Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
Világ proletárjai A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mg. FEBRUÁR 2. SZERDA An M fillér XXI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Áz Országos Árhivatal elnökének nyilatkozata az áremelkedésekről és az árleszállításokról Or. Csikós Nagy Béla, az Orszá- tál nem is ismert, tehát nem is gos Árhivatal elnöke a február elsején életbe lépett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire. — Miért váltak szükségessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóban forgó termékeknél és szolgáltatásoknál rendelték el az árak felemelését, illetve leszállítását? Nem mondok vele újat, hogy árrendszerünk sok vonatkozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani igyekeztünk, árrendszerünk még mostani formájában sem felel meg annak a követelménynek, hogy a termékek árai, a szolgáltatások díjai híven tükrözzék, mennyibe kerül előállításuk a társadalomnak. Ez a helyzet különböző módokon — persze — éreztette is ha'á- sát. Ami erősen drága volt, azt kevesebben vették és takarékoskodtak vele, de ami olcsó volt, afelé megnyílt és rohamosan nőtt a társadalmi igény, ami nem is baj addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A gond akkor jelentkezik, amikor az ilyen termékeknél nagy összegű beruházásokkal jelentősen bővítettük a termelést, de az olcsó ár miatt még így sem lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Nem is kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük, milyen következményekkel jár a társadalmi munkaráfordítást figyelembe nem vevő ármegállapítás. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrendszer fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaságnövekedés ütemét. Hadd mondjak példát. A húsfogyasztás 1957 óta 30 százalékkal nőtt. Ez a növekedés alacsony húsár nfellett következett be. A hús fogyasztói ára és ezzel összefüggésben a felvásárlási ára is alacsonyabb volt annál, mint amennyibe a megtermelése került. Az alacsony felvásárlási ár nem ösztönzött a mezőgazdaságban nagyobb, több termelésre, az egyre növekvő igények arányában az állattenyésztés fejlesztésére. De ezzel sem fejeződik be a gondolatsor: ha alacsony is volt az állatok felvásárlási ára, az állam még mindig drágábban vette meg, mint amennyit a hús eladásánál bevételezett, s a különbözetet egyéb állami bevételekből fedezte, közismert szóval: dotálta. Például becsült — sokszáz milliós, sőt milliárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, hanem azt kell elérnünk, hogy mindenki maga fizesse meg rendes árán azt az árucikket, amelyet megvásárol, elfogyaszt, azt a szolgáltatást (például közlekedést, központi fűtést stb.), amelyet igénybe vesz. E cél felé jelentenek lépéseket a mostani intézkedések. — Köszönjük, de amit hallottunk, újabb kérdésre késztet. A kérdés lényegére térve: először is más az élősúly, és más a vágottsúly. A vágómarhánál az élősúlynak csak mintegy 50—55 százaléka hasznosítható; ez az arány a sertésnél kedvezőbb ugyan — mintegy 80-85 százalék —, ennél viszont azt kell figyelembe venni, hogy a vágóit ser'és súlyának valamivel több mint 40 százaléka a szalonna és a zsír, márpedig ezeket az eddiginél olcsóbban adjuk. A zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett, a szaEszerint a hús- és a húskészít- lonnaféléké — mint az előbb emmények áremelésének egyik célja a fogyasztás csökkentése? Nem cél a húsfogyasztás visszaszorítása, lecsökkentése, legfeljebb az, hogy ne az eddigi — már említett — nagy ütemben növekedjék tovább. Amikor a szakemberek az ár- és bérintézkedéseken dolgoztak, s kiszámították, hogy a bérből és fizetésből élők mennyivel többet fognak az áremelés után húsra költeni, változa'lanul fogyasztási szint alapján számolták ki ezt az összeget, s került ez — a családok nagy részénél — ellentételezésre béremelési, családi pótlék és nyugdíjemelési, illegve árleszállftási in‘ézkedésekben Az állam egyetlen fillért sem keres a húsárak és a tejtermékek fogyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak emelésére, hogy ezzel fokozza a termelési kedvet, a mezőgazdasági üzemek igyekezzenek csökkenteni az önköl*séc'et, neveljenek több állatot, jobban tudjuk kielégíteni a lakosság igényeit húsban és állati termékekben, és emellett tudjunk többet exportálni is. Csupán megemlítem: ez az intézkedés lehetővé tette egyben a termelőszövetkezeteknél az amortizációs alap létrehozását, ami szintén kedvezően hat a termelés további fejlesztésére. — Engedjen meg egy gyakorlati kérdést: a felvásárlási ár élősúlyban kilogrammonként a sertésnél 1 forinttal, a szarvasmarhánál 3 forinttal lett magasabb: hogyan következik ebből a sertéshúsnál átlagosan 3fl, a marhahúsnál átlagosan csaknem 5# százalékos áremelés? Azzal szeretném kezdeni, hogy az új fogyasztói árak részletes kialakításával a tőkehús fogyasztói átlagára az eredetileg előirányzottnál valamivel kisebb mértékben emelkedik. A tőkehús átlagára 30 százalék helyett 28,2 százalékkal nő. A marha tőkehúsnál pedig — annak következtében, hogy az import fagyasztott hús a belföldi húsnál kilogrammonként lítettem is — több mint 16 százalékkal, a tepertőé pedig kereken 14 százalékkal csökkent. — M' az oka annak, hogy az egyes húsfélék ára nem egyforma százalékkal nőtt? Mire alapozódik a differenciálás? Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke e’utazott az afrikai ás ázsiai országokban leendő látogatására Az első úticél: Kairó Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, aki kormány meghívásoknak eleget téve, magyar kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Császárságban, Tanzánia Egyesült Köztársaságban, Kuwait államban és az Indiai Köztársa:ágban, kedden Budapestről Kairóba utazott. A kormány elnöké: afrikai és ázsiai útjára kísérő kormányküldöttség tagjai: Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Rónsi Rudolf közlekedés- és postaügyi Mindenki tudja, hogy kevesebb miniszterhelyettes, dr. Sághy Vil- karaj van egy sertésben, mint j mos, az Országos Tervhivatal elcombhús, de mivel nem volt elég hagy a különbség a kétféle hús ára között, a kereslet oly nagy mértékben irányult a karaj felé, hogy nem is lehetett teljesen kielégíteni. A közgazdász nyelvén, de remélem, széles körök számára is érthetően így tudom ezt megfogalmazni: a differenciálással azt akarjuk elérni, hogy a termék fogyasztói árszínvonala ne csak a termelési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányításának követelményeihez is jobban igazodjék és helyesebben fejezze ki a használati értékarányokat is, magyarán: a minőségi húsok árát emeltük nagyobb arányban. A Minisztertanácstól kapott megbízás alapján arra külön gonddal ügyeltünk, hogy a lakosság által legnagyobb mennyiségben fogyasztott húsfélék — például a sertéscomb vagy lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb (Folytatás a 2. oldalon.) nökhelyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke. Kállai Gyulát útjára elkíséri felesége is. A kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, Fehér Lajos, a Minsztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Péter János külügyminiszter, valamint a kormány több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar kormányküldöt'séget az EAK-ban teendő látogatására elkísérte Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar kormányküldöttség megérkezett Kairóba Kairó | fő Mohieddin miniszterelnökkel kállai Gyula és felesége, vala- együtt a Kubbeh köztársasági pa- mint a . kíséretében levő magyar lotába, kairói szállására hajtatott. megérkezett az EAK küldöttség különrep ülőgépen kedden délben fővárosába. A magyar vendégeket Zakaria Mohieddin minisrterelrök és felesége, Mahmud Riad külügyminiszter, dr. Szolimán Huzajen, a kulturális ügyek minisztere, az EAK kormánya által, kiküldött fogadóbizottság elnöke fogadta. Ott volt a repülőtéren Rácz Pál nagykövet is a magyar kolónia tagjaival. A magyar és az egyiptomi himnusz felcsendült, 21 ágyú dísztüze köszöntötte a magyar vendégeket. Ezután a magyar kormányKedden délután Kállai Gyula és felesége, dr. Szolimán Huzajen, a kulturális ügyek minisztere, a díszkíséret elnöke társaságában a Kubbeh palotából Kairó dokká városrészébe, Zakaria Mohieddin miniszterelnök rezidenciájába hajtatott. A látogatás során baráti eszmecserét folytatott a két kormányfő. Később az At-Tahrir Klubba» (amelynek neve magyarul felszabadulást jelent) az EAK miniszterelnöke és felesége vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A két miniszterelnök pohárköszöiv tőt mondott. minden kiló marhahúsnál 6 forint 1.2-4 forinttal (mintegy 10 százalékkal) alacsonyabb áron kerül volt a ráfizetés. Az elmondottakból — úgy gondolom — világos az intézkedések célja. Azt akarjuk elérni, hogy az árak mindinkább és mind pontosabban tükrözzék előállítási :öltségeiket, közelítsük egymáshoz a termelői és fogyasztói áradat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztését. Nem helyes, it* a burkolt — és a lakosság álforgalomba — a különbség még nagyobb; az átlagos áremelés az előirányzott 50 százalék helyett 46,5 százalékot tesz ki. Az árváltozások eredetileg számításba vett kihatását befolyásolja az is, hogy az étkezési szalonnafélék fogyasztói ára az előirányzott 11 százalék helyett 16,4 százalékkal csökken Képes riport a t oldalon
