Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

1866. március 9. 3 Szerda Biztonságos idegtépés Valaki nagy összegű lijítási díjat vehetett fel azért a bizton­sági berendezésért, melyet az iparcikk kiskereskedelmi üzle­tek próbafülkéjére szereltek. Az újítás lényege: ha a vevő a próbafülke ajtaját kinyitja, meg­szólal a csengő, majd, ha be­csukja, kigyullad a piros lámpa, jelezvén a foglaltat. Ha a vevő elhagyja a próbafülkét, ezt a csengő jelzi, s a lámpa kialszik. Micsoda nagyszerű újítás. S hozzá, kell tenni, hogy mindez a vevőt nyugtalanítja. Ugyanis a csengetés tépi a felnőtt ide­gét. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnak bizonyára érdeke fűződik ehhez az ötletes szerke­zethez. Gondolom, az áru biz­tonságát szeretné vele védeni. De kitől? A kedves vevőtől, akiben nyilvánvalóan a társa­dalmi tulajdon elleni merény­lőt látja. Bizonyára okuk van az általánosításra, bár az üzlet al­kalmazottai nem emlékeznek olyan helyzetre, amikor a vevő a próbafülkéből kijével fizetés nélkül akart volna meglépni. Ezek alapján, ha felülvizsgál­nák statisztikájukat. látniuk kellene, hogy a korábbi évekhez képest esőkként az üzleti lopá­sok száma. Érthetetlen, hogy miközben a társadalom morál­ja egyre javul, egyesek miért maradnak bizalmatlanok. Ha minden százezredik tételre jut egy üzleti lopás, akkor 99 ezer 999 esetben felesleges a csenge­tés. Valószínű, hogy a 99 ezer 999 csengetésre fordított villa­mos energia és a biztonsági be­rendezés értéke, továbbá kar­bantartása értékben — az ideg­tépést nem is számítva — jóval felette van annak, amit esetleg egy vevő el szeretne tulajdoní­tani. A vállalatot nem érheti szem­rehányás, mert a biztonságért a maga feladatát igazán megtette. Csakhogy a biztonsági felszere­lés a jelenlegi formában min­den vevővel szemben félreért­hetetlenül kifejezi az üzletből áradó bizalmatlanságot. Talán még« annyit: aki esetleg lopni akar. nem valószínű, hogy a próbafülkét erre a célra igény­be veszi, hiszen a csengetés a fülke használatától visszatartja. Olyasmi ez az egész, mintha va­laki dobbal akarna verebet fog­ni. —sik. Guruló pattogató a dévaványai és ecsegíalvi utcákon Számos okos kezdeményezés mellett legutóbb Dévaványán ta­lálkoztunk a szolgáltatás igen öt­letes formájával. E fényképen ke- réfcpárkerekekre szerelt kukorica- pattogató látható, amely Szőnyi Gyulának, a Dévaványa és Vidé­ke Körzeti Földművesszövetkezet kereskedelmi előadójának lele­ményességét dicséri. A guruló pattogató naponként bejárja Dé­vaványa forgalmasabb utcáit. Mindig ott van, ahol legnagyobb a forgalom. A múlt év őszén rövid két hó­nap leforgása alatt 320 kilogramm kukoricát pattogatott le ez az öt­letes eszköz. Két héttel ezelőtt is­mét útra kelt a guruló pattogató. Amint a föld mű vessző vetkezetné? hallottuk, szerződéses termeltetés­sel és felvásárlással 20 mázsa pattogatnivaló kukoricát tartalé­koltak a tavaszi és a nyári hóna­pokra. A Szőnyi Gyula által ke­rekekre szerelt pattogatón geszte­nye- és tökmagpirítást is tervez­nek. Elkészült már egy másik guru­ló pattogató is, amely Ecsegfalva utcáit járja a községbeliek örö­mére. A Dévaványa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet ve­zetői úgy tervezik, hogy a két gu­ruló pattogató 6 hónapos üzemel­tetés alatt az idén 50 ezer forint forgalom lebonyolítására lesz ké­pes. A békeharc és a szolidaritás jegyében ünnepelnek megyénk asszonyai és lányai A mozgalmi testületi munka javítása az előbbre lépés alapja Tapasztalatok a békési járás Hazafias Népfront-elnökei és titkárai értekezletéről A társadalmait összefogó széles jrépíronitimozgialom előtt mind­jobban kirajzolódnak és differen­ciálódnak azok a tennivalók, me­lyet a mozgalomban dolgozó akti­vistáknak kell ellátniuk. Minden­napi életünk rohamosan fejlődik, változik, s ezzel együtt leéli ha­ladnia a népfrontmoagalomnak. Az elmúlt években kialakult munkamódszer, mellyel a mép- írontbizottságok a különböző fel­adatokat folyamatosan, megoldot­ták, ma már kissé megmereve­dett. Tapasztalhatók olyan .jelen­ségek. melyek a munka bizonyos fokú egysíkúságát mutatják. Sok esetiben egyes kérdéseket a külön­böző társadalmi és állatni szer­vekkel párhuzamosan tárgyaltak, mely így sablonossá, érdektelen­né vált. Ez a párhuzamosság tel­jesem feleslegesen olyan felada­tokkal terhelte az aktivistákat, melyek végrehajtására más szer­vek hivatottak » amely végső so­ron közönyösséget eredményezett. A népfromtmozgalam előtt álló feladatok új módszerekkel való megvalósítására, a végrehajtás hogyanjának a megbeszélésére ült, össze Békése« márciusi 3-án a járás községeinek népfrontéi nöKi és titkári értekezlete. A megbeszélés tartalmában igen értékes volt, azonban külső formájában magán viselte a mozgalomban megmutatkozó szervezeti hiányosságokat. Több­szöri értesítés és felhívás ellené-, re is. igen sajnálatosan, az elnökök és titkárok 50 százaléka jelent csak meg. Ismertették községe­ikben végzett tevékenységüket és elképzelésüket, majd Berta Jó­zsef elvtárs, a népfront járási tit­kára szólt a mozgalmi feladatok­ról. Egyöntetű vélemény alakult ki, hogy az elnökségek és a bizott­sági tagok részéről tapasztalható passzivitást csakis a sablonok fél- redobásával, a tömegeket érintő politikai és gazdasági problémák időszerű napirendre tűzésével le­hetséges megváltoztatni. A fel­adatok adva vannak; a harmadik ötéves terv beindulása, az ár- és bérintézkedések, a barátsági mun­ka fokozása, a tavaszi békekam- szervezése. Ezek mind olyanok, melyek közvetlenül, érin­tik a lakosságot. Külön gondot kell fordítani a jövőben a népfront alkotmányjo­gi feladataira is. Már most foko­zatosan kell készülni az új vá­lasztásokra. Erősíteni kell a ta­nácstagok közt végzett politikai munkát, ellenőrizni kell tanács­tagi tevékenységüket, s ahol szük­séges, a köz bizalmára érdemtele­neket vissza kell hívni. Fokozato­san kell megvalósítani az .együt­tes népfront- és tanácsi ülések tartásét. Figyelemmel kell for­dulni az állaimi feladatok társa­dalmasításának alakulására s na­gyobb tekintélyt Íbs hatáskört kell biztosítani a tanácsok bizott­ságaiban dolgozó embereknek. .Javaslat hangzott el. hogy ' a községié jlesztést távlatilag is meg kell tervezni és ahol lehet­séges, a helyi népfronitbizottsá- gok tegyenek javaslatokat. az anyagi erők közös; felhasználásá­ra. Lényeges, hogy a különböző kezelésben lew anyagi javak fel- használása a legcélszerűbben és a leggazdaságosabban a köz érde­kében történjék. A sokrétű népi t outi el ada tx>k közt külön hangsúlyt kapott a ta­nyán élő lakossággal való foglal­kozás. Ez mindenképpen indokolt, mivel megyénk lakosságának 23 százaléka, míg a békési járás 28 százaléka él még ma is tanyán. Az itt élő lakosság politikai és kulturális igényeinek fokozott ki­elégítésére további tanyai nép­frontéi» portok létrehozását hatá­rozták el. Ez év nyarán Békés- Rosszerdőn égésé napos járási központi tanyanapot rendeznek országos előadóval és kul túr­együttes közreműködésével. A népi ron lesöpörtök program j áfoan szerepel tanyanapek. esti előadá­sok. kisgyűlésék és filmvetítések tartása. Örvendetes dolog, hogy a helyi termelőszövetkezetek és földmű vesszövetkeizetek vezető i mind nagyobb részt vállalnak a népfrontcsoportok munkujából. Egyöntetűen elhangzott az az igény, s egyben követelmény is, hogy a népfront testületi ülései, rendezvényei mindjobban válja­nak politikai fórumokká, ahol a adódó föladatokkal, a társadalmi ! elegekkel való szóértés problé­máival kell foglalkozni. A mozgalmi testületi munka javítását indokolja az is, hogy jelenleg a járás felnőtt lakosságá­nak 20—25 százaléka vesz részt a különböző megmozdulásokon. Ezt 'a kört feltétlenül szélesíteni, mennyiségileg növelni kell, E kö­vetelmény végrehajtása azonban csak úgy lehetséges, ha népfront- elnök,ségek. bizottságok, aktívak mindjobban figyelembe veszik a lakosság igényeit , érzékenyen rea­gálnak a politikai megnyilvánu­lásokra és határozottan hirdetik igazukat, nyíltan kiállnak a téves nézetekkel szemben. Csakis így lehetséges a helyesen értelmezett szocialista nemzeti egység, a kö­zös politikai gondolkodás, a közös tett mind erőteljesebb alakítása. Pankotai István Megyeszerte ünnepelnek az asz- szonyok és lányok, dolgozó nők. A gyűlések hangulata bensősége­sebb, de egyben izzóbb is volt az előző évekénél. Az érkező ven­dégeket — akik néhány órára ott­hon hagyták a na,pi gondokat, a munkát, hogy ünnepeljenek — mindenütt meleg szeretettel fo­gadták. A gyűlések hangulatán átizzott a nők békeharca, a viet­nami néppel való szolidaritás. Ezt, tükrözték az ünnepi beszédek és a gondosan megválasztott műso­rok is. Békéscsabán a városi nő­tanács gyűlésén mintegy ötszáz asszony és lány vett részt, s egy­öntetűen fogadták el a javaslatot tiltakozó, illetve szolidaritási táv­irat küldésére. A műsorban izzó hangulatú szavalat szólította fel az asszonyokat a szakadatlan bé­keharcra. Még a szétszórt tanyai világ.ú Kardoskúton is 400 asz- szony és lány jelent meg. hogy' együtt ünnepeljen és együtt fe­jezze ki békevágyát, szolidaritá­sát a vietnami néppel, A tiltakozó táviratok ■sokasá­gát továbbította a posta az el­múlt napokban a nőnapi gyűlé­sekről. Ugyanekkor mindenütt vállalták a szolidaritást a vietna­mi édesanyákkal, akik nem tud­ják a nemzetközi nőnapot ha­sonló körülmények között, énné peini. A nőnapi ünnepségeket igái sok helyen — a hagyományokhoz hí­ven — az idén is emlékezetessé tették a rendezők. Számos ötlet született a nőik köszöntésére. Kö- rösladányhan az érkező vendége­ket ibolyával üdvözölték az úi- törők, s így minden asszony e* lány kabátjára néhány szál virág jutott. A legszebb ünnepe talán a gyulaváriaknak volt, akik az ár ­víz idején sole álmatlan éjszakái virrasztottak végig. A szomszé­dos ÍJjkígyó® asszonyai és lányai együttérzésük kifejezéseként vi­rágokat küldtek a gyűlés részve­vőinek. Tótkomlóson Csemik Pál- né örömében osztoztak, aki ez al­kalommal a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Tag kitüntetést, kapta. A sok-sok virág, ajándék, meg­emlékezés megannyi üzenet a nőknek: küzdjenek továbbra is a szebb és boldogabb életért, a bé­kéért. K. J. \/VVVVVVVVVvVVA Segít a községi tanács is Az idén kétezer nyálra kötöttek szerződést a dévaványai társulás tagjai A társulás tagjai tavaly 1600 községi tanács végrehajtó bízott- szerződéses nyulat adtak at a he- Ságéhoz: hereföldet kért a társu- lyi felvásárlónak. Ebben az évben tásnak A tanács teljesítette az 3000-re kötöttek szerződési. Né- igazgatóság kérését: a kért segfi- hány héttel ezelőtt a szövetkezet séget megadta a nyúltenyéeztő igazgatósága kéréssel fordult a társulásnak. Nyulátvétei a telepen. Tavaly már 25 tagja volt a Dé­vaványa és Vidéke Körzeti Föld- müvesszövetkezet nyúltemyésztő társulásának. Nagy Józsi bácsi, a szövetkezet alapító tagja, a társu­lás elnöke bizakodóan újságolta, Hogy tagságuk száma hamarosan párt- és kormányintézkedésekből t 30-ra növekszik. gy József, a társulás elnöke és Marosé Ferenc bácsi, a tár­sulás az átadott nyúlok két legszebb példányával. Kép, szöveg: Balkits Imre J

Next

/
Thumbnails
Contents