Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

MEGY El PÁRTBIZOTTSÁG 1966. MÁRCIUS 18., PENTCK Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 65. SZÄM Egységes tudattal közös akarattal Minit ahogyan az ujjunk sem egyforma, az emberek sem lehet­nek egyformák — mondatfa egy szeghalmi szövetkezeti parsszit. A megkezdett gondolatat folytat­va, még hozzáfűzte: Igaz, hogy szinte mindannyian a jobbat ígé­rő falusi életet alkarjuk, de nem egyformán. A megfeszített erő, a dolgos kéz egyet művel ugyan, de az emberek között mégis kü­lönbségek vannak. A kifejezés találó s mi minden húzódik mögötte. Mert életünk íratlan szabálya, hogy amint gon­dolkodunk, úgy cselekszünk, s a gondolat, a cselekvés hajtóereje megszabja munkánk irányát, meghatározza tevékenységünk ütemét. Az irány, hogy merre ha­ladunk, az ütem, hogy mily sebe­sen haladunk, viszont közelről sem mindegy. Aki úgy gondolko­zik, hogy a bölcsen, szakszerűen vezetett munka eredményét évről évre meg lehet tetőzni, az kétség­telenül arra törekszik, hogy job­ban, gyorsabban lássa el munká­ját, hogy növelje fáradozásának gyümölcsét. Aki bizonytalanko­dik, magába szed jó néhány téves gondolatot és kétségei közül nem képes kivergődni, bizonyos, hogy erejéből, tudásából nem ad any- nyit a közösségnek, mint ameny- nyire képes. De még ennél az utóbbinál is rosszabb olyan tudat­tal feküdni és kelni nap mint nap, hogy „én nem hiszem ezt, nem hi­szem azt, majd meglátjuk, hova lyukadunk ki”. Mindenki tudja, hogy nem a bizonytalankodók hangja, nézete hangzik a megyében. Nem azok alakítják ki a tavaszi és az évi munkára készülődés általános és határozott ütemét. De látnunk kell azt is, hogy a serényebb munkálkodásra hívó, lüktető tak­tus csak akkor érhet igazán so­kat, ha követi azt az egész szö­vetkezeti had, ha az ilyen-olyan gondolatok miatt nem maradnak «1 itt is, ott is a sereg kisebb-na- gyobb csapatai. A múlt esztendő gazdasági mér­lege megvonatott S ha egyenle­get állítunk, nincs miért szégyen­keznünk. Az elemi csapások el­lenére tovább szilárdult a szövet­kezeti mozgalom. Életképessége beigazolódott és a mérlegzáró közgyűléseken már nem a kishitű- ek hangja, a szövetkezet éietkép- teienségének hangoztatása, ha­nem a fegyelmezett munka, az ésszerű, szakszerű vezetés köve­telésének hangja kerekedett felül. Ügy lehetne ezt mondani, hogy többségükben a szövetkezetben bízó, az eredmények tetőzhetetlen- sógét hívő emberek terítették ki kártyájukat az asztalra, hogy tes­sék: ezt így és így tehettük volna. Mennyivel jobbak lehettek volna az eredmények, ha a vezetőség a sarkára áll, ha nem kivételez, ha nem túr fegyelmezetlenséget és jobban figyelembe veszi, haszno­sítja a jóindulatú, a munka ered­ményességét elősegítő javaslato­kat. Kimondva vagy kimondatlan, az is ott állt a vitáikban a legtöbb helyen, hogy ti, párttagok, ho­gyan munkálkodtatok? Álltatok-e minden esetben teljes mellel a szövetkezet mellett? Hintettetek-e az emberekbe önbizalmait, amikor el-elakadt egy-egy rögön a szövet­kezet szekere? Buzdítottátok-e a kétkedőket, vagy magatok is együtt hitetlenkedtetek velük? És az indulatosan feltörő hangokból az is kicsendült, hogy ki-ld úgy tartsa a markát zárszámadáskor, ahogyan dolgozott, és úgy tegye le a garas! a közgyűlési vitában, ahogyan az egész esztendőben munkálkodott. Ilyen volt sok helyen a hang. Bátor és szigorú, s ahol így volt, bizton jobb, eredményesebb mun­kára serkent. De ezekből a han­gokból az is kicsendült, hogy az új út nem kimondottan új, nem ismeretlen. Évek során megismer­ték egymást az emberek, meggyő­ződtek ki-ki dicsér étes szorgalmá­ról, rájöttek, hogy az életüket segítő és könnyítő gépek társasá­gában kijönnek egymással, nem néznek farkasszemet- mint hajda­nán, ha egy ujjnyival beleszán­tott a másik mezsgyéjébe az eke. És'tudják azt is, hogy a szövet­kezeti életben is állja a helyét a „ki mint vet, úgy arat”. Azaz: aki nem sajnálja az erőt és nem fecséreli el erre-arra a drága időt, hanem tisztességesen a közösnek él, annak nem lesz gondja, nyu­godt lesz az álma, mert a jó ügy­re áldozott erőnek, tudásnak és szorgalomnak meglesz a kiérde­melt ellenértéke. A többség éppen ezért vallja, hogy az idei év is lehet olyan jó, sőt jobb, mint az előbbi, főleg akkor, ha a bizony­talankodók nagyobb igyekezettel, mint tavaly, velük mennek. Nincs olyan ember, aki éléte alakulásáról, újabb fejezeteiről, fordulatairól ne gondolkodna. E különféle szerteágazó gondola­tokat kell most egy szilárd, egy akaraton épülő köztudattá ková­csolni. A kommunistákon, a szö­vetkezés gondolatában, jóságában, szilárd hitű szövetkezeti gazdákon a sor, hogy egyre jobban segítse­nek a kétkedőknek és bizonyta­lankodóknak a helyes út felisme­résében. Rajták a sor, hogy meg­értessék: a párt és a kormány sok irányú segítségén túl a szö­vetkezet boldogulásának, gyara­podásának ők maguk, kizárólago­san csak maguk a kovácsai. Ök tehetnek azért nagyon sokat, hogy — ha a gazdálkodás ilyen vagy olyan részletkérdésében tovább fo­lyik is a vita — az alapvető kér­désben, a parasztság boldogulását biztosító szövetkezeti ügy életké­pességében egyformán bízzanak az emberek. A vélemények összemérésével, az ingadozók bátorításával azonban sehol sem szabad késni, mert a tavasz — a mezőgazdasági ' munkák nagy nyitánya — már itt | van a küszöbön. 1 Deák Gyula A szocialista épílőbrigádok eredményesebben dolgoznak Az ÉM Békés megyei Építőipa­ri Vállalatnál 32 szocialista cí­mért küzdő brigád van, melynek létszáma csaknem 400 fő. A brigá­dok közül tavaly 23 nyerte el a szocialista címet, ezen belül há­rom már negyedszer, négy har­madszor és öt másodszor. Három brigád jogosulttá vált a bronzko­szorús jelvény viselésére. Megyei pártaktíva Békéscsabán As MSZMP Békés megyei és városi bizottsága csütörtökön, • békéscsabai Jókai Színházban nagyaktívát tartott, amelyen Ko­mócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára » nemzetközi és belpolitikai helyzet időszerű kér­déseiről adott tájékoztatót. A nagyaktíva után a pártalapszervezetek taggyűléseken vitat­ják meg a Központi Bizottság február 24-i határozata alapján a feladatokat. A ffason-romlioló felvette a Gemini—S utasait Mi okozta a kényszerleszállást? Washington Kis Csaba, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: A tervezett 71 helyett már a 7. fordulatban visszatért a földre a Gemini—8 amerikai űrhajó. Az űrutazás során súlyos problémák merültek fel, s az űrhajó átmene­tileg kormányozhatatlaníná