Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

f »ffe. március i. 2 Péntek Ukrumah: Hamarosan ismól Ghánában leszek Az ENSZ-közgyűlés tavalyi elnö­Egy felvételi kérelem... Conakry Dr. Kwame Nkrumah a barát­nak és politikai fegyvertársnak kijáró fogadtatást kapott szerdán a guinea! fővárosban. Az elnököt, akit pekingi tartózkodása idején fosztottak meg tisztségétől a gha­nai katonai vezetők, hatalmas tö­meg köszöntötte a conakry-i vá­rosi sporttelepen. Hírügynökségi beszámolók szerint olyan izzó hangulatú tömeggyűlés volt a sta­dionban, amilyenre Guineáiban még nem volt példa. Sekou Touré és Nkrumah elő­ször nyitott gépkocsin hajtott végig a városon, aztán az autó körülhaladt velük a stadion­ban. A két afrikai vezető áll­va fogadta a tömeg tomboló köszöntését. Mindketten beszédet mondtak. Sekou Touré a tömeg éljenzése közben jelentette ki, hogy kormá­nya valamennyi külföldi államot aszerint ítél meg, hogy milyen magatartást tanúsítanak „az áruló gihanai katonai vezetéssel szem­ben”. „Dr. Kwarne Nkrumah Ghá­nában ugyanaz, ami Guineában én vagyok” — mondotta Sekou Touré. Nkrumah, aki az államcsíny óta most jelent meg először a nyilvá­nosság előtt, többek között a kö­Washington Az amerikai atomenergia bi­zottság szerdán bejelentette, hogy csekély mértékű radioaktív fertőzést találtak azokban a nö­vény- és földmintákban, amelye­ket Spanyolországban szedtek össze, ahol másfél hónappal ez­előtt lezuhant egy nukleáris fegy­vereket szállító amerikai bombá- zógóp. A minták alapján most körülbelül 1100 köbméter földet és növényzetet szállítanak el Spanyolországból az Egyesült Államokba és ott Dél-Karoliná­ban ássák él megfelelő tartályok­ban úgy, ahogy egyéb radioaktív csapadékkal tenni szokták. A fer­tőzött földet és növényeket azért szállítják el Spanyolországból, hogy „még a legtávolabbi lehető­ségét is kizárják a lakosság egész­sége veszélyeztetésének”. Rawalpindi Szerda este a pakisztáni Rawal- pi ndiben befejeződött az india— pakisztáni miniszteri szintéi tár­gyalások első szakasza. A kiadott közös közleményben mindkét fél ismét elkötelezte magát a békés megoldások mellett, amelyeknek a két ország közt fennálló vitás kérdések rendezését kell szolgál­niuk. Ezek között a nyilatkozat megemlíti Jammu és Kasmír kér­dését. Innen akarom megmondani a világnak, hogy nagyon hama­rosan ismét Ghánában, Acc- I rában leszek. Nem akarok olyan benyomást kelteni, mintha arra gondolnék, hogy egyenesen visszatérek Acc­rába, de annyit közölhetek, hogy hazámba úton vagyok”. Nkru­mah érzelmektől elfúló hangon mondotta él, hogy azért utazott el Ghánából, mert a béke szeretete vezérelte, s hogy hozzájáruljon a vietnami probléma megoldásához. Keserűen támadta a ghanai pucs- csistákat: „Vajon miért nem ak­kor törtek uralomra, amikor ott­hon voltam, vajon miért tették ezt a hátam mögött?” Dr. Nkru­mah hangoztatta: nem akar most belemenni az események értékelé­sébe, mert tökéletesen érti, milyen tényezők működnek a világon. „Szilárdan meg kell vetni lábun­kat, meg kell vizsgálnunk, hogyan lépjünk fel ezekkel a tényezőkkel szemben”. A kairói Al Ábráin csütörtöki száma azt írja, hogy Nkrumah felesége,, aki az EAK-ban kapott menedéket, kész bárhol csatlakoz­ni férjéhez, „hogy ezekben a zak­latott időkben oldalán álljon”. Accrá'böl érkezett jelentések szerint Quaison Sackey, a Nkru- mah-kormány volt külügyminisz­tere jelenleg „védöörizetben