Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-16 / 89. szám
IMS. április 16, 6 Szombat CSALÁD-OTTHON / ' Ä tettes: a fog A gócelmélet beigazolódott — A második betegség— A rossz fogak és az emberi szervezel A gyakorló orvosok évszázadok óta tapasztalják, hogy bizonyos betegségek, amelyek makacsul ellenálltak mindenféle gyógymódnak, elmúlnak vagy legalábbis javulnak, ha a beteg rossz fogait eltávolítják. A fogakhoz később csatlakozott a mandula, majd — bár ritkábban — néhány más szerv is, a vakbél, az epehólyag stb. A foggyökerekben, a gyökerek között, az állcsontban, a mandulákban néha lassú, lappangó, panaszokat alig vagy egyáltalán nem okozó gyulladásos folyamatok zajlanak, amelyek ugyanakkor a szervezet más helyein okozhatnak gyulladásos megbetegedéseket, például a szívben, vesében, ízületekben, a szemben, a bőrön stb. Ezeket nevezik „második betegségeknek ‘ Az első ugyanis a fog vagy a mandula betegsége. A „második betegség” jelentéktelen lehet, de súlyos is, amely a beteg munkaképességét vagy akár életét veszélyezteti. Régen úgy képzelték, hogy azok a baktériumok, amelyek a fog- vagy a mandulagyulladást okozzák, a véráram útján eljutnak a test különböző szerveibe, s ott gyulladást okoznak. Később ez a felfogás megdőlt, a kutatók megállapították, hogy nem maguk a baktériumok, hanem az általuk termelt mérgek okozzák a „második betegséget”. A fogban, mandulában levő elváltozást gócnak nevezik, orvosi szóval: fókusznak. Az általuk előidézett betegséget pedig gócfértőzés névvel jelölik. A „gócelmélet” megszületésekor az orvostudományban nagy szenzációt keltett. Fogak és mandulák százezrei estek áldozatául. Ma sem vitás, hogy gennyes, súlyos gyulladásokat fenntartó fogakat, mandulákat a második betegségtől teljesen függetlenül is el kell távolítani. Ilyeneket nem szabad megtűrni a szervezetben. Mi történjék azonban a kétes esetekben? Ilyenkor a második betegség jellege befolyásolja döntően az orvos elhatározását. Ha a második betegség súlyos, akkor nincs helye bizonytalankodásnak. Egy vagy több rossz fog, vagy mandula egyszerűen nem éri meg, hogy miattuk veszélyben forogjon egy ember általános egészségi állapota. Ha viszont jelentéktelen második betegségről van szó, akkor felesleges nagyobb- szabású fogászati vagy gégészeti, sebészeti beavatkozásnak kitenni a beteget. Ezt egy orvos többnyire nem tudja eldönteni: a második betegséget kezelő orvos rendszerint kikéri a fogorvos, a gégész, a sebész véleményét és együtt döntenek. Ha csupán egy-két fog gyökeréről van szó, akkor a döntés nem nehéz. A gócfertőzés körül tehát vannak még bizonytalan pontok: sok orvoskutató foglalkozik tisztázásukkal. Mit tegyen a beteg? Rá kell bízni magát az orvosok alapos meggondoláson nyugvó elhatározására: s még kellemetlenségek árán is vállalnia kell a kisebb bajt a nagyobb veszély elkerülése érdekében. Dr. Kovács György az orvostudományok kandidátusa TORNÁZZUNK! A tavasz beköszöntővel meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a téli kényelmesebb élet felesleges kilókat eredményezett. Itt az ideje tehát a friss mozgásnak, a kevesebb kalóriát tartalmazó étkezésnek, de leginkább a tornának. A gyakorlatok megmozgatnak minden izmot, s ha következetesen naponta csak öt-tíz percet áldozunk e tornagyakorlatokra, az alku Élt Tobbsincs faluban két jó barát. Az egyik Oktondi, a másik Furfangos Oktondi. Oktondi olyan csacsi volt, hogy egyszer, amikor sült almára éhezett, megevett egy öklömnyi almát, s ráült a forró kemencére, hogy megsüljön az alma. Furfangos az ellenkezője, igen eszes ember volt: a víz íodrozásá- ból is megmondta, merre van a legtöbb hal, hol lehet a legjobban halászni. Nem is értette senki a faluban, hogyan lehet az: Oktondinak annyi arany meg ezüst pénz hevert a kamrájában, hogy kirakhatta volna vele a háza udvarát, Furfangos meg olyan szegény volt, hogy még az egerek is elszöktek a kamrájából. Azt mondja egyszer Oktondi Furfangosnak: — Hallod-e, komám, add él nekem az eszedet. — Szívesen, pajtás, ha megadod az árát! — így Furfangos. — Amennyit kérsz, megkapod — mondta Oktondi —, csak hát, hogyan lenne a csere? — Nincs' anoai egyszerűbb — felelte Furfangos. — Te mindennap adsz nekem egy mérő aranyat, én meg mindennap megtanítalak valamire, amit csak ón tudok. Megegyeztek, Oktondi mindennap fizetett, Furfangos mindennap tanított. Telték az évek, lassanként Oktondi egész vagyona átvándorolt Furfangoshoz, igaz, Oktondira mind kevésbé illett mór ez a név. Egy napon azt mondja váratlanul Oktondi: — Idehallgass, Furfangos, holnapra hozd vissza a pénzem, amit eddig adtam, de az utolsó rézgarasdg, hiánytalanul. — Hogyan hoznám! — fortyamt fél Furfangos. — Tanítottalak, hát enyém a pénz. Így alkudtunk! Oktondi erre bepanaszolta Furfangost, a bírónál: rútul becsapta őt. — Az volt az egyezség — védekezett Furfangos —, hogy mindennap ad nekem egy mérő aranyat, én pedig mindennap megtanítom őt valamire, amit csak én tudok. — Nem így van, bíró uram — szólt közbe Oktondi. — En azt mondtam Furfangosnak: — Hallod-e, komám, add el nekem az eszedet! Ha ideadta volna az eszét, ahogy megalkudtunk, akkor most nem védekezne ilyen okosan! — Igazad van, pajtás — szólt hirtelen elcsendesedve Furfangos. — Ne is perlekedjünk tovább, gyere, vidd a pénzed. Visszaadom. Amikor a bíró meghallotta Furfangos szavait, összecsapta a kezét, és csodálkozva felkiáltott: — Nohát, Furfangos, én még ilyen Ostobaságot nem hallottam, visszaadsz olyan pénzt, amiért becsülettel megdolgoztál? Úgy látom, neked teljesen elment az eszed! — No, ha így látja bíró uram, akkor meg is nyertem a pert, mert ha elment az eszem, akkor csak Ok- tondihoz mehetett, aki íme, milyen ravaszul akarta visszakapni a pénzét, ami pedig engem illet! Oktondi elvesztette hát a pert, s attól kezdve már senki nem hívta Oktondinak, hanem — Rászeeredményt két-három hét múlva már tapasztalhatjuk. Első gyakorlat. A derék- és a csípőizmokat mozgatja meg. Kezünket a tarkónkra helyezve, merev derékkal és lábbal, néhányszor előre hajlítjuk törzsünket. E gyakorlat folytatásaként kezünket csípőre téve. mélyen lehajolva törzskörzést végzünk. Második gyakorlat. Az egész test ruganyosságát szolgálja. Előrehajolva lendítsük karunkat mélyen a földig, s érintsük meg a jobb kezünkkel a bal bokát. Lassan felegyenesedve ismételjük meg a gyakorlatot, egyre gyorsítva a hajlongó mozgás ritmusát. Harmadik gyakorlat. A hátizmokat erősíti, ha előrehajolva, egyenes derékkal karjainkat két oldalt kinyújtjuk, majd keresztben zárjuk. Ezt a gyakorlatot nyitott ablaknál helyes végezni, mély légzőgyakorlatokkal összekötve. Negyedik gyakorlat. A test'rugalmasságáról megbizonyosodhat az, aki nyújtott lábbal, merev térddel tud felemelni a földről valamilyen tárgyat. Eláruljuk, hogy ez nem mindenkinek sikerül, főként nem első alkalommal. K. M. Add nekem az üveggolyót! Fotó: Varga Gyula