Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-23 / 95. szám
*966. április 23. 5 Szombat A gyógyfürdőkúrák orvosi ellen " Iszappakolás a gyógyfürdőben A külföldön Is elismeri kiváló reumatológussal, dr. De Chatel Andor egyetemi tanárral, a fővárosi gyógyfürdők igazgató-főorvosával beszélgettünk a lakosság széles rétegeit érdeklő és érintő gyógyfürdőkúrák hasznosságáról es helyes alkalmazásáról. — Országos viszonylatban az jellemző — mondotta az igazgatófőorvos —, hogy a rendelőintézetek túlterheltek a fürdőjegyekért ostromló, főleg idősebb reumás betegekkel. Többségük nő. Jogosan merül fel a kérdés: vajon mindannyian rászorultak arra, hogy évente 15—20 gyógyfürdőt vegyenek, hiszen ez nem kis megterhelést jelent a betegbiztosító háztartásában. Gyakran szokták mondani, hogy a tényleges betegeken kívül sok a ..képzelt'’ és a ..képzett'' beteg. A reumás kórképek esetén ezeknek a felismerése nem köny- nyü feladat, ötvenéves kor fölött az emberek többségének adódik — alkattól és foglalkozástól függően — reumás panasza. Ha egyszer, valaki „átesett” ilyen j megbetegedésen — derékfájáson, j ülőidegzsábán —, akkor jól ismeri i a baj tüneteit. Azután, ha munkájától fáradtan fürdőkúrával i egybekötve szeretne kis pihenő- j hoz jutni, felsorolja az orvosnak, j Ez természetesen senkinek nincs ■ ártalmára, ha szakszerűen törté- j nik a kezelés, de az SZTK-nak 1 többletkiadást okoz. — A baj abból származik, ha j ezek a „betegek" nagyon igény- j orvosi ellenőrzés mellett. Járai Rudolf felvétele be veszik a szakrendelés orvosainak az idejét, s így nem jut kellő idő a súlyosabb betegek vizs- I gálatára. A „képzelt” betegek sorába tartoznak azok is, akiknek panaszai mögött pusztán lelki jtényezők lappanganak: rosszul isikerült házasság, a munkahelyen felmerült izgalom, társbérlet, ariyagi nehézség stb. Ezekről a beteg maga sokszor nem beszél orvosának, mert nincs rá idő, és azt gondolja, hogy orvosa úgysem tud segíteni rajtuk. Így kialakulhatnak olyan betegségek, melyeket nehéz orvosolni, mert nem befolyásolhatók gyógyszerekkel. — Gyakorta megtörténik, amikor a beteg kézhez kapja röntgenleletét, azt képzeli, hogy például a gerincen mutatkozó, korral járó elváltozások, „meszesedések”, most már végképp megpecsételték sorsat. Az igazság pedig az; hogy a röntgenképen látható elváltozások legtöbbször már évek óta fennállanak anélkül, hogy panaszokat okoztak volna. Valamilyen közbejött megfázás, túl- eröltetés. fertőzés, néha influenza váltja ki a fájdalmakat. Ezek a reumás fájdalmak hosszú heteken át kínozhatják a beteget, minden kezelésnek ellenállva. Sokszor a túl meleg fürdők, iszappakolások még súlyosbítják is, ha a beteg nem tartotta be az erre vonatkozó orvosi utasítási. Mert a gyógyvíz szintén olyan, mint az orvosság: megvan a helyes adagja és veszélyes túladagolni. o rzese j — Sok idősebb férfi, aki egész I életében a gőzfürdők látogatója j volt, nem akar tudomást venni j arról, hogy a 60—70 fokos lég- kantra 60 év felett — a mindnyájunkban fellépő érelmeszesedés miatt — már komoly kárára lehet a szervezetnek. Nem egy esetben kell emiatt a fürdőorvosnak elsősegélyt nyújtania. Az idősebbeknek ugyanakkor a langyos termálfürdő. zuhanyozás, masszírozás nagyon is hasznukra lehet. — A masszázsnak is megvan az j egyéni adagja. A „jó erős masz- ! százs " — ahogyan sok fürdőzö j kéri — nem mindig hasznos, sőt a beteg, reumás izomzatra, főleg ideggyulladás esetén káros lehet, fokozza a gyulladást. — A fürdőmesterek alapos kiképzést kapnak, de sokszor a beteg követeli tőlük a helytelen kezelést. Ezért szükség van a gyógyfürdőkúrák orvosi ellenőrzésére. Erre azonban nem mindig kerülhet sor, mert a betegek jelentős része „saját szakállára'’ fürdik, régebbi tapasztalatai vagy baráti tanácsok alapjáp. Éppen ezért azt ajánljuk: a gyógyfürdők igénybevétele előtt mindenki forduljon szakorvoshoz — fejezte be nyilatkozatát De Chatel Andor igazgató-főorvos. Halácsi Dezső Tinódi-utódok nyomában Zenei anzix Dobó István városából A XX. század históriáit már az újságok, a rádió, a tv zengi el. Mégis ritkán akad olyan esemény, amit pátosszal dicsőíthetnénk anélkül, hogy veszítene nagyszerűségéből. Színhely: Eger, ahová a zeneszerető, fiatalok sereglettek össze. — Ifjúsági Dalosünnep — röviden ezt hirdeti a prospektus, mely az eseménydús, kétnapos programot is közli. Tinódi szavaival élve: az események „summáját” írom le. Zenepedagógiánk fényes diadalát hite az egri Gárdonyi Géza Szín - itázban. A díszelőadást próbálták épp a színpadon, mikor odaérkeztem. — Színpadra a következő kórust. kérem! Pillanatok alatt történik a helycsere. Egy-két kristálytiszta akkord, s a rendező újabb együttest szólít fel. Pár perces szünet közben kérdezem meg Bóta Sándor népművelési felügyelőt: — Mit tudna elmondani a kétnapos zenei esemény rendezése végén az elhangzottakról? — A színvonal magas. Hiszen az ország hét zenetagozatú általános iskolája demonstrál zenekarával, kórosaival, népi táncosaival. Budapest, Székesfehérvár, Kecskemét, Pécs, Eger küldte el muzsikusait. Zenei életünk nagy pedagógusai személyesen jelentek meg, sőt bemutató művekkel is Sikerrel szerepeltek a Békés megyei szavalok Kecskeméten felléptek az egri közönség előtt. Egy pár ismert név: Szőnyi El - zsébet Tinódi summája című oratóriumával, Sugár Rerzső Zongoraversenyével, Rezessy László: Indián népdalfeldolgozásával aratott sikert. Nagy ünneplésben részesült Könczöl Ferenc Eger diadala című kórusműve, valamint Friss Gábor és Bartaluss Ilona Szépen csengő kórusa. — Milyen alkalomból rendezik az ilyen összejöveteleket? — Nálunk nem alkalomra várnak a zenészek — mosolyodik el —, ez a muzsikus-hétköznapok egyike. Egyébként mégis igaza van, mert az I. sz. zenei általános iskolánk tízéves jubileumát tin nepli. Folytatják a főpróbát. Az izgalomtól és lelkesedéstől fűtött gyermektorkok felszabadultan hirdetik jelmondatukat: Zengjen a dal! S a díszelőadás szakértő közönsége lelkesen ünnepli a zeneszerzőket, a ragyogó képességű karnagyokat és az ifjúságot. Tovább él ajkukon a történelmi múlt, a muzsika szeretete. s bennünk is életre keltették -ezt a rajongást. Vígh Erzsébet Április 9-én rendezte meg a KISZ KB és a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága a középiskolások és szakmunkástanulók országos vers- és prózamondó versenyét. Tizenkilenc megye és Budapest legjobb szavalói, 152 tizen- négy-tizennyolc éves leány és fiú Kecskeméten adott egymásnak találkozót a jeles ünnepen. Az „aranyhomokon” épült város láthatóan felkészült a «nem mindennapi eseményre. Az ország legkülönbözőbb tájairól érkezett vendégeket a pályaudvaron fogadóbizottságok üdvözölték és kényelmes szállásukra kísérték. Szinte percről percre érezték a vendéglátók gondoskodását, figyelmességét. A Békés megyei csoport 8 szavaiéval érkezett. Összetételüket tekintve gimnazisták, technikumi és szakmunkástanulók. (Tímár Béla, a békéscsabai gim- i názium tanulója, Budai László j békéscsabai szakmunkástanuló, í Kepenyes Mária, a híd- és vízműépítési technikum tanulója és Ha- lucz Béla gyulai szakmunkás- tanuló. Az aranyérmeket a Katona József Színházban nyújtották át Kién délelőtt, ahol az ünnepi műsorban Kohut Magda, Bodor Tibor előadóművészek, valamint a legjobb középiskolás versenyzők léptek fel. Az impozáns ünnepélyt Nádor György, a KISZ KB képviselője zárta. A versenyzők Kecskeméten a gyulai viszontlátás reményében búcsúztak el, amikor is az Erkel Diákünnepségeken kerül sor hasonló kulturális vetélkedőre 1967-ben. Égő helikopter. Cikkünk nyomán: Félmegoldás — az sem az illetékesek jóvoltából Lapunk április 9-i számában Inkább ma! című írásunkban egy szerencsés kimenetelű gyermekbalesetről szóltunk, amely a körülményekből Ítélve, könnyen tragikus kimenetelű is lehetett volna. Felhívtuk a közfigyelmet — s még inkább az illetékesek figyelmét! —, hogy Békéscsabán, a Kolozsvári és Bacsányi utca sarkán levő, félbemaradt templom- epítmény vízzel telt, szabadon hagyott ajtónyílású pincéje milyen súlyos veszélyeket rejt magában. Cikkünk megjelenésekor a szomszédságban lakó, gyermekeiket féltő szülők társadalmi munkában mintegy másfél méter magasságig téglákkal zárták el a veszedelmes pincebejárót. A gondos szülők nyilván maguk is átmeneti elintézésnek tekintették e téglareteszt, s a felületes szemlélő is csak azt állapíthatta meg. hogy ez csupán .félmegoldás... Mindenki azt várta, hogy a romos, gödrökkel, téglabuckákkal tarkított, gyermek j átszótérnek korántsem alkalmas területet az utcai közterülettől megnyugtatóan elrekesztik azok az illetékesek, akiknek hatáskörébe tartozik e telek gondozása. Azonban azóta mi sem történt. Illetve mégis... Az ideiglenesen emelt, másfél méteres téglaretesz időközben — hogy, hogy nem — mindössze tizenegy sornyira, tehát éppen a felére csappant. így az 5—6 éves gyermekek számára ismét hozzáférhetővé, s ha lehet, még veszélyesebbé vált, hiszen a 70—80 centiméteres, egysoros téglareteszre könnyűszerrel felmászhatnak — így magasabbról eshetnek a szennyes vizű pincébe! —. sőt, a gyönge reteszt be is dönthetik! A veszély tehát változatlanul fennáll. Ezért hadd idézzük előző észrevételünk „refrénjét”: kerítsék el biztonságosan a veszedelmes terepet! Inkább ma. mht holnap! (—kazár—) A Békés megyeieket a negyedik csoportba sorsolták és a megyei tanács dísztermében 30 társukkal délelőtt 10 órakor kezdték el jeles poéták és írók műveinek tolmácsolását. Nehéz volna visszaidézni azt a szurkolást, azt a ba.i- társiasságot, ahogyan fiaink és leányaink segítették egymást a j fellépés előtti nehéz percekben, i Az izgalom mégis érthetően az ! eredményhirdetés előtt hágott tetőfokára. Itt jegyezzük meg, hogy színvonalversenyről lévén szó, a létszámtól függetlenül arany, ezüst és bronz fokozatot érhettek el a versenyzők, illetve a gyengébb produkciókat nem minősítették. Csoportunk kitűnő eredménynyel szerepelt, hiszen aranyérmes lett Perjési Orsolya, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanulója, aki a Halálra táncoltatott lány című székely balladát mondta el. Ugyancsak aranyérmes lett Gab- nai Katalin, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója Papp Lajos: Cirkuszban című versének elmondásával. Ezüstérmes lett Návai Anikó, a békéscsabai gimnázium tanulója Papp Lajos: Ballada és mondogató című versével. Bronzérmet nyert Bőké Gyula tanár A Quick karikatúrája A BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT, A G R O K E R. felhívja vásárlóinak figyelmét, hogy az alábbi időpontban leltározást tart alkatrész, gördülőcsapágy és műszaki árukban 1966. május 1-től május 15-ig A leltározás ideje alatt az árukiszolgálás szünetel. A leltározás tartama alatt a felhasználók sürgős alkat- részigényeit a Csongrád megyei, illetve a Hajdú-Bihar megyei AGROKER-VÁLLALATOK elégítik ki. BÉKÉS MEGYEI AGROKER VÁLLALAT 48364