vált. Az űrhajó kényszermegoldás­ként a Csendes-óceánra, Japán déli partjaitól mintegy ezer kilo­méterre délre szállt le. A Gemini —8 csaknem pentosan a megadott körzetben szállt le és egy perccel később felfedezte egy C—54-es típusú repülőgép, az egyetlen, amely ebben az időpontban már a leszállás körzetében tartózkodott. A repülőgépről három bókaember ejtőernyővel vízibe ugrott s az űr­hajóra erősített egy hatalmas úszóövet. Neil Armstrong és David Scott szerencsésen túlélte az űrhajózás történetének első kényszerleszál­lását. A Leonard F. Mason romboló fedélzetére vette az asztronautá­kat. Ez három órával a leszállás utón történt. A Houstonból érkezett jelenté­sek szerint az űrhajósok épek és egészségesok. Jelenleg a teljes gőzzel Okinawa felé tartó Mason- romboló fedélzetén vanm^pc, ahol tüzetes orvosi vizsgálatnak vetik alá őket. A Gemini—8 kísérlet feladata az volt, hogy Armstrong az űrha­jót összekapcsolja a korábban fel­lőtt Atlas Agena rakéta körpályán keringő részével, tartós együttes Halvaohafmiflió forint a csatornák korszerűsítésére Megyénk egész területét behá­lózzák a belvízelvezető csatornák. Ezek állapotáról a vízgazdálkodá­si társulatok gondoskodnak. Az utóbbi években az időjárás csapa­dékossága miatt egyre inkább na­pirendre kerül a csatornahálózat karbantartása és bővítése. Tavaly megyénkben több ter­melőszövetkezetet jelentős kár ért a belvíz miatt. A vízgazdálkodási társulatok a károk megelőzésére olyan következtetést vontak le, hogy a csatornahálózat üzembiz­tonságára erőforrásaikból az eddi­gieknél többet kell fordítaniuk. Er­re a célra már tavaly is 66 millió forintot költöttek. repülést hajtson végre, maid Scott hagyja el az űrhajót, több mint két órán át szabadon lebeg­jen a világűrben, s közben külön­böző bonyolult feladatokat hajt­son végre. Az űrséta után az űr­hajót el kellett volna távolítani az Agena-rakétától, s a későbbiek so- i rán, az űrutazás harmadik napján j visszahozni a földre. | Az űrutazás hetedik órájában az űrhajósok megkezdték a kije­lölt kísérletsorozat végrehajtásét, j Első kísérletként a két összekap­csolt kozmikus objektumot a ha­ladási irányra 180 fokkal kellett i elfordítani a Gemini kormányra- i kétái segítségével. Mivel a kísér­őiét során zavar jelentkezett, és a kozmikus * objektum irányítása nem sikerül, Armstrong szétkap­csolta az űrhajót a rakétától, ek­kor azonban a űrkabin saját hossztengelye körül kezdett kerin­geni s a kormányrakétákkal nem sikerült ezt a pörgő mozgást meg­állítani. Armstrong a visszatérés­hez szükséges fékező rakéták üzemanyagának egy részét fel­használva ellenőrzése alá vonta ugyan az űrhajót, de a houstoni irányítóközpont haladéktalanul úgy döntött, hogy félbeszakítja a kísérletet és az űrhajót visszaté­ríti a földre. A pálya alakulása le­hetetlenné tette, hogy a Gemini— 8 az előre kijelölt körzetben száll­jon le, így a Csendes-óceánon, Ja­pán déli részétől csaknem ezer kilométerre kellett vízre szállnia. Épül a megyei tanács új irodassárnya A* elmúlt évben kezdtek hozzá a megyei tanács épületének bővítéséhez. Az épület új irodaszárnya már befejezéshez kö­zeledik, amelyben több irodahelyiség és tanácskozóterem Is !«*• Fotó; Kiss A.

Next

/
Thumbnails
Contents