Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
1966. április H. 7 Vasárnap A szövetkezetek eredményeiről, feladatairól nyilatkozik Goldberger János elvtárs, a KISZŐV elnöke Jelentős állomáshoz érkeznek megyénk kisipari termelőszövetkezetei április 22-én, amikor megkezdődik a kétnapos megyei küldöttközgyűlésük. Négy esztendő munkáját mérik fel ez alkalommal. Ennek kapcsán kértük fel Goldberger János elvtársat, a KISZÖV elnökét nyilatkozatra a szövetkezetek eddigi eredményeiről, feladatairól. Válaszait az alábbiakban közöljük: Üzemnyitás előtt a konzervgyárban Munkában az építők: Vass József és Seres Sándor légkalapács híján kézi szerszámmal szakítja fel a bitumenes burkolatot a belvíz- levezető csatorna mellől. — Hogyan értékeli a lezajlott vezetőségválasztó közgyűlések munkáját, milyen eredményeket hoztak ezek a vezetés megszilárdításában? — Általánosságban a szövetkezetek választásait eredményesnek tartom. A korábbi választásokhoz viszonyítva minőségi változás következett be. Miben jelentkezik ez? A szövetkezeti tagság nagyfokú érettségéről, a szövetkezet iránt érzett felelősségéről és hűségéről tett tanúbizonyságot ezeken a választásokon. Ezt bizonyítja a nagyobb fokú aktivitás, a hozzászólásokban kifejtették véleményüket a szövetkezet fejlődéséről és vezetésének helyességéről. A hozzászólások zömében pozitív az, hogy helyesen ítélték meg szövetkezetük fejlődését, ugyanakkor helyesen érvényesült a bírálat és önbírálat, bátran szóltak a hiányosságokról, melyek szövetkezetük fejlődésének gátjai voltak a nagyobb eredmények elérésében. A mostani választások kedvező előkészítése eredménnyel járt a vezetés megszilárdításában. Míg az 1961-ben megtartott vezetőségválasztó közgyűlések többségükben az elnök tisztségére irányultak és kevés gondot fordítottak a vezetőség helyes összetételére, a most megtartott választások ezt kiküszöbölve, helyesen döntöttek abban, hogy nemcsak jó elnökre van szükség, hanem jó vezetőségre is, mely hatékonyabban, átgondoltabban képes irányítani a i szövetkezet tevékenységét. A választások során a szövetkezet tagsága többségében újjáválasztotta azokat a vezetőket, akik munkájukkal az elmúlt évek során bizonyították, hogy méltók a bizalomra. Csupáií hat szövetkezet vezetőjét nem választották újra. A régi, kipróbált emberek mellett helyet kaptak a vezetésben a fiatalok, a műszakiak, a közgazdászok. — Mit tart az elmúlt négyéves időszak legkiemelkedőbb eredményeinek megyénk szövetkezeteiben? — Az elmúlt négy évben a megye kisipari szövetkezeteinek termelése évről évre erőteljesen növekedett. 1962—1965 között 43,3 százalékkal emelték termelésüket. A gazdasági eredmények ösz- szefüggésben vannak a szervezeti megerősödéssel. Fejlődött a szövetkezeti tagok öntudata, megszilárdult a szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti tagság erkölcsi és politikai egysége. A másik ilyen kiemelkedő eredmény — amely az előző hatásaként jelentkezett — a helyiiparpolitikai tevékenység nagymérvű szélesítése, a termelési volumen nagyarányú növekedése, mely 1962 évhez viszonyítva mintegy 45 millió forinttal, azaz 88,5 százalékkal növekedett. Ezen belül említésre méltó az építőipar lakosság részére végzett tevékenysége, mely 1962 évhez viszonyítva csaknem 40 milliós, mintegy 250 százalékos növekedést jelent. A Központi Bizottság 1964 februári határozatának megfelelően a szövetkezeti építőiparban előrehaladt az építkezések koncentrálása, a többszintes családi házak építéséhez szükséges műszaki feltételek megteremtése. Ma már csaknem valamennyi szövetkezet többszintes OTP- társasházak építésén dolgozik. Említésre méltó az a törekvés a Gyulai Kislakásépítő Szövetkezet vezetése részéről, hogy a hagyományos technológiáról