Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

M6fl. április 17. 4 Vasárnap A bő termésért V isszapillantás a békési járás tsz-einek ötéves fejlődésére A hirtelen sokat akarás, a türelmetlenség mondatja egyesek­kel azt, hogy csigalassúságú a termelőszövetkezetek fejlődése. Ezzel s a jövedelem, a munkaegységérték eddigi feljebb, lejjebb ingadozásával magyarázzák a fiatalok idegenkedését a mezőgaz­dasági munkától. A valóságban ez csak egyik, s nem a legfonto­sabb oka az elvándorlásnak. A szövetkezetek ugyanis egyenletesen fejlődnek. Csak hát éppen úgy szükségük van egy bizonyos időre, mint a fiatal facsemetének ahhoz, hogy a fejlődéséhez megfelelő gyökeret eresszen. Mint ahogyan kezdetben a fának is vékony az évgyűrűje, eleinte bizony gyengécske volt a szövetkezetek irányí­tása, gazdálkodása, közös vagyona, vagyis gyenge volt gyümölcs- termő, jövedelemosztó képességük is. * * * Oszlopok Az új rendelkezés szerint mindenütt kicserélik a földbe ásott villanyoszlopokat, s he­lyükre betontuskóra szerelve újakat állítanak fel. Ehhez a munkához már az elmúlt év­ben hozzákezdett a DÁV és egyre több községünkben, vá­rosunkban végzik szorgalma­san a nem könnyű feladatot. Bizonyára az intézkedés azt a célt szolgálta, hogy így hosz- szabb ideig felel meg a köve­telményeknek a pózna, mert a talajvíz nem rongálhatja föld­be ásott részüket. Azt azon­ban már kevésbé értjük — és erre szeretnénk választ kap­ni —, hogy vajon az így fel­szabadult oszlopokat miért nem adják át építőanyagnak, miért vagdossák azt fel tüze­lőnek. Biztosak vagyunk ben­ne, hogy sok magánépítkező örömmel vásárolná meg a TÜ- ZÉP-től a jelenleg is hiány­cikként szereplő gerendahosz- "ztlságú oszlopokat. Nem va­gyunk olyan gazdagok fában, hogy ezt a luxust megenged­jük magunknak (—czi.) Amikor Békéscsabára szállították a műtrágyát, a szövetkezet határa szinte megközelíthetetlen volt. így azt a tsz központja mellett, a be­kötő út mentén tárolták. Most, a tavaszi munkák időszakában pótko­csira kerül a műtrágya és a békés­csabai Szabadság Termelőszövetke­zet határában —- az agronómus uta­sításának megfelelően — szórják el a növényekre. Képünkön Zsilinszki János tsz-gazda műtrágyát lapátol a vontató pótkocsijára. Ezek után vegyük szemügyre a békési járás termelőszövetke­zeteinek ötéves fejlődését. Öt évvel ezelőtt 50 ezer hold közös szántón 33 tsz gazdálkodott. Összvagyonuk 228 millió forintot tett ki, s ebből 140 millió fo­rint volt a tiszta vagyon. Azt mondani sem kell, hogy a közös vagyont a gazdasági épületek, az állatállomány, a gépek és a fel­szerelések alkotják. Ezért egy­ben mindez alapja is a gazdál­kodás sikerének, a jövedelem biztosításának. Nos, az öt év előtti 228 millió forint közös va­gyon elég szűkös alapot jelen tett a 33 szövetkezetnek. Ráadá sül a gazdálkodás irányítóit nem az választatta a legtöbb szövet­kezetben, hogy ki milyen kép­zettséggel, rátermettséggel ren­delkezik, hanem az, hogy „majd beletanul Jani bácsi, Jóska bá­csi.” Az elnökök közül ketten végeztek technikumot, négyen akadémiát, nyolcán elnökképzőt. Ezzel vége is a felsorolásnak. Akkoriban huszonhat agronó­mus volt a járás 33 termelőszö­vetkezetében. Közülük egynek volt mérnöki diplomája, tizenöt­nek technikumi, háromnak aka­démiai végzettsége, a többieknek pedig elnökképző vagy brigád­vezetői tanfolyama. Csoda-e, hogy itt is, ott is akadozott az agrotechnikai módszerek beve­zetése, hogy idegenkedtek a nagy hozamú magvak vetésétől, s feleslegesen kidobott pénznek tartották helyenként a műtrágya árát? Bizonyítsák