Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
9fi€. február 9. 5 Szerda Az erkölcsi nevelés és a természettudományos ismeretterjesztés helyzetét vitatja meg a TIT mai elnökségi ülése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezetének elnöksége ma délelőtt. 9 orakor tartja soron következő elnökségi ülését a társulat békéscsabai Értelmiségi Klubjában. Az elnökségi ülés programjában Kökényes! Tibor társadalomtudományi szaktitkár az Erkölcsi nevelés az 1965—66-os ismeretterjesztő évadban címmel, Hursóri György természettudományi szaktitkár pedig Az alapozó természettudományos ismeretterjesztés az 1965 —66-os évadban címmel tart előadást. Az erkölcsi nevelés és az ismeretterjesztés vonatkozásait részletező előadás taglalja az ismeretterjesztés tartalmi munkájában alkalmazható erkölcsi nevelés témakörejt, valamint az erkölcsi nevelés formáit és hatókörét. Megállapítja, hogy az erkölcsi, világnézeti ismeretterjesztés iránti igény az emberekben tudatosan és ösztönösen jelentkezik, ezeknek az igényeknek a kielégítése s a további igények kialakítása az ismeretterjesztés elsőrendű feladata. A természettudományos ismeretterjesztés elmúlt évadbedi eredményeit összegező előterjesztés a természettudományos szakosztályok tartalmi munkáját vizsgálja és elemzi az emberek tudatformálásában nyújtott tevékenységük jelentőségét Külön fejezet foglalkozik a gyulai természettudományi előadóterem működésével és programjának további ösz- szeállításávai. A két előadás megvitatása után a TIT megyei elnöksége kooptálásokkal és bejelentésekkel foglalkozik még. A fáradozás bőven visszatérül Az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai irányelveiben a következoket olvashatjuk: „... A társadalmi összefüggések mélyebb megér '»ének és ábrázolásának nélkülözhetetlen eszköze a világnézeti tudatosság, a mi korunkban a forradalmi munkásmozgalom ideológiájának, a marxizmus—leninizmusnak az elsajátítása...'’ A Kossuth Könyvkiadó a párt folyóiratok és a politikai irodalom terjesztésével ennek a célnak a szolgálatában áll. Kiadványaival segítséget nyújt ahhoz, hogy a társadalom széles rétege a mai kor követelményeinek megfelelően bővítse ismeretek. A kiadó Békés megyei ki- rendeltsége a múlt évben eredményesen teljesítette a feladatát, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a folyóiratok és könyvek terjesztése sok helyen már a pártom nfca szerves részévé vált. Elősegítették ezt az állami és társadalmi szervek vezetői, dolgozói is- A megyei tanács művelődésügyi osztálya többek között, tevékenyen részt vett a téli politikai könyvhetek szervezésében, a történelmi sorozat keretében megjelenő művek terjesztésében. A megyei könyvtár munkaitársai egyre fokozottabban törekednek arra, hogy a klasszikus társadalomtudományi és a politikai irodalom könyvei a községi könyvtá. rakban helyet kapjanak. Ugyancsak jelentős segítséget nyújtanak a terjesztéshez a KISZ-nevelő tanárok közreműködésével az iskolai KISZ-szervezetek. A megyében több száz társadalmi aktíva vesz részt a munkában. Enyedi Ferenc, a Mezőhegye- »i Állami Gazdaság, Lubits Istvánná, a Szarvasi ÖRKI, Bende az igazolásoknak. Egy gyomorral egy egész félévet lehet igazolni így a következő igazolásban ez állt: IGAZOLÁS V. Zababaskin gyomorszáj! fájdalmak miatt nem volt iskolában, (Aláírás) A negyedik igazolás a jobb bordaív alatti fájdalmakat tarbalmaz- ta, az ötödikben a fájdalmak a bal oldalra mentek át. A hatodik és a hetedik a jobb és bal oldali rekesz alatti fájdalmaikról tudósítottak. A későbbiek folyamán a fájdalmakról áttértem a betegségekre. Az egészben csak az volt az elgondolkoztató, hogy Vova kezdett egyeseket hozni. Minél több egyest kapott, annál több igazolást írtam. Rögtön megértettem, a gyereknek pihenésre van szüksége, hogy megnőjjön a munkakedve. De minél többet pihent, annál több egyest szerzett és annál jobban hanyatlott a munkakedve. Vova szörnyen