áttérnek az előregyártott, középblokkos házak építésére. A harmadik kiemelkedő eredménynek tartom az exporttermelés kedvező alakulását. Míg ezelőtt négy évvel csupán egy szövetkezet folytatott minimális exporttermelést, addig 1965 végére nyolc szövetkezet kapcsolódott be az exporttermelésbe. Ugrásszerű fejlődés 1965-ben következett be, olyannyira, hogy 1966-ban az exporttevékenység mintegy 100 milliós értékben össztermelésünk 18—20 százalékát teszi ki. A számszerű növekedés mellett jelentősen bővült az exporttermékek köre is. Az elmúlt négy év alatt a megyei szövetkezetek javító-szolgáltató fiókhálózatának bővítésére, valamint az árutermelés korszerűsítésére jelentős beruházásokat fordítottunk. Az összberuhá- zás meghaladja a 80 millió forintot, így az állóeszközök értéke négy év alatt megkétszereződött. Ebből valósult meg a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz autószervize, a Békéscsabai Faipari Ktsz kárpitosműhelye, az Orosházi Kazánjavító Ktsz központi telepe, a Sarkadi Építőipari Ktsz központi üzemépülete, a Szarvasi Játékkészítő és Műanyagfeldolgozó Ktsz központi üzemi épülete, a szarvasi ruházati, a gyulai szabó és az Endrődi Cipész Ktsz központi telephelye, valamint 24 szolgáltatóház. A szövetkezeti ipar az 1965-ös gazdasági évben tervét részleteiben teljesítette, illetve túlteljesítette, hosszú évek óta először. Ez különösképpen vonatkozik a helyiiparpolitikai tevékenységre, amelynek tervét 111,3 százalékra teljesítettük és ez a bázishoz viszonyítva mintegy 24 százalékos növekedést jelent. Kedvezően alakult a termelékenység, melyeknek eredménye az, hogy a termelési érték növekedése 84,5 százalékban termelékenységből, 15,5 százalékban a létszám emelkedéséből jött létre. — Milyen kívánnivaló van még a szövetkezetek munkájában, különös tekintettel a gazdaságirányítás reformjának irányelveire? — A szövetkezeti iparra a négy év során főképpen extenzív jellegű növekedés volt jellemző. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezetek gazdaságvezetésének nagyobb része a termelés fejlesztését csak létszámnövekedés útján látta biztosítottnak. Az ilyen intézkedés háttérbe szorította a műszaki fejlesztést, a munka- és üzemszervezést. Egyre inkább ói kell térni az intenzív jellegű fejlődésre, vagyis az olyan jellegű gazdasági növekedésre, amely főleg a 'technika és technológia fejlődése, a munka és a termelés jobb megszervezése, a dolgozók szak- képzettségének növekedése, a termelési erőforrások hatékonyabb felhasználása és ezáltal a munka termelékenységének emelkedése révén valósul meg. A szövetkezeti ipar tervezési metodikájában új vonások tapasztalhatók. Ebben az évben a szövetkezeteknek nem írtuk elő a teljes termelési értéket, a létszámot, a termelékenységet, csupán meghatároztuk a béralapot (egy összegben) — emellett meghatároztuk a kiemelt cikkek termelését —, továbbá az export- és hell lyiiparpolitikai tervszám nagyságát. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezetek vezetőségeinek önállóan kell kialakítani az éves termelési volument, az ahhoz szükséges kapacitás nagyságát. Ügy gondolom, hogy ez az év bizonyítani fogja az új módszer helyességét és meg fogja mutatni azt is, hogy még hol kell nagyobb önállóságot adni a gazdasági vezetésnek. Itt gondolok elsősorban a szolgáltatás területére, ahol még a jelenleginél is nagyobb önállóságot kell biztosítani a kezdeményezések kibontakozása érdekében valamennyi szolgáltatást végző szövetkezet számára. — Miben látja a szövetkezetek feladatait a küldöttközgyűlés utáni időszakban? — A szövetkezeti ipar fő feladatát a jövőben is a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata szabja meg. A KISZÖV vezetősége ebből kiindulva előtérbe