Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-23 / 95. szám
1966. április 23. 2 Szombat Szovjet katonavendégeink találkozója a budapesti helyőrség tagjaival A Malinovszkij marsall vezetésevei hazánkban tartózkodó szovjet: katonai küldöttség pénteken délután gyűlésen találkozott a budapesti helyőrség tisztjeivel, tiszthelyetteseivel, katonáival, a társ- legyveres testületek küldötteivel es üzemi dolgozókkal. A gyűlést Borbándi János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke nyitotta meg. Köszöntötte a testvéri szovjet hadsereg magas rangú küldötteU és a többi résztvevőket, majd Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter mondott beszédet. A miniszter ezután átadta Ma- linovszkij marsallnak néphadseregünk ajándékát. Legéndi József százados katonafestőművész egy alkotását. Ezután hosszan tartó nagy taps közben lépett a mikrofonhoz R. J. Malinovszkij marsall, a szovjet katonai küldöttség vezetője. Malinovszkij marsall beszéde vüán a berlini Treptov parkban felállított emlékmű kicsinyített mását és egy, a magyar és szovjet hadsereg fegyverbarátságát szimbolizáló, szovjet katonák készítette kompozíciót nyújtott át Czinege Lajosnak. A forró hangulatú gyűlés Bor- , bándi János vezérőrnagy, hon- 1 védelmi miniszterhelyettes zár- | szavai után az Internacionálé i hangjaival ért véget, (MTI) Or. Münnich Ferenc nyilatkozata a Komszomoiszkaja Pravdának Moszkva A Lenin-évforduló alkalmából dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyilatkozatot adott a Komszomoiszkaja Pravda budapesti tudósítójának. Dr. Münnich Ferenc nyilatkozatában visszaemlékezett azokra a napokra, amikor á szovjet kormányzat első éveiben Leninnel találkozott. Lenin a Kreml udvarán odalépett a magyar internacionalisták egyik csoportjához és megdicsérte őket bátorságukért. Helyeselte a magyar forradalmároknak azt az elhatározását, hogy hazamennek és forradalmi harcot indítanak. Dr. Münnich Ferenc visszaemlékezése szerint Lenin a proletariátus ügye szempontjából rendkívül fontosnak tartotta a magyarországi forradalmat. A lenini eszméket tartjuk szem előtt most is, amikor a szocializmust építjük magyar földön — mondotta a magyar forradalmár. A Komszomoiszkaja Pravda közölte Kun Bélának 1919. január 5-i keltezésű levelét, amelyben Budapestről beszámolt Leninnek a magyarországi helyzetről. (MTI) Ülést tartott az Országos Termelőszövetkezeti Tanács Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elnökletével az Országos Termelőszövetkezeti Tanács pénteken ülést tartott, amelyen : részt vett Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, miniszterelnökhelyettes is. Dr. Klenczner András földművelésügyi miniszterhelyettes beszámolója alapján a tanács megvitatta a tsz-ek 1965. évi gazdálkodásáról és a termelési verseny értékeléséről szóló jelentést. Felkérte a földművelésügyi minisztert, hogy a tsz-ek 1965. évi országos termelési versenyében legjobb eredményt elért gazdaságokat terjessze kitüntetésre a kormány elé. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács felhívja a tsz-eket, hogy az ipari üzemekhez hasonlóan vegyenek részt a IX. párt- kongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben, s hogy az 1966. évi országos termelőszövetkezeti versenyt, valamint a többi szocialista veregy kavics is bajt okozhat! Gondos motoros idejében megköti. MOTORKERÉKPÁR ^^BIZTOSÍTÁST 166 senymozgalmak mindenütt ennek szellemében bontakoztassák ki, a szövetkezetek tagjai a termelési eredmények fokozása érdekében tegyenek versenyfelajánlásokat. (MTI) V. Az orosházi munkáskor elnöksége és 54 aláíró 1891 április elején kiáltványt szerkesztett Békés megye földbirtokosaihoz és hatóságaihoz. Bérkövetelésük így hangzott: 1. Általában 80 forint évi keresetre tesz szert a részes aratómunkás, ha jobb a termés — mint ez 1890-ben történt —, 100 forintra rúg a kereset. A részes munka kereseti lehetőségeit javítani kell! Az 1/14. és az 1/15. részért biztosított aratás helyett 1/10-ért kapjon aratási munkát a proletár, de robot nélkül és a hordás, illetve cséplés nélkül, vagy azokért külön bért fizessenek. 