Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

1966. március 20. 5 Vasárnap Hajómodellezők Hat éve alakult meg Szarvason az úttörő természetkutató állomá­son a hajómodellező szakkör. Csartrölgyi János tanár vezetésé­vel tíz-tizennógy éves úttörők ké­szülnek itt évről évre a különféle versenyekre. Már eddig is számos járási és megyei bajnokságon ér­tek el jó eredményeket. A Cservölgyi János veze tte szak­kör 14—15 hajómodellezőjével ver. senyben áll Mészáros Imre cso­portja. Ök a művelődési otthon­ban „ütötték fel tanyájukat”. Ez a hárem évvel fiatalabb szakkör is a legjobbak közé tartozik. A tíz úttörő- és KISZ-fiatal már ko­moly „flottával” rendelkezik, § ezt tavaly decemberben kiállításon mutatták be. Cservölgyi János ellenőrzi az egyik úttörő modelljét. Mészáros Imre a modellek pontosságáról magyaráz. Fotó: Varga Gyula növeli a termelést. Ennek viszont a tervezésnél, szervezésnél és irányításnál érvényesülnie kelle­ne. Az új 34/1963-as törvény élet­be lépése óta — s ez pozitív vonás — jelentős fejlődés tapasztalható a m-unka'védelmi oktatásiban. A munkaidő alatti oktatáson a dol­gozó köteles részt venni, hogy el­sajátítsa a munkájához szükséges ismereteket. Erről azonbap a fe­lelős személyeknek minden eset­ben meg kellene győződniük. Egyes vezetők ugyanis nem a ren­delet szerint járnak el, hanem az oktatás színvonalának megjavítá­sa helyett alibit keresnek maguk­nak, s az oktatást néha csak for­málisan, máskor egyáltalán meg sem tartják. Azok a dolgozók, akik úgy kerülnek munkahelyük­re, hogy nem ismerik a munka- védelmi előírásokat, nem tartják be a biztonsági előírásokat, veszé­lyeztetik saját és dolgozó társaik épségét. Szükséges néhány tapasztalatot elmondani a baleseti jegyzőköny­vekről is. A jegyzőkönyvek mint­egy 75 százalékánál úgy tüntetik fel, hogy a balesetet a sérült vi­gyázatlansága, figyelmetlensége, szabálysértő munkája okozta. El­lentmondások is elő-előadódnak. Ezt bizonyítja, amikor azt rögzí­tik, hogy a balesetért a sérült a felelős, ugyanakkor a szükséges intézkedésként szinte kizárólag az újraoktatást jelölik meg. Ez is mutatja, hogy az oktatásban elkö­vetett mulasztásért az illetékes ve­zető, a felelős, miért annak elég­telenségéről csak a baleset meg­történte után győződött meg. A fegyeléimlazulás a megtörtént bal­esetek kivizsgálásában, egyes ese­tekben pedig eltitkolásában is fel­lelhető. A balesetek kivizsgálásó­nak tartalmát kevés helyen sike­rült javítani, többek között azért sem, mert a szakszervezeti bizott­ságok sem eléggé következetesek. Emiatt nagyrészt kiaknázatlanok maradnak az előidéző okok tár­gyilagos feltárásából adódó lehe­tőségek, a gyors felszámolás, ami­vel hatékonyabbá lehetne tenni a megelőzést, lényegesen lehetne csökkenteni a balesetek számát. Vizsgálati tapasztalataink sze­rint az üzemi balesetek valódi okait általában nem elemzik, nem tárják fel, egyes esetekben pedig tudatosan elkendőzik. Az ilyen — tárgyilagosságot teljesen mel­lőző — vállalati vizsgálatok rend­szerint már a baleset leírását tar­talmazó rész elolvasása alapján is a jegyzőkönyvek 25—30 százaléká­nál megállapíthatók, úgyszintén az is, hogy a baleset okozója nem vagy nemcsak a sérült. Befolyá­solja a valódi ok feltárását az ez­után felmerülő felelősség és egyéb következmény, ami lehet fegyelmi eljárás, prémiumelvo­nás, a nyereségrészesedés csök­kentése, bírságolás vagy más. A SZOT ülésének helyes állás­pontja meghatározza a további tennivalókat. A munkavédelem fejlesztésének alapvető feltétele a megfelelő és helyes szemlélet ki­alakítása, a beosztástól függetle­nül minden dolgozóban az egy­más iránti felelősségérzet növelé­se, a munkásvédelem közüggyé té­tele. A vezetők, a tervezők és a különféle munkaterületen dolgo­zók meggyőződésén, felelősségér­zetén múlik, hogy épülő, illetve már termelő gyáraink, gépeink és berendezéseink munkabiztonságá­nak és egészségügyi követelmé­nyeinek színvonala növekedjen, mert csak így lehetséges a bal­esetek és megbetegedések számá­nak csökkentése. Prókai Ferenc ae SZMT munkavédelmi főfelügyelője Kapjon tantárgyi rangot az iskolákban a világnézeti nevelés G yakran halljuk, hogy az ifjúság felelőtlen, könnyel­mű, a társadalmi élet hidegen hagyja. A különböző jelzők olyan megítélésit takarnak, mintha a mostani ifjú nemzedék telve vol­na rossz tulajdonságokkal, ferde, torz életfelfogással. Nyomban megkérdezhetnénk az ilyen íté­let hordozóitól: vajon honnan ere. deznek ezek a torzulások? A fele­let adott. Olyan a fiatalság, ami­lyenné a környezet alakította: a család, az iskola, a társadalom. Szerencsére ez az összhatás nem olyanná alakította az ifjúságot, mint amilyennek az egyoldalúan elmarasztaló ítéletet mondók tart­ják. Ha úgy lenne, ahogyan ők mondják, akkor nem volna igaz, hogy az épülő új társadalom új embertípust formál. Márpedig ez igaz. Az egy más kérdés, hogy az új társadalmi rend adta lehetősé­geket hogyan hasznosítjuk az új embertípus kialakításában. Jól, kevésbé jól vagy éppen rosszul. Ez változik kisebb-nagyobb kö­zösségenként. Annyi bizonyos, hogy ifjúságunk művelt, szorgal­mas. Ha pusztán azt a tényt vesz. szü'k figyelembe, hogy ma már szinte tömegméretű a középisko­lai tanulás, akkor már eleve adott, hogy sok ismeretnek a biríoká- , ban van, s ehhez még hozzátehet- ' jük: az új társadalmi viszonyok ! fejlődésével egyenes arányban! bővül a műveltségszerzésnek sok forrása. Gondoljunk a bővülő! könyvtárhálózatra, a tömegmére- j tűén elterjedt rádióhálózatra, a | szaporodó tv-hálózatra, a folyótra- ] tokra, a napi. és hetilapokra, a j különböző képeslapokra. Mindez 1 együttesen és külön-külön a műve- j lődés, a műveltség hordozója, j Hogy szorgalmas? Erre is sok-sok bizonyíték szolgál. Gondoljunk csak a szocialista brigádmozga­lomban való részvételére, a közép­es felsőfokú iskolások nyári tá­borozására és így tovább. 17 ülönösem sokat kifogásolt az ifjúság világnézete, a ter­mészetről, a társadalomról alko­tott felfogása. Ezért nagyon hasz­nos, hogy a szarvasi járás közép- és felsőfokú iskoláiban a járási párt-végréhajtóbizottság ideoló­giai bizottsága tanulmányozta a világnézeti nevelést. Részt vettette ebben tanárok, KISZ-vezetők, is­kolai párttitkárok. Annál is in­kább figyelemre méltó ez, mert a 14.—IS érés korú tanulókra leg­erősebb hatást az iskola gyako­rolja, A járásban 700 középisko­lai tanuló van, a felsőfokú óvónő­képzőnek 147, a felsőfokú mező- gazdasági technikumnak pedig 113 tanulója van. Következetesebb vi- ; lágnézeti nevelés a tanintézetek, j ben a párt művelődéspolitikai: irányelvednek megjelenése után, kezdődött. Kialakultak azóta a' megfelelő szervezeti keretek, s mind erőteljesebbé, tervszerűbbé j válik a világnézeti nevelés. Ennek egyik mutatója, hogy a középis­kolások nagyobb része különbsé­get tud tenni a materialista és az idealista világnézet között. ,A ne­velés eredménye, hogy megismer, hetének tartják a világot, mégis hiányos ez az ismeret, mert a meg­ismerhetőséget a tudomány és a technika fejlődésétől teszik füg­gővé, nem pedig a világ anyagi természete miatt. Ez abból is fa­kad, hogy az érzelmi állásfoglalás sok tanulónál bizonytalan, vagy éppen hiányzik. Érzőjük erősen. hogy csak a tanulással, az értel­mi úton szerzett ismeretek domi­nálnak. r pi*rtve mindert a tanulók ko­^-J rához és tanulmányi szint­jéhez. Ez vonatkozik a társada­lomra vonatkozó megítéléseikre is. Mégis a világnézeti nevelésnek erős kritikája az, hogy a megkér­dezett középiskolai tanulók na­gyobb része az értelmiséget is osztálynak tekinti, egyharmada pedig úgy tudja: van ma több párt Magyarországon, s voltak, akik a KISZ-t is pártnak vették. Legtöbben csak a Tanácsköztár­saságot jelöltéle meg szocialista forradalomnak hazánkban, csupán néhány tanuló említette a felsza­badulás utáni időszakot szocialista forradalomnak, többen pedig az 1848-as polgári forradalmait is szocialista forradalomnak mond­ták. Minden bizonnyal ez abból is fakad, hogy a nevelés nem ke­rült még eléggé életközelségbe. Tükröződik ez abban is, hogy a megkérdezettek közül egy sem választja szakmájának a mezőgaz. daságot, pedig arról tudnak, hogy a szövetkezetekben nagy szükség van a fiatalokra. A világnézeti nevelés hibaforrá­sai közé keli sorolni a középisko­lákban a formalizmust, amely ab. ban jut kifejezésre, hogy határo­zatot ugyan hoztak, mely szerint el kell érni, hogy a fiatalok meg­alapozott világnézettel kerüljenek ki az iskolából, csupán azt nem rögzíti a határozat, hogy kiknek a feladata ez. Hibaforrás az is, hogy az iskolai pártszervezet nem vitatta meg önálló napirendi pontként a nevelési tervvel kap­csolatos tennivalókat, továbbá, hogy az iskolai tanácsnak külön munkaterve nincs, s a négy vita­tandó témája között nem szerepel világnézettel összefüggő. Az is­kolai munkaterv például nem em­líti az osztályfőnöki órák koordi­náló szerepét, hogyan valósuljon meg a szaktárgyi órákon a világ­nézeti nevelés, elsősorban a tár­sadalomtudományok szaktárgyai­ban. A tanulók megnyilvánulásai legalábbis azt tükrözik, hogy a munlkatarveikben, a tanmeneteikben szereplő témák feldolgozása nem volt elég hatékony. W felsőfokú iskolákban mások a szervezeti keretele, a vi­lágnézeti nevelésit marxista taná­rok irányítják. Az intézeti tanács meghatározza, hogy a világnézeti nevelés milyen 1 formában és mi­lyen módon valósuljon meg. Okta. tói értekezleteken elemzik a tan­tárgyak keretében folyó nevelést. | Ezenkívül nagyobb a lehetőség is a felsőfokú intézményeikben a vi-| lágnézeti nevelésre, a tanulók ma. gatartásának, állásfoglalásának formálására, mert a hallgatók na. gyobb része kollégiumban lakik. Ennek megfelelően a KlSZ-szer- vezetek munkatervében is helyet kap politikai tájékoztató vagy előadás formájában. A felsőfokú mezőgazdasági technikumban mozgalmi délutánokat szerveznek; volt vita már a köztulajdon vé­delméről, a vallásról, a hivatás- tudatról és így tovább. Legjelen­tősebb szerepe természetesen a marxista oktatásnak van. Mindennek együttes hatása ab­ban mutatkozik meg a mezőgaz­dasági technikumban, hogy a vi­lág keletkezéséről, a materialista és idealista világnézet alapvető különbségéről megfelelő állás­pontjuk van a hallgatóknak. Az óvónőképzőben erről a kérdésről már nem egyértelműen nyilatkoz­tak; vannak, akiknél erős még az idealista felfogás. Hasonlóképpen a társadalomról alkotott né­zeteik is elégtelenek. Neveltségi szintkülönbség mutatkozik a me­zőgazdasági technikum és az óvónőképző között. Amíg a techni­kumban például helyesen értelme, zik a párt és a KISZ szerepét, ad­dig az óvónőképző hallgatóinak az ilyen ismereted olyan hiányosak, mint a középiskolákban. Tíz ta­nuló közül kettő ismerte, hogy egy párt van Magyarországon, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A világnézeti nevelés kritikája az is, hogy nem tudják helyesen ér­tékelni a múlt és jelen társadalma közti minőségi különbséget, ör­vendetes, hogy külpolitikai kérdé­sekben tájékozottak, nevezetesen az Egyesült Államok vietnami háborúját, igazságtalannak tart­ják. M ost már ahhoz az időszakhoz érkeztünk, hogy az ifjak szaktárgyi ismeretanyagával páro­suljon a világról, a társadalomról szóló marxista—leninista tanítás, s az értelmi úton szerzett ismere­tek együtt éljenek az érzelmi ál­lásfoglalással. Ez a nevelés fel­adata. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a közép, és felsőfokú iskolák­ban szaktárgyi rangot kap a vi­lágnézeti nevelés. Gondoljunk töb­bek között csak arra, hogy az óvónőképzőből egyenest a elet for­gatagába kerülnek a végzett hall­gatók. S társadalmilag nem kö­zömbös, hogy közéleti szerepük­ben milyen álláspontot Valinak majd a világról, a társadalomról. Ahogyan a középiskolai határozat mondja, el kell érni, hogy a fia­talok megalapozott világnézettel kerüljenek ki az iskolából. Cserei Pál ÉRTESÍTÉS! A KIOSZ BÉKÉSCSABAI JÁRÁSI CSOPORTJÁNÁL MEGKEZDŐDÖTT a z ipari tanulók előzetes szerződéskötése Szerződés köthető MINDEN PÉNTEKEN REGGEL 8-TÖL 12 ÓRÁIG a központi irodában, BÉKÉSCSABA, Kossuth tér 8 szám alatt. KlOSZ-vezetőség 115

Next

/
Thumbnails
Contents