helyezte o gazdaságosság fokozását, a termelékenység növelését, a termelési költségek csökkentését, a fejlettebb technológiák bevezetését. Rendszeressé kell tenni a teljesítmény-követelmények felülvizsgálatát, a termékek minőségének javítását, célszerű, tudatos takarékosságot. Ez képezi a szövetkezeti ipar alapvető feladatát. A termelés irányítását illetően fontos feladat a jövőben is a lakosság részéről jelentkező igények maximális kielégítése. Ennek érdekében a harmadik ötéves terv időszaka alatt a helyiiparpolitikai tevékenységet 45 százó- lékkal kell növeljük. Ezen belül jelentősen fejlesztjük az ipari javítás-szolgáltatást, a személyi szolgáltatást és a méretes tevékenységet. Emelni kívánjuk az ipari javítások színvonalát, kulturáltságát és növelni az önelszámoló üzletek számát. A tanács: szervekkel pfi'mtts- sen kidolgozn á a harmadik ötéves terv hálózatfejlesztő ü tervét. El kell érnünk, hogy a harmadik ötéves terv végére több önálló, javítás-szolgáltatást végző szakmai szövetkezet legyen járási vagy városi szinten. Ezzel még közelebb kerülünk az igények felismeréséhez és jobb kielégítéséhez. Szükségesnek tartom az exporttermelés növelését, úgy volumenében, mint a termékek választékának bővítésében. El kell érnünk, hogy az exporttermékek önköltsége csökkenjen és ezáltal a ,.G”- mutató kedvezőbbé váljon. Vasiparunkban az elkövetkezendő időben nagyobb mértékben fejleszteni kell az öntödei kapacitást. Ezt a meglevő öntödék jobb kihasználásával és új öntöde építésével kell elérnünk. Az építőipari szövetkezetek fő feladata a jövőben is a lakosság részére végzett tevékenység fokozása. El kell érni, hogy valameny- nyi szövetkezet műszaki felkészültsége megfeleljen a Központi Bizottság 1964 februári határozatának. Képesek legyenek többszintes és középblokkos lakóépületek kivitelezésére. Biztosítani kell, hogy a kiemelt építkezésekhez koncentrálják a munkaerőt, valamint a szükséges anyagokat. El kell érni, hogy a teljesítménybérezés mellett bevezessék az egyösszegű bérutalványozást. A küldöttközgyűlés utáni időszakban a szövetkezetek feladatát a továbbiakban abban látom, hogy a küldöttközgyűlés határozatait széles körben vitassák meg és határozzák meg azokat a módszereket, eszközöket, amelyek segítségével azokat végre tudják hajtani — fejezte be nyilatkozatát Goldberger elvtárs. Az építők egész hadserege dolgozik a Békéscsabai Konzervgyárban. Befejezéshez közelednek a munkálatokkal. Néhány hét és a komplett gyárat átadják — hivatalosan is — rendeltetésének. Addig bizony bőven van mit tenniük. Az ÉM Békés megyei vállalata a konzervgyár központi épületének környékét rendezi. Betonutat készítenek. A mélyépítő részleg betonozóbrigádja Varga Lajos irányításával a vízlevezető csatornákat hozza rendbe. A rakodást, a sóder bejuttatását a konzervgyár területére teherautókkal oldották meg, s a teherautókra markológéppel rakják az anyagot. Az ember csak a gépet kezeli, a rakodásnál már nem lapátol. A Békéscsabai Konzervgyár karbantartó részlege is hozzálátott a borsósor gépeinek felújításához. A munkákkal annyira előrehaladtak, hogy a festők is dolgozhatnak. „, _ Kép, szöveg: Dupsi K. A Szakszervezetek Békés me- yei Tanácsa április 22-én. pénteken délelőtt 9 órai kezdettel Békéscsabán, a pártiskola nagytermében tartja a munkaügyi döntő- bizottságok elnökeinek megyei értekezletét. Dr. Takács Lőrincz, a Vantara János festő a borsósoron. TMDB elnöke beszámol a munkaügyi döntőbizottságok egyéves munkájáról, amit vita követ. A megbeszélés alapját a Munka Törvénykönyve 1966. évi kiadásában megjelent elvi állásfoglalások képezik. A központi épület elé szállítják a sódert. A munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek értekezlete