elkedvetlenedett. Valami t tenni kellett . De az igazolásokon kívül mást nem tudtam kitalálni. Fejemben betegségeik nevei és érthetetlen szimptómák keringtek. Még két napra valót kiállítottam, de harmadjára Vova sírva jött haza az iskolából és közölte, nem viszik el kirándulná. Ez az! A kivezető út — a kirán- uuUa, De miért nem viszik el? Attiláné, a Békés megyei Állat- forgalmi Vállalat, az orosházi általános iskola pártszervezetének terjesztési felelőse vagy a kondoros! Dolgozók Tsz, az orosházi BARNEVAL pártititkára és még sokan mások szívügyüknek tartják a Kossuth kiadványainak terjesztését, s ezért méltán érdemelnek elismerést. Törekvésüknek az eredménye meg is mutatkozik. Egyes helyeken azonban a pártszervezetek még kevés gondot fordítanak arra, hogy segítsék, ellenőrizzék a terjesztési felelős munkáját és elmulasztják a beszámoltatását is. Emiatt az elhanyagolja a rábízott feladatot. Néhol azt hiszik, hogy a kiadványokat csak a párttagok körében kell terjeszteni. Nyilvánvaló, hogy ez helytelen nézet, hiszen á tudatformálás általános, mindenkire kitér je. dő követelmény. A terjesztés ott a legeredményesebb, ahol a propagandisták, a terjesztési felelősök maguk is áttanulmányozzák, megisehhez? Rögtön az iskolába siettem. Képzeljék el, mivel fogadtak! Nem találják ki! Az igazgató és az osztályfőnök elmondták, hogy megértik, milyen nehéz egy olyan embernek, akinek a gyereke oly számos betegségen esett át, majd arra kértek, ne keseredjek el, ha Vova újra fogja járni az első osztályt. Ez volt az a bizonyos utolsó csepp. — Ho-o-gy? Még egyszer járja? — kérdeztem remegő hangon. Ez igazságtalanság. A gyerek teljesen egészséges, önök pedig.. — Egészséges? —.kiáltották egyszerre, az osztályfőnök pedig egy halom papírt vett elő a táskájából. Azok az igazolások voltak, amelyeket én. írtam. Erre — hát igen — mindent elmondtam. Borzalmasan szégyelltem magam. De legalább elértem, hogy megígérték, Vovát is elviszák kirándulni, abban az esetben, ha kijavítja az egyeseit. — Holnaptól tanulsz! Reggeltől estig! — parancsoltam a fiúra, amint hazaértem. — Megértetted? Reggeltől estig! — És az iskola? — kérdezte félve Vova. — Ne idegeskedj — feleltem. — Kapsz igazolást! Fordította: Sas s Attila merik a kiadványok tartalmát és azoknak ajánlják, akiknek azt írták, vagyis akik munkájukban, tevékenységükben a legjobban hasznosítani tudják. Lényeges, hogy a terjesztés folyamatos legyen, tehát ne csak aikkor mutassák be a kiadványt, amikor megérkezik, hanem többször is. A folyamatos terjesztés jó kiegészítője a téli politikai könyvhetek megszervezése, vagy egy-egy nagyobb arányú üzemi akció. Ahol az olvasást megkedvéltetik, ott a fáradozás bőven visszatérül abban, hogy az emberek nagyobb tájéfcozódottságra tesznek szert, jobban eligazodnak a mindennapi élet kérdéseiben. Ebből ered aztán, hogy a gazdasági feladatok megoldásából is eredményesebben tudják kivenni a részültet. Minit minden más területen, itt is fontos a példamutatás, tehát az, hogy a párt- és a gazdasági vezetők egyaránt rendszeresen olvassák a kiadványokat és maguk is támogassák a szervező munkát. Az MSZMP Központi Bizottság Titkársága a politikai kiadványok felhasználásának és terjesztésének helyzetéről szóló határozatában állást foglalt: „Szükséges, hogy a politikai anyagok terjesztése és tanulmányozása a pártmunka szerves részévé váljék. A pártszervezetek éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a politikai kiadványok fel- használása nyújthat a párt politikájának ismertetésében, a marxizmus—lertinizmus eszméinek terjesztésében, a nemzetközi és belpolitikai helyzetben való tájékozódásban. Kiadványainkat juttassák el mind több párton- kívüli dolgozóhoz, hogy így is erősítsék a párttagok és a pártonkí- vüU dolgozók kapcsolatát”. Mi a teendő az elkövetkezendő időben? Fontos, hogy a pártbizottságok, pártvezetőségek vizsgálják felül az alapszervezetekben folyó terjesztési munkát. Kezdjék tiszta lappal az évet. Helyess lenne, ha a választott szervek is megbeszélnék a teendőiket és összehívnák a terjesztői hálózatot, hogy megvitassák a múlt év pozitív és negatív eredményeit, egyúttal pedig megszabják a idei feladatokat. Komoly segítséget jelentene, ha a párt- szervezetek a társadalmi és tö- megszervezetek aktivistáival is megbeszélnék a terjesztési munkával kapcsolatos kérdéseket. A terjesztés eredményességét az biztosítja, ha a pártszervezetek fokozottabb mértékben gazdái lesznek ennek a fontos feladatnak és közreműködnék ebben mindazok, akik politikailag kellően képzettek és szeretik a könyvet. Pásztor Béla Milyen alapon? Kinek van joga Beteg a mackó. Vajon mi van a Föld gyomrában, s a Hold belsejében? Az ember egyik legelevenebb tulajdonsága a kíváncsiság, mely a tettvágynak is erős mozgatója. Az emberiség ősidők óta kíváncsi volt arra, hogy mi van a hegyek gyomrában, a Föld méhében, most pedig a Luna—9 automata űrállomás által sugárzott képek izgatják erősen képzeletünket, hogy vajon milyen anyag borítja a Hold felszínét és miféle kőzeteket, ásványokat rejteget magában égi kísérőnk. Létezik egy tudomány a sok közül, melyik az ilyen irányú közérdekű kíváncsiságot szolgálja és ez a geológia, vagyis földtan, mély bolygónk anyagi és szerkezeti felépítésével, fejlődéstörténetével és az élővilágnak a földtani változásokat kísérő kialakulásával foglalkozik. Ennek a tudományágnak a művelői a geológusok. A Föld belső anyagáról, keletkezéséről, történetéről az ókoriaknak csupán szórványos ismereteik voltak. A középkorban sem tudott kifejlődni ilyen irányú isimeretág, mivel a földtörténeti felismeréseket a bibliai teremtéstörténettel kellett egyeztetni s ha eltért,, nem volt hirdethető. Az első bátor kezdeményezők, G. Agricola és Giordano Bruno személyében a 16. században tűntek fél. őket már olyanok követték, mint A. Kirchner, R. Descartes, G. Buf- fom, aki A Föld elmélete című művében elsőként hirdette Földünk történeti kialakulását. Magyarországon az 1848-as forradalom nemzeti megújhodása életre keltette a Magyarhoni Földtani Társulatot. Később pedig — 1869-ben — megalakult az Állami Földtani Intézet. Régi geológusaink , közül a legismertebbek: Lóczy Lajos. Szabó József, Telegdy Lajos és fizikus létére Eötvös Loránd is, mert világhírű találmánya, az Eötvös-inga hatalmas szolgálatokat végez a geológiai kutatásokban. A földtanról, korunknak erről a fontos tudományágáról rendez a TIT február 11-én délelőtt 9 órakor Sarkadon, ugyanaznap 18 órakor Békéscsabán, az Értelmiségi Klubban, 19 órakor Gyulán, a természettudományi előadóteremben, Békésen pedig 21-én 18 órakor. Ez alkalommal vetítésre kerül a Találkozás az ördöggel c színes film. —hr— Egy év alatt 73 351 pár cipőt, 10138 csempekályttát és 6066 csempetűzhelyet gyártott a megye szövetkezeti ipara A megye szövetkezeti ipara 1965-ben 10 138 csempekályhá’-. 6066 csempetűzhelyet, 73 351 pár cipőt, 30 732 millió forint értékű vas-fém bútort, 5979 millió forint értékű műanyagipari gépet és 63 390 millió forint értékű bútort gyártott. Az idén az előállításra kerülő termékek mennyisége jelentősen növekszik, javul a minőség és egyre több áru készül exportra is. Harminchat ország jelentette be eddig részvételét a Budapesti Nemzetközi Vásárra Évről évre növekszik a Budapesti Nemzetközi Vásár nemzetközi jellege, amit igazol az is, hogy mind több ország hivatalos kiállítóként vonultatja fel termékeit, s állandóan gyarapodik a külföldi kiállítók száma is. Az idén eddig 26 ország jelentette be, hogy hivatalos kiállítóként kivan részt venni a májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Első alka lommal állít ki Spanyolország Tunézia és Szíria. A külföldi^! nagyobb kiállítási területet igí nyeltek, mint korábban, ezért nemileg csökken a hazai pánitoknak juttatható terület nagysága A vásár rendezősége nagy erőve dolgozik a városligeti vásárváros felújításán. (MTI)
