Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA rsse. MÁRCIUS 9., SZERDA Ara 6» fillér XXI. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM Közös akarattal céljainkért Termeiűszövetkezeteinlk gazda. Az idei beruházás meghaladja a félmilliárd forintot A megye építőiparának terveiről iági alapjai összességükben na­gyobbak, mint egy évvel ezelőtt. A közös vagyon 1965-ben csaknem 600 millió forinttal növekedett. A termelésben általában jobb ered­mények születtek, mint 1964-ben, s ez együtt járt a személyes jöve­delem növekedésével. Most, a zár­számadások vége félé járva el­mondhatjuk: termelőszövetkezeti parasztságunk tavaly az elemi csapások ellenére is megtalálta számítását. A hangulat még azok­ban a szövetkezeteikben is jó, biz­tató, mélyek néhány hét óta sza­kadatlanul küzdenek a belvízzel és az árvízzel. A gazdasági pozíció szélesedése azonban nem azt jeleníti, hogy ez az esztendő könnyebb lesz a ta­valyinál. Jelenleg még sok az őszről maradt munka. A kukori- caszár betakarításának, a szán­tásnak, a kora tavaszi vetésnek egyre jobban itt van az ideje. A munka az idő haladtával legtöbb helyen már elkezdődött, noha a tsz vezetése még nem mindenhol foglalt állást — az érdekeknek megfelelőén — a termelés 1966. évi szerkezetében. A gazdasági szervező munkával — néhány növényt kivéve: cirok, -vöröshagyma, cukorrépa, dohány, rizs — előrehaladtak a tsz-ak és a vállalátok. így hát továbbra vis akadnak megoldásra váró gondok. Sándor József, a Szeghalmi Járási Tanács V. B. elnöke az egyik érte­kezleten azt fejtegette, hogy a járásban naponta találkozik olyan ász-vezetővel, aki az önálló terve­zéssel nincs megelégedve. A tsz termelési és pénzügyi tervében él. sikkad a gazdálkodás eredménye, a jövedelem. Ilyen körülmények között miből folyósítsa a tsz a ha. vi. előleget? A gazdálkodás szervezésének ú j módszere néhány szövetkezeti vezetőben sajnos, csak egyoldalú megértésre talált. Egyesek úgy értelmezik az önállóságot, hogy az mindenkitől és a mindentől való függetlenséget jelenti. A ter­vezés új módszerének ennyire szabatos értelmezése olykor a vetésszerkezetben, az üzem- ágak arányában kialakult helyzet figyelmen kívül hagyását eredmé­nyezte. A jövedelmezőségű szín­vonal ezért is marad el a szeghal­mi járás néhány helyén. A termelés lehetőségeinek maximális kihasználása sohasem volt olyan égetően fontos, mint manapság. Vajon a szeghalmi já­rásban a terv azért nem mutatja a jövedelmet, mert a korábbi le­hetőségeiket az 1964—1965-ös évek üzemszervezésének megfelelően vetették papírra? Több ipari és kereskedelmi növény termesztésé­re ebben a járásban még nem szerződték le azt a területet, me­lyet gonddal, erőfeszítéssel, de megműveltek tavaly és azelőtt. Miből jusson a tsz jövedelemhez, ha nem éppen a népgazdaságnak is fontos növények termesztésé, bői? E tekintetben azonban nemcsak a szeghalmi járásban küszködnek gonddal. Máshol is. A termelés- szervezés önállóságát gyakran ak­ként értelmezik, hogy ezentúl csak szántani és vetni kell, majd csak terem valami. A jó vetőágy­ra, az istállótrágyára, a műtrágyá­ra, a vegyszerre, a stimulálószerre is tartalékolni keli a közösség anyagi erejéből. Vagyis a korsze­rű, néha bonyolult módszerek al­kalmazását nem lőheti ki egysze­rűen a szűklátókörűség, a helyen­ként nem éppen szerencsésen szorgalmazott takarékoskodás. Nagy Vilmos, a kondorosa Le­nin Tsz főagronómusa a búzától a holdanként! 4 mázsa vegyes műtrágyát, a karbamidos levél- trágyázást és a vegyszeres gyom­irtást sem sajnálja. Célratörő szakmünkájával tavaly nem is egy tábláról holdanként 28 má­zsa búzát, takarítottak be. Vajon, ha a takarékosságira hivatkozással csak egy-másfél mázsa műtrágyát használtak volna. holdanként, mint sok helyütt, termett volna-e 28 mázsájával a búza? Több gazdaságban a tájkörzet­ben igen jól termő növényt ki­hagyták a tervből. Miért? Azok a növények, melyek az adott helyen évék óta kiválóan hasznosították az emberi gondosságot, máról hol­napra nem bizonyulnak megfele­lőnek? A cirok, a vöröshagyma, a dohány, a cukorrépa termesztésé­nek helyenkénti háttérbe szorítá­sa csak egy-két ember szubjek­tív véleményén alapulhat. Végső soron a területet valamilyen nö­vénnyel hasznosítják, s lehet, mint a szarvasi járásban is, a kézi­munkaigényes szántóföldi növé­nyek termesztését a még munka­igényesebb kertészeti kultúrákkal cserélik fel. Máshol a cirok he­lyett; kukoricást, a vöröshagyma helyett pedig valami mást akar­nak termeszteni. A kalkulációkat bizonyára ezekben a gazdaságok­ban is elkészítették, s nem a le­hetőségeik szerint vették figye­lembe az ország lakosságának ügyéi, továbbá a mezőgazdaság exportjának, importjának kedve­zőbbé tételét. i Az üzemek gazdasági önállósá­ga valahol ott kezdődik, amikor közös céljainkból erejük, lehető­ségeik maximális kihasználása szerinti részt leérnek, sőt követel­nek. Arról van szó, ha az ország­nak többek között cirokszakáll- ból exportlehetősége kínálkozik, akkor ennek az igénynek a kielé­gítését a mezőgazdasági üzemek legalább olyan fontosnak tartsák, mint amilyennek hazai termésből az ország népének kenyérellátá­sát. Ez a népgazdaság, s benne va­lamennyi állampolgár érdeke. D. K. Megyénk építőiparára ebben az ívben igen sok tennivaló vár. Az orosházi kórház építkezésének be­fejezése, több városban és község­ben (Gyulán, Békéscsabán, Szarvason és Medgyesegyházán) középiskolák bővítése, illetve új intézeti épületek emelése — ösz- szesen 41 tanteremmel — a Bé­késcsabán épülő megyei tanács irodaházának munkálatai, a gyu­lai mikrohotel befejezése, ugyanitt kenyérgyár építkezésé­nek, Békéscsabán a szálloda épí­tésének előkészítése. Rendelőinté­zetek építése, illetve kórházi re­konstrukció Orosházán, Békés­csabán, Mezőkovácsházán és Szeghalmon, lakásépítkezések a városokban és egyéb helyeken. Ezek csak egy részét jelenítik — a legkiemelkedőbb feladatait — az építőipar idei programjának. Számtalan vállalati rekonstrukció, intézmények helyiségeinek felújí­tásai, különböző termelőszövettke­Kézzel szórják a műtrágyát Elültették a sárgarépadugványt Vetik a salátamagot Dobozon A belvíztől sokat sújtott Doboz térségében megszervezték a ta­vaszi munkákat. Tegnap, március 8-án ötszázan, 50 pár lófogattal szorgoskodtak a határban. Vetet­ték a salátamagot. A kézi mun­kaerő 35 holdon befejezte a sár­garépadugvány kiültetését. Töb­ben a kertészetben kaptak beosz­tást. Nyolcvanezer rózsakaminát ültettek ki. Ezeket az alanyokat őszre alvóra szem zik nemes ró­zsával. A növénytermesztő bri­gádok tagjai köziül negyvenen szórták a műtrágyát az őszi búzá­ra. A talaj a dobozi határban még mindig igen nedves. Géppel egyáltalán nem hatjhatnak rá, annyira telítve van vízzel. így a szövetkezet vezetősége a műtrá­gyaszórást kézzel rendelte el. Az ide beo&ztott dolgotoknak gumi­kesztyűket vásároltak. Lábos László tsz-föagronómius arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy még ezer hold búza vár fej- trágyázásra. Sok a tavaszi teendő Dobozon, s ezt nagyban hátráltatja a lófo­gatú vetőgépek hiánya. Az AG- ROKER vállalatot hetek óta szin­te mindennap felkeresik, de hiá­ba. A gépesítés időszakában ló- vomtaíású vető-gépet nem gyárt az ipar. így azokhoz a közös gazda­ságokhoz fordulnak segítségért, ahol van nélkülözhető, de üzem­képes vetőgép, hogy adják köl­csön ezeket a tavaszi munkák idejére. zeti építkezések: hajtatóházak,, istállók, gazdasági épületek, rak­tárak stb. szerepelnek még az idei tervekben. Az 1966-os esztendő­ben több mint 500 millió Békés megye összes megvalósítandó építőipari terve. Ebből a legna­gyobb részt az állami építőipar vállalja, az ÉM Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat idei ter­ve 260 millió forint. Mivel a megnövekedett igé­nyeknek csak úgy képes eleget tenni az építőipar, ha minden tar­talékot feltár, igen nagy szerep jut a tervek valóra váltásánál a tanácsi vállalatoknak, az építő­ipari ktsz-eknek és a termelőszö­vetkezeti építőbrigádóknak. A tervek egyeztetésénél kitűnik, hogy míg más ágazatoknál a ren­delkezésre álló kapacitásokat meghaladják az igények, addig a termelőszövetkezeti építőbrigá­doknak körülbelül 20 milliós le­hetőséget kitevő teljesítménye ki­használatlan. Ugyanakkor — ösz- szehasonlítva az elmúlt évvel — növekedett a felújítási program aránya az újonnan építendő lé­tesítmények ellenében. Célszerű tehát a karbantartási, felújítási munkákkal a szövetkezeti építő­brigádokat megbízni, a úgy alakí­tani a megrendelések összetételé'- hogy folyamatosan a szövetkezeti építőipari részlegeknek adják ál a mezőgazdasági építkezési mun­kákat. Az építőipari és tatarozó válla­lat az idén 61 millió forintos épít­kezésre készül. Ennek 63,6 száza léka a beruházás, a többit felújí­tási, javítási munkákra fordítják A Békés megyei Villanyszerélés! Vállalat idei terve 20,5 millió fo­rint. A munkák 3 építésvezetőség hatáskörében, több mint harminc munkahelyen oszlanak meg. Gondot okoz, hogy bár a gépesí­tés állandóan fejlődik, azonban a gépek nagy része nem tatarozó jellegű és a jelenlegi szállítóesz­közöknek majdnem a fele felújí­tásra szorul. Mindkét vállalatnál a korábbi­nál nagyobb figyelmet kívánnak szentelni a műszaki utánpótlásira. A tatarozó vállalatnál példáid jelenleg tíz műszaki munkakörben foglalkoztatott dolgozónak nincs wieg a megfelelő képesítése. Ösz­töndíjjal és a műszakiak tovább­képzésével kívánják ezt megolda­ni. v. j. Meggyökeresedtek a vesszők A békéscsabai Lenin Tsz faiskolája jő hírnévnek örvend. Egész évben több szövetkezeti gazda dolgozik benne. A tava­szi munkák egyik legfontosabbját éppen a napokban csinálták, amikor a Duszén-telepen a meggyökeresedett vesszőket gyűj­tötték össze. Képűnkön: Andó Pálné munka közben. Fotó: Dupsi

Next

/
Thumbnails
Contents