Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

It66. április 19. 5 Kedd Többet érdemelnének Középkori úton döcög öreg Warszawánk Békés és Murony kö­zött. Rendbe hozásának halasztha­tatlan szükségességét azt hiszem, kellően és nyomatékosan alátá­masztja, hogy egy országos jelen­tőségű hibridüzem, egy állami gaz­daság, a kamuti Béke, a muronyi Lenin, a békési Üj Élet termelő­szövetkezetek és a békési tégla­gyár megrakott fogatai, gépjár­művei nyüstölik nap mint nap a néhány kilométeres korszerűtlen utat. Élnézést kérek a kitérőért, hi­szen végeredményben a békési téglagyárról, az ott dolgozó em­berekről, munkájukról akarok ír­ni. Oda indultam előadást tartani. A teremben még senki sem tar­tózkodott, így egyedül voltam a leheletemmel, amely bizony min­den kilégzéskor „mutatta" magát. Egy öreg vaskályha igyekezett ugyan enyhíteni a légkörön, azon­ban inkáibb csak hangja és szaga volt ..munkájának". Kissé lehan­golódtam, de még jobban a kör­nyezettől. A bal oldali sarokban egy hanyatt fekvő asztal fenyeget­te lábával a mennyezetet, a mel­lette levő szekrény tetején törött szék díszelgett, néhány rozoga, támla néküli pad egészítette ki a berendezést. A barátságtalan környezet „sanda gyanút” ébresztve ben­nem, kíváncsivá tett, hogy vajon a dolgozók szociális körülményei­re vonatkozó párt- és kormány- határozatokat hogyan hajtották végre az üzemben. Alighogy szó­vá tettem, hangzottak a panaszok: a mosdó, az öltöző, az ivóvíz. Ezek után nem maradt más hát- , ra, mint széjjelnézni a gyártele-! pen. I Legelőször a férfimosdót, öl­tözőt néztem meg. Negyvenhat férfidolgozó egy 3x4 m-es (!) mos- dónak csúfolt helyiségben vetkő- j zik, öltözik, „tisztálkodik”. Három kopott öltözőszekrény, két holt­piszkos lavór (több nem is fér be), két darab kétméteres pad és „stíl­bútorként” itt is, ott is négy egy­másra rakott tégla — ülőhelynek. Ez a berendezés. A mosdó előtere eredetileg öltözőnek készült, a 2x3 méteres helyiségben terep­szemlémkor egy bádoghordó ol­tott mész, két rossz motor, egy hosszú aszta], alatta lelökött mun­karuhák, kiégett kályhacsövek, közulel munkaerőigénye rozsdás lapátok. Vajon hol van ilyenkor a dolgozók érdekvédelmi szerve, a szakszervezet? A női öltöző dettó. („Megnyug­tató”, hogy itt a nők teljesen egyenlő „jogokat” élveznek a fér­fiakkal.) A nők például a nyerstégla-le­rakók. Egy nő napi normája hat­ezer, darabonként hat kilójával. Ez napi 300 mázsa mozgatásának felel meg es közben 15 km utat tesznek meg, ebből 7 és felet 3 darab nyers téglával — i8 kg-mal — terhelve. Jólesne e munka után meleg helyiségben rendesen lemosdani, derekat nyújtóztatni. Egy berakó egy műszakban tízezer darab téglát rak boszor­kányos ügyességgel és gyorsaság­gal garmadába, méghozzá nem is akármilyenbe, mert ettől függ az égetés minősége. Egy kirakó napi normája hét­ezer darab, egy téglahordó-taligá- ra 100 db téglát raknak egyszer­re. Súlya: 330 kg! És a kemencék­ben nyáron sokszor 60—70 fokos a hőség! Egyikük nevetve mondja: — Minden munkának megvan a maga fortélya. Csak mire megta­nulja az ember, néhányszor meg­újul a bőr a tenyerén... Azt pedig szégyellik, hogy a múlt évben adósak maradtak egy­millió téglával. Mintegy hétszáz­ezer darabot elemi kár ért szára­dás közben, de a többi lemaradás­ban bizony szerepet játszott a nem megfelelő munkafegyelem, valamint a technológiai fegyelem be nem tartasa is. A lóvontatású, lassú, korszerűtlen belső anyag- mozgatás is sok problémát ako­zott. Az idei tervük másfél mil­lióval több az elmúlt évinél, még­is bizakodással tekintenek telje­sítése elé. Hallatlan szorgalom­mal, lelkesedéssel korszerűsítették a belső mozgatást lebonyolító kis­vasúti pályát és a nyersanyagfel­vonót. Darányi István csillés sze­rint ezt még tovább is lehet töké­letesíteni, mert a felvonó drótkö­telének áthelyezésével a csillék felvonasd idejét felére lehetne rö­vidíteni, ami az ütemesebb nyers­anyagellátással jelentősen növelné a termelést is. A műszakiak fog­lalkoznak is az ésszerű javaslat­tal, és remélhetőleg azóta már meg is valósították. Azt viszont erősen „savallják” még most is. hogy az egy évig az udvaron he- verő szekrényes adagolót, ami je- ! lentősen növelte volna a terme­lést, nem engedték beszerelni, es a vége az lett, hogy felügyeleti szervük elvitette máshová. Borovics István gyáregység­igazgató, Váczi János művezető megnyugvással beszél a dolgozók helytállásáról, áldozatvállalásáról. A télen például a nagy hóban, fagyban nyersanyagot termelni nagyon nehéz munka volt: har­minc centiméter mélyen kőke­ményre fagyott földet kellett fel­csákányozni. hogy a kaparógép működni tudjon. Ötnégyzetméter- nyi terület 10 ember másfél napi, a szó szoros értelmében is szikrá­zó munkáját követelte. Tíz másik ember a körülbelül egy kilomé­ter hosszú külső pályatestet taka­rította a hótól, hogy a csillék jár­ni tudjanak. Ugyancsak hóban, fagyban helyeztek át 4 kilométer hosszúságú belső sínpályát moto­ros vontatására. Az ár- és bérrendezés a dol­gozók 80 százalékát kedvezően elintette, fokozatosan jobb mun­kafeltételeket teremtettek maguk­nak, a tervet teljesíteni akarják. Ez csendül ki a 11 éve itt dol­gozó Elek János égető szavaiból is: — Nehéz munka ez, de tessék elhinni, nem a fizikai munka a legnehezebb, hanem a belső izga­lom, hogy időre kész legyek az égetéssel, hogy mire jönnek a ki­hordok, ne legyen forró a tégla, mert akkor már kiesés van a m un ka ü tembeo... Körüihordozom pillantásom, az- I tán megáll tekintetem: valahogy . csak biztosítani kellene a legeie- j mi bb egészségügyi ellátásit. A 1 gyártelep nagy kéménye óriási mu- | tatóujjként úgy mered az égre, mintha arra célozna: majd a fen­tiek segítenek. De erre azért talán nem kel-l lene várni._ OKI Megnyílt a szép könyvek kiállítása Megalakult a Magyar Bibliofil Társaság Békés megyei csoportja Részlet a kiállításról. Az elmúlt vasárnap, a költé­szet és a könyv vasárnapja, két­szeresen is piros betűs ünnepe volt a megyének, különösen a megye- székhelynek. Mint lenni szokott — és mint lapunk erről hírekben, más előzetes jelentésekben beszá­molt —. megyeszerte ünnepélyes külsőségek között találkoztak köl­tők és versrajongók. Békéscsabán ezt az ünnepi alkalmát még szeb­bé tette két esemény: az egyik a Munkácsy Mihály Múzeumban megnyílt kiállítás, a másik a Ma­gyar Bibliofil Társaság Békés rae- gy(ei csoportjának megalakulása. A plakátokon is hirdetett „Szép könyv” kiállítás a kedvezőtlen időjárás ellenére is sok érdeklő­dőt elcsalt a múzeumba, és hisz- szük, hogy valamennyien szép él­ménnyel, uj érzésekkel gazdagod­tak az ott eltöltött idő alatt. A kiállítást P. Brestyánszky Ilona főiskolai tanár nyitotta meg. Ked­ves, meleg hangú beszédében hangoztatta, hogy külön örömnek kell eltöltenie a látogató közönsé­get azért, mert a kiállításon sze­replő könyvek jó része a múlha­tatlan érdemű Békés megyei nyomdák munkáját dicséri. A Ha szót kapnék... Gyorsabb szolgáltatást, jobb anyagellátást javasolnak a küldöttek magyar könyvkiadás nemzetközi tekintélyét illetően elmondotta, hogy kiemelkedő jelentőségű ál­lomásnak kell tekinteni az 1965. évi lipcsei nemzetközi könyvmű­vészeti kiállítást, ahol a magyar könyvek nem kevesebb, mint 2« aranyérmet nyertek. (A most megnyílt kiállítás egy része eze­ket mutatja be.) Kner Imre Sza­vaira hivatkozva emlékeztetett arra, hogy az emberi kultúra al­kotásai közül egyik sem tekin­tendő olyan nagy mértékben kol lektív alkotásnak, mint éppen a könyv; a szép műveket a tehetség kezdi meg, de csakis a munka fe­jezi be: az író, a tipográfusok, az illusztrátorok, a nyomdászok kol­lektív munkája, melyek közül egyiket sem lehet lebecsülni vagy rangsorban az utolsó helyre állí­tani. „Büszkék lehetünk a magyar könyvkiadás szép sikereire, és megérdemelné a sok szép könyv-, hogy az eddiginél sokkal többel beszéljünk róla, és tegyünk érte — összegezte mondanivalóját. Ezután Püski Gábor, a megye- tanács művelődésügyi osztályá­nak csoportvezetője üdvözölte a közönséget és a szép kiállítást. Szavaiban annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a kiállí­tás elindítója egy szép folyamat­nak, amely méltóképpen fogja ápolni a nagy hírű Békés megyei nyomdák hagyományait, és élén­ken fogja reprezentálni a megye nyomdaiparának mindenkori te­vékenységét. Az ÉM 44. 97.. Áll. Építőipari Vál­lalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — burkolókai, kő­műveseket, fémcsöállványozókal. ácso­kai, kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. Családfenntartóknak napi 15 forint, nem család' fenntartóknak napi 10,— Ft különélés! dijat fizetünk, amennyiben vidéki la­kásbejelentéssel rendelkeznek és ál­landó lakóhelyükre naponta nem tér­nek haza. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, munkaerőgazdálko- d ás. 162 Vállalatok, figyelem! Rövid határidőre vállalom korszerű neonreklámok és kiírások szakszerű szerelését. KOMÁR CSABA villany­szerelő mester, Balkány, Szabolcs megye. 390 A jövő hét végén megyénk kis­ipari termelőszövetkezeti tagságá­nak életében jelentős eseményre kerül sor: összeül a KISZÖV vá­lasztmánya. Értékelik az elmúlt négy esztendőben végzett mun­kát, s meghatározzák a soron kö­vetkező feladatokat. A ktsz-ek képviselői ugyanakkor megvá­lasztják a megyei KISZÖV veze­tőségét, az ellenőrző és a szövet­kezeti bizottságot, valamint az OKISZ választmányának küldöt­teit. A küldöttek bizonyára már rég­óta készülnek megyei szintű ta­nácskozásra, ahol közülük többen hozzászólnak majd, megemlítik a felszámolható hiányosságokat, el­mondják javaslataikat, amelyek realizálása mind-mind a mozga­lom, saját maguk javára válik. — Ha szót kapna, mit mondana el? — erre kértünk választ a Bé­késcsabai Lakatos és Gépjavító K tsz-ben. Buhala Sándor: — Először egy pozitívummal Aedeném. A KISZÖV segítséget adott szövetkezetünknek egy új, reprezentatív rádió-, tv- s ház tar­tásigép-javító műhely létesítésére, amit május közepén veszünk használatba s így már hellyel- közzel ki tudjuk elégíteni a je­lentkező igényeket. Bizonyára más váltósokban, községekben mű­ködő ktsz-ek is küzdenek azzal a gonddal, hogy kicsi, korszerűtlen a műhelyük, üzemrészük s ezért nem végeznek határidőn belül a vállalt munkával. Jó lenne, ha a KISZÖV — a lehetőségekhez mér­ten — támogatná más ktsz-ek ilyen irányú kérését. — E helyen szólnék arról is, hogy a GELKA a rádió- és a tele­víziókészülékek garanciális javí­tását illetően nem tud eleget ten­ni rövid időn belül a lakosság igényeinek. Azt hiszem, ha a szö­vetkezet ismét végezhetné a ga­ranciális javításokat, a csabai tv- tulajdonosok is kevesebbet mér­gelődnének. Mert ha két cég' fog­lalkozik a berendezések rendbe hozásával, rövidebb terminus alatt lennének ismét üzemképe­sek, ami pedig a cél. Széplaki Sándor: — Nem tudom, hogy a szövet­kezetét anyag- és alkatrészkiuta­lás szempontjából hányadik hely­re sorolják, de egy biztos: nem kielégítő. Ugyanakkor gyengébb minőségű anyagokból kiváló ter­méket várnak. — Ehhez kapcsolódik: a megye- székhelyen levő közületi vasboll tartalékoljon elegendő mennyisé­gű anyagot s alkatrészt. Hasznos lenne, ha a ktsz-ek havi meg­rendeléseiket a nevezett üzleten keresztül szerezhetnék be, s kör­levélben kapnának választ, rendel­kezésre áll-e a kért anyag, alkat­rész vagy sem. Így azonos pro­filú kisipari szövetkezetek közös anyagbeszerzőt alkalmazhatnának, s a vezetők más célra fordíthat­nák idejüket, szervező tevékeny­ségüket. * A Békéscsabai Lakatos és Gép­javító Ktsz-ből két küldött ezeket mondaná el, ha szót kapna a me­gyei választmányon. Valamennyi társuk bírálatát, gondolatait, öt­leteit meg kell fontolni, szüle1 ni a tanácskozáson jelen levő fel­sőbb szervek kép. iselőinek! Dékány Sándor A megnyitó beszédek elhang zása után a közönség nagy érdek­lődéssel és lelkesedő elismeréssel tanulmányozta a kiállított szép könyveket, a sok szép grafikát (illusztrációt), valamint a nyom­dászok munkáját bemutató fény­képanyagot. A sok gondolatot éb­resztő kiállítási anyagon kívül fgen hatásosnak bizonyultak azok az idézetek, melyek klasszikusok tollából — elméjéből a könyvre irányítják figyelmünket. Lenin, Gorkij, Herzen, Gárdonyi, Kner Imre és mások egyaránt megszív­lelendő tanácsokkal és igazságok­kal látnak el bennünket a könyv­vel'és a könyvművészettel kap­csolatosan. A kiállítás megtekintése után az érdeklődők a TIT Értelmiségi Klubjába vonultak át, ahol — az országban elsőnek — megalakult a Magyar Bibliofil Társaság Bé­kés megyei csoportja. Az alakuló gyűlés héttagú választmányt vá­lasztott, melynek feladata lesz a társaság célkitűzéseinek propagá­lása, működésének megszervezése. Beck Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents