Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

IMS. március 3. 5 Csütörtök Eredményesebben kell gazdálkodni a tsz-vezetöknek A sár hadi járás szövetkezeteiről tárgyalt a párt-vb Árokpartról indul a hajó A safkadi járási pártbizottság február végén kibővített ülést tar­tott, amelyen a mezőgazdaság má­sodik ötéves tervének alakulásá­ról és a mezőgazdaság ©z évi fel­adatairól tanácskoztak. Az írásbe­li beszámolót Szilágyi Lajos, a járási pártbizottság mezőgazdasá­gi osztályának vezetője — a járá­si párt-végrehajtóbtaottság véle. menyével — szóban részletesen kiegészítette, s így az őszinte, re­ális helyzetkép ismeretében szen­vedélyes vita alakulhatott ki. Abban mindenki egyetértett: je­lentős eredménynek könyvelhet­jük el, hogy a második ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó fő fel­adatait sikerült megvalósítani.. A mezőigazdaság szocialista átszerve­zése után a termelőszövetkezetek­be tömörült parasztság egyre job­ban híve az új életformának, tu­datában. gondolkodásában, csele­kedetében egyaránt a nagyüzemi mezőgazdaság lelkes építője. En­nek az alapvető változásnak meg­vannak a kézzal fogható eredmé­nyei: az árutermelés — megköze­lítően — 65 százalékosan fejlődött 5 év alatt. Nagymértékben nőttek a termésátlagok. Amíg például 1960-ban búzából 7.8 mázsa, kuko­ricából 11 mázsa, cukorrépából 123 mázsa volt az átlagtermés, ugyanezen cikíkféleségekből az 1965-ös gazdasági évben már ka- tasztrális holdanként 10,4, 13, il­letve 163 mázsát takarítottak be. A termelőszövetkezetek közös lan visszaesések. Nehéz megérte­ni például, hogy miért csökkent mintegy 40 százalékkal a lucerna és lóhere területe öt év alatt. Ha a baromfielhullást a korábbi 28— 30 százalékról sikerült a minimá­lis 5—6 százalékra leszorítani, a sertésekből miért oly magas — még moBt is mintegy 26 százalé­kos — az elhullás? Sokan bírálták a pártbizottsági ülésen — tegyük hozzá: joggal — az egyes termelőszövetkezetek ve­zetését, a vezető szakemberek munkáját az eredménytelenség miatt. Vajon ki érti meg, miért esett vissza egyik évről a másikra a termelési eredmény oly nagy­mértékben egyes termelőszövetke­zetekben? Van olyan példa, hogy az előző évi normálból dankénti 2076 forintos termelési értéle 438 forintra csökkent. Lehet erre meg­felelő indokot találni? Vagy például ki ne szisszenne fel annak hallatán, hogy egyes, államilag „agyondotált” terme­lőszövetkezetek évről évre csak „nyelik, mint egy feneketlen hor­dó” a hatalmas összegű állami tá­mogatást, de nem tudnak semmi előrehaladás; felmutatni?! A méh­keréki Nicolae Balcescu Terme­lőszövetkezet p). 1957 óta mintegy 20 millió forint állami támogatást kapott, mégis ez évben is mérleg- hiányos, és újabb 2 és fél millió forint vissza nem térítendő állami dotációt fog -kapni. Felvetődik a kérdés: meddig mehet ez így to­Egy asszonynak ötven lánya... Virágzik a paprika, több millió palánta zöídell az újkigyósi Aranykalász Tsz kertészetében párt- és állami szerveknek az ed­diginél mélyrehatóbban és sűrűb­ben kell ellenőrizniük a termelő- szövetkezeteket, és határozottab­ban kell fellépniük a lazasággal, kényelmességgel, nemtörődömség­gel szemben. Különböző szerve­inknek szigorúan kell büntetniük a társadalmi tulajdon megkárosí­tóit, herdálóit. A járási pártpi- zottsági ülésen részt vett és felszó­lalt Zalai György, a megyei párt- bizottság titkára is. A kibővített pártbizottsági ülés vitáját Les- tyán István, a járási pártbizottság első titkára foglalta össze. Javas­latára a járási pártbizottság több fontos határozatot fogadott el Többek között a tavaszi mező- gazdasági munkák végzésére vo­natkozó, üzemenként részletesen kidolgozandó intézkedési terv el­készítését, a téli gépjavítások meggyorsítását, a bérfeszültségek megszüntetését biztosító munka­díjazási formák kidolgozását* és a termelőszövetkezetek termelési tervének folyamatos, rendszeres értékelését írják elő a megszava­zott pártbizottsági határozatok. Dr. Bertalan Ferenc Fotó: Malmos állatállománya — ha nem is a kí­vánt mértékben, de — sokat ja­vult. Szarvasmarhából az 1960. évi 3133 darabbal szemben 1965-ben 4974 darabot, sertésből az 1960. évi 5118 darabbal szemben 1965-ben 17 213 darabot számoltak terme­lőszövetkezeteinkben. A felvásár­lás alakulására még' tót jéMemaö számadat: amíg a sarkadi járás­ban 1960 évben 72 millió 583 000 forint értékű termény, állat- és ál­lati termék került felvásárlásra, ez a forintban kifejezett felvásár­lási értékmennyiség 1965-ben 119 millió 393 ezer forintot tett ki. Az elért eredmények mellett nem hallgathatók el a hibák, hiá­nyosságok, a némely helyen és területen tapasztalható indokolat­lélteti a kisipari szövetkezetek példája, mert a ktsz-ek a ked­vezőtlen munkáé! látottség miatt a negyedévek utolsó hónapjaiban általában csaknem másfélszer annyit termeltek naponta, mint a negyedévek elején. Ezekből a je­lenségekből az idei esztendőre le­szűrhető a tanulság, mert hason­ló gyakorlat az ipar- más területe­in is slő-elöadódott, s mindez ter­mészetesen negyedév eleji lazítást, negyedév végi hajrát okozott. Kétségtelenül összefügg ez az anyagellátási zavarokkal. A mun­kaszervezés hiányosságait azon­ban — ha valamelyest magyaráz­za — fel nem mentheti. Vagyis nem lehet a mulasztásokat vagy eppan a kényelmességet, a majd csak lesz valahogy álláspontot mindenestől a kedvezőtlen anyag­ellátás számlájára írni. A ter­melés kisebb és nagyabb rangú vezetői éppen azért, mert az anyagellátási gondok ismétlőd­hetnek, úgy is segíthetnek magu­kon és az irányításuk alá tartozó munkásokon, hogy nem várják meg, míg minden kötél szakad, hanem jó előre jelzik a bajokat, sőt mi több: ösztönöznek a mun- kaellátottság javítására. A termelés egyenetlensége " nemcsak azért rossz, mert egyszer majdhogynem csellengést okoz egy-egy munkaterületen, üzemrészben, máskor viszont haj­rát és kapkodást, hanem azért is, mivel az ilyen körülmények a (emlékek minőségének romiású­vább? Joggal tanúsított a járási párt- bizottság — több ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítás után — tü­relmetlenséget az ilyen termelő­szövet kezetek vehetőivel, vezető szakembereivel szemben! Leszö­gezte: indokolt biztosítékokat kell kérni és várni a segítségképpen adott állami pénzösszeg gazdasá­gos és eredményes felhasználásá­ra! (Megjegyzendő, hogy a méhke­rék Nicolae Balcescu Termelőszö­vetkezet gazdálkodási eredményé­nek javítására részletes intézke­dési terv készült. Most mán a végrehajtáson a sor!) Sokan felvetették a szigorúbb ellenőrzések és a felelősségre vo­nások szükségességét. A járási hoe vezetnek. Hogy mennyire így van, íme néhány tavalyi tapasz­talat. 1964-hez képest romlott a kötött-termékek minősége, a húsiparban csökkent az úgyneve­zett húskiihozatal és nőtt a vágási veszteség aránva Az Orosházi Üveggyárban a síküvegnél a ne­gyedik negyedévben 22 százalék volt a selejt, s ez csaknem 1 szá­zalékkal több voüt, mint a meg­előző negyedévben. A tavalyi, módfelett kedvezőtlen _ időjárás igen megnehezítette az építő- anyagipar termelését. Mégis fel­tűnik, hogy az egy év előttihez képest az égetett téglánál az első osztályú termék részaránya 13 százalékkai csökkent, a selejt pe­dig tovább növekedett. Olyan té­nyek ezek, amelyek megérik az okukat, valamint az olyan tö­rekvések, intézkedések sürgetését, amelyekkel az idén csökkenthe­tők ezek a kedvezőtlen jelenségek. J£ét hónapja, hogy a harmadik ötéves terv időszakába lép­tünk. Azért sem lényegtelen a megelőző tervidőszak utolsó esz­tendejének néhány kedvezőtlen tapasztalatát feleleveníteni és közreadni, mert a most kezdődött év akkor lesz és lehet eredmé­nyesebb, ha ezeket is sikerül meg­szüntetni, avagy a minimálisra csökkenteni. Mindez öt esztendő munkájának jó megalapozását eredményezheti. A tét nagy. Az elkövetkező évek munkájának si­kere múlik rajta. Egy asszonynak három, hét, ki­lenc lányáról mór sokat hallot­tunk mesében, dalban, népballa­dában. ötven lányról azonban élőször Újkígyóson hallottam, az Aranykalász Tsz nagyüzemi ker­tészetében. Gera Henrikné ‘ szo­cialista brigádvezető pontosan ennyi leányt és fiatalasszonyt irá­nyít hallatlan türelemmel, ányás- kodó szeretettel. A női szocialista brigád 38 tagú, a többi leány be­dolgozó családtagként jár ide, akad közöttük tanuló is, hiszen még csak IS—16 évesek. Amikor meglátogattuk őket, ve­rőfényes, szép tavaszi idő volt. Délben érkeztünk, a kertészet ét­kezdéjében ebédeltek. A táskák-, ból sült kolbász, foszlós bélű fe­hér kenjér. sütemény, savanyú­ság, különféle