MiMiHMiiHmHtnimmimiuuiiuHmmmuiiiiiiiiiimimwuiiunuiniiiiuimmmiMiiiuiiiiiHitiiimuiNiiNUMUHuiiiiiiimiumuttimuia A háziasszony segítői: a korszerű vegyszerek i tiszta, kellemes környezet megteremtése — mi tagadás, sok fáradsággal jár. A háztartási vegyipar újfajta készítményei azonban mindinkább csökkentik ezt a gondot, s e vegyszerek segítségével a munka egyre köny- nyebbé válik. Itt a tavaszi nagytakarítások ideje. Milyen vegyszereket használjunk ahhoz, hogy otthonunkban minél kevesebb fáradsággal teremtsük meg a tisztaságot, frisseséget? A kárpitozott bútorok és szőnyegek tisztítására a rövid idő alatt népszerűvé vált „Expressz” a legalkalmasabb. Egy vödörbe 2—3 liter vizet öntünk, s hozzáadunk 2—3 deci tisztítót. Jól összekeverjük, amíg dús hab képződik rajta. A habot a tisztítandó kárpitra vagy szőnyegre tesszük, majd szivaccsal — melyet tiszta vízben nyomkodunk ki — leszedjük. Az Expressz zsíralkoholos vegyszer, tehát a zsírfoltokat, a szennyet oldja. A lakás tisztán tartásánál nélkülözhetetlen másik vegyszer 'a szalmiákszesz. Nem kellemes a vele végzett munka, de az egyik TALÁLÓS KÉRDÉSÉR Hol volt, hol nem volt, Magasan volt, zsemle volt. Sarló lett és kifli lett. Ki mondja meg, hogy mi ez? (Hold) Egy kis házban öt kis szoba Sorakozik szépen — S öt kis ember Bújik oda Melegedni télen. (Kesztyű) Az én labdám sose pattan, Földhöz vágom — szétlapul. S akárhogyan vigyázok rá, Tél utolján elgurul, S kergethetem egész nyáron, dettnek. Péter Zsuzsa i Egész ősszel — nem lelem, Ámde télre visszahozza Két szomszédos emberem. ' (Hógolyó) Vegyél el belőle idinél többet, S meglásd, annál NAGYOBB lesz, Tegyél hozzá Minél többet, S meglásd, annál KISEBB lesz. (Gödör) Az én órám olyan vekker. Hogy felhúzni soha nem kell, Mégis ébreszt minden reggel Pontosan — Nincsen neki mutatója, Se kereke, se rugója, Nincsen neki felhúzója — Tolla van! (Kakas) Krecsmáry László [ leggyorsabban tisztító vegyszer. Ezt tartalmazza a Tükör ablaktisztító. amelytől pillanatok »alatt ragyogó lesz az ablak, és bármilyen üvegtárgy, tükör. A szalmi- ákkal elkészített padlómosó keverék a súrolás nehéz munkáját könnyíti meg. Tíz liter langyos vízhez tegyünk 1 dl szalmiákot, és 2 csomag Ultra mosogató port. Ezzel a keverékkel kenjük fel a parkettet. Negyedóra után jó meleg vízhez tegyünk Ultra mosóport és ezzel súroljuk fel a parkettet. A szalmiákos oldat fehéríti, az Ultra feloldja a beeresztőt és a parkettra, padlóra rakódott szennyet. Ha a súrolást nyeles kefével végezzük, a munka kisebb fáradsággal jár. I szőnyegnek, asztalneműnek, bútorhuzatnak a foltok és pecsétek kellemetlen csúíítói. Kevés munkával e foltok is eltávo- líthatók, ha megfelelő vegyszert használunk: Zsír- és olajfolt könnyűszerrel eltávolítható gyapjúszőnyegből tiszta benzinnel vagy benzin—szalmiákszesz keverékkel. Az arány 3/4 rész benzin, */4 rész szalmiákszesz. Tintafoltos részt tejbe áztatunk. Ezután citromsavat kevés vízben feloldunk, s ezzel áztatjuk a foltos részt. Utána, ha kiöblítettük a textilt, a foltnak nem marad nyoma. Penészfoltot 5 százalékos hid- rogénperoxidos oldattal lehet eltávolítani. Utána a kimosott holmit lehetőleg napon szárítsuk. Kisebb felületű zsír-, korom-, kenőcsfoltokat sikeresen tisztíthatunk az Eg-Gü elnevezésű német háztartási vegyszerrel. A foltos felületet a folyadékkal átitatott vattával jól átdörzsöljük, majd a holmit megszárítjuk, és kiszellőztetjük, hogy a vegyszer jellegzetes szaga elpárologjon. ■ S. Á.
