsét Érdekes előadások, ankétok. országjáró túra a kondorosi Vörös Október Tsz nőbizottságának programjában