van”. Az atomenergia bizottság nem részletezte, hogy milyen radio­aktív anyag fertőzte meg a föl­det a bombajeesésének helyén, fel­tehetően vágy .uránium—235, vagy | plutónium. Egészségügyi szem­pontból a plutónium a legveszé­lyesebb, mert az nemcsak radio­aktív fertőzést, hanem fémmér­gezést is okozhat. Mint az AP írjá, Madridban meglepetést keltett a radioaktív fertőzottaé'gről szóló washingtoni bejelentés, mert a spanyol atom­energia hivatal kedden még azt. hangoztatta, hogy az amerikai bömbázó lezuhanását követően már csak egy probléma megoldat­lan, az eltűnt bomba megkeresése. A keresés egyébként még mindig folyik. A Reuter a találkozóhoz fűzött kommentárjában hangsúlyozza, hogy mindkét fél engedményeket tett. India, amely korábban kije­lentette, hogy Kasmír az ország elidegeníthetetlen része, most hozzájárult, hogy e kérdés mégis szerepeljen a tárgyalásokon. Mindkét fél megegyezett ab­ban, hogy egy későbbi időpontban ismét találkoznak. Hivatalos for­rások szerint e találkozóra a jövő hónapban ,Űj-Delhiben kerül sor. ke — mint már jelentettük — szerdán érkezett Ghánába, és csaknem azonnal kijelentette, hogy az űj katonai rezsim mellé áll. Sajtóértekezletén bírálta el­nökét, „makacs természetű ember­nek” nevezte, aki „nem ismeri fel a tényeket”. Quaison Sackey olyan kijelentéseket tett, hogy „Nkru- rnahtól a külügyminiszteri tisztsé­get csak azért fogadta el, mert úgy vélte, hogy ezen a poszton jobb kapcsolatokat alakíthat ki Ghana és a franciául beszélő af­rikai szomszédok között”. Quaison Sackey „friss levegőt” vélt érez­ni Ghánában, bár sajtóértekezle­tén tudtUl adta, hogy onnan egye­nesen fogságba távozik. Az AP amerikai hírügynökség tudósítója helyzetmagyarázatában nyíltan kimondta: évek elteltével a ghanai politikai inga jobbra len­gett ki. Más nyugati tudósítá­sok arról számolnak be, hogy kedden és szerdán a menet- rendszerű repülőjáratok el­szállították a különböző segély- egyezmények keretében Ghá­nában működő szocialista ipari szakértőket. Bamako—Addis Abeba Modibo Keita, a Mali Köztársa­ság elnöke szerdán beszédet mon­dott a nemzetgyűlésben. 'Kijelen­tette, hogy a Szudáni Unió Párt (mali kormánypártja) és az egész nép elítéli a ghanai államcsínyt. „Ez a katonai hatalomátvétel egész Afrika szuverenitása és sza­badsága ellen irányul” — mon­dotta. A Reuter-iroda jelentése sze­rint csütörtökön hagyja él az etió­pjai fővárost az Afrikai Egység- szervezet miniszteri tanácsának hatodik ülésszakán részt vevő mali küldöttség. A delegáció azért ta­gadta meg az ülésszak további munkájában való részvételét, mert így kíván tiltakozni az ellen, hogy az egységszervezet az állam­csínnyel hatalomra jutott katonai rendszer küldötteit ismerte el Ghana képviselőinek. A Monthly Record ameri­kai folyóirat kiszámította egy­szer, hogy a búr háború húszezer halottja fejenként 1125 font sterlinget jövedelmezett az aranybányák megkaparintása révén Angliának. Megmaradva a témánál, a lap megjegyezte, hogy a gyilkolás nagyüzemi módszeré­nek jövedelmezősége a további­akban jelentősen fokozódott. Az első világháború halottanként már 8000 dollár körüli hasznot hozott a nagy nyugati konszernek konyhájára. Az Egyesült Államok jelenlegi hadügyminiszterét, amikor még a Ford cégnél admin isztrátorkodott, a számok különös kedvelése mi­att az üzleti világban „számoló­gépnek” hívták. A Pentagon élén MacNamara természetesen már nem a tökéletes porlasztók ön­költségét, hanem az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztériuma által tervezett és kirobbantott háborúk jövedelmezőségét kalkulálja. A számolás továbbra is erős oldala maradt... Külföldi sajtójelentések szerint MacNamarát erősen aggasztja a vietnami amerikai politika csőd­je. Ügy szeretné átszervezni a Pentagon „finánctervét”, hogy nö­velje az agresszió gazdaságossá­gát, jövedelmezőbb és — olcsóbb háborút folytasson. Tökéletesíti a A Német Demokratikus Köz­társaság felvételét kérte az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. Húsz esztendővel a második vi­lágháború befejezése és tizenhat évvel az ország megalapítása után az NDK kormánya elérke­zettnek látta az időpontot arra, hogy érvényesítse ENSZ-tagsá- gára vonatkozó jogait. Az ENSZ megalakulásakor alapelvként mondták ki: nyitva állnak minden békét szerető or­szág előtt a világszervezet ka­pui. Az NDK fennállása során számos bizonyítékát adta annak, hogy politikájának alapja a bé­ke fenntartása és megőrzése. Ti­zenhat esztendő békés alkotó­munkája, következetes harca a militarizmus ellen jogot ad az NDK kormányának arra, hogy a fasizmus ellen életre hivott s ma a világ békéje feletti őrkö­dést magára vállaló világszerve­zet tagjai közé kerüljön. Különösen, mert Európában változatlanul a legnagyobb po­litikai gondok közé tartozik a két német állam egymástól alapve­tően eltérő fejlődése. A két or­szág egyesítése csak hosszan tar­tó folyamat eredményeként le­hetséges és olyan formában, ami egyrészt az európai béke biztosí­tását, másrészt a német nép ér­dekeit is szolgálja. Ebből a szempontból is nagy jelentőségű lenne az NDK felvétele az ENSZ-be, mert az alapító ok­London Szerdán este példátlan jelenet zajlott le a BBC-tdevízió képer­nyőjén: a szokásos politikai .ri­portműsor vezetője a vele szem­ben álló üres székre mutatva kö­zölte, hogy öt perccel ezelőtt még ott ült Arthur Gbldberg, az Egye­sült Államok ENSZ-képviselője, aki vállalkozott rá, hogy válaszol a vietnami helyzettel kapcsolatos kérdésekre. „Ámde Goldberg úr végül is úgy döntött, hogy nem vesz részt programunkban. Ter­mészetesen roppant sajnáljuk a dolgot, s reméljük, hogy legköze­lebbi angliai látogatása alkalmá­val módot talál rá, hogy beszél- | gessen velünk” — fűzte hozzá a I riporter. halott hadi megrendelések szétosztásá­nak és díjazásának rendszerét is. A vietnami háború költségeit a pentagon! vezetők véleménye sze­rint összhangba kell hozni az eredményekkel. Ez másképpen azt jelenti, hogy a tábornokok az intervenció jelenitős kiterjesztésé­vel számolnak. A haszon termé­szetesen a fegyvereket gyártó nagy konszerneké. MacNamara apparátusában, ahol a hadi meg­rendelésekről döntenek, vezető posztokat foglalnak el a monopó­liumok képviselői. Lényegében a következő történik: a kincstár ne­vében kiosztják saját maguknak a megrendeléseket és mindjárt meg is határozzák „árucikkeik” árát. A költségvetés milliárdjai tehát, amelyeket MacNamara a fogához szeretne verni, így is, úgy is a monopóliumok páncél- szekrényeibe vándorolnak. Hadviseléshez sok egyéb mel­lett emberanyagra is szükség vám. A pentagon! új elképzelé­sek szakértői szerint ennek az „árucikknek” az olcsóbbá tételére kilátás vám. MacNamara példáját követve, a gyilkolás jövedelmezősége nö­velésének problémáján törni kezd­ték a fejüket ez Egyesült Álla­mok más „okos emberei” is. Feltétlenül közéjük kell sorolni bizonyos J. Bossard-ot, aki kuta­mányban leszögezett alapelvek a békés egymás mellett élés megvalósulhatnának a két né­met állam kapcsolatában. Ami­kor tehát az NDK felvételét kéri az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe, s ezzel párhuzamosan az NSZK felvételét is feltétele­zi, gondol arra is, hogy e lé­pésével egyúttal a két német ál­lam békés újraegyesítését szol­gálja. Az NDK ENSZ-felvételével kapcsolatban az első reagálások elutasítóak. A Biztonsági Tanács elnöke nem hajlandó összehivni a tanácsot a kérdés megvitatá­sára. Tette ezt annak ellenére, hogy 17 Thant főtitkár már több ízben annak a véleményének adott hangot: helyesnek tartaná a kettéosztott államok felvételét, vagy legalábbis azt, hogy megfi­gyelői státuszban részt vehesse­nek a világszervezet munkájá­ban. De hogy a Biztonsági Ta­nács Jordániái elnökének tette mögött kinek a véleménye, ki­nek a keze keresendő, azon nem kell sokat gondolkodni. Az USA felelős politikusai nem egy eset­ben kijelentették már, ha a ket­téosztott országok megfigyelői státuszt kapnak is az ENSZ-től, nem tudnak Washingtonba utaz­ni, a világszervezet székhelyére, mert az amerikai külügymi­nisztérium nem biztosit számuk­ra beutazási vízumot. Goldberg tárgyalásokat folytat Londoniban a brit kormány veze­tőivel a vietnami kérdésről, vala­mint a „Kínával és az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsola­tos problémákról”, Goldberg kivonulása után a BBC-televízió szóvivője kijelen­tette: „a riportműsor öt perce folyt (az első részben Ghánáról volt szó), amikor Goldberg úr úgy határozott, hogy mégsem vesz részt a programban. Tudo­másunk szerint nem érezte magát rosszul.” A példátlan incidens után az Egyesült Államok londoni nagy- követségét valósággal megostro- molták az érdeklődő riporterek. ára tásai eredményét közzé is tette az amerikai szociológiai intézet folyóiratában. — Cézár idejében — írja Bossard — egy katona meggyilkolása 75 centbe került. Napóleon 3000 dollárt költött. Az amerikai parancsnokságnak a Fülöp-szigeteken, Nicaraguában, Guatemalában, Koreában egy-egy gyilkosság már 20 000 dollárba ke­rült. Bossard tehát azt tanácsol­ja: a gyilkosság rentabilitását úgy kell növelni, hogy be kell vetni a tömegpusztító fegyvereket, fő­képpen az atomfegyvereket. Ugyanezt a nézetet vallja Hart- wood, egy nagy fegyvergyártó cég alélnöke, aki szerint a nukleáris bombák alkalmazása 800—1000 százalékkal növelné a háború — gazdaságosságát. A feladat megoldása"— jegyzi meg ez a kalkulátor ■— jelentős mértékben függ a katona önkölt­ségének csökkentésétől. A kato­nát olcsóbbá kell tenhi, aj fegy­verek dráguljanak. Különösen elő­nyös árucikknek tartja Hartwood az Egyesült Államok csatlós or­szágaiból származó katonákat. Számításainak elemzése arra en­ged következtetni, hogy egy-egy dél-koreai vagy fülöp-szigeti ka­tonát kevesebbre értékel, mint a katona fejére tett amerikai sisa­kot... M. K. RÁBA TEHERGÉPKOCSIHOZ ÉS htisznált alkatrészek, ÚJ RUGÖLAPOK ÉS ÜJ RUGÖACÉLANYAGOK KAPHATOK. BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT OROSHÁZI GYÁREGYSÉGE, TELEFON 410., MŰSZAKI RAKTÁR. 19925 vetkezőket mondotta: „Azzal, hogy Guineába jöttem, célom volt. Radioaktiv fertőzést okozott a Spanyolországban leesett amerikai atombomba Befejeződött az indiai—pakisztáni megbeszélés Egy Goldberg megfutamodott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents