Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-16 / 89. szám
1966. április 16. Szombat Hárman Debrecenből — Jó volt tanítani, akár holnap is visszamennék! — Már beadtam a szakdolgozatot, népművelési témát választottam. — Megszerettük Debrecent, én biztos. De azért alig várom, hogy hazamehessek. Békés megye... Szép az. Nekem szép. Jó is. pedig mennyit hallani, hogy ilyen, meg olyan. Hogy világ vége. meg a szellemi élet egv-két évvel mindig hátrább van, mint máshól. Lehet, hogy éppen ezért is vissza kell mennem. A pedagógus népművelő. Űj embert formáló. Szeretném. ha az lehetnék... — Nem tudom, pedagógusegyéniség vagyok-e? A gyerekeket nagyon szeretem. A többi majd kiderül. Az akarat csodákra képes. — Persze, csodák nincsenek. És még az sem biztos, hogy minden úgy sikerül, ahogy tervezzük. — És ahogy megálmodtuk három hosszú év alatt... Álmok, mi lesz belőletek?... Fiatalok. A Debreceni Tanitór képz.ő Intézet végzős hallgatói. Vad Ilona Dévaványáról, Bugyi Mária Kunágotáról, Szabó Borbála Orosházáról indult s érkezett ide. Álmaik szépek.' Terveik — úgy tűnik — reálisak. A könnyelmű szónak, tettnek nyoma sincs bennük. Huszonegy évesek, és o? r átélték a nagy öröm lobbanásat, amikor az első kisgyermek tanító néninek szólította őket. Mai^lányok; igazán azok. Az intézet klubjában, ahol egy filigrán kisasztalt ülünk körül, gitárzene szól a rádióból. Kávéillat otthonosítja a hangulatot, ilyenkor. este 6 óra tájban sűrűn nyílik az ajtó. > laknak. Mind a ketten pedagógusok. Az alma tényleg nem esik messze a fájától. Szeghalmon érettségiztem, szerettem azt az iskolát. Különben biológia szakos tanár akartam lenni, aztán másképp alakultak a dolgok, pedig már fel is vettek a Szegedi Pedagógiai Főiskolára... Hogy mégis idejöttem, nem bántam meg. A féléves gyakorlatot otthon tölJ töttem. Képzelje, édesanyám volt a' gyakorlatvezetőm. Nem is tudtam. hogy ilyen szigorú tud lenni. Nagyon jó volt a gyakorlaton. Magam is csodálkoztam, hogy milyen jól ment a tanítás. Különben környezetismeretből írtam a szakdolgozatot. — Mit szól a klubunkhoz? Elsőévesek voltunk, amikor berendeztük. Mi festet tűik. a fiúk meg összebarkácsoltak néhány berendezési tárgyat, az intézet is adott. Ha nem vagyunk a kollégiumban, rendszerint itt található a társaság. — Igen. biztos, hogy hazamegyek. Dévaványára... lógat... Este tévét nézni, olvasni, bejárni a kultúrházba. nem kell félteni a pedagógusokat, higgye el: ha nem nagyon akarná, akkor is kap annyi iskolán kívüli munkát, csak győzze. — Tudja, szép volt az a néhány hónap. Most, hogy a mesterséget megtanulva tanítottam ugyanott, ahol azelőtt képesítés nélkül dolgoztam; mindent másképp láttám, minden másképp volt... És a gyerekek! Édesek, ragaszkodók. Nem úgy. mint az intézet gyakorló-iskolájában. Hogy szerettek. Egyetlen kedves szóért százzal fizettek... Gyönyörű ez. ez olyan érzés. de olyan... Nem is találok jelzőt rá. Ugye. nem baj? Ica... — Mit mondjak magamról? — kérdezi Vad Ilona, aki Dévaványáról jött. — Az ember ritkán áll meg egy-egy percre, és ritkán vallatja önmagát. De azért ilyen is van. Most például magának köszönhetem. A szüleim Ványán ... Mária ... — Battonyán érettségiztem, jaj, tudja, az már nagyon régen volt!... Először olyan ötletem támadt. hogy jogász leszek, aztán úgy gondoltam, mégsem nekem való az. Üttörövezető voltam, szerettem tanítgatni, segíteni a nálamnál fiatalabbakat. Innen már tényleg egy lépés volt csak az elhatározás, hogy tanítónő leszek inkább... Persze, nem volt ez olyan egyszerű. Egy évig képesítés nélkül tanítottam, de már előfelvételi m volt. Egy év utón a tanító néniből olyan kisdiák lett újra, mint a pinty. Nehéz volt megszokni, de hát mit nem szokhat meg az ember? — Nem is mondtam: azt az egy évet Dombiratoson töltöttem. Ott voltam az ősszel gyakorlaton is, és oda várnak, ha megkapom a diplomát. Hogy mit lehet csinálni olyan kis faluban? Először: örülni annak, hogy a szakfelügyelő, Tompa Adóm bácsi nem mond rosszat az órámról, amit megláÉrdekes-e Békés megye? ... és Borbála, — Azt már tudja ugye, hogy orosházi vagyok. Apukám is pedagógus. remélem, én is az leszek: jó pedagógus. Magam döntöttem így, senki sem kapacitált hogy ez a pálya énrám váj1, nekem való. Tudtam magamtól is. Leérettségiztem és jöttem felvételizni, most meg végzős vagyok én is. Hogy mi volt közben, ugye azt nem kell részleteznem,.. Tanulás volt, de mennyi! — Inkább a gyakorlatról mesélek magának. Békésen voltam, az I. sz. általános iskolában. Kállai Jenőné volt a gyakorlatvezetőm. Jaj, előszói olyan szokatlan volt minden. Az iskola, a környezet, a tantestület. Senkit sem ismertem! Aztán eltelt pár nap, és nem volt már semmi baj. Segítettek, beszélgettek velem sokat. Egy teljes hétig csak hospitáltam, aztán heti 10—10 órát tanítottam az utolsó két hónapban megszakítás nélkül. Rengeteget tanultam! — Szeretek itt, jó itt Debrecenben, de már nagyon visszavágyom. Jó lenne Orosházára kerülni... A jó diploma mellé ez a vágyam, az álmom. Mi lesz belőle?... Mai lányok, kis tanító nénik. Az érlelem, a tudás továbbadói lesznek. A könnyelmű szónak, letteknek nyoma sincs bennük. Sass Ervin A címben szereplő kérdést nem megyénkben, hanern másutt tehetik fel. Azaz. ha valaki utazni akar — ismerkedni az országgal —, vajon szívesen vá- lasztja-e ismerkedése tárgyául Békés megyét? Talál-e valami érdekeset, valami vonzót, amelyért érdemes utazni? Nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén — amelyről lapunkban beszámoltunk — foglalkoztak a Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal munkájával, pontosabban az idegenforgalom helyzetével, fejlesztési feladataival. A jelentés megállapította és a végrehajtó bizottság ülése is ezt húzta alá: megszűnt, vagyis téves az az álláspont, amely szerint megyénkben az idegenforgalomnak nincs tere. Azt meg kell mondanunk azonban őszintén, hogy jelene egyáltalán nem vigasztaló. Kevés olyan vonzó helyet ajánlhatunk az ide érkező idegennek, amelyért érdemes, mondjuk, fáradoznia. Eddig csak Gyulát (Várfürdőt). Szarvast (Arborétumot) vagy esetleg Orosházát (Gyopárost) ajánlhattuk tiszta szívből. Azt hiszem, Gyuláról nem kell külön beszélnünk. Mi hisz- szük, hogy Hajdúszoboszló mellett az Alföld legjelentősebb fürdővárosává válik, de hogy a Dél- Alföldé mindenesetre, ez már biztos. Szerencsés városi vezetés, amely él a lehetőségekkel, jól sáfárkodik meglevő anyagi lehetőségeivel, szívesen épít az ott lakók városszeretetére, lokálpatriotizmusára. f gén, ez az a bűvös szó, amely idegenforgalmunknak aranyfedezete lehet. A lokálpatriotizmus. Az a nemes város- vágy községszeretet, amely képes tenni saját városáért, községéért és nem utolsósorban megyéjéért is. Mert így várhatunk . csak előbbre lépést megyénk idegen- forgalmától. A végrehajtó bizottsági ülésen több hozzászóló, sőt az Idegenforgalmi Hivatal jelentése is anyagi nehézségeinket ecsetelte. Azt tudniillik, hogy idegenforgalmi beruházásokra nincs pénz. Valóban? Én nem hiszem el, hogy minden öeruházásnál szerepelnie kell annak a meghatározásnak, hogy ez az idegenforgalom érdekében készül. Sőt! Nincs is rá szükség. De... Arra igenis szükség van, hogy a kereskedelmi hálózat fejlesztésében kapjon szerepet az is, hogv az ide látogató belföldi vagy külföldi igényének megfelelően tudjon vásárolni. Eszembe jut, hogv néhány évvel ezelőtt a szarvasiak szívességből rocsóba ültettek és megmutatták a község alatti Körös-partot. Túlnan akkor már barnuló levelekkel nézett a vízre az Arborétum, emez oldalon pedig kis villák, féltetőre engedett nyaralók hűsöltek a parton. Szép ÁLLAMI VÁLLALATOK, VÍZ-. KÖZÜLETEK FIGYELEM! FŰTÉSElfekvő készletükből ÉS GÁZSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT 9,25 kg/Iin 1500 fm-es kisvasúti sint és tartózékkent 14 db váltót és 9 db fordítókorongol AZONNALI HATÁLLYAL FELVESZÜNK MEGVÉTELRE KERES JELENTKEZÉS a VIZESFASI ÁLLAMI GAZDASÁG. AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI Levélcím: Vizeslási Állami Gazdaság, Vizcslás. Állami építőipari vállalat 48204 MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 48252 ez a vidék. Mondtam én is és azt hiszem, mondja mindenki, aki ellátogat ide. Akkor is és azóta is minden egyes alkalommal megkérdem, hogy vajon mit tettünk azért, hogy ez a part méltó nevet szerezzen magának az idegenforgalom térképén. Mondhatnám úgy is, hogy nem sokat. ¥ ehet, hogy a válasz valóban nemleges. De úgy ne is várjunk eredményt, hogy éveken keresztül ostorozzuk a felsőbb szerveket, hogy biztosítsanak például Szarvasra camping-tábort. Az országos idegenforgalom térképén nyilván nem Szarvas szerepel az első helyen. Ezt minden lokálpatriotizmusunk mellett is elismerhetjük. De vajon mi tettünk-e azért valamit, hogy a községet úgy támogassuk, hogy megvalósuljon az üdülőtelep? Nemrégiben tanácskozást tartottak Békéscsabán a Vízügyi szakemberek. Erről a tanácskozásról bizonyára sok ember fülében az maradt meg. amit a reggeli krónikában a rádió is elmondott, hogy talán ma már Európa legtisztább folyója a Körös. Ebben öröm az, hogy itt még nyílik alkalom a pecázásra, bánat az, hogy nyilván kevés az ipartelep, amely igénybe vegye a vizet. Ha viszont így van. akkor tegyünk is meg mindent, hogy a Körös vize továbbra is tiszta maradjon (persze az ipartelepítésről nem mondva le) és a horgászszövetségek, az idegenforgalmi hivatalok találják meg azt a közös nyelvet, amely alapján hasznosítható legyen ez az adottság. jCokan az idegenforgalom jelentőségét leszűkítik egyszerűen szállodaproblémára. Valóban gond, hogy kevés a férőhely és nem tudunk mindenkinek biztosítani szállodai szobát. A megoldás is a mi kezünkben van, mégpedig úgy, hogy a fizetővendég-szolgálatot éppen a nemes lokálpatriotizmus útján kell fejleszteni. Vannak ismerőseim, akik évek óta úgy üdülnek Mária- szentimrén vagy Szilvásváradon, hogy lelevelezték még télen, hogy melyik családnál is kapnak egy szobát. Azt is tudja mindenki, hogy Hajdúszoboszlón, de a Balaton mellett is lehet hasonló módon üdülni. Vajon Szarvason és Gyopároson mit tettünk ezeknek a lehetőségeknek a feltárására? Azt hiszem, csak újsághirdetéssel a fizetővendég-szolgálatot sem lehet megszervezni. Bizonyára a következő hónapokban az idegenforgalmi szezon megindulásával egyre több szó esik majd erről a témáról. Azok a tervek, amelyeket * a megye iránti szeretetből az Idegenforgalmi Intéző Bizottság tagjai elkészítettek. hasznosítható lesz. Biztos, hogy sokan vitatkoznak majd, hogy mit, hogyan kell megvalósítani. Mégis azt kell javasolni, hogy a megyei tanács szak- igazgatási szervei — így például a kereskedelmi osztály, az ipari osztály, de a művelődésügyi osztály és sorolhatnám az osztályokat egymás után — kimondatlanul is találják meg azokat a sajátos határeseteket, mikor ők is tehetnek — szűkös anyagi lehetőségeik mellett — az idegenforgalomért. P's találjuk meg mindannyian a szépet és a vonzót megyénkben, városunkban vagy községünkben, amelyet érdemes bemutatni. Dóczi Imre