2. A harmados vagy feles művelés legyen mentes a külön terhektől. A földbirtokosok ne követeljék holdanként a 2 forint készpénzt, a tojást, a csirkét mint uzsorát és az ingyen napszámot, mint robotot. Ezen túl a 3 véka kukorica csőszbért vállalják a földbirtokosok, mivel így a munkás őrizteti a földbirtokos földjét is. Az orosházi járás főszolgabírója március 25-én azt jelentette a főispánnak, hogy Csorváson és Pusztaszentetornyán növekszik az elégedetlenség, mert a helybeli uradalmak más vidékről hoznak munkásokat, mert a helybeliek ..kezdenek felcsigázott munkabér iránti igényt támasztani”. Bár a hatóság megkezdte akcióját a vezető személyek ellen — a szolgabíró március 22-én a belügyminiszter OSSÜÜSSS. BM II. sz. toloncügyi kormányrendeletének 5. bekezdésére hivatkozva kitoloncolta Csorvásról Horváth Andrást, a csorvási munkáskor február 11-én választott elnökét—, nem lankadt a szervező munka. Az Orosházi Űjság a munkásGramíko megbeszélései Roméban Gromiko szovjet és Fanfani olasz külügyminiszter pénteken folytatta megbeszéléseit. Hivatalos közleményt valószínűleg csak a tárgyalások befejeztével, illetve azután adnak 'majd ki, hogy Gro- mikót fogadta Moro miniszterelnök. illetve Saragat köztársasági elnök. Mint ahogyan Gromiko, illetve Fanfani csütörtök esti pohárköszöntőjében rámutatott, a megbeszélések szívélyes és őszinte légkörben, a felek nézőpontjainak kölcsönös tiszteletben tartása szellemében folynak. A külügyminisztériumhoz közel álló körök szerint a tárgyalásokon kiemelkedő helyet kap a két ország egyébként kielégítő kapcsolatainak továbbfejlesztése. Mindkét külügyminiszter a már említett pohárköszöntőben szükségesnek tartotta kiemelni, hogy az általános érdekű nemzetközi kérdéseket is megvitatják. Egyes római megfigyelők szerint bizonyos megegyezés jöhet létre azt az olasz javaslatot illetően, amely — az indiaihoz hasonlóan — kötelezné az atom-, illetve hidrogénbombákkal nem rendelkező országokat, hogy ne gyártsanak és ne vásároljanak nukleáris fegyvereket. Nyilvánvalóan megtárgyalják ezenkívül a vietnami konfliktus békés megoldásának lehetőségeit éppen úgy, mint az európai biztonság kérdéseit. Még a szélsőjobboldali lapok is — mint például a római Tempo, amely Gromiko megérkezése előtt „féltette az olasz közvéleményt a szovjet külügyminiszter látogatásának hatásától” — kénytelenek elismerni a tárgyalások hangnemének, józanságának és mindkét fél álláspontjának realizmusát. A Vatikánhoz közel álló Avveni- re d’Italia megjegyzi, hogy a két ország viszonyában nincsenek kiütköző ellentétek. Egyébként elsősorban azokat a pontokat - kell tisztázni, amelxiek hozzájárulhatnak a nemzetközi enyhüléshez. Nem látjuk tehát — írja —, hogy miben áll a szovjet külügyminiszter látogatásának „veszélye”, amiről a jobboldal beszél. (MTI) di elvtársakat, akik pártközlörlyt készülnek kiadni. Kérik őket, hogy az új lapból küldjenek nekik is. „Igaz, hogy a nagy munkásmozgalom táborában mi még csak kezdők vagyunk — írják a békéscsabaiak —, de legalább szolidaritásunkat mégis szeretnék kimutatni. Igyekezünk majd előfizetőket gyűjteni.” A csorvási agrárproletárok panaszkodtak, mert a megyében alakult munkásköröket be akarják szüntetni. A mezőberényi proletárok levelét is idézte a lap, eszerint 400 taggal alakult meg a munkáskor, de az alapszabályukat nem hagyta jóvá a hatóság. Ugyancsak az első szám közli a Földesurak dacszövetsége Orosházán című írást. Az orosháziak panaszairól van szó, akik felpanaszolták, hogy az idegenből hozott munkásokkal igyekeznek letörni a helybeliek bérét: „Hiszen ez valóságos hadjárat akar lenni a munkások kiéheztetése érdekében. Hol marad itt a dicső haza- fiság. Ügy látszik, ezek a földesurak legjobban szeretnék azokat a régi állapotokat, amikor a béresre olvasatlan huszonötöt mérhetett a szolgabíró. Az volt az élet?” — tette fel a kérdést a Közjólétben az orosházi panaszos. Üdvöző és panaszos levelek érkeztek még a laphoz más Békés megyei községekből, amelyek részben a lap megküldését kérik, részben sérelmeiket adják elő. Különösen fájlalják, hogv a munkásköröket nem nézik jó szemmel sem a helyi hatóságok, sem a földbirtokosok. Az utóbbiak közül többen visszavették a harmados kukoricái óidét az olyan munkástól, ki a körbe levett. Dr. Virágh