Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
1966. március 30. 4 Szerda < Látogatás Gyulán ben láttuk fi i mmmmm Sorsok — emberek A mezőntegyerí lermeJőszövet- kczet asszonyai egész napos kirándulási tettek a múlt héten Gyulán. Képünkön az. asszonyok népes csoportja az Erkel Ferenc Művelődési Otthon előtt, városnézésen. Fotó: Malmos íj gyártmányok készülnek a Weilgvesegyliázi Vases Faipari Kiszabén A Medgyasegyházi Vas- és Faipari Ktsz eddig a szerszámdobc- sokat és a kulcsokat, valamint a pa rázstüzhel.yeket a Budapesti kőéi ipari Ktsz megrendelésére — közvetett eladásra — készítette. A második fél évben a szövetkezet orvosi rendelői berendezéseket (rnűszerszekrényeket, műtőasztalt, mosdót, széket), valamint faipari ícrgácsológépekét, a harmadik negyedévben pedig összeszerelhető nagyméretű göngyölegtárolót is készít. Tárgyalás folyik esőbútorok gyártáséról i» Egy kommunista asszony beszélt hozzánk a képernyőn fiatalságáról, melyhez csupán vendégségbe járt a szerelem, viszont tanyát vert benne a küzdelem az eszméért, az osztályharc förgetegében, az illegalitás súlyos körülményei között. A felvevőgép lencséje először idilli képet, az otthon barátságos csendjében üldögélő, ősz hajú asszonyt mutatja. Kelen Jolán a társalgás hangján és szintjén beszél egy történelmileg zajos, véres, tragikus korszakról. Nincs is szükség arra, hogy az elmondottakat akár arcjátékkal kísérje, akár Idézés A napokban idézést kaptam: másnap reggel fél nyolckor jelenjek meg tüdőszűrő vizsgálaton a békéscsabai tüdőgondozóban. Még az is ott állt azon a hivatalos papíron, hogy meg nem jelenés esetén 300« forintig terjedhető pénzbírsággal vagyok sújtható. No, ez éppen elég is volt ahhoz, hogy ne merjek elmaradni, sőt még lekésni sem. Kiderült azonban, hogy kár volt a nagy buzgalomért, mert még 8 órakor, sőt 8 óra 10 perekor sem vett észre senki. Már- már azt hittem, hogy tévedés áldozata lettem, amikor úgy negyed 9 tájban végre rám, illetve araikra is sor került, akik fél nyolcra kaptak idézést. A többi aztán már ment. mint a karika- csapás. Megkaptam a 83-as fémlapot (ezt a számot egyébként a következőkben majd a lottózásnál is felhasználom), megröntgeneztek és már mehettem is. Még csak meg sem kérdeztem, hogy ilyen esetben nekem is van-e jogom, mondjuk, valami egészen csekélyke összegre igényt tartanom, vagy sem. Persze azért nem veszett el minden. Az a 8S- as egyszer még hozhat valamit * konyhára. Csak azok jártak porul. akiknek 90-«« felüli szám jutott. „Nem lesz könnyű, mégsem tartunk a felvásárlási terv teljesítésétől“ Beszélgetés községi állatfelvásárlókkal Ez év első negyedének vége felé járunk. Az állatiéi vásárlás szempontjából »randi-g nagy fontosságú az év első három hónapja, mert az ékkőn* megkötött szerződések alakulásából, s a kapott biztatásokból meg lehel ítélni az egész évre szóló terv teljesítésének lehetőségét. A napokba«] benyitottunk Kondoroson a megyei állatfórgalmi vállalat, kondoros! kirendeltségének irodájába. Fürdős József felvásárló bizakodó választ adott kérdéseinkre, annak ellenére, hogy most február 20-a óta változott a területe. Addig ugyanis hozzátartoztak a kondorosa termelőszövetkezetek, mi több, a csaibacsűdi Lenin Tsz is. Azóta csak a kondorost háztáji gazdaságokra korlátozódik szerződéskötési m besegítő átvevő munkája. Az évből eddig eltelt időt sem töltötte tétlenül. A kondorosa Dolgozók Tsz-ben fí 10, a Vörös Októberben 1030 hízott sertése kötött szerződést, a a Lenin Tsz-szel úgy állapodott meg, hogy ott az ez évre tervezett 1500 helyett 2000 hízott sertést adnak út az ál 1 at tör gal mi nak. A csábacsűdi Lenin T&z-szeL :s megkötötte a szerződést 1050 hízott sertésre. Ezután jött az átszervezés, amikor az áilatfórgalmi vállalat különválasztotta a termelőszövetkezeti és a háztáji gazdaságokkal váló foglalkozást, Mire ezeket elmondta Fürdős József, csörgött: a telefon; Békéscsaba jelent kezelt, vagyis az éUatforgalmi vállalat, s közölték, hogy a napokban 150 hízott sertést és 10— 12 hízott marhát szállíthatnák Kondorosról és örmény kútról. Alig volt vége a telefonibeszélgetésnek, benyitott Majoros Pál ör- nuénj'kúti felvásárló. Szinte mindennap meglátogatja Fürdős Józsefet, « most ő is érdekelt, mer t a 150 darabos diszpozícióból 40 hízott sertést ae örménykút lak adnak át. No, de maradjunk egyelőre a kondorosíaknál. Az ottani termelőszövetkezeteken kívül a háztáji gazdaságokkal 1100 hízott sertésre kötött mór ez évre szerződést Fürdős József. Egyes háztáji gazdaságok az év mind a négy időszakéra szerződtek és nem is akármennyit. Például Bohnyát Jánosaié 12-re, Sonkoly András és Kovács Jánosné 10—10 darabra, ök is és még jó néhányon Kondorosról hosszú évek óta mindig ennyi hízott sertésre kötnek szer. ződést. Most, márciusban egy kicsit csappant az érdeklődés. Eddig ugyanifi a piacot kutatták a háztáji gazdaságok, s vaeiUáltsk, hogy eladják-e a malacokat, süldőket fagy leszerződjenek. A piacon most már csökkentek az árak, mivel már bevásároltak azok, akik saját célra hizlalni akarnak. Ebből, s az eddigi szerződéskötésből ítélve, Fürdős József nem tart attól, hogy nem tudja leszerződni a háztájiból ez évben kért 2700 hízott sertést. A hízó marha felvásárlási tervének teljesítésétől még kevésbé tart, hiszen az árrendezés inkább ez irányba fordította az érdeklődést. Ezek után Majoros Pállal kezdtünk beszélgetni, aki elmondta, hogy örménykúton a háztáji gazdaságok eddig 550 sertésre kötöttek hizlalása szerződést, s megítélése szerint még 650-re van kilátás. A terv ugyan 300-zal több ennél. de egyelőre Örmény kúton is befolyásolja a magas szabadpiaci ér a szerződéskötési kedvet. Meg aztán a vállalat is 22,50 forintot. ? fizet most már a süldők kilogrammjáért az eddigi 18—20 forint helyett. A háztáji gazdaságok úgy számolnak, hogy ha a piacon nem tudják eladni jó áron a ma- i lacoikot, akikor inkább süldőneve- lési szerződést kötnek. Ez csak a pillanatnyi helyzet. A tervteljesítést illetően Örménykúton sincs ok borúlátására. Egyrészt azért, mert a háztáji gazdaságok eléggé jól el vannak látva takarmánnyal, ezenkívül örménykúton olyan határozat született, hogy azoik a háztáji gazdaságok, amelyek nem szerződnek le legalább egy hízott sertésre, ne tartsanak igényt háztáji kukorica- földre. Többeket nem is kell biztatni erre. Például Amócaki Pál hét, Laluska János pedig öt hízott sertésre kötött már szerződést. Mindketten és még sokan mások már évek óta biztos szerződő felei az állatforgalmi vállalatnak. K. I. hangsúly- és hanglejtés-váltással igyekezzék életízűbbé, drámaibbá tenni. A közbeiktatott egykori filmrészletek minden tekintetben tökéletesen aláfestik a szöveget. Kelen Jolán és férje, aki Korvin Ottó édestestvére volt, mifft kommunisták, nem puszta szemlélői, hanem aktív részesei az 1912 és 1919 közé eső időszaknak. Mint fiatal forradalmárokat éppen úgy lelkesítették őket a biztató fejlemények, így például az. hogy a tizennégyes világégés előestéjén a szociáldemokrata vezetők fennen hirdették, nem lesz háború, mert világsztrájkba viszik a munkásságot, mint ahogy döbbenetesen hatott rájuk ugyanezen ,,munkásvezérek” szájából az, hogy ,mines mit tenni a háború ellem mert — úgymond — elsősorban németek, magyarok, osztrákok, franciák, angolok vagyunk, és így tovább, és csak azután szocialisták”. Megrázó s ugyanakkor megindító mondattal fejeződik be a ri- portfilm. A Tanácsköztársaság idején, a magyar munkásság történetében először, Pest nélkülözéstől sovány, sápadt proletárgyerekei egymást váltó csoportokban jutnak el a Balatonra erősödni, vidámodni. Az év augusztus elsején is a pesti iskolákban tanító tanai' bácsik, nénik sorakoztatják a nyaralásra éhes újabb transzportokat, köztük Kelen Jolán, alti ugyancsak pedagógus. Aztán jön a drámai hír, hogy nincs tovább... — Menjetek haza szépen, gyerekek, majd máskor sor kerül rátok — mondta ő is. Ki tudhatta akkor, hogy erre 25 keserves esz- tendeig kell várni! A rendező, Pintér Gyula, Ja- novics Sándor operatőrrel és Varga Zsuzsa szerkesztővel harmonikus együttműködésben, mérték- tartásában is nagy hatású riport- filmet alkotott. Előfordult ugyan egy alkalmi kis döccenő, semmiség, de nem árt megemlíteni. A riportalany megszokottá kedvesülő arca az egyik vágás után — sminkelési! és gépbeállítási okból? — szinte kicserélődött, korban megváltozik, a következő ..schnitt’ után azonban minden rendbe jön.- Üj18. Crawford visszament a szállóba, összecsomagolta a halmiját, bekapott pár szendvicset az étteremben, kifizette a számláját és visszahajlatott új szállására. Közben teljesen elállt az eső Csak a téli kőd szitált. Az eihárítótiszt nem sokait időzött új lakásán, hanem elindult, hogy felkeresse Becker doktornőt. Betért egy postahivatalba és a telefonkönyvben megtalálta a címét: dr. Carolina Becker, Shervood Avenue 87. Lakása húsz percnyire lehetett a Raglan Street-tő!, a várt» túlsó szélén húzódó villanegyedben. A Sherwood Avenue nyílegyenes, hosszú utca volt. Két oldalán villák sorakoztak, végig a járda szélén piszkos hókupac tornyosult. Már sápadni kezdett a délutáni világosság, mire a/ccixr Sárközi Gyula és Sard/ Zoltán Bfe regénye Crawford megtalálta a 87. számú házat. Középkorú, rossz angolsággal beszélő házvezetőnő nyitott ajtót és kissé nyersen közölte, hogy a doktornő idehaza van és éppen rendel. Crawford nem talált egyetlen bet égért sem a várószobában. „Úgy látszik, nem valami nagy a forgalom a kis doktornőnél!” — gondolta. Körülnézett és elégedetten állapította meg, milyen tiszta és csinos a lakás. Becker doktornő először nem ismerte meg Crawfordot. Fehér orvosi köpenyt viselt és hajdon- £őtt volt. Barna haját simán hátrafésülte. Crawford nagyon csinosnak találta nyúlánk, karcsú alakját. — Jó napot kívánok — fogadta hűvös udvariassággal a kapitányt. — Mi a panasza? — Jó napot. Köszönöm kérdését, jól vagyok, s azért jöttem, mert beszélni szeretnék magúval, doktornő. — Mondani akar nekem valamit? — csodálkozott még mindig Carolina. — Igen. De kérdezni is szeretnék egyet-mást. Nagyon fontos. Különben Clark vagyok, ha elfelejtette volna. Tegnap találkoztunk. — Ja, maga az, aki úgy rámrontott? Bocsánat, de nem ismertem meg. — Mondja, nem beszélhetnénk valahol másutt? — Dehogynem. Csütörtökön mindig korán szoktam teázni, mert ötre a gyermekkórházban kell lennem. Ka elfogadja, szívesen meghívom egy csésze teára. — Köszönöm. Becker doktornő átvezette CrawforÖot a halion. Közben odaszólt a házvezetőnőnek, hogy terítsen meg két személyre. Crawfordnak azonban nem kerülte el a figyelmét, hogy a házvezetőnő arca csupa aggodalom és szorongás. A doktornőn már az első pillanatban észrevette ugyanezt és most azon csodálkozott, hogy ez a két nő mennyire nem tudja leplezni érzéseit. A doktornő az ebédlőben levetette fehér köpenyét. Bordó délutáni ruha volt rajta. Nagyon jól festett benne; illett komoly egyéniségéhez. „Csak ne lenne
