Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

W66. április 30. 5 Szerda Kevesebb tűzeset megyénk állami gazdaságaiban Értekezlet két megye állami gazdasági igazgatói részére Vízibuszt a Körösre Tűzrendészet! értekezletet hí­vott össze a napokban állami gazdasági igazgatók részére a me- g>ei tűzrendészeti parancsnokság és a Békés—Csongrád megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósága. Ezen értékelték a tűzesetek elleni védekezést, s meghatározták a fő feladatokat a meglevő hibák ki­javítására. Az értekezleten min­denekelőtt megállapították, hogy a Békés—Csongrád megyei Álla­mi Gazdaságok Igazgatóságának felügyelete alá tartozó gazdaságok többségében szervezettebbé, hatékonyabbá vált a védekezés a tűzkárok ellen. Ezt bizonyít­ják a számadatok: a megvizsgált állami gazdaságokban — Békés és Csongrád megyében — 1964-ben 19 tűzeset több mint 416 ezer fo­rint kárt idézett elő. 1965-ben a tűzesetek száma 16-ra. a kárérték mintegy 114 ezer 500 forintra csökkent. A Békés megyei gazda­ságokban az 1964. évi 14 tűzesettel és 411 ezer 500 forintnyi kárral szemben tavaly a tűzesetek szá­ma 11-re, a kár pedig 84 ezer 700 forintra csökkent. Az eseteket legtöbbször sugárzó hő okozta. A felsorolt adatok csupán a j ténylegesen megsemmisült érté-j kekre vonatkoznak. Nem mutat-1 ják azt, hogy egy-egy alkalom­mal milyen nagy veszély fenye­gette a többi, a közelben levő epületet, takarmányt, gépet, anya­got. A számok nem árulkodnak Gazdaságban már igen. Március l Gondot jelent az, hogy éjszaka 12-én leégett egy lakókocsi, és a I nincs annyira „szem előtt” a gaz­benne tartózkodó Igaz Ferenc traktoros a helyszínen belehalt égési sérüléseibe. Nem lett volna szabad ennek megtörténnie! A traktoros késő éjszakai órákban ittas állapotban hazatérve az ágy­ban dohányzott. Elalvás után az égő cigaretta kiesett a kezéből, meggyújtotta az ágyneműt,, majd a tűz átterjedt a lakókocsira. Íme két megyei példa, ami bár az előbbinél kevésbé súlyos, mégis tanulságos; Dombegyházi Állami Gazda­ság. Két állatgondozó a vezeték­ben megfagyott víz felolvasztásá­hoz az istállóban szalmát gyújtott, nyílt lánggal melegítette a veze­téket, meggyulladt az épület mennyezete és a tetőszerkezete. A dolgozók és a tűzoltók akadá­lyozták meg a tűz továbbterjedé­sét, s oltásuk nyomán maradt életben az istállóban levő 31 nö­vendék állat. Körösi Állami Gazdasag. Egy sertésgondozó befűtött a kályhá­ba, majd eltávozott. A kályha füstelvezető csöve meggyújtotta a közvetlen közelében levő gyúlé­kony tetőszerkezeti részt Mik a hibák? Kétségtelen, hogy számos olyan régi létesítményt találhatunk a gazdaságokban, amik felépítésük óta nem felelnek meg a tüzrendé­arról sem, hogy milyen vesztesé- i szeti követelményeknek, gekkel jártak á termelési kiese- Több gazdaságban például sza- sek. Ezenkívül számításba kell i bálytaian elektromos és tüzelő­berendezést használnak, ami szin­venni a helyreállítási költségeket is. Ha ezeket a szempontokat fi­gyelembe vesszük: a népgazdasá­got ért károsodás lényegesen na­gyobb. tén nagy károkat okozhat. A nyílt láng tiltott helyen való haszná­lata — mint a Dombegyházi Ál­lami Gazdaságban is — súlyos következményekkel járhat. Ennek ellenére egyes gazdaságok nem tesznek meg mindent az ilyen szabálysértések megelőzésére. Azonkívül, hogy erről a dolgo­zók tűzrendészeti oktatásakor szólnak, megfelelő, jól látható helyen tiltó táblát kell elhelyez­ni. Sok helyen a munka befejezte után az ott dolgozók nem hagy­nak eltávozásuk után megfelelő rendet, tisztaságot, s nem tá- ÁUa- i v°Mtják el a gyúlékony hulládé­in i Gazdaságok Igazgatósága fel- kot. Ebben az esetben elég egy úgyelete alatti Gorzsai Állami' kipattanó szikra. Amikor olvas vagy hall valaki a tűz pusztításáról, vagy látja, miként vesznek kárba az értékek, fájdalmasan gondol a hiába vég­zett munkára. Még fájdalmasabb azonban az. ha emberóSetet követelt a tnx. Ebben az évben megyénkben ez szerencsére nem fordult elő. de a Békés—-Csongrád megyei F IG YE LEM! Vállalatok, üzemok, ktsz-ek, termelőszövetkezetek! Elfekvő készletüket, szabad kapacitásukat, kapacitáskeresietüket, gyártmányaikat HIRDESSÉK a Békés megyei NÉPÚJSÁG hirdetési mellékletében, melyet az ország összes vállalatainak, üzemeinek, gépállomásainak, termelőszövet­kezeteinek, ktsz-einek díjmentesen megküldünk. Hirdetésüket mielőbb küldjék be a Békés megyei Lapkiadó Vállalathoz, Békéscsaba, II., Tanácsköztársaság útja 3. — Telefon: 10—21 és 10—51. daság minden része, s az esetleges tűz csak akkor fedezhető fel, ha már lényegesen nagyobb. Szük­séges tehát az éjjeliőrök meg­felelő felkészítése, kioktatása. És még egy hiba: a gazdaságok többségében nincs megfelelő tűz- riadóferv, s ezenkívül más nehéz­ségek is akadhatnak egy esetle­ges tűz oltása során. Amikkel most kell törődni Legyenek az erőgépek a köve­telményeknek megfelelően felké­szítve, mert csak így vehetnek majd részt a betakarításban. Biz­tosítani kell a megfelelő tartalék tűzvédelmi felszereléseket is. He­lyes, ha megszervezik e felszere­lések szállítását, amivel meggyor­sítják a tűz oltását, s helyes, ha alaposan kioktatják a tenniva­lókra a dolgozókat. Legfőbb dolog azonban a meg­előzés. Nagy igazság tehát: az önkéntes tűzoltók tevékenységét nem lehet azzal mérni, hogy hány tüzet oltottak el. Vitaszek Zoltán Minden életrevaló gondolat, legyen az nagy vagy kicsi, csak addig a képzelet tárgya, amíg küzdelmet nem indítnak a meg­valósításáért. Egy ilyen eset volt az is, mikor a turistahajózás va­lamelyik kedvelője hónapokkal ezelőtt a szakérdekeltek élőit felvetette az ötletet, hogy Alföl­dünk északkeleti részét a Tiszától a Berettyóig átszelő Keleti Főcsa­tornán meg kellene indítani a hajózást. (Eddig ugyanis nem volt.) A MAHART ezt magáévá téve, Balmazújváros és Tokaj közt személyjáratot indít, mely később Hajdúszoboszlót is érin­tené. s ahol egykor betyárok és pandúrok vágtattak, ménesek robogtak, hófehér vízibuszon hajókáznak nemsokára a roman­tikus idők emlékeire s a mai Alföld hangulatára kíváncsi ha­zai és külföldi turisták. Ilyen célra megyénk is rendel­kezik vízi úttal. A Fekete-, Fe­hér- és Sebes-Körös, valamint a Berettyó vize által táplált Körös Békéstől a Tiszáig hajózható. A folyó útjában érinti Köröstar­csát, Gyomai, Endródöt, majd Békésszentandrás felett búcsút mondva a megyének Szolnok megyébe kerül, s Kunszentmár­toni érintve. Csongrád és Szen­tes között a Tiszába ömlik. Eközben virágos rétekkel, füze­sekkel. nádasokkal, halászta­nyákkal, aranyló homokpartok­kal tarkított partok közt úszna hátán a turistahajó. A tavasz, nyár és ősz változó színeiben pompázó tiszántúli táj ily mó­don sok-sok kirándulót vonza- na a mintegy 80 kilométeres sé- taútra. A programot naponkénti menetrendben egyetlen vízibusz elláthatná. Az útiélményeket fű­szerezni lehetne az érintett köz­ségek rövid megtekintésével, halászcsárdában étkezéssel. A változatosság kedvéért az utasok visszafelé autóbusszal jönnének, a hajó pedig újabb turistákkal fordulna felfelé útjára. Úgy véljük, a Békés megy ei Idegenforgalmi Irodának az öt­lettel érdemes lenne foglalkozni.- ŰJ ­Május 1-én nyitja meg új kerthelyiségét a békéscsabai Halászcsárda Mintegy 280 négyzetméteres betonfelületen, 70 asztallal, 260— 280 személy befogadásával nyitja Csabai koreográfia dunántúli színpadon Born Miklósnak, a Balassi- együttes művészeti vezetőjének Kalotaszegi legényes című kore­ográfiáját tűzte műsorára a dombóvári ifjúsági táncegyüttes. Bemutatásként ennyit: ez Tolna megye legnagyobb népi- tánc-együttese, amelyik többször aranyérmet nyert a Helikon-ün­nepségeken, pár éve a San Remó-i nemzetközi táncfesztiválon képvi­selte hazánk színeit, tavaly pedig a görögországi Levkasz szigetén vendégszerepeit emlékezetes si­kerrel. Az együttesnek száznál több tagja van. Baranya, Somogy és Tolna me­gye találkozásánál terül el a já­rási székhely, Dombóvár, ez a mintegy 18 ezer lakosú nagyköz­ség, melyet a „vasutasok városá­nak” is neveznek, mivel sokféle MÁV-íőnöksége, üzeme több ezer vasutast foglalkoztat. Szekszárdon, Tolna megye szék­helyén találkoztunk Bodai József­fel, a dombóvári együttes művé­szeti vezetőjével, ő mondta el, hogy kapcsolatba kerültek a csa­baiakkal. Ezután Dombóvárott kerestük fel Csikós Imrét, a járási művelődési ház igazgatóját. Meg­kérdeztük : — Miért választották Bofn Miklós számát? — Mert nagyon jól sikerült ko­reográfia — válaszolta, s így folytatta: — Együttesünk az országos szö­vetkezeti táncfesztiválra készül, amelyet augusztus első vasárnap­ján rendeznek meg Pécsett. Köz­ben Dombóvárott május 22-én ml rendezzük meg a szövetkezeti te­rületi táncversenyt, jövőre pedig ismét a Helikon-ünnepségeken veszünk részt, de szó van egy kül­földi vendégszereplésről is. Eze­ken a legjobb műsorszámokkal akarunk fellépni. Ezért választot­tuk a békéscsabai koreográfus szerzeményét, amely egyike a leg­kiválóbbaknak az országban. Ter­mészetesen más számokat is mű­sorra tűztünk, köztük Bodai Jó­zsef Madocsai verbunkosát is. Amint a beszélgetésből kivet­tem, a Kalotaszegi legényes be­mutatásától különösen sokat re­mélnek. S elmondta azt is, hogy Born Miklós meghívásukra janu­árban és márciusban elment Dombóvárra, s két-két napon át ő maga személyesen tanította meg az ottani fiatalokat tánckoreog­ráfiájára. Azóta szorgalmasan gyakorol­ják új műsorukat a dombóváriak, úgy, ahogyan Born Miklós beta­nította. Hetenként háromszor pró- báznak, még vasárnaponként is. Az igyekezet meghozza majd a sikert, s abban része lesz a távoli Békéscsaba kiváló koreográfusá­nak is... Ballabás László meg május 1-én kerthelyiségét a békéscsabai Halászcsárda. A be­fejezéshez közeledő betontérség köré már korábban 415, fele rész­ben futórózsatövet ültettek el. A kerthelyiséget dísznád sor vá­lasztja el az udvar hátsó részétől, azonban azt sem hagyják kihasz­nálatlanul. Befüvesítik s a nyár­son sült szalonna kedvelőinek hordozható, faszenes tűzhelyekkel lehetőséget biztosítanak ehhez az ínyenchez és kedvtöltéshez is. Mivel az udvart csak mostanában növelték meg, s nincs benne ár­nyékot adó fa, a kerthe­lyiségben félereszes, műanyag tetős színt építenek a tűző nap ellen. A kerthelyiségben szórakozókat az udvaron elhe­lyezett külön söntésből szolgálják ki italokkal s a konyha udvarra néző ablakából oldják meg az ételek adagolását is. a fev=ben láfcbuk Barkácsoljunk ! Dobos Ferenc nemegyszer bi­zonyította kicsi és felnőtt tv-né- zői előtt barkácsoló tehetségét és ötletgazdagságát. Ebben az ön­magával való vetélkedésben most sem maradt alul. Többek közt feltárta a sárkány egyszerű, gyors és olcsó készítésének a tit­kát. Ezt most a tavaszi sárkány­eregető versenyek ifjú résztvevőd jói hasznosíthatják. Másik emlí­tést érdemlő műve az a pillanatok alatt összeállítható kis eszköz, melynek segítségével bármilyen képről, rajzról nagyítás készíthe­tő. Nem kell hozzá egyéb, csak 30—40 centi gumipertli, rajzszö- gek és ceruza. És hogy a barká­csoló tréfacsináló is tud lenni, annak igazolásául Dobos mester egyetlen irkalapocskán egy kis­fiút bújtatott át. Sorsok, emberek A munkáshétköznapok hőseit bemutató sorozat mostani számá­nak címe: Ácsszekercével a város felett. A rendezői és operatőri módszer a szokásos: a fő figura} beszéhetése premier plánban s ugyanakikor úsztatással, áttűnes sei, vágással rendre megmutatni mindazt, amiről beszel. Az embe­reit négyszeres szocialista brigád dá kovácsoló ácsmester életsorsár keresztül, az őszinte szavak veri aranyának fedezetével bizonyítot­ta a világ élőit, hogy az ácsmes­terségnél nincs szebb a világon: Ha más iparágat űz, nyilván azt szerette volna legjobban. A mun­ka szépségének a himnuszát zengte él mély értelemből és me­leg, szívből fakadó szavakkal. A riporter, Poór Klára — nagyon helyesen — egyetlen pillanatra sem bukkant élő a háttérből. Ám őt, valamint Varga Zsuzsa szer­kesztőt s a rendezőt, Vámos Ju­ditét nem nehéz név szerint meg­dicsérni jó munkájukért, hiszen nevük szerepel a film szignálján és a műsorfüzetben is. Ám meny­nyire helyénvaló lenne ezt tenni az ilyen riportfilmek pozitív hő­seinek esetében is, akik önmagu­kat adó remek amatőralakításuk­kal nemegyszer hivatásos színészt megszégyenítő művészi teljesít­ményt produkálnak. Nevükre azonban első pillanatban még nem figyel fel különösebben a néző, később pedig már nem leli sehol. H. R.

Next

/
Thumbnails
Contents