Ferer (Folytatjuk) A délkelet-alföldi agrármozgalom 75. évfordulójára mozgalom első mártírjának nyilvánította Horváth Andrást. A népelnyomó hatóság így érvelt: „A munkásnépnek nincs szüksége külön olvasókörre, nincs azért sem, mert ha a dologból hazamennek, nem olvasniuk, tanulniuk, hanem pihenniük kell, hogy a következő napon legyen erejük a munkát folytatni”. Az orosházi munkáskor vezetői az aradiak példáját követve, április 12-én meg akarták alakítani a szociáldemokrata pártszervezetet. Orosházán megjelentek a budapesti szervezet képviseletében Kürschner Jakab és Csillag Zsigmond, de a főszolgabíró személyesen vezette a karhatalom lehetetlenítő akcióját. Meghívták a csorvási, a békéscsabai, a békési, a mezőberényi, a kondorosi, a nagyszénási, a gádo- rosi és a pusztaföldvári munkáskor vezetőit is. A Budapestről érkezett szociáldemokrata küldöttek nem is mutatkoztak a nép között, nehogy zendülésbe keveredjenek. Ehelyett megígérték az orosházi kör vezetőinek, hogy a szolgabíró eljárásáról értesítést küldenek a minisztériumnak!... majd vonatra szálltak. Ugyané napon púskatussal verte meg a csendőrség Orosházán Horváth Andrást. Ezek a küzdelmek jelentős lökést kaptak Aradról. Az első marxista munkásszervezet — az 1870- ben alakult Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkantpénztár — aradi egylete már évekkel ezelőtt kapcsolatban állt a vidék proletariátusával, ahol folyamatosan tagokat toborzott. Bár a pénztár tevékenysége nem merült ki a gazdasági célok szolgálatában, a politikai befolyást nem értékelhetjük túlságosan nagyra. Megváltozott a helyzet akkor, amikor beletorkollt a betegsegélyező egylet munkája az 1891. március 29-én alakult aradi szociáldemokrata pártszervezetbe. Tudvalevő, hogy az aradi volt a budapesti után a legerősebb szociáldemokrata szervezet. Az aradi pártszervezetnek viszont automatikus kapcsolata keletkezett Békés megyével a betegsegélyező egylet tagságán keresztül. Innen van az, hogy a pártszervezet április 18-án megjelent harcos szócsöve, a Közjóiét, már az első számával szenvedélyesen belevetheti magát a Békés megyei eseményekbe. hiszen a levelezők százai üdvözölték az aradi pártszervezet létrejöttét és elpanaszolták bajaikat. A „Történelmi lapok a magyarországi munkásmozgalomból” című rovatban gyászkeret lógta közre az orosházi főszolgabíró, Eördögh Lajos döntését, amellyel Horváth András csorvási agrárproletárt családjával együtt kitiltotta a községből és Orosházára toloncoltatta; az ürügy: mert Csorváson nem fizetett adót. A békéscsabaiak április 6-án írtak levelet az aradi szervezetnek, amelyben üdvözölték az araHatvanháromezer belaa nő sztrájkja Egész Nyugat-Európában, de a kapitalista világ más részeiben is — Japánban és Latin-Ame- rikában — hatalmas erejű tömegsztrájkok söpörnek végig. * Ezek a nagyszabású . munkásmegmozdulások minden szónál beszédesebben szólnak a tőke és a munka nem szűnő ellentéteiről. A legtöbb sztrájk, természetesen, elsősorban bérkövetelések miatt robbant ki. A munkások felháborodottan látják, hogy az általános fegyverkezési hajsza velejárójaként napirendre került infláció minden terhét az ő vállaikra nyomják. Magasabb béreket követelnek tehát, jobb munkakörülményeket, szociális helyzetük javítását. Ezek a bérharcok azonban politikai követelésekkel is párosulnak. Mind szenvedélyesebben sürgetik a vietnami háború felszámolását, az általános leszerelés megkezdését és a világbéke intézményes biztosítását. E küzdelmek sorából kiemelkedik Belgium egyik legnagyobb vas- és fémipari üzemének esete Herstal-ban. Itt 63 000 munkásnő szüntette be a munkát. Képünk hitelesen demonstrálja a felvonulást. Ezek a belga asz- szonyok és lányok azt követelik, hogy azonos munkáért ugyanakkora bért kapjanak, mint a férfiak. Ök a sztrájkot egybekötötték a női egyenjogúságért folyó harccal is. Ennek a 63 000 belga asszonynak és leánynak elkeseredett fellépése világra szóló vád a tőkés rendszer ellen, amely nem győzi magasztalni önmagát. De a kegyetlen tények vasszöge minduntalan kibukkan a zsák-; ból. A szép és hangzatos szólamok mögött ott a rideg valóság: nincs ott igazi szabadság, ahol a tőkés az úr! (MTI-fotó — Külföldi Képszolgálat)
