Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
1966. április 17. 2 Vasárnap „...Nem vagyunk szövetségesei Németországnak, nem is leszünk... ” (Bajcsy-Zsilinszky Endre fasiszta- és háborúellenes magatartása) Eltemették Href elnököt Bagdad A z 1930-as évek döntő válto'tr*- zást hoztak Európa életé-, ben. A gazdasági világválság után a burzsoázia a parlamentarizmus helyett nyílt diktatúrával tudta csak hatalmát fenntartani. Ennek a diktatórikus kormányzásnak a fasiszta módszerek feleltek mega legjobban. így jut. hatalomra Németországban Hitler. Ezek az európai változások és a velük kapcsolatos belpolitikai intézkedések fogják Bajcsy-Zsilinszky Endrét a német fasizmus ellen fordítani. Az a Bajcsy-Zsi- linszky Endre, akit a Bethlen-kor- > szak majd valamennyi vezető politikusához, állami tisztviselőjéhez régi fegyverbarátság fűzött, 1933. június 20-i parlamenti ülésen szembeszállt Gömbös Gyula miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök az európai kormányfők közül elsőnek látogatott Hitlerhez és a német nacionalista mozgalmat úgy értékelte, hogy „az a német nép nemzeti reneszánszához fog vezetni”. Bajcsy-Zsilinszky közbekiáltott: „Mi közünk van nekünk a német nép reneszánszához?” Ugyanitt németellenes magatartásának alaptételét is megfogalmazta: „Magyarországon ezer éven át nem volt. német világ, nem is lesz. Ebben a harcban, ha kell, elmegyünk a golyóig, az akasztófáig.” Életének alakulása, mártírsága igazolta ezt Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt a fasizálódás, a német befolyás erősödik Magyarorságon. Bajcsy-Zsilinszky állásfoglalása is keményebb, határozottabb: „Kiáltom a magyar lelkiismeret felé, nem vagyunk szövetségesei Németországnak, nem is leszünk...” „...Én ellene vagyok minden gondolatnak és elképzelésnek, amely Magyarországot német csatlóssá akarja tenni." A fasizmus hatalomra kerülése évében bátran emeli fel szavát a német imperializmus délkelet-európai hódító tervei ellen. A német Südestraum elképzelésekre célozva mondja: „Ha Európában mindenki belenyugodna az An- schlussba, Magyarországnak akkor is kardot kellene kötnie az Anschluss ellen...” IT övetkezetes és egyre határo- zottabb politikáját igazolja, hogy mind kül-, mind belpolitikai tekintetben felemeli szavát a nemzetet, a népet sújtó intézkedések ellen. A Háromhatalmi Egyezményhez való csatlakozás ellen a a parlamentben egyetlen tiltakozás hangzott el, Bajcsy-Zsilinszky Endréé, a Kisgazda Párt vezérszónokáé, aki ezt mondta: „A magam részéről nem helyeslem a kormánynak a Háromhatalmi Egyezményhez való csatlakozását, ezzel nem azonosítom magam, ez ellen tiltakozom.” 1939. szeptember 1-én kitört a második világháború, 1941. június 22-én Németország megtámadja a Szovjetuniót. Bárdossy magyar miniszterelnök hazánkat is belekényszeríti a második világháborúba. A Bliezkrieg ámulatában élnek sokan, nem hisznek abban, hogy a Szovjetunió megállíthatja a németeket. Bajcsy- Zsilinszky Endre már a Szovjetunió elleni háború második hónapjában világosan látta, hogy a fasiszta Németország a háborút elvesztette. 1941. augusztus 5-én Bárdossyhoz intézett memorandumában ilyen mondatokat ír: ^...Igyekszem tárgyilagos lenni... mondom valószínűnek a Harmadik Birodalom háborúvesztését... a következő összeomlásból idejében ki kell vonnunk magunkat... a szerbiai, a norvégiai, a hollandiai események előrevetik a közelgő német végzet árnyékát... világosan bontakozik ki az a valószínűség, hogy a németek aligha nyerhetik meg a háborút... olyan hullához kötjük magunlcat, amellyel együtt mi is elrotha- dunk.J\ XJazánk függetlenségi mozgalmában határkő volt a „Népszava” 1941 karácsonyi száma. Ebben a számban Szekfű Gyulától ktzdve Bajcsy-Zsilinszky Endrén keresztül a szociáldemokrata és kommunista írókig és politikusokig mindenki hallatta szavát. Ez azt jelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt baloldalának vezetésével egy demokratikus nemzeti egységfront van kialakulóban. Ebben a számban Bajcsy- Zsilinszky Endre „Kossuth és a magyar külpolitika” címmel ír cikket, amelyben a függetlenségi mozgalom célját fogalmazta meg. Kossuth éltető szellemét idézve vetette fel a fegyveres harc gondolatát: „...az ö életmentő nagy merészsége, hogy a nemzet örök életéért, az ország függetlenségéért és integritásáért fegyverbe szólította a szentistváni birodalom fiait... bármennyire is bizonytalan a harc kimenetele... nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is...” Az újvidéki, zsaiblyai vérengzéseket kezdettől fogva elítéli. Memorandumban hívja fel a miniszter- elnök figyelmét az ebből származó veszélyre. Az ezzel kapcsolatos interpellációját a jobboldal hangoskodása miatt nem tudja befejezni. Hazaárulással, alá valósággal vádolják. 1942 őszén tanúnak hívták Schönherz Zoltán tárgyalására, és azt kérdezte tőle az ügyész: „...elképzelhető-e, hogy egy kommunista jó hazafi legyen?” ö így felelt: „Igen, feltétlenül, mindenesetre jobbak ők, mirit sokan, akik ma magas méltóságot töltenek be...” A halálos ítélet meghozatala után is mindent megtesz, hogy Schönherz Zoltánt megmentse, nem sikerült. 1 j gyancsaik 1942-ben ír Kállay Miklós miniszterelnöknek levelet, melyben a Népszava munkatársai (Kállai Gyula, Szakasits Árpád) internálása ellen emeli fel szavát. Mintegy felelősségre vonja a kormányfőt, hogy a délvidéki tömeggyilkosok szabadon mozognak az országban és Kállai Gyulának, akinek döntő szerepe volt a Népszava elmagyarosításá- ban, „internáltságban kell sínylődnie”. A németek egymás után szenvedik el - vereségeiket a keleti fronton. Bajcsy-Zsilinszky Endre cikkeiben, memorandumaiban a háborúból való kilépést hirdeti, hirdeti továbbá, hogy Magyarországnak nyíltan szembe kell helyezkednie a németekkel. 1943 júliusi memorandumában írja: „...Magyarországnak minden politikai, jogi igazságával és katonai erejével szembe kell szállnia nemcsak az esetleges német megszállás kísérletével, hanem még egy német katonai átvonulással is...”, 1944. február 2-án Kállay miniszterelnökhöz intézett memorandumában még egyszer felhívta a kormányfő figyelmét a háború folytatásának következményeire, valamint a német megszállás veszélyére. Tj” zekben az Emlékiratokban ^ igyekezett meggyőzni a mindenkori kormányfőt a bel- és külpolitikai irányvonal helytelenségéről, a változás, mégpedig a sürgős fordulat szükségességéről. Bátor kiállás volt ez még akkor is, ha Bajcsy-Zsilinszky Endre nem a tömegek elé lépett. Figyelmeztetései, Emlékiratai nem lettek harci riadók, de elegendők voltak ahhoz, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre a Gestapo listájára • került és 1944. március 19-én az elsők között tartóztatták le. Lovász György a szarvasi gimnázium igazgatóhelyettes« Szombat a gyász napja volt Irakban: örök nyugalomra helyezték a helikopter-szerencsétlenség áldozatává vált Abdul Szalam Aref elnököt. A délelőtti órákban az államfő koporsóját az elnöki palota dísztermében ravatalozták fel, s a rádió szpíkerei mintegy a siratóasz- szonyok szerepében gyászrigmusok hangjaival töltötték be a várost. A koporsó előtt tisztelegtek a fegyveres erők különböző egységei Sés a temetésre érkezett külföldi személyiségek. Helyi idő szerint 15 órakor a koporsót tizenkét gárdatiszt ágyútalpra helyezte és a gyászmenet megindult a Seik Dari mecset felé. A koporsó mögött a katonai főiskola kadétjai haladtak a külföldi államfők és az iraki vezetők koszorúival, majd Bazzaz miniszterelnök és a külföldi kormányok képviselői következtek, utánuk a vallási és politikai személyiségek, katonatisztek. Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének személyes képviseletében a temetésen Nagy S. Lajos, a Magyar Népköztársaság bagdadi nagykövete vett részt. Japán nem enged területére atomfegyvereket A japán külügyminisztérium szombaton nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy a kormány igényt tart ugyan az Egyesült Államok atomi egy verzeténelj „védelmére” — mint ahogy ezt a japán—amerikai szerződés is előirányozza —, ez azonban nem ugyanaz, mintha atomfegyvereket juttatnának Japánba. A japán kormány már előzőleg leszögezte, hogy nem fogad be atomfegyvereket japán területre, s nem hajlandó részt venni Amerika atomstratégiájában — mondja a közlemény. (MTI) 33. — Nem volna célszerűbb néhány hétig még szerepelni engedni ezt a Bessyt? — kérdezte a hadnagy. — Közben megfigyelhetjük, kikkel tart még kapcsolatot. — Nem. Mert a főpatkány megorrolja és megugrik! Én ma este a főpatkányra vetem magam! Ha minden jól megy, éjfélre a hálómba lesz! — Csak óvatosan, kapitány úr! Minden hájjal megkent gazemberekkel van dolgunk. — Ma minden kockázatot szívesen vállalok, West! Még ma végezni akarok az egész bandával! — Értettem, kapitány úr! West távozott. Crawford pedig a rendőrségre telefonált. Megtudta, hogy üzenetet kapott Londonból. Kérte, olvassák be a telefonba. Bagdad lakossága felsorakozott a temetési menet útvonala mellett. A gyászmenet két óra alatt ért el a síró tömegek sorfala között a Mecsethez, amely körül elterül az a temető, ahol Aref marsallt örök nyugalomra helyezik. A koporsót ismét 12 gárdatiszt emelte vállára és bevitte a Mecsetbe, ahol elmondták fölötte az utolsó imákat. Ezután harsonaszó és 101 ágyúlövés jelezte a gyászszertartás végét. (MTI) Négy órakor pedig már a Sherwood Avenue-n járt. Az osztrák házvezetőnő megszokott barátságtalansággal vezette be a szalonba, ahol Becker doktornő ült egy fotelben és olvasott. De Ottó sehol sem volt. — A sógora, doktornő? — kérdezte Crawford, miután üdvözölte az özvegyet. — Mindjárt itt lesz — felelte Carolina. — Ügy gondoltam, jobb, ha az emeleti szobában vár, míg maga megérkezik. Nem akartam, hogy valaki idegen meglássa. Tudja, bármikor betoppanhat valamelyik betegem. Crawford bólintott. — Képzelje, doktornő, megfogtuk az éjszakai gyilkost — szólalt meg kis szünet után. — Gratulálok, ez igazán nagyon hamar ment!... És ki a gyilkos? — James... James Brown, a White Club mixere. Tito elnök hétfőn Romániába látogat Bukarest Hétfőn Bukarestbe érkezik Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa meghívására ötnapos látogatást tesz Romániában. Tito elnök ezzel viszonozza azt a látogatást, amelyet a román párt és a kormány küldöttsége 1963 novemberében tett Jugoszláviában Gheorghiu-Dej vezetésével. (MTI) — Tulajdonképpen mi a maga foglalkozása? — Mielőtt elutaznék, mindent elmondok magának. Ottó Becker lépett be. Bemutatkozott és leült az asztalhoz. Nem lehetett több 35 évesnél. Vastag rövidlátó szemüveget viselt. Mozdulatai idegesek voltak. Vékony, sovány alakján lötyögött a ruha. Sápadt, beesett arcával beteges ember látszatát keltette. — Beszélni óhajtott velem — kezdte erősen idegenes kiejtéssel. — Igen — bólintott Crawford. — Miért maradt a városban? — Mi mást tehettem volna? Hová mehetnék? — Nem értem a kérdését, Mr. Crawford — szólt közbe Becker doktornő. — Nálam biztonságban van és gondoskodni is tudok róla. Elvégre rokonok vagyunk. — Nem ezért maradt itt — mondta Crawford. — Mr. Becker ezt nagyon jól tudja. De ha ő nem akarja megmondani, szívesen segítek. Mr. Becker tehát azért maradt itt, vállalva a kockázatot, hogy felfedezik és letartóztatják az idegenek számára kötelező bejelentkezés elmulasztása miatt, mért van itt valaki, akit meg akart figyelni, akin rajta akarta tartani a szemét. Ottó összerezzent. — De Ottó, te erről nem szólAz MSZMP Központi Bizottságának 1966. május 1-i jelszavai Világ proletárjai, egyesüljetek! Éljen május 1, a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály internacionalista összefogása! Erősödjék a testvéri szocialista országok egysége! Éljen a béke legfőbb ereje, az emberi haladás élén járó Szovjetunió ! Éljen és virágozzék a magyar és a szovjet nép örök barátsága! Éljenek a világ kommunista és munkáspártjai! Forró, testvéri üdvözlet az amerikai imperializmus ellen hősiesen harcoló vietnami népnek! El a kezekkel Vietnamtól! Világ népei! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Fogjatok össze az imperializmus ellen a békéért, a demokráciáért, a szabad emberi életért vívott harcban! Testvéri üdvözlet a szabadságukért harcoló, az új gyarmatosítók ellen küzdő, függetlenségüket védelmező népeknek! Világ dolgozói! Ne tűrjétek az imperialisták és bérenceik terrorját a kommunisták, a haladás és a nemzeti függetlenség harcosai ellen! Éljen a szocializmus győzelméért harcoló magyar nép! Éljen a IX. kongresszusára készülő Magyar Szocialista Munkáspárt! Kongresszusi munkaversennyel előre az 1966. évi terv teljesítéséért! Forró üdvözlet az építőmunkában élenjáró munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek! Éljen és virágozzék szabad szocialista hazánk, a Magyar N épköztársaság! Békét a világnak! Sárközi Gyufa és Bárdy Zoltán regénye
