Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S 1966. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Július 1-től tovább fejlesztik a tsz-tagok társadalombiztosítását A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Császár­ságban, a Tanzániai Egyesüjt Köztársaságban, Kuwait államban, az Indiai Köztársaságban és a Ciprusi Köztársaságban járt kormányküldött­ség jelentését, s határozatokat hozott az egyes országokban kötött egyezmények végrehajtásá­ból adódó teendőkre. Az építésügyi miniszter a vezetésével a lipcsei vásáron részt vett kormány- küldöttség tapasztalatairól tájékoztatta a Mi­nisztertanácsot. A kormány a földművelésügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárá­nak közös előterjesztése alapján a termelőszövet, kezeti tagság szociális helyzetének további ja­vítása érdekében úgy határozott, hogy július 1- töl kezdődő hatállyal tovább keü fejleszteni a tagok társadalombiztosítását. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a vetések átteleléséről és a tavaszi munkákra történő előkészületekről. A Miniszterh tanács a jelentést megvitatta, elfogadta és a munkák sikeres végrehajtásának előmozdítására több határozatot hozott: Felhívta a mezőgazda- sági termelőüzemek — termelőszövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok — dolgozóit, hogy a kedvező időjárást felhasználva körülte­kintő, jól szervezett és odaadó munkával mielőbb végezzék el az időszerű tennivalókat, s ennek eredményességét mozdítsák elő mindazok a szer­vek, amelyeknek tevékenysége a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Or­szágos Árhivatal elnökének előterjesztését a helyi közlekedési tarifák július 1-évei életbe lé­pő rendezésére, továbbá a belkereskedelmi mi­niszter és az Országos Árhivatal elnöke közös előterjesztését a tüzelőanyagok fogyasztói árának április 1-i hatállyal történő felemelésére. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályá­nak vezetője jelentést tett a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok vb-elnökeinek február 23-i értekezletéről. A kormány a beszá­molót megtárgyalta és tudomásul vette. Kádár János és Kállai Gyula baráti látogatása Romániában A betegség miatt keresőképte­len tagok részére a betegségi se­gélyt jelenleg — önsegélyezés ke­retében — maguk a terrmelőszö- vetkezetek fizetik tagjaiknak. Összege egységesen napi fél mun­kaegység, amire év közben álta­lában 60 százalék előleget folyó­sítanak. A termelőszövetkezeti ta­gok a társadalombiztosítás kere­tében gvógyf ü rdőkezcíésre, fog­pótlásra és a szakrendelés, kór­háza ápolás miatt felmerülő úti­költségük megtérítésére nem jo­gosultak. A gümőkórban megbete­gedett termelőszövetkezeti tagok a társadalombiztosítás szerijeitől úgynevezett rendkívüli anyagi A termelőszövetkezeti tagoknak a társadalombiztosítási szervek­től járó betegségi ellátása július 1-től kiegészül a gyógyfürdő- kezeléssel, valamint a fogpótlás­sal, s ezenkívül a társadalombizto­sítás viseli a szakrendelésre, kórházi kezelésre beutalt termelő, szövetkezeti tag útiköltségét is. A temetési segélyt július 1-től a társadalombiztosítás szervei fo­lyósítják. A temetési segély folyó­sításának feltételei ugyanazok, mint a munkaviszonyban álló dolgozóké. Július 1-től a termelőszövetke­zet tagjaként dolgozó nőket szü­támogatást kapnak, általában évi i e&£tén lé ében ugyanolyan két alkalommal. í, , , , ,, ... ' kedvezmények illetik meg, mint Július 1-től a betegségi segély i a munkaviszonyban álló nőket. A összegét a keresőképtelen terme- 1 lőszövetkezeti tag előző évi egy hónapra eső átlagos részesedése alapján állapítják meg, mégpedig az így kiszámított átlagos részese­dés 50—75 százalékának megfele­lő mértékben. A betegségi segély összegét az 50—75 százalékos ha­táron bedül a közgyűlés állapítja meg oly módon, hogy magasabb segélyt kapjanak azok a tagok, akik az előző évben — nyolcórás munkanapban számítva — leg­alább 250 munkanapot dolgoztak. Az ilyen tagok betegségi segélye­zésének időtartama maximálisan egy, gümőkóros megbetegedés ese­tén két év. A többi tag részére annyi időre lehet betegségi se­gélyt folyósítani, amennyi ideig az előző évben a közös munkában részt vettek. A gümőkórban megbetegedett termelőszövetkezeti tagok a be­tegség legfeljebb kétéves tarta­mára — állami forrásból is rend­szeres anyagi támogatást kapnak. Ezzel a támogatással napi 30 fo­rintra, akinek pedig ellátásra szó. ruló családtagja van, napi 40 forintra egészülhet ki a betegségi segély összege. Az állami támoga­tás napi 6 forintnál több nem le­het. társadalombiztosítástól járó anya­sági segély összege, ha a nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át dolgozott a tsz-ben, ugyanannyi, mint a munka- viszonyban álló nőé: az első szü­lésnél 700, a továbbiaknál 600 fo­rint. Aki az előző két évben 150 napon át (két vagy ennél több 10 éven aluli gyermek gondozása esetén 50 napon át) vett részt a közös munkában, a jelenlegivel azonos összegű — 500, illetve 400 forintos — anyasági segélyt kap. A szülési szabadság időtartama 20 hétre növekszik. A kieső ré­szesedés pótlására hivatott „szü­lési segélyt” továbbra is a terme­lőszövetkezetek folyósítják. Azok a szülő nők, akik a közös munká­ban az előző évben legalább 150 napon át részt vettek, a szülési szabadság idejére előző évi átla­gos részesedésűik arányos részét kapják. Azok részére, akik ennél kevesebbet, de legalább 100 na­pon át dolgoztak, a szülési sza­badság minden hónapjára előző évi átlagos részesedésük 75 szá­zalékát folyósítják. A szülési se­gély legkisebb összege napi 30 fo­rint. [ A termelőszövetkezeti tagok jelenleg akkor kapnak családi pótlékot, ha legalább három tíz éven aluli gyermekük van, s a családi pótlék összege gyerme­kenként 70—70 forint. Július 1- től kezdődően a családi pótlék feltételei úgy módosulnak, hogy már két gyermek után is jár csa­ládi pótlék, a gyermekek korha­tára pedig 10 évről 14 évre emel­kedik. Az új intézkedések végrehajtá­sa mintegy 325 millió forintos költséggel jár, ehhez az állam 250 millió forinttal járul hozzá. (MTI) A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására csütörtökön baráti láto­gatásra Bukarestbe utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkára és Kállai Gyula, a Politi­kai Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter, Pú­ja Frigyes, az MSZMP külügyi osztályának vezetője, valamint dr. Florea Duna, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar vendégeket a buka­resti repülőtéren Nicolae Ceauses- cu, az RKP főtitkára, Ion Gheor- ghe Maurer, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának tagja, az RSZK Minisztertanácsának elnö­ke, Alexandru Birladeanu és Emi; Bodnaras, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának tagjai, a Minisz­tertanács első elnökhelyettesei. Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Petre Blajovici, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Flórian Danalache, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a bukaresti városi pártbizottság első titkára, Fazekas János, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Come- liu Manescu külügyminiszter, va­lamint az RKP KB és az RSZK kormányának számos tagja fo­gadta. Jelen volt Vincze József, ha­zánk bukaresti nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Ott volt Mihail Rosianu, az RSZK budapesti nagykövete is. (MTI) ww Ötezer vendéget várnak az eszperantó világkongresszusra Mintegy ötezer résztvevőre szá­mít a Budapestre meghirdetett 51. eszperantó világkongresszus rendező bizottsága. A kongresszus­ra eddig 2100 külföldi fizette be a részvételi díjat, ezek közül ezernégyszázan szocialista orszá­gokból érkeznek. Egyébként ezek­ben a napokban százával jönnek a részvételi kérelmek a Magyar Eszperantó Szövetséghez. Az egy­hetes programban szerepel szá­mos szekció-rendezvény. A kongresszus keretében meg­rendezik a harmadik eszperan- tista művészeti fesztivált. A gye­rekek részére külön kongr esszust tartanak, megrendezik a világta­lan eszperaptisták 35. nemzetközi találkozóját, Pécsett pedig az if­júsági eszperantista világkong­resszust. Jelenté» a földekről: Úton Békéscsabától Pusztaottlakáig A Békéscsabától délnyugatra eső községek, termelőszövetkeze­tek határában is elkezdődött a tavaszi munka. Március 9-én a békéscsabai Szabadság Tsz-ben a Szabadkígyósra vezető műút mentén borsós napraforgós csala- mádét vetették. Ott volt Zsíros János traktoros, Bánfi Péter és Deli István vetőgépkezelő. A •nag kiválóan előkészített talajba lullott. A szabadkígyósi Szabad Föld Tsz-ben Bozsó Mihály egy kettes ófogattal hengert vontatott. A >orsó vetőágyát tömörítette. Tá- /olabb két traktorral műtrágyát szórtak az őszi kalászosokra. A tsz központi mérlegháza körül nagy volt a forgalom. A tavaszi •• Ünnepi fogadás a ssínhásnyitás alkalmából Tegnap délelőtt 11 órakor Bé­késcsabán a tanácsháza díszter­mében a megyei és a városi párt- bizottság, a megyei és a városi tanács és a tömegszervezetek ve­zetőinek jelenlétében a Jókai Színház társulata ünnepi fogadá­son vett részt. A fogadáson Vass Károly igazgató mondott megnyi­tó szavakat, majd Nagy Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője beszélt. Be­szédében megemlékezett arról, hogy a Békés megyei színjátszás komoly hagyományokkal rendel­kezik, melyekre most a 16 mil­lió forint költséggel felújított színházépület ünnepélyes átadása­kor is megbecsüléssel kell emlé­kezni. Szólt a színház eredmé­nyeiről, majd ajánlotta, hogy a társulat minden tagjának legyen emberi, művészi hitvallása: „Nincs szebb feladat, mint a nép szolgá­lata.” Ezután Padúr Teréz, a Jó­kai Színház egyik alapító tagja köszönte meg a művészet újjáva­rázsolt otthonát és hangoztatta a színészet nagy kulturális nevelő feladatait. Az esti színháznyitó ünnepség­ről szombati számunkban adunk részletes tudósítást. munkából egyelőre kirekedt foga­tokkal, gépekkel istállótrágyát szállítottak a szántóföldi táblák valamelyikére. A faluban nyesték, metszették a fákat, a ház körül összegyűlt szemetet, trágyát szál­lították el. Az újkígyósi Aranykalász Tsz kertészetében pezsgett az élet. Az üvegházakban szépen fejlett pa­lánták sorakoztak, s az átellen- beni oldalon pedig gépek, foga­tok nyüzsögtek, szórták a műtrá­gyát, fogasoltak, boronáltak. Itt már a palántázáshoz készülődtek. A békéscsabai Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz-ben szintén elkezdték a tavaszi munkát. Már­cius 9-én a borsótáblán négy fo- gatos serénykedett. Kettő vetett, egy boronáit, egy pedig hengere- zett. Estig harminc holdon fejez­ték be a borsó vetését. A pusztaottlakai határban még igen sok a lábon és a kúpban álló kukoricaszár. A föld nedves, alig lehet ráhajtani. Kiss Zoltán és Kerekes János mégis megpróbál­ta és egy rakomány kukoricaszár­ral a tsz központjába igyekezett. A mélyebb fekvésű községek határában is elkezdődött a tavaszi munka. ». K.

Next

/
Thumbnails
Contents