Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

1M«. április 22. 5 Péntek Az eredmények bizonyítanak A mezőberényi Aranykalász Tsz gépcsoportjának kommunistái már akkor foglalkoztak a tavaszi munkákra való felkészüléssel, amikor a hó jóformán még el sem olvadt. A pártcsoport-érte- kezleten több fontos kérdés vető­dött fel, amelyek az eredménye­sebb munka lehetőségeit keresték. Miből eredtek a kezdeményezé­sűk, mik késztették a kommunis­tákat arra, hogy a politikai mun­ka középpontjába a termelőszö­vetkezet életében az egyik legfon­tosabb időszakra való jó felkészü­lést állítsák? Tudvalévőén ók ma­guk is a termelőm inkában dol­goznak, személyesen ismerik, érzékelik a termelést gátló okokat. Beszélgetnek pártonkívüli társa­ikkal, kikérik az ő véleményüket, javaslatukat is azok megoldására vonatkozóan. A véleményeket önmagukban összegezik, ami tulaj­donképpen a kiindulópontja a pártcsoportértekezlet vitájának, a jobb megoldások keresésének. Az értekezleten ezek alapján vonták le az előző időszak tanul­ságait, hogy a gépcsoport — a változó helyzethez alkalmazkod­va — eredményesebben hajtsa végre a feladatát. Először is azt vitatták meg, hogyan tudnák a munkát úgy megszervezni, hogy lehetőleg saját gépekkel végezzék el a szántást, vetést. Azért tartották ezt fontosnak, mert amíg a gépjavító állomásnak egy normálhold munkáért 98 fo­rint jár, ugyanaz saját gépekkel mindössze 66 forintba kerül. A különbség a termelőszövetkezet gazdasági eredménye szempont­jából igen jelentős, főleg, ha számításba vesszüK, hogy hétezer holdas gazdaságról van szó. A gépjavító állomásnak is megvan a maga normálholdban meghatá­rozott, szerződés szerinti munkája, ami a kukoricavetés 50 százalékát képezi, ezenkívül az aratásban és őszi betakarításban való közre­működés, legelőfogasolás és ta­vaszi szántás is. A saját gépek teljesítményének növelésére a váltott műszak lát­szott a legcélravezetőbbnek, ami azonban már a pártcsoporton be­lül is ellenállásba ütközött. A fe­lelős traktorvezetők ugyanis (és ez mindig így volt) ragaszkodnak a gépükhöz, nem szívesen adják másnak a kezébe. Féltik a tarta­lékvezetőktől, akik a traktorosis­kolát ugyan , elvégezték, de még kevés a gyakorlatuk, könnyen ÉN 15 BELEPEK fi BIZTOSÍTÁSI es önsegélyző CSOPORTBA éiet- es baleset biztosítás támasz a bajban 164 elrontanak valamit. A bajlódás i tonkívüliek, mert olyan emberek- aztán az „öreg" traktorosokra j nek ismerik őket, akik keveset marad, akiknek csökken a telje- | beszélnek és annál többet tesz- sítményük és természetesen a nek. Egyébként is úgy érezték, keresetük is. j mintha a saját elképzeléseik ke­Amíg a gépállomáson dolgoztak, ; rülnének megvalósításra, hiszen nem merült fel ilyen kérdés, j mindezekről a kérdésekről már mert a váltó is értett a géphez. A szövetkezetben, ahol a trakto­rosok nagyrészt kezdők, nehezebb a helyzet. De meg kellett érteni, hogy a szövetkezet érdeke a váltott műszak bevezetését kö­veteli. Tárgyaltak a kommunisták a gépcsoport átszervezésének szük­ségességéről. A javaslatot a párt­csoportvezető ismertette. A gépek számának gyarapodása már nem teszi lehetővé, hogy egy ember irányítson és ellenőrizzen, ezért külön talajmunka- és szállítási brigád alakul. A gépcsoporton be­lüli személyi változásokra is javaslatot tett. A kommunisták egyetértettek ezzel. Felvetődött az értekezleten az [ is. hogy a gépeket lehetőleg cso­portosan foglalkoztassák a há­rom üzemegységben. A tapaszta­lat azt mutatja, hogy ha 4—5 traktoros dolgozik együtt, akkor nagyobb az igyekezet, kevesebb a kihasználatlan idő. Figyelik egy­más teljesítményét munka közben és senki sem akar lemaradni. Az sem mellékes, hogy ilyen körül­mények között egyszerűbben, gazdaságosabban megoldható az üzemanyagellátás, mert nem kell nagy területet bejárni. Végül az ellenőrzés is jobban megszervez­hető. Megbeszélték, hogy a tavalyi munka alapján kit tartanak a leg­eredményesebbnek arra, hogy április 4 alkalmából kormányki­tüntetés odaítélésére terjesszenek elő. Egyöntetűen Budai István traktorost javasolták, aki kiemel­kedő teljesítményével, példamu­tató magatartásával már az előző időktől kezdve mindig a legmeg­becsültebb emberek közé tarto­zott. Végül a szocialista brigádmoz­galom kérdése került napirendre, aminek a feltételeit, célkitűzéseit jelölték meg. A pártcsoport határozatairól hamarosan a gépcsoport-értekezleten is beszámoltak, amelyen több részletkérdésben még hasznos ja­vaslatok hangzottak el. A kom­munisták véleményével már csak azért is egyetértettek a pár­Közuletek munkaerőigénye A: ÉM 44. 97.. AU. Építőipari Vál­lalat azonnal (elvesz — budapesti munkahelyekre — burkotokat, kő­műveseket, fémcsőállványozókat. ácso­kat. kubikosokat és (érti segéd­munkásokat. Családfenntartóknak napi 15 forint, nem család fenntartóknak napi ló,— Ft kiilönélési dijat fizetünk, amennyiben vidéki la­kásbejelentéssel rendelkeznek és ál­landó lakóhelyükre naponta nem tér­nek haza. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, tnunkaerógazdálko- dás. 162 Az Országos Sertés hizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegyházi úti) telepe egy fö villanyszerelőt és egy fő lakatost vesz fei. 48360 A Vizesfási Állami Gazdaság keres felvételre vizsgával rendelkező rősza- kácsot. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés a Vizesfási Állami Gazdaság központjában. 4S652 nemegyszer szó esett. Legtöbb­ször kint a határban. munka közben, vagy mindjárt utána, amikor a legjobban érzékelték, hogy valamit másképp kellene megoldani. A mezőberényi Aranykalász Tsz tavaszi munkában való elő­rehaladása bizonyítja, hogy a gépcsoport kommunistáinak a termelés megjavítására tett kez­deményező lépései helyesek vol­tak. Sehol nincs lemaradás. Most a kukoricavetés folyik, amit má­jus 1-re befejeznek. És bizonyára a keresetben és a termelőszövetke­zet további gazdasági megerősö­désében is megmutatkozik majd, hogy a kommunisták a tavaszi munkára való felkészülést a po­litikai munka középpontjába állí­tották. Pásztor Béla Válaszolnak az illetékesek: Bogarak 140 ezerért Kicserélik a parkettát Lapunk március 18—i számá­ban foglalkoztunk a békéscsabai KIS2-lakótelep négy lakásának ügyével. Most választ kaptunk a Békéscsabai Építő és Épület- karbantartó Kisipari Termelő- szövetkezettől. Levelükből kö­zöljük az alábbiakat: „A cikkben szereplő probléma felvetődésével egyetértünk és azt rendezzük is. Az 1966. április 13-án a hivatkozott cikkben szerep­lő négy lakástulajdonossal megállapodást kötöttünk, amely meg­állapodásban helyzetüket méltányolva elvállaltuk mind a négy lakás parkettáinak felszedését és kicserélését május 31-ig. Ezzel a cikkben szóvá tett probléma rendeződött.” A kisipari szövetkezet levele további részében tájékoztatott bennünket arról is, hogy a par­kettát nem a Kiskunhalasi Fai­pari Ktsz, hanem az ÉM Épület- asztalosipari és Faipari Vállalat szállította. Tény — s ezzel egyet­értünk a ktsz-szel—, hogy a gyár­tó céget felelősség terheli. Mi szívesen támogatjuk a Békés­csabai Építő és Épületkarban­tartó Ktsz-t abban az ügyben, hogy | az ő kárát, a 80 ezer fo­rintot, amely a rossz parketta miatt keletkezett, térítse meg a gyártó- vállalat! Feltételezheiő, hogy a gyártó vállalat telepén bogárfertőzési góc van és a hő­kezelést sem hajtják végre vagy rosszul végzik, ha már harminc ilyen per volt a Kiskunhalasi Épületasztalosipari Vállalat el­len. Ezt valóban nehezen ért­jük meg mi is. Milyen jogaira!- mazás az, ahol az igazi bűnös a markába nevet és tovább szál­lítja az országba a fertőzött parkettát? (—czi.) (jcuMu z <Mi (imjpr/u t A tavaszi napfény vékony pá- csónakunkkal óvatosan a tó ná- ratakarót oszlat szét a biharugrai dassal borított része felé hala- síkségon. A Biharugrai Halgazda- dunk, felröppenő sirályok, tőkés- ság másfél ezer holdas víztükre récék és vadludak hagyják el mél- látszólag mozdulatlan. De amint tatlartkodva fészküket. A halastó Cseh gyártmányú nád vágó géppel tisztítják a halastavat. Útépítés a téli tárolók között. már benépesült a tavasz gyors röptű hírnökeivel. A tó szélén, ahol a nádas kezdődik,’ motorzú- gás veri fél a csendet. Csehszlo­vák gyártmányú nádvágó géppel tisztítják a tó tükrét a tenyész­tést akadályozó nádfoltoktól. Nem messze a gazdaság köz­pontjától, a téli tárolók partján, mintha Repin haj óvom tat ól eleve­nednének meg. Előrefeszülő de­rékkal, lassú tempóban hálót húznak a gumiköpenye® ugrai halászok. Szinte szikrázik a víz. amint a tároló sarkában össze­gyűlt több mázsa ponty alá me­rülnek a szákok. Bárkába, majd innen a tavakba kerülnek a 25— 30 dekás kétnyaras pontyok. A kitelepítés befejeződött, de bőven akad még miunka a gazdaság más területén. Az iroda mögött klub­ház építésén szorgoskodnak a kő­művesek, hamarosan tető alá ke­rül az épület. Korszerű üzemi konyha, ebédlő, klubterem kap majd helyet a sókat nélkülözött létesítményben. Az új keltető- üzemből már hetente 12—14 ezer kiskacsa kerül ki. Előnevelés után a tavakra helyezik a kacsá­kat, ahol természetes környezet­ben növekedhetnek. Egy holdról így 6—8 mázsa hal mellett körül­belül 5 mázsa pecsenyekacsát is betakaríthatnak. A telepre érke­zőt esztétikus külsejű, korszerű­en berendezett lakóházak fogad­ják. Nyolc ikerlakás nyújt otthont a gazdaság dolgo­zóinak. Az újonnan épült két, egyenként 30 vagonos raktárépület és a 40 épülő téli tároló ugyancsak egy nagy beru­házás része. Nyolcvanhárommil­lió forintos befektetés ölt arcot, változtatja meg a halgazdaság képét. Az év végére már 3465 holdról kap a népgazdaság halat, s köz­ben a tavak korszerűsítési és bő­vítési munkálatai is befejeződ­nek. *1 21 Két tucat a ZZ ezer kacsából. Kép, szöveg: Esztergáig Ke ve

Next

/
Thumbnails
Contents