Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-17 / 64. szám
1M6. március 17. 4 Csütörtök Mindent a- Le-oethetem? AkJun szedje ki belőlem a gombostűit! Ut a modern zenéhez Előadás-ciklus Békéscsabán Glucktól Bartókig Napiól napra nő Békéscsabán is azoknak a tábora, akik egyré inkább érdeklődnek a modern zene iránt. Hírét vettük. hogy a megyei könyvtár egy olyan előadássorozat megszervezését tervezte, amely az ilyen igényeket kielégítheti. Felkerestük Szabad Olga könyvtárost. tájékoztassa lapunkat, hol és milyen formában kerül sor az előadás-ciklus megtartására. — Tervünkben tfe előadás szerepel: célunk pedig az, hogy bevezessük a komoly zene rajongóit a modem zene értésébe, annak élvezetébe. Ez az előadás egyben kísérlet arra is, hogy megalakítsuk a hanglemezbarátok klubját. Perspektívában pedig több előadássorozatot kívánunk tartani a zenekedvelőknek — mondotta. — Hogyan történik az „Üt a modem zenéhez” technikai lebonyolítása? — Nem szeretnénk még a látszatát sem kelteni annak, mintha valami merev „zeneiskolát” nyitnánk. Játékos, szórakoztató előadások hangzanak el, rengeteg hanglemezzel illusztrálva. Megfelelő helyiség is rendelkezésünkre áll: a megyei könyvtár gyermekkönyvtára otthonos, jó az akusztikája, s igfcn sok érdeklődő fér el kényelmesen. Az egyes előadások időpontjáról meghívókkal értesítjük a résztvevőket. Az első előadás március 7-én délután 6 órai kezdettel hangzott el A zenei rorftantika címmel. — Ki a sorozat előadója...? — Németh Lászlót, a Jókai Színház karnagyát kértük fel, aki örömmel vállalta, hogy a tíz előadáson fokról -fokra mutatja meg a zenének azt az útját, amely szükségszerűen a modem zene kialakulásához vezetett. (t. f.) Készülődés a kijevi kiállításra Több ország készül az augusztusi kijevi nemzetközi baromfitenyésztési kiállításra. A magyar kiállítás területe lesz a legnagyobb. A 250 négyzetméteres pavilonban dokumentációs anyag tájékoztat majd a magyar baromfi- tenyésztés helyzetéről. Egy másik, 700 négyzetméteres pavilonban mutatjuk be a baromfitartás és feldolgozás gépeit, az újdonságnak mondható hatvanezres kél tetőgépet és a feldolgozóiparban alkalmazható fo-tooeílás baromíiszám- lóló készüléket. Méltatlan körülmények között cSzépiit a mt(j i/ e.s zéUtud// Minden évben több millió forintot fordítunk Békéscsaba parkosítására. Az dlmúlt éveklyezett kőedények, az azokban elültetett virágok derűs szinLcrssan egészen érthetetlenné válik, hogy amíg a gyulai, békési, szeghalmi, mezőkovácsházi, sarkadi járási könyvtár a maga területén, külsejében móltó reprezentánsa a szocialista könyvkultúrának, s a gyomai is legalább azzal tűnik ki, hogy önálló gyermekkönyvtárral rendelkezik, addig az. orosházi és különösen a szarvasi még mindig méltatlan körülmények között működik. Az orosházi, melyhez szakirányítás szempontjából még tíz kifogástalanul működő községi könyvtár is tartozik, múltbani igen eredményes tevékenységével ellentétben — ezt helyi, orosházi működésére értjük — mintha a helyben topogás állapotában lenne. A külső benyomás legalábbis ez: málladozó falú, öreg épület, rozsdás vaskapu, gondozatlan előtér, szénhegy a bejárat mellett, mivel a pincében áh a víz. A helyiségekben zsúfoltság, s a kis olvasóterem — és egyben, iroda! — kivételével, mindenfelé régi várkastélyok könyvtáraira emlékeztető félhomály és ódon-szag. — Ez azért van így Seszták András könyvtárigazgató szerint, mivel tnagánházlbarn vannak, csupán „albérlők", annak minden kötöttségével, hiszen nem állami házat állami pénzből nyilván nem tatarozhatnak és nem alakíthatnak át. Még az egyszerű rend behozatala is nehézségekbe ütközik. Persze, minden bonyolultabb érvelés nélkül leszögezhető, hogy a nem valami vigasztaló külső és: a szűkösség csak kismértékben lehet lékezője a könyvtári tevékenység- inak. Akkor hát mi más még? Kiindulásként nem ártana néhány jellemző adattal rávilágítani. A több mint harmincezer lakosú város minden polgáréra 0,7 kötet könyv jut, művek egy kavics is bajt okozhat! Mos motoros i&jsbeii megköti a MOTORKERÉKPÁR BIZTOSÍTÁST 104 vásárlására pedig fejenként az 1 idén 1,30 forint. Ezzel szemben | már a múlt évben 1,2 volt a kötet-' terv és például a szomszédos rae- zökovócsházi járás székhelyén lakosonként 3—4 forint is jut könyvbeszerzésre. Az orosházi hátrány, sasért is jelentős, mivel (takarékosságból) idén, a tavalyi ötvenne 1 szemben 40 ezer forintot fordíthatnak állománygyarapításra, holott a terv szerinti 1,2 átlag eléréséhez 80—00 ezer forint értékű szerzeményezésre lenne szükség.* Ám tragikomikus módón „úgy van jó, ahogy van”, ugyanis helyszűke miatt jelenleg 3000 kötet könyvük raktározódik méltatlan helyen, a padláson. Viszont kevesebb olvasnivaló kevesebb olvasót jelent. Munkaerő dolgában sem áll valami jól az orosházi járási könyvtár. Mindössze három szak képesített könyvtáros működik itt, a könyvtárigazgatót is beleértve. összehasonlításul: a megyei könyvtár egyetlen reszortjában, a feldolgozásban hatan vannak, ami nem azt jelenti, hogy ott sokan lennének, hanem Orosházán vannak kevesen. Ezért van az. hogy a gyermekrészleghez napi .3 órai munkára megkérték még a takarító' nénit is. A három szakképesített közül ugyanis az igazgatót munkakörébe vágó feladatok vonják el: helyi, járási, megyei értekezletek, községi könyvtárak látogatása és hasonlók. De idejéhez mérten részt vesz belső munkákban is. A másik szakkönyvtáros instrujk torként, módszertani és egyéb tanácsadó és ellenőrzőként többet van kint a járásban, mint Orosházán. Harmadik társuk feladata az olvasókkal való foglalkozás lenne, de kölcsönöznie is kell és az átlagos napi 100 olvasó esetében alig jut egyre-egyre 1—2 perce, beleértve a könyvek kiadását és iktatását is:. Van egy negyedik munkatárs is. aki pénzügyekkel, .napi adminisztrációval fogialltozik. Az a tény sem hanyagolható el, hogy erre a három plusz egy tagú kollektívára hárul a 10 községi könyvtár és 10 könyvállomás (fiók) anyagának folyamatos felmérése, leltározása, katalogizálása és a városra, járásra kiterjedő szerzeményezés kézben tartása is. Mindezek ellenére vagy éppen ezért a cikkünk elején említett helyben topogás érthető, azt is hozzáfűzhetnénk, hogy viszonylagos. Hiszen a túlnyomórészt objektív tényezőkön alapuló külső, belső küszködés ellenére eredmények vannak. Mint már említettük, a jáiás községeiben jól működnek a könyvtárak, ami a tanácsok erkölcsi és anyagi támogatása mellett a járási könyvtár rendszeres szakmai, módszertani segítségének eredménye. Orosházán j a könyvtár felnőttrészlegének — a most zárult statisztika szerint — 1600. gyermekrészlegének 1000. a város területéin levő kölcsönző» állomásokéval együtt 3430 olvasója van, a lakosság 10 százaléka. Persze, lehetne 15 vagy 20 is... Igen örvendetes, hogy ebben a járási könyvtárban erőteljesen területekre osztályoz ódik a kölcsönzés. Nyilván továbbra is a szépirodalom örvend nagyobb keresletnek. de mind gyakrabban jönnek olyanok, akik politikai, filozófiai, iskolai, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági tanulmányaikhoz, továbbképzésü khöz keresnék szakanyagot. A járási könyvtár, ha másként nincs rá mód, a Budapesttel, Szegeddel és különösen Debrecennel jól kiépített könyvtárközi kölcsönzés útján szerzi be a kért irodalmat., Még senkinek sem kellett olyan választ adniuk, hogy „sajnos nem tehetünk semmit’'. Kivétet persze az olyan eset, mikor valakinek az utolsó pillanatban jüt eszébe az egy-két nap múlva esedékes vizsga, és gyorsan rátelefonál a könyvtárra, hogy azonnal teremtsék elő a szükséges könyvet. Ha bent van. szerencséje van, ha nem — mert mások idejében elvitték mér —, az egyedi .esetből olyaír általánosító, igazságtalan következtetésekre is jutnak, hogy est kiben a könyvtár munkája, az ott dolgozók ingyenélő mihasznák. Pedig, miként a helyszínen is tapasztalhattuk és az eddig leírtak is bizonyítják, a hiba nem itt van. A közkönyvtáraknak egyébként sem egyedüli kötelességük a tanuláshoz szükséges szakanyagot és: kötelező irodalmat szállítani. Ez egyrészt az iskolai, főiskolai, egyetemi könyvtárakra hárul, -másrésett könyvet boltokban is lehet vásárolni. Az mégis a tapasztalat, hogy az „ingyenkönyvekre" anyagilag legkevésbé rászorulók a legkövetel ó- zőbbek'! Rozzant épület, belső zsúfoltság, kis létszám, íragy igyekezet, közepes eredmények... Valahogy kiegyensúlyozatlan ez az égésé. Miért? Gazdátlan lenne talán ez a könyvtár? A városi és járási tanács közt folyt kulturális hatásköri huzavona is kezd már a múlté lenni, tehát mind kisebb súllyal esik latba ennek hátránya Tény. hogy a város még közvetlenebb patirónusa lehetne — például helyiség kérdésében — a könyvtárnak, úgyszintén a megyei művelődésügyi osztály és a megyei könyvtár is. A békéscsabai és talán a gyulai, békési meg a többi reprezentatív könyvtárak után az orosházira is illene anyagilag és mindenképpen nagyobb gondot fordítani. Hírlik, hogy az. újjáépülő művelődési házban helyet kap a könyvtár, a jelenlegi 150 helyett 200 négyzetméter alapterületen. A járási, valamint a községi könyvtárak munkájának értékelése címen mindenesetre március 18-án a tanács végrehajtó bizottsága elé kerül az ügy. Nagyszerű alkalom a vitára és a cselekvésre is. Huszár Rezső ben a város főútvonalain ölne- foltjai lettek az utcáknak. A Kulich Gyula Lakótelepen a régi vásártéri részen már zölden ak ősszel elvetett íü (noha még most is időnként hó takarja). s a házak elé padok kerültek. A képen is látható, hogy kisgyerek rollerozik az úton. Sajnos, a gépjárművezetők sok esetben nem tartják be a közlekedési szabályokat, és gyorshajtással száguldanak keresztül a lakótelep útjain. A nagyobb óvatosság itt indokolt! A Szent István téren és a Március 8 téren is hozzákezdtek a parkosításhoz. Most sokan megkérdik, vajon mi szükség van a Március 8 tér felújítására. Nos, a teret átszelő út helyett most újat építenek, azért, hogy a nyári záporok alkalmával is lehessen használni a sétányt. Futó: Kiás a
