Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-12 / 60. szám
1996. március 12. 5 Szombat m altima Fény a redőny mögött Vérbeli „kriminek" készült, s hogy mégis kissé vérszegényre lakúit a mozivásznon, az talán az efféle műfajban elkényeztetett közönség várakozásán is múlt. Elég csak a televízió különböző sorozataira vagy a mozikban nemrég látott Fantomas- ra utalná, hogy belássuk: jócskán van összehasonlítási alap krimiben, a helyi igények mértéke is — világszínvonalon mozog. A műfaj sajátos jellege miatt helyrehozhatatlan vétek lenne bármiféle ismertetést adni, de akárcsak célzást is tenni a cselekményről. Annyi elég, hogy fel van vonultatva mindaz — cinikus kémék, szerelmes elhárítónő, titkos akták, autóshajsza, Geiger-Müller számláló, lézersugár-pisztoly — ami csak krimibe ülik; a fordulatok válóban elég frappánsak, ember legyen a talpán, aki előre képes kitalálni : ki a gyilkos és ki az áldozat. Nos, itt kell keresni egyben a film gyengéjét. A túlbonyolított történet megalkotásánál csupán két dolgot felejtettek ki. A békéscsabai jelmczkölcsönző fiók országos sikere örömmel töltötte el annak a levédnek az olvasása Gavenda Bélát, a Békéscsabai Jeilemkölcsön- aő Vállalat vezetőjét, amelyet tegnap kézbesített számára a postás. Ebben ugyanis arról tájékoztatták, hogy az országos versenyben a második helyet sikerült megszereznie a csabai boltnak. Az önköltségcsökkentésért folyó versenyben sem maradtak le: a negyedik helyen végeztek az elmúlt év eredményeit tekintve. A sorrendet eldöntő értekezleten három napon — február 28-án, március 1-én és másodikén tartott — nemcsak a fiókokhoz beérkezett igényeket, hanem azoknak kielégítését is értékelték. Hogy közöljék a nézővel: voltaképp mi az a roppant fontos micsoda, amelynek megszerzéséért (vagy elpusztításáért?) folyik az ádáz küzdelem. Továbbá, hogy olyan magával ragadó, a nézők rokonszenvét azonnal meghódító hőst állítsanak a cselekmény középpontjába, akinek a sorsáért izgulhatunk másfél órán keresztül. A műfaj alaptörvényeinek megsértéséből fakadó hiányérzetünket mindenesetre enyhítette Nádasy László fordulatos rendezése, Hildebrand István kifejező képei és egy sor kiváló színészi alakíiás. V. J, Olvasónk írja: ■ , ■ rf-i ■ - ........... K ihasználták a téli estéket Községünkben a nőtanőcs már éveli óta igen jól szervezi a különböző tanfolyamokat. A hosszú tédi es télien megtanulnak az asz- szonyok, lányok kézimunkázni és szabni, varrni. Ezen a télen több mint öt ven részvevője volt a tanfolyamnak. Nátfrádi Zoltánná női szabó kisiparost külön dicséret illeti azért, mert fáradtságot nem ismerve, társadalmi munkában oktatta a tanfolyam résztvevőit. Nagyon sokan hálásak dr. Ludvig Pál községi orvosinak, aki a nőik körében már számos érdekes előadást tartott a különböző betegségekről, illetve azoic megelőzéséről. Hétfőn este a nőik kedves kis ünnepséget rendeztek s ezzel befejezték a téli tanfolyamokat. Elhatározták azt is, hogy a télen készített munkáikból a nemzetközi nőnap tiszteletére kiállítást rendeznek s itt mutatják be az érdeklődőknek azt, hogy érdemes volt a tanfolyamon részt venni. Nayy Rudolf Csanádapáca Szemmel, szívvel, lélekkel... Valakiről hiteles portrét rajzolni (hegy az illető ilyen vagy olyan) — nagyon nehéz feladat. Főleg, ha a portré alanya még emellett olyan filozofikus típus is. — Közölték velem: Azért esett rád a választás, mert egy olyan irodalmi színpadi tagról akarnak riportot írni, alti azonkívül jó m&gatartású, s jól tanuló diák is...” Ennek ellenére sem szeretném, ha úgy jelennék meg a sajtó hasábjain, mint aki csak jó irodalmi színpadi tag. Az, hogy valaki szereti a szép verseket, a jelleme egészének egy kis téglács- kája, de nem meghatározója. Az újságíró arra gondolt, amikor Adorján Katalinnal találkozni kívánt, hogy egy matróz ruhás, iskolás típusú tanulóról ír majd, aki pirulva bevallja azt is, hogy néhány éve tagja az irodalmi színpadnak. S aki majd az újságíró kérésére elmond a tankönyvekből jól ismert olyan verset is, arai már aiz avatottahö hallgatóknak sokszor a könyökén jön ki. De Adorján Katalin más. Valóiban a filozofikus jellegű ember benyomását kelti. — Nem vagyok szabvány újságíró-alany ; nincsenek színészi ambícióim. Bár halálosan szeretem a szép verseket, ez mégiscsak olyan, mint másnál az, hogy teszem azt, Fradi-drukker. — Ki a kedvenc költője? — Radnóti Miklós. Radnóti Miklós, akinek a sorsa akkor is megrázna, ha csak mint egy ember élete állna előttem. De amikor egy emberi sas annyira vissza tud tükröződni csodálatos költeményekben is, mint az ő sorsa, akkor... nem is tudok jelzőt találni, mennyire mély benyomást kelt bennem. — Mint a békéscsabai közgazdasági technikum irodalmi színpadának tagja, mondott-e már sok Radnóti-köJteményt? — öt nem lehet hangosan mondani; szavalni egyáltalán nem lehet. Legjobb, ha az ember odaül, mondjuk a „Hetedik ecloga” mellé; lekönyököl az asztalra és nézi, csak nézi a költeményt, de még magának sem súgja, hanem elroé- lázik rajta. Nem tudom, érthetö-e ez?„. — Említette, hogy nem kíván az előadó művészeti pályán babérokat aratni; mik tehát a perspektivikus tervei? — Jogi pályára készülök. Mmt ahogy értesült tanáraimtól, jó tanuló vagyok. Szeretnék jelesen érettségizni s aztán joghallgató lenni a fővárosban. Ezen belül: végzettségem után ügyvéd akarok lenni. Védőügyvéd. Olyan sok emberséget érzek magamban... Azt tartom, nogy minden emberben van valami alapvető jó; minden, embert meg lehet változtatni, nem hiszem, hogy lenne született gazember... — Az utóbbi szavai olyanok, mintha Makarenkótól idézte volna őket. — Én, kérem, nem szoktam plagizálni; de ettől a pillanattól kezdve szívembe zártam Maka- remkót, akiről eddig csak azt hallottam, hogy nagy pedagógus volt. — Most maga úgy akar velem riportot írni, mint egy versmondóval. Sokan mondták, hogy tehetséges vagyok; én nem mondom ezt, mert az én hangosan előadóit verseim soha sincsenek olyan közel hozzám, mint amiket csak magamnak olvasok; szemmé, szívvel, lélekkel, hang nélkül. Do minden olyan művész vagy képzelt művész iránt áhítatot és tiszteletét érzek, aki tiszta szívvel és olyan akarással lép a publikum elé, hogy valami maradandó szépet adjon azoknak, akik beültek egy-egy rendezvény nézőterére. — Mikor mondott verset nyilvánosság előtt először? — Hároméves voltam akkor; övöd ista, búcsúztam a „fiataloktól”; és „őrülten” meghatódott mindenki. Itt. a technikumban Kircsi Istvánmé, az igazgató úr felesége vezetésével alakult egy olyan irodalma színpadunk, amely tavaly Gyulán, az Erkel Diákünnepségeken aranyérmet nyert. Azl mondják, ebben nekem is „orce - iánirészem” volt. * Portrét írni valakiről, akit az újságíró mór előre elképzel kissé félszeg, matróz ruhás diáknak; s helyette egy komoly, jól temu felnőtt emberrel találkozik — igen nehéz dolog. Adorján, Katalinról szóló írásunk csipán egy villanásnyit mutatott be az ő életéből; főleg belső világából. A: , hogy karcsú, fiatal lány, esas azért íródik ide, mert külsőleg látható vonásait is illik bemutatni, ha csak egy kissé is sikerű.: megközelíteni a belső tulajdonságokat. Tanyák Ferenc A Hazafias Népfront békéscsabai elnökségének ülése — Hazakísér lem. Nem is nagyon ellenkezett. Krizsán hallgatott. Mc* a szakács, Balinkóczá is megjegyezte: — Isten úgyse, szájon csókolt a sötét átjáróban. Vasárnapra Krizsán láthatólag lefogyott néhány kilót és délután az őrszoba előtt összeverekedett Doma Árpival. Aznap este jött a parancs, hogy mennék árvízvédelemre, abbamaradt az egész. Balinkóczinak is elhalasztották a kórházát * Éppen tíz napja dolgoztak már a gáton. A falubeliekkel felváltva hordták a homokzsákokat, verték a cölöpöket lapátolták a földet Minden hiába. A roppant tömegű víz valósággal emelgette a hevenyészett töltést. Kri*»n önként jelentkezett a legveszélyesebb helyre. Az átázott, bizonytalan gát legnagyobb nyomásnak kitett szakaszán üldögélt egy adóvevővel és szabályszerű időközökben küldte a jelentést. ..Figyelem, Vadgalamb jelentkezik . .. Figyelem. A gát tartja magát. Semmi vész”. Éjfél előtt nem.,sokkal történt a katasztrófa. Mintha tüzérségi zá- rótüzet ontanának, olyan szörnyű robajjal szakította át a hullámverés a gátat. A riadó után Balinkóczá még a zubbonyát gombolgatta. Mindig legutoljára lett kész. — Hűk, a Krizsán olajban van. — Ha ugyan nem térdig a -vízben — tette hozzá Doma Árpi. Húsz perc múlva a tengernyi víz tetején iélmorajlott a kétéltű jármű motorja. A propeller nyomán hangos csobogással örvény- lett a víz. Csendesen úszó szalma- bálákat, apró jószágok tetemeit világította meg a fényszóró ezüstös kévéje. Még jókor értek oda, ahol Kri- szán hurcolgatta mindig hátrább és hátrább az adóvevőt, a lába alatt kilazuló, vízbe sodródó zsákokat kerülgetve. — Kibabrált veled a víz. .. — Majdnem ürge lettem, amelyiket kiöntötték. Árpi nyújtotta a kezét, hogy besegítse Krizsánt a kétéllübe. Az csak megmarkolta, az aprókat billegő alkotmány acélperemét és átlendítette magát rajta. A vezető rákapcsolt. Még vagy tucatnyi kiskatonát szedtek össze a leszakadt gátrész különböző pontjairól. Meg egy családot — alaposan megszeppent öreg tatával—, akik a jóistennek sem voltak hajlandóik a tanyájukat elhagyni egészen addig, míg a padlásról kellett leszedni őket. — Tizedes elvtárs, ellenőrizze a jármű vízszintjét! — Jelentem: öt centivel mélyebb a merülésünk a megengedettnél. Különös morajlás zúgott mind erősebben a sötétségibe vesző tengernyi víz távolából. Arra irányították a fényszórót. Vadul tajtékos örvénylés tárult fel az éjszakából, a sodródó árban rohanó hordalékok táncát világította meg az ezüstös sugárkéve. Nem messzire tőlük az átszakadt gát nyílása, melyen hatalmas robajjal vízesésként zuhogott az áradat keresztül. A motor kettőt pöfíent, aztán hirtelen elcsendesedett. — Mi történt...?! — Alhadnagy elvtá-rs, lerohadtunk. A tehetetlen jármüvet a víz ereje a töltés oldala felé vágta. Többen átugrottak a kocsi jobb oldalára. Hirtelen megbillent. — Az úristenit, megörültetek! Doma Árpi kinyúlt egy evezővel és megfeszített erővel elnyomta a töltés roncsainak perdülő járművet. A lapéit tolla nagy recs- csenéssel kettétört és Árpi fejjel a vízbe bukott. Hangzavar. Krizsán utámatoapott és sikerült a derékszíját megragadni. A íéloldalra billent jármű — lassú forgással saját tengelye körül — már a zu ha tag fölé ért. Az öreg parasztember hangosan felajánlotta lelkét az Ürnaik. Krizsán azzal volt elfoglalva, hogy Árpit visszasegítse. Hatalmas loccsanással zuhantak a mélybe. A kétéltű veszedelmesen megingott, peremén átcsapott a víz, utána azonban egyensúlyba került. Doma Árpi didergett, mert deréktól felfelé ronggyá ázott rajta az egyenruha. Krizsán a saját zubbonyát adta oda. — Kösz. Egyébként ne haragudj rám azért a hülyeségért. Amit Csocsoszánról meséltünk, abból egy szó sem igaz. Cukkoltunk. Balinkóczi is megszólalt: — Soha nem csókolóztam azzal a lánnyal, de más se, ebben biztos lehetsz. Minden fiút három lépésnyire tartott magától. Krizsán: — Tudtam. A kétéltű motorjának gyújtás- hibáját sikerült megjavítani. FeJ- dübörgött a hajtómű, a jármű nyílegyenesen megindult a part felé. Balinikóczd arra gondolt: amint visszavczénylik őket az árvíztől, menni kell a kórházba. Nem baj, egy-kettő túl lesz rajta, aztán jöhet vissza a fiúk közé. — Radnóti Miklós sorsa, akit a durva, embertelen erőszak a leg- drasetikus&bb haláilnemek egyikének áldozatává tett, akit egy emberi külsőbe bújtatott szadista barbár gyilkolt le. A költő sorsa, akinek az embersége, a belső szépsége magát is annyira megragadta, hogy hangosan nem is mondja ei a költeményeit... Mint védőügyvéd, mit tenne a nagy költő gyilkosával... Kegyelmet kérne?! — Ügy gondolom — mondja súgva, de felizzó szemekkel —, azt nem az az ember tette, aki tarkón lőtte, hanem egy átkos kor őrültje: Hitler, aki már azóta halott... Tegnap délután a Hazafias Népfront békéscsabai városi elnöksége ülést tartott. Ezen megtárgyalták a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének a mozgalom művelődéspolitikai tevékenységéről szóló határozata végrehajtásának a városra eső feladatait, valamint a város egységes művelődési tervének népfrontra vonatkozó részét. Elfogadták az elnökségi ülésen a kerületi népfrontbizottságok ez évi munka- tervét is. Az ülésen megjeleni és felszólalt Tóth János elvtár:;, a Hazafias Népfront Onszágos Tanácsának mozgalmi osztály- i vezető-helyettese. Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Huszonhctrmadik rejtvényünk: Idézet a Népújság 1966. március 8-i számából: „...a* emberek határozata, véleménye, bizalma pajzsként veszi körül”. Kérdés: Mi a cikk címe, a jelzett szám hányadik oldalán jelet'.: meg és ki a szerzője? Farsangi rejtvénypályázat 23« 1966. március 12. szelvény