befőtt került elő. — A nyáron már ez is könnyebb lesz, mert a szövetkezetnek lesz üzemi konyhája, meleg ételt ehe­tünk mindennap — magyarázza egy éjfekete szemű fiatal lány. — Igaz, a múlt években is megoldot­ták, a földművesszövetkezet adott nekünk meleg ételt. Bőséges is volt, jó is volt, de gondolom, ha a magunk konyháján étkezünk, még jobb lesz. A többiek kórusban helyeselnek. Ügy látszik, még az étkezésben is a saját jó hírű szövetkezetükben bíznak legjobban. A maradókot gyorsan elrakják, s percnyi pon­tossággal befejezik az ebédidőt. Indul vissza a társaság a munka­helyére. Öröm rájuk nézni. Jól öl­tözöttek, jól tápláltak, vidámak, szépek... Fiatalok! A kertészetet nyugodtan nevez­hetjük „palántavárosnak”, mert 14 szerfás hajtatóház és a hollandágyak egész sora áll ren­delkezésre. A hajtatóházak között .úthálózat, mintha igazi város ut­cáit kötné össze. A leányok egyik csoportja jobbra, a másik balra kanyarodik a fő útról. Kérdő tekintettel nézünk a bri­gádvezető asszonyra: — Nálunk pontosan tudja min­denki a feladatát. Mivel az idő nagyon meleg, szellőztetni kell a palántákra, be ne' fülledjenek. A másik csoport a legapróbb palán­tákat pikírozza. Sőt, néhányan a nálunk telelt téli káposztát készí­tik elő elszállításra, egy kislányt szegfűt szedni küldtem, mert na­ponta adunk el vágott virágot s a holnapi szállítmányt készíti elő. A hajtatőházhoz szorosan 118 hold szabadföldi kertészet tarto­zik, amihez őlk nevelik elő a pa­lántákat, ők gondozzák és takarít­ják be a kész terményt. Egyébé ként az Aranykalász Tsz 900 hol­don kertészkedik, de minden te­rületnek megvan a saját gazdája. — Sók primőrt termelünk min­den télen — magyarázza nem kis büszkeséggel Geráné. — Most pél­dául egyedül paprikából 300 ezret szertnémk primőrként eladni. Na­gyon bízunk a -tervünkben, hiszen mér szépen virágoznak a bokrok, nem futunk ki az időből. Gyakor­latunk is van, jómagam évek óta itt dolgozom, s azelőtt is kertész­kedésből éltem. A lányokkal, fia­talasszonyokkal nagyon jól meg­értjük egymást, minden munkát a legjobb időben végezünk el. Nem mondom, akadt egy-két fegyelme­zetlen kislányunk korábban, de belátták ők is, hogy érdemes itt jól dolgozni, mert szépen alakul a kereset, jut divatos ruhára és egyébre. Aztán itt egész évben van munka, télen, nyáron. Biztosi kereset nekünk, de ugyanolyan biztos bevételi forrá­sa ez a szövetkezetnek is. Amint elnézem szorgos munká­jukat, jókedvüket, egyre inkább természetesnek érzem, hogy tavaly 120 százalékra teljesítették tervü- két. Sokáig a fülemben cseng Oláh Ilona és Zsótér Margit kertészeti tanuló szava: Nagyon szeretünk ide járni. Három év alatt megta­nuljuk a szakmát, közben is ke­resünk. Harmadévesek vagyunk és havonta 880 forintot kapunk. Akik már felnőttek, tagjai a szö­vetkezetnek, az elmúlt évben csak prémiumként 3—5 ezer forintot kaptak, de nem volt ritka a tíz- g ezer forint sem. A lányok elmondották^ azt is, hogy nagyon szeretik falujukat. A keresettel elégedettek, szórakozás­ra is van lehetőség. Sőt, kirándul­hatnak hazai tájakra és külföldre is, megkeresik a rávalót. Ügyesek, dolgosak az újkigyósi lányok. Gera „mamának” gondo­lom, lakod aimak ban is bőven lesz része. De megnyugtatták a lányai : ha férjhez mennék, akkor is itt maradnak és dolgoznak a kerté­szetben, ahol annyira összefor­rott már a társaság. Ary Róza Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az. április 1-i számunkban — Tizenötödik rejtvényünk: 1. Neves csillagász (11 betű) ......................................................... . 2 . Női név ......................................................... 3 : Világhírű hosszútávfutó az 1950-es években ......................................................... ! . Nem azonos .......................................................... 5. Csillagkép, rádiómárka ......................................................... 6. Téli sport .......................................................... 7 . Tenkes kapitánya (!) .......................................................... O lvassuk össze a válaszok első betűjét, megkapjuk egy kitűnő könyvsorozat elnevezését. Ezt küldjük be. Farsangi rejtvénypályázat 15. 1966. március 3. ssEetvérny Podina, Péter

Next

/
Thumbnails
Contents