Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

It66. április 22.

2

Péntek

Lenin Magyarországon

Tárt-e Lenin, ha csak fél nap** ra is. átutazóban is, Budapesten? Volt már efféle vita történészek között, sajtóban, s lehet, hogy előkerül egyszer egy megbízható emlékezés, hiteles dokumentum, amely az igent felelőket igazolja. De nem is ez a fontos. Ha testi valóságában sose járt itt, a magyar forradalmi harcokban szelleme és tanítása mindig jelen volt attól az időtől fogva, hogy a nemzetközi munkásmozgalom legharcosabb és először győztes csapatának élére állt,

1905. február 13-án Ady írta a Budapesti Naplóban: „Kong, kong Moszkva csodálatos harangja. Ilyen vészkondulás talán még sohasem zúgott a világon. Az apró- cseprő lármák nem hallatszanak most meg. A moszkvai vészharang az egész világnak szól.” Így látta meg a magyar költő, a forradalom viharmadara az orosz dolgozók és Lenin első forradalmának nemzetközi jelentőségét.

1917. november 27-én a szokásos havi összefoglaló jelentést írták a cs. és kir. budapesti hadifogoly-levelezést cenzúrázó bizottságban. Levélrészleteket idéztek, foglaltak össze azokból az íráshoz nem szokott kézzel rótt munkásanya, parasztasszony rótta sorokból, amelyeket a hadifoglyok itthoni hozzátartozói küldtek a messzi táborokban élőkhöz. Fekete Béla főhadnagy nem írta le jelentésében Lenin nevét. Mégis ott van a sorok között. A tiszt összefoglalja, mit írnak a vágyva .vágyott békéről a katonafeleségek. A legfontosabb mondat ez: „Békének kell lenni és az orosz forradalom meghozza”. Amikor írták a leveleket, még el sem hangzott a szovjethatalom, Lenin országának első szava, a békedekrétum. A nép, itt magyar földön is tudta már, merre visz a forradalom útja.

JJe a cenzúrajelentés születése előtt két nappal a Városliget őszi lombjai alatt kimondták Lenin nevét is. Százezernél több budapesti meg környéki munkás gyűlt össze az

I-parcsarnok környékén, hogy nagygyűlésen köszontse a győztes nagy októbert és követelje a békét. A szónoki emelvényen ott állt egy régi, megbecsült munkásvezér, Bokányi Dezső. „Kezünket nyújtjuk az orosz elvtársaik felé és melegen megrázzuk az ő kezüket, mert visszaadták az emberiségnek a szocializmusba vetett hitet, bizodalmát és reményt”! — kiáltotta Bokányi. A felelet, a zúgó „Ügy van!” belevegyült a tapsba s akkor hangzott fel Lenin neve, meg a feledhetetlen jelszó, hogy az urakkal, a burzsoáziával „beszéljünk oroszul”.

fJ1izenkilenc fényes százharminchárom napja is úgy kezdődött, hogy a csepeli szikra- távírón Lenin nevét és Lenin szavát vitte, hozta az éter. És az 1919-es május végén, amikor Lenin megírta és elküldte üdvözletét a magyar munkásoknak, örök érvényű szavakat mondott ki a

proletárdiktatúra lényegéről és céljáról. „Célja, hogy megteremtse a szocializmust, megsemmisítse a társadalom osztályokra tagozódását, dolgozókká tegye a társadalom összes tagjait, s megfossza talajától az embernek ember által való bármiféle kizsákmányolását. Ezt a célt nem lehet egy csapásra megvalósítani, ehhez a kapitalizmustól a szocializmushoz vivő, meglehetősen hosszú időszak kell..Ma, a szocializmus teljes felépítésének időszakában magyar földön Lenin tanításait és gondolatait használják fel — a magyar társadalom sajátosságait, népünk történetének tanulságait figyelembe véve — a magyar kommunisták.

Szólt a magyar forradalmárokhoz Lenin az elnyomás sötét negyedszázadában, Horthy idején is. Valamikor a harmincas-negyvenes évek fordulóján egy debreceni, kommunista ifjúmunkás, Tóthfalusi Sándor lakásán a cseiidőrnyomozók egy Budapesten megjelent kis könyvecskét leltek. Marx Károlyról és munkásságáról szóltak a kis szürke füzet lapja, szerzöjeként Szűts Gergelyt tüntette fel a kiadó. A nyomozótiszt elolvasta a könyvecskét és szaporán elfogatóparancsot adott ki az „ismeretlen helyen tartózkodó Szűts Gergely ellen”, mert a füzetet igen veszedelmes forradalmi fegyvernek látta. Az is volt. Abból a kis szürke füzetből Lenin tanítását olvasták a magyar munkások — egy Lenin-cikket adtak ki Szűts Gergely nevével jelezve a magyar kommunisták.

A jelenben ugyancsak mindennap szól hozzánk. Ha a Luna —10, a Hold első mesterséges holdja az Internacionálé első ütemeit küldi a Földre, ha a Szovjetunió kommunistái jövőt meghatározó döntéseket hoznak, ha a szovjet állam az emberiség jövőjéért száll síkra: Lenin szól a világhoz, hozzánk is.

•Születése napján április, a tavasz szép magyar virágait tesszük le pesti szobra talapzatára — nincs az messzi attól a ligeti térségtől, ahol először kiáltották nevét negyvenkilenc esztendeje a gyűlésező magyar munkások.

Gárdos Miklós

A KGST-országok légiközlekedési vállalatai vezetőinek tanácskozása

Budapesten, a KGST-országok légiközlekedési vállalatai vezetőinek értekezlete, amelyen a múlt évben Berlinben megkötött együttműködési egyezmény gyakorlati intézkedéseit tárgyalták meg, a legteljesebb összhangban,

őszinte baráti légkörben zajlott le. A tanácskozáson részt vettek a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK, a román és a szovjet légi- közlekedési vállalatok vezetői és vezető munkatársai. (MTI)

Amerikai békeharcosok világfeltűnést keltő látogatása

Saigonban

A dél-vietnami rendőrség csütörtökön megakadályozta, hogy a Saigonban tartózkodó hat amerikai békeharcos tiltakozó őrséget rendezzen az amerikai nagykövetség előtt. A békeharcosok terve az volt, hogy reggel nyolckor hagyják el szállodájukat és az amerikai nagykövetség elé vonulnak.

A pacifisták szállodai szobáját reggel hat órára váratlanul felmondták, így korábban kellett elindulniuk. Három férfi és két nő vonult a hat háztömbbel odébb levő amerikai nagykövetség felé — azonnal katonai gépkocsik szegődtek a nyomukba, majd a nagykövetségtől egy háztömbnyi- re feltartóztatták őket. A rendőrség elkobozta azt a táblát, amelyen ez a felirat állt: „Amerikai katonák, ne öljetek meg több vietnamit, menjetek haza!” A békeharcosok kijelentették, hogy mint amerikai állampolgároknak, joguk van felkeresni a nagykövetséget, de a dél-vietnami rendőrök egyszerűen felrakták őket egy rabszállító kocsira. A pacifisták nem tanúsítottak komoly ellenállást, de arra sem voltak

Djakarta

Hírügynökségi jelentésék szerint a djakartai különleges katonai bíróság szerdán este halálra ítélte Ngadimo ejtőernyős hadnagyot. Azzal vádolták, hogy részt vett a sikertelen Szeptember 30-a mozgalomban.

A bíróság az elítéltnek 30 napot adott arra, hogy kegyelmi kérvénnyel forduljon Sukarno elnökhöz.

Mint az Üj Kína jelenti, a kínai külügyminisztérium jegyzékeit juttatott el Indonézia1 pekingi nagykövetségére és e jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy jobboldali diákok

hajlandók, hogy saját lábukon tegyék meg az utat: így a dél-vietnami rohamrendőrök cipelték őket a rabszállító kocsiig. A hatodik amerikai békeharcos egy másik szállodában lakott: őérte külön elküldték egy rendőrautót.

A saigoni repülőtér rendőrőrszobáján hat órán át tartották fogva a 81 éves Musté tiszteletes vezetésével érkezett amerikai csoportot, kihallgatták őket, majd — miután ismét megtagadták, hogy maguk menjenek — a dél-vietnami rendőrök elcipelték őket az első Amerikába induló gépre. A repülőtérre beengedtek egy körülbelül 50 dél-vietnami suhancból álló csoportot — ezek is katonai gépkocsikon érkeztek —. hogy tüntessenek az amerikai békeharcosok ellen. Újságírókat viszont nem engedtek a helyszínre: amikor a filmesek és fotóriporterek mégis megpróbáltak fényképezni, elkobozták kameráikat.

Az amerikai békeharcosok világfeltűnést keltő saigoni látogatásuk után jelenleg úton vannak hazafelé.

*

Mcnamara amerikai hadügyminiszter szerdán kijelentette, hogy

feldúlták a djakartai kínai főkonzulátus épületét. Az épületet azóta is megszállják a diákok.

A kínai jegyzéket a nagykövet- »ség ügyvivője vette át. (Ismeretes, hogy a nagykövet lemondott tisztségéről.)

A kínai jegyzék ismerteti az incidens részleteit, majd hangot ad annak a véleményének, miszerint a jobboldali provokáció az indonéz kormány buzdítására történt. A Kínai Népköztársaság követeli a főkonzulátus épületének ! kiürítését, kártalanítást és a kínai diplomáciai képviseletek (nagykövetség, konzulátus stb.) megfelelő védelmét. (MTI)

tudomása szerint az amerikai katonai akciók során eddig 137 délvietnami polgári személyt öltek meg. A hadügyminiszter közölte: ennyien követeltek kártérítést az Egyesült Államoktól. Az amerikaiak — mondotta a miniszter — kártérítést nyújtanak azoknak, a vietnami civileknek, akiknek káruk származik az amerikai hadviselés következtében.

Amikor Claiborne Pell szenátor kijelentette, tudomása szerint jóval magasabb a polgári áldozatok száma, mint a Mcnamara által megadott szám, a hadügyminiszter csak annyit mondott, hogy majd utánanéz a dolognak.

*

Krag dán miniszterelnök szerdán tárgyalt U Thant ENSZ-fő- titkárral és később sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy az esetleges vietnami béketárgyalásokon feltétlenül részt kellene vennie a DNFF-nek. Krag szerint U Thant ENSZ-főtitkárnak megfelelő pillanatban kezdeményezéseket kellene tennie a VDK bombázásának megszüntetésére, a genfi értekezlet összehívására és arra, hogy az összes érdekelt felek részt vegyenek a tárgyalásokon. Az ENSZ szóvivője kijelentette, hogy a főtitkár „érdeklődés, sei fogadta” Krag elgondolásait.

*

A VDK néphadseregének összekötő bizottsága szerdán tiltakozott a nemzetközi ellenőrző bizottságnál az amerikai légierő Haiphong és Hanoi körzetében végrehajtott legutóbbi támadásai ellen. Az üzenet e légitámadásokat újabb súlyos lépésnek minősíti és követeli, hogy az amerikai kormány azonnal vessen véget az agressziónak.

A dél-vietnami Felszabadítás hírügynökség jelentése szerint az év első három hónapjában a délvietnami kormányhadsereg soraiból 12 600 katona dezertált, közülük 8900 a felszabadító hadsereg soraiba állt. (MTI)

Újabb kínai jegyzék Indonéziához

A délkelet-alföldi agrármozgalom 75. évfordulójára

Küzdelem az agrárszocialista szervezetekért

ív.

Az Engels közvetlen befolyása alatt 1889-ben alakult II. Interna- cionálé alapjaiban érintette a viharsarki munkásmozgalmat. A mozgalom az ösztönösség világából a tudatos tevékenység útjára lépett. Helyi vezetői felismerték, hogy a munkásosztállyal való együttműködés, a szervezettség, illetve az elvi megalapozottság tekinthető a bajok orvoslása zálogának. Az újságból és röpira- tokból a délkelet-alföldi nép is megtudta, hogy a budapesti munkásság 1890. május 1-ének megünneplésére készül. Az orosházi földmunkásság két képviselője — Vági György és Kun István — szemtanúként térhettek haza a fővárosból. Sőt, sikerült érintkezést találniuk Kürschner Jakabbal, a szerveződő magyarországi szociáldemokrata párt vezető egyéniségével, aki ellátta őket tanácsokkal az agrárszocialista szervezet létrehozása tekintetében.

Vági és Kun munkához láttak és 1891. május 25-én megtartotta alakuló gyűlését — közel heted- félszáz taggal! — az Orosházi Munkáskor. A helybeli 48-as Kör — az alakulás színhelye — termei zsúfolásig megteltek, sőt az udvaron és az utcán is álltak érdeklődők.

Bár az agrárproletariátus köri, egyleti tömörülése több évtizedes múltra tekint ekkor már vissza az Alföldön, ezúttal határozott minőségi növekedésről van szó: a kör kilépeti a kulturális célok szolgálatának szűk övezetéből és a gazdasági, illetve politikai küzdelem otthonává vált.

1890 második felében és 1891 első hónapjaiban az orosháziak példáját követve munkáskor alakult Csorváson (1890 június), Békéscsabán, Gádoros-Bánfalván, Köröstarcsán, Tótkomlóson, Me- zőberényben, Békésen, Szarvason, Pusztaföldváron és Kondoroson, Gádoroson (220 tag), Nagyszénáson (234 tag).

A körök tagságának túlnyomó többségét agrárproletárok alkották, de például Orosházán és Békéscsabán ipari munkásokat, segédeket és inasokat is találunk a sorokban

A megyei adminisztrációhoz közel álló félhivatalos szócső, a Békés 1891. március 29-én adott hírt első ízben a megyeszerte kibontakozó „napszámosok mozgalmáénak nevezett munkáskor, tevékenységéről, természetesen leplezetlenül ellenséges hangon. Elmondja a szócső, hogy a megyei rendőrkapitányság figyeli a fejleményeket és nem engedélyezik a körök alapszabályszerű legális működését. Támadta a sajtó azt a tényt, hogy az agrárproletariátus és az ipari munkásság szervezkedésének időpontja egybeesik, a munkáskörök programja — hasonlóan a szociáldemokraták ipari munkásokat szolgáló követeléséhez — a mezőgazdasági napszámosok és cselédek munkaidőcsökkentését és bérük emelését szorgalmazta. (Konkrét követelésük az volt, hogy a napszámosok 10, nyáron 20 krajcáros órabért kapjanak s e bért minden munkás érje el.)

A helyi hatóságok ahogy tudták, szabotálták a munkáskörök alakulásának ügyét. Jól példázza ezt a szeghalmi főszolgabíró esete. A körösladányiak április 5- ére kértek gyülekezési engedélyt munkásköralakítás érdekében. Á főszolgabíró ezt az időpontot nem