a gazdálkodás akkori színvonalát szavak he­lyett a terméseredmények. Bú­zából 10,4, árpából 11,2, cukor­répából 102, kukoricából 12,9 mázsa morzsoltat termeltek hol­danként járási átlagban. A tsz- ek akkori állattenyésztéséről sem lehet sok jót elmondani. Ele­gendő megemlíteni, hogy az ál­lattenyésztés irányításával meg­bízott emberek közül mindössze hét rendelkezett technikumi végzettséggel. Végezetül vegyük szemügyre a gazdálkodás egyik legfonto- sabbját, a barométernek neve­zett könyvelést. A főkönyvelők közül mindössze háromnak volt mérlegképes oklevele, huszonha- tan rendelkeztek képesített könyvelői végzettséggel. Négy­nek a képzettségét a keveset mondó „egyéb”-bel jelölték meg az utókor számára. * A múlt év végéig egyesülések következtében húszra csökkent a járásban a termelőszövetkeze­tek száma. A közös vagyon vi­szont 431 millióra növekedett, s ebből a tiszta vagyon 278 millió forintot tett ki, vagyis csaknem kétszeresét az öt évvel ezelőtti­nek. Tehát jóval több épülettel, állatállománnyal, géppel és fel­szereléssel rendelkeznek a lehe­tőségek kihasználására. A húsz szövetkezet elnöke közül agrár­egyetemet végzett Zuba Márton. Balogh László most végzi. Sup- kégel Sándornak már csak né­hány vizsgája van hátra a felső­fokú technikumban. Nyolc álta­lános iskolával rendelkező egy van, a többi technikumot, aka­démiát végzett. Emellett rendel­keznek 5—12 évi elnöki gyakor­lattal is néhányan, mint példá­ul Balogh Sándor, Egeresi Ist­ván és Megyeri Mihály. A főagronőmusok közül heten végeztek agráregyetemet vagy főiskolát, a többiek kivétel nél­kül technikumi érettségivel rendelkeznek. Többen, például Nyitrai Károly, Kurilla Géza és Kemény Mihály, a szövetkezet gazdálkodásának irányítása köz­ben tanultak az egyetemen. A gazdálkodás színvonalának nö­vekedését bizonyítsák a főbb nö­vények tavalyi terméseredmé­nyei. Búzáhól 12,9, árpából 14,6. cukorrépából 192,5, kukoricából 20,1 mázsa morzsoltat termeltek a közös földeken járási átlag­ban. Az állattenyésztés irányítása is sokat javult az elmúlt öt év­ben a járás szövetkezeteiben. Három állattenyésztő agrármér­nöki képzettséggel rendelkezik, a többiek pedig valamennyien technikusi képesítéssel. Ez utób­biak közül is tanulnak néhányan egyetemen és felsőfokú techni­kumban. A főkönyvelők közül eddig tizenketten szerezték meg a mérlegképes oklevelet, s a többiek valamennyien képesített könyvelők. íme, nem volt csigalassúságú a békési járás termelőszövetke­zeteinek elmúlt ötévi fejlődése, hiszen megkétszereződött a gazdálkodás alapja, a közös va­gyon, és alaposan emelkedett a vezetés színvonala is. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van a szövetkezetek mindegyikében. Annyi azonban bizonyos, hogy erre az időre biztosították a gazdálkodáshoz szükséges felté­telek jó részét és az eddigi út- keresgclés, kísérletezés cik- cakja helyett most már maga­biztosabban, bátrabban halad­hatnak a legfőbb cél: a szövet­kezeti gazdák jövedelmének, jó­létének állandó növelése felé. Kukk Imre Fotó: Dupsi Teljes üzemben a mezőkovácsházi kelfetőállomás A napokban beszélgettünk Sza­bó Ferenccel, a Mezőkovácshází Földművesszövetkezet keltetőjé­nek vezetőjével és helyettesével, Ambrus Józseffel. Elmondották, hogy ez évi tervük 120 ezer puly- .......................................................................................................................................... G ondozzák a kapáslucernát A telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a múlt hét második felében hozzáláttak a kapáslucerna gondo­zásához. Gyebnár Károly, Berka János, Szlyuka György, Vandlik György, Mázán Mihály, Sótyi János, Bondor József, Hankó Mihály és Darócz Sándor fogatosok ekekapával jártak t sorok között. Nyomukban ott hajtott Orjestyik János is fogas­sal. Fotó: Dupsi AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK: kőműveseketff ácsokat, kubikosokat, férfi segédmunkásokat . Bérezés az építőiparban rendszeresített teljesítménybérezés szerint. Munkásszál­lást, étkeztetést biztosítunk. Étkezéstéríté­si díjak: reggeli 1,20 Ft, ebéd 4,40 Ft, vacsora 3,60 Ft Jogosultak részére az építőiparra megha­tározott felemelt különélési pótlékot és 24 ledolgozott nap után hazautazási költséget fizetünk. Felvétel esetén az utazási költsé­get megtérítjük. JELENTKEZNI LEHET: ÉM FEJÉR MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT munkaügyi osztályán, Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. 163 ka, 82 ezer liba, 62 ezer kacsa és több mint 1 millió csibe keltetése. A pulykatojást a békésszentand- rási Tessedik Tsz-től, amely 5 ezer darabos törzsállománnyal, a mezőkovácsházi Üj Alkotmánytól, amely 2 ezer és a kunágotai Ber­csényi Tsz-től vásárolják, amely 1000 darabos törzsállománnyal rendelkezik. Libatojást is a békésszentand- rási Tessedik Tsz ad legtöbbet, amely 2 ezer darabos törzsállo­mánnyal rendelkezik. A követ­kező legtöbb libatojást szállító ter­melőszövetkezetek a következők: a pusztaföldvári Lenin, a tótkom- lósi Viharsarok és Haladás, a vég­egyházi Szabadság és a ref.-ko­vácsházi Dózsa. Ugyancsak Bé- késszentandrás vezet a kacsatojás szállításában is, előreláthatólag mintegy 96 ezret szállítanak 2 ez­res törzsállományuktól. A terve­zett 62 ezer kacsa kikeltetéséhez szükséges tojás összegyűjtése eléggé nagy nehézségbe ütközik, mert kevés szövetkezet tart jelen­tősebb tojóállományt. Például a mezőkovácsházi járásban egyetlen szövetkezetben sincs törzskacsa- állomány. A keltetőállomás veze­tői nem kis bosszúsággal jegyezték meg: ha ez így megy továbbra is, akkor a fajtiszta, bel- és külföl­dön egyaránt keresett kacsák he­lyett kénytelenek lesznek újra a háztáji gazdaságok vegyesfajtá­jú állományától tojást átvenni a naposkacsaigény kielégítéséhez. A keltetőállomás a mezőko­vácsházi járás 10 termelőszövet­kezetétől kapja a tyúktojást, il­letve kellene, hogy kapja. Egyik­másik szövetkezet a tenyésztojás- termelésről átállt az árutojás-ter- melésre, mint például a battonyai Petőfi, mert azt vallja, hogy ez sokkal kifizetőbb. Pedig, miután falun is mindinkább a modern lakberendezések foglalják el a lakásokat, mind több asszony hagy fel a kotlós csibekeltetéssel, s a keltetőállomástól igénylik a naposbaromfit. Annál is inkább, mert a Plimuth és Hampshirey tyúkfajták nem kotlának. Ezeket a fajtákat — a keltetőállomás ve­zetőinek szavaival élve — divat­ba hoztuk, megkedvelték a ház­táji gazdaságok is, s most nem tudjuk kielégíteni a megnöveke­dett igényeket törzsállomány, vagyis tenyésztojás hiányában. Természetesen baj az is, hogy a kovácsházi keltetőállomás 30 da­rab 10 ezres gépének kapacitása éves viszonylatban csak 40—42 százalékig van kihasználva. Már­ciusban és áprilisban 100 keltető­gép kapacitása is kevés lenne, a többi hónapokban azonban tojás hiánya miatt még 10 gép is sok. —ki­TEHÉNTARTÓK, FIGYELEM! A békéscsabai Lenin Tsz az idén is vállalja egyéni ÁLLATTARTÓK TEHENEINEK LEGE­LŐRE VALÓ KIHAJTÁSÁT. A feltételek megegyeznek a múlt évivel. Jelentkezni a tsz központjában április 30-ig lehet. 48245

Next

/
Thumbnails
Contents