Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
február 6. 5 Vasárnap 9 HaBIqi mv9*Ci in 8« „kdsnti BiJfdF "11)1 i 3 „Hulld rgyar -ig Hetven éve kezdődött Orosházán a baromfifeldolgozás A címben szereplő két kifejezés sokakat talán mosolyra kész- tett, hiszen bizonyos értelemben vett nonszensz voltukhoz nem férhet kétség. Az elnevezéseiket az orosháziak adták a baromfifeldolgozó iparáról nevezetes városuknak, szimbolizálva azt, hogy mennyire magukénak érzik, és hogy mennyire büszkék erre. Néhány évtizeddel ezelőtt a „csiike- gyár” kifejezés még a kezdetlegességet jelentette, a „dollárgyár” dl nevezés azonban már egy magasabb színvonalú, nagyobb volumenű iparágat fémjelez. A két kifejezés születése között pedig eltelt egy emberöltő... Két olasz szerencsét próbál — Arivederci, Itália... — így búcsúztak a napsütötte olasz hontól hetven esztendővel ezelőtt Bartók» Bemardinefli és Fllippi Syl- vio kereskedők, hogy átvegyék az Orosházán 1896-ban egy olaszországi vállalat fióküzemeként alakult baromfifelvásárló vezetését A két azzuri nagy lehetőséget, jó üzletet látott, s ebben nem is csalódott, hiszen az ország egykori legnagyobb falujának határa — elsősoriban természeti adottságai al'apján — a lakosság szükségletének kielégítése mellett, valóban lehetővé tette a nagyobb arányú baromfitenyésztést, a feldolgozást és a felesleg áruba bocsátását, A korabeli adatok szerint 1910 táján már 200 ember dolgozott az üzemben, s a naponta felvásárolt baromfi mennyisége elérte a 12— 14 ezer darabot. A nagy mennyiségű áru feldolgozásának biztosítására két fagyasztóhelyiség- get, egy tárolóval és egy edőhű- tővel ellátott, hét vagon befogadóképességű hűtőházat is építettek, de ez rövidesen kevésnek bizonyult, a vállalkozók azonban inkább a nagyobb hasznot keresitek, mintsem megfelelő beruházásokat eszközöltek vplna. re az üzemben, szinte teljes egészében gépesítették a munkafolyamatokat, s olyan új technológiai eljárásokat vezettek be, amelyek magyarázatul szolgálhatnak az előbbi adatra. A felvásárlási tevékenység növekedésének bizonyítására elegendő az iá, hogy 1957-ban 23, 1964-ben 46 millió tojást vásároltunk fél, s a tavalyi programot 5,4 millió darabbal túlteljesítettük. Ezekkel az eredményekkel Orosháza második legnagyobb volumenű üzemévé léptünk elő. Made in Hungary A többszöri átszervezés és névváltozás' után ma a Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregysége cím alatt szereplő üzem büszkesége és egyben reménysége is az 1963-ban átvett vágóhíd, ahol az elmúlt évben megkezdődött a húsüzem kialakítása és az új áruféleségek feldolgozása. — Az üzemünk tevékenységéből adódó igen magas forintértékű exportfeladaitaink megvalósításában az új húsüzemnek igen nagy szerepe van — vélekedik Duray László igazgató. — A na- gyóbb arányú termeléshez szükséges feltételek egy részének kialakítása már befejeződött, s ennek i3 tulajdonítható, hogy tavaly csaknem 167 millió forint értékű árut exportáltunk. A nemrégiben megtartott műszaki konferenciára összeállított anyagból kitűnik, hogy a húsüzemben tavaly az egalizált libazsírból az 1964. évi 28 vagonnal szemben 61 vagonnyit állítottak elő, tíz vagon pácolt, füstölt libáméi! és 553 mázsa tömbhús került a piacra. Az itt készült gyártmányok nagy részét pedig a következő címkével látták el: „Made in Hungary”. — Ezek az eredmények való-, ban biztatóak, ugyanaikkor húsüzemünk fejlesztése az iparág szempontjából is fontos, hiszen a baromfikonzerv-gyártás rövidesen kezdetét veszi — folytatja az igazgató, s gondolataiban már az új készítmények sora, a libamáj és baromfipástétom, s füstölt libasólet szerepel. A jövő sikerének záloga Az állandó fejlődés, a még jobbra, többre való törekvést kifejező mondás, mi szerint ami tegnap még jó volt, ma már talán elavult lehet, itt is igen találó. Az elért eredmények nem tehetnek senkit elbizakodottá, s mint ez az 1966-os évi feladatok megvalósítását szolgáló intézkedési tervből kiderül, az orosházi gyáregység vezetői nem is szándékoznak megállni, hiszen az idei programfeladatok teljesítése komoly erőