Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

Á rWW. március L 4 Péntek Próbaidős oroszlán szelídítő Bgy ifjú próbaidős oroszlánsze- Hdítónöl kerestünk lel hóhullás­ban a fővárosi] cirkusz Hungária rm tele peri. Szombat volt: az el­ad hét az oroszlánok között, de pontosabban: oroszlánok mellett, lejárt. Egy hete inaskodik ugyan­ét egy pesti kávéfőző lány, Son­ságot. az oroszlánok közül egyelőre még csak a Szultán. A nagy sörényű, ötéves hím oroszlán — a debreceni ál­latkertből került fel Pestre —' a rács mellé fekszik és hagyja, hogy simogassák. Tálán a bünbánat az oka a nagy jóságnak, kedveske­Tessék a finom falat, Mária és Szultán. ■ » Üzemi szarkára vadásznak Tanácskoznak az építőipar szocialista brigádjainak vezetői Az BM Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál egyre job­ban kibontakozik a szocialista bri­gád mozgalom. Tavaly 31 kollektí­va versenyzett a Szocialista bri­gád címért, s ezt a megtiszteltetést huszonhatnak sikerült elnyerni. A vállalat szakszervezeti bizott­sága és gazdasági vezetése a mos­tani esztendőben is igényli a moz­galom résztvevőinek segítségét és. kezdeményezőkészségét. Ezért március 10-én. csütörtökön dél­után 4 órai kezdettel Békéscsa­bán. a vállalat irodaházában ta­nácskozást rendeznek a szocialis­ta brigádok vezetőinek részvételé­vel. Az éi'tekezleten Drienyovszky Janos, a vállalat igazgatója tart beszámolót, majd a résztvevők mondják el eddigi tapasztalatai­kat és javaslataikat. Panaszkodik az egyik békés­csabai könnyűipari üzem szak­munkása a termelési tanácsko­záson. Amit mond. nem tarto­zik szigorúan a témához, vagyis a munkához, a termeléshez. Mindaz azonban mégis kihat ar­ra. Amiről beszél, mégsem mel­lékes. Már hogy lenne az, ami­kor azt panaszolja, hogy a szek­rényben hagyott kabátjából né­hányszor már eltűnt a pénze. Nem nagy összegek. Tíz-tíz fo­rintot vitt el az ismeretlen üze­mi szarka, aki bizonyára nem tévedésből nyúlt bele a zsebé­be. Kis pénz. nagy bosszúság. Kinek esnék jól, ha a munka be­fejeztével üresen találja a zse­bét, mert ez a két lábon járó és találó névvel feruházott madár időközben elemelte. De nemcsak a saját zsebét ért merényletet sérelmezi. Leg­alább ahhoz hasonló hévvel há- borog amiatt is, hogy a gépé­hez kiadott kulcsokból, tisztító- ecsetekből és más szerszámokból is hol ez. hol az tűnik el. Már félek elmenni szabadságra — mondja —, mert előre rettegek, hogy milyen és mennyi szerszá­mot emelnek el addig a látha­tatlan enyves kezek, s aztán jobb híján kéregethetek kölcsön vagy puszta kézzel eshetek neki egy-egy géphiba javításának. S míg neki és másoknak ilyen és hasonló mindennapos bosszúsá­got okoznak ezek az apró. ám mégis elítélendő lopások, az üze­mi szarka mindeddig megbúvik a sötétben, s becsületét ily mó­don váltja fel aprópénzre. Ví­gan éli kettős életét, mert mind­máig nem sikerült leleplezni. Kérdés azonban, hogy meddig? A termelési tanácskozáson ugyanis elhatározták: fülön csí­pik, ha addig élnek is, mivel na­gyon megelégelték már csínyte­véseit. Most már minden a va­dászszerencsén múlik. Ha sike­rül, a zsákmány afféle furfan­gos üzemi szarka lehet. Kíván­csian várjuk, vajon milyen si­kerrel járnak? (podina) Szót érteni az emberekkel nenscfiein Mária Wagner Károly fuadomár mellett, az. oix>sz.lánsze- ifüiői mesterségben. Két essstendeje. hogy először küldte el jelent kező levelé t a ei*r­désnek, beiratkozásnak. Ugyanis Szultán vad szenvedélye miatt ..lazult fel' nyáron a szám. FeMé- ken ysegi jelenetet rendezett ép­pen külföldön, a nagy körketrec­kuszba „Kérését figyelembe vet­nék, toa alkalom adódik, érlesít- édk Az alkalom most érkezett «t, értesítették. jöjjön a cirkusz ben. Életveszélyes volt véle együttt fellépni, ki is tették a ketrecből, áaaz a cirkuszi számból... A timukjőrák reggel nyolckor kezdődnek. Ket­rectakar í lássál kezdődik a munka — persze, a taka­rítás alatt egy má­sik lakosztályba, ketrecszárn yba mennék át a nagy' ragadozók —, majd lözéssei. A írét dán dognak főz Mária nagy kondérban, sok sűrű, minden jóval, hússal, tész­tával teli levest. Aztán a folyosó- seprés és amikor delet üt az óra, a hippodromban megkezdődik a próba. Mária a ketrecen kívül áll, s úgy figyeli Wag­ner munkáját. Próba után ete­tés: Mária nyújtja át a nagy húsfala- tokat az állatok­nak. Ismerjék — szeressék meg. Aztán egy kis gya­korlás a korbács­csal A mester ugyan korbács nélkül lép a nagy ragadozók közé, de tudnia kell a hosszú ostoréi korbáccsal barmi: egy csukló­mozdulattal a vége ott pattan­jon. ahol kell. Kimegy Mária az udvarra, s mint egy tanuló csikós: pattogtatja a korbácsostort. Délután kettőig tart az inasko- dás. Ebéd után vagyunk: jóllakot­tá« pihennek, kicsit el is szundí­tanak az oroszlánok. Most szép csendben átöltözik az idomárinas és elindul a ligeten keresztül, be Wormser Antal felvételei fcdzpunftjtib«. most van felvétel, a leJenbkezök közül kiválasztják a iegaJikaihrrasubbakat. A cirkusz vadéllatszáma ugyanis a nyáron — a manézs nyelvén szólva: fel- Jaaull. át kell alakítani. Üj, bá­tor és csinos élővezetőnővel kell a jövő évi vadállatszámot bemu­tatni. Mire nyit a tavasz és a «tékuszsáirak árbocai feszülnek, öt oroszlán, két leopárd és két dán dog közt egy lány lesz a pa­rancsnok! A „sorozáson” Son­nensoheáh Mária is a megfelelők közé került, ugyanis több lány képességét próbálják, de ő az első: egy hónapig Wagner mester keze afartf dolgozik. Tehát hogy teít az első hét? BSbször is ismerkedéssel. Legelőbb a városba, „civil” munkahelyéré, az Eötvös utcába, az eszpresszó­gép mögé. Kávét, szimplát, duplát főz éjfélig a kedves vendégeknek. Ö mondja: ez sem teljesen ve­szélytélen mesterség.. kötöttek Máriával barát­it. Gy. Borbély Jánosné 1951 előtt Gyulán a miJclósvárosi pár talap- szerv özet vezetőségi tagja volt. Egyszer kéthónapos pártiskolára küldték, s amikor visszajött, megkérdezték: vállalja-e a pári- titkári teendőket a harisnyagyár­ban? — Nagyon meglepődtem. Hirte­len fel sem tudtam mérni a dol­got. Hogy ón vezetőségi tag le­gyek egy üzemben?! — emlékszik vissza a régi időkre. Mert a felszabadulás előtt egy­szer-kétszer már szét etett volna a harisnyagyárba kerülni, de csak a kapuig jutott. A portás kinézett a kémlelőnyíláson és rámordult: „Mit keres itt?” És a választ meg senv várva folytatta: „Nincs fel­vétel.” A kis ablak pedig becsu­kódott. — Szolgálni mernem úri hazak­hoz. Ölni kellett'. Kapálni, aratni, csépelni is jártam. így történt. És 1951-ben Szabó Sándor elvtárssal. az akkori vá­ró»! pártti tikárra! együtt indult el a gyárba, aki aztán bemutatta őt az igaz­gatnálak, Gáliéi Györgynek. Majd a pái tvezetőséggel találkozott, s jó szívvel fogadták Borbély Ja­ncsiiét. Ott volt Devity József művezető es Kocsis István gép­tisztító, mindketten ma is párt­vezetőségi tagok. Az első hónapokban meg kellett ismerkednie a -dolgozókkal, a gé­pekkel, a munkával, a feladatok­kal. Az ambíció és a pártmegibiza- tássál járó felelősségérzet segítet­te ebben. Kezdettől fogva az em­berekkel való jó kapcsolat kiala­kításán fáradozott Olyan köz- szellem megteremtését tűzte cé­lul, amelyben nagy súllyal esik latba az őszintén kimondott szó, a j bátor segítő szándék és céltalan j a képmutatós, a hízelgés. Minden­ki éljen kiegyensúlyozottan, érez­ze jól magát, legyen ennek a kör­nyezetnek emberséges. Otthonos a légköre. . Gallei Gvölgy. a gyár igazgató­ja, aki a pártmunkában már nagy tapasztalatokkal rendelkezett, se­gítséget nyújtott Borbély János- nénak törekvései megvalósításá­hoz. Legfőképpen azzal, hogy minden lényeges kérdést megbe­szélt a párt vezetőséggel. Taná­csot, javaslatot kért és el is fo­gadta azt. Az évek múltak, s egyre inkább javult a dolgozók egymás közötti és a vezetőkkel való kapcsolata. Felismerték az emberek, hogy ez a politika az egyéni bol­dogulásukat segíti elő, anyagi biztonságot, javuló életkörülmé­nyeket is jelent. Már háromszor választották meg újra párttitkárnak, s mindig bizonyítania kellett. Négy-négy év munkáját vették , vizsgálat alá. Elsősorban a jó szándék és segíteni akarás, az emberi érté­kek megbecsülése, az önérzet tiszteletben tartása az, amivel a iegőszintébb elismerést érdemel­te ki dolgozó társai körében. Em­bernek lenni, átérezni mások gondját, baját és úgy segíteni* nem muszájból, ez az igazi huma­nizmus. Fiatal korában így oltó­dott bele. — A dolgozók ma már biza­lommal fordulnak hozzánk csalá­di gondjukkal is. Mi beszélünk a férjjel vagy a feleséggel. Az a vé­leményünk, ’ hogy nemcsak jo­gunk, hanem kötelességünk is be­leavatkozni egy-egy ember ma­gánéletébe, ha a cselekménye a közösség kárára van, vagy ha va­lakit vajamilyen botlástól lehet visszatartani — fejti ki a vélemé­nyét Borbély Jánosné. Azt is elmondja, hogy egyszer a gyárban dolgozó egyik férfi fe­lesége meghalt. Háromhónapos kisfiával maga maradt az apa. Senki hozzátartozója nem lakott Gyulán. Hova tegyék a gyereket? Ö vette magához addig, amíg af férfi, anyja el nem vitte. Akkor nem is volt könnyű megválni tőle. Tavaly a gyár másik féríidol- g ózó jót elhagyta a felesége az első osztályba járó gyermekével együtt. Az apa reggel 6 órára járt az üzembe. Géczá Petemé láncoló­brigádja vállalta, hogy valaki mindennap elmegy és felkészíti a gyereket az iskolába. Mostak, vasaltak, varrtak rá, hogy köny- nyítsenek a helyzeten. Az már egészen természetes, hogy a betegekét meglátogatják a vezetők és a munkatársak is. Ha szükségesnek látszik, szabad ide­jükben kimennek a fiatalok taka­rítani, fát vágni, tüzelőt készíteni, sót mosni, vasalni is. Ilyen környezetben könnyen megértik az emberek, hogy meg­élhetésük. jólétük alapja a gyár. Ezt kell erősíteni jó eredmények­kel. Helyesnek tartják azt az el­vet, hogy aki többet ad (persze minőségben is!), kapjon többet. A munkaversenybem is a minőség most a fő szempont. A pártkongresszus tiszteletére felajánlást tesznek ebben a hó­napban a dolgozók. — A múlt év ismét jól zárult, annyi nyereségrészesedésre lehet számítani az idén, mint tavaly. Most, az első negyedévben lema­radás mutatkozik, mert az árvíz miatt a környékbeliek közül töb­ben nem járhattak be. De a le­maradást tudják és akarják pó­tolni. Borbély Jánosné szavaiból a meggyőződés' hangja csendül ki. Az a véleménye, hogy a kommu­nisták ebben a gyárban a nehe­zebb kérdésekben is szót értenek az emberekkel. Ezt pedig aligha vonhatja kétségbe valaki. Pásztor Béla INGYENES SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ÉS BETANÍTÓ TANFOLYAMRA JELENTKEZHETNEK 18—45 ÉVES FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOK. Kön nyűgép kéz előképző, kazánfűtő-, ács-, állványozó-, betonozó- és betonelentgyártó n f o I y a nt INDUL ÁPRILIS HO FOLYAMÁN. MUNKALEHETŐSÉGET, MUNKÁSSZÁL­LÁST, EBÉDET BIZTOSÍTUNK, 15 SZÁ­ZALÉKOS IDÉNYPÓTLÉKOT ÉS 15—20 FORINT KÜLÖNÉLÉSI PÖTLÉKOT FI­ZETÜNK. JELENTKEZÉS AZONNAL. AZ ÉRDEKLŐDŐK LEVELEZŐLAPON KÉR­JENEK TÁJÉKOZTATÓT. ÉM BÄCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT KECSKEMÉT, KLAPKA UTCA 34. _____ _____ 21317 t a ■K ■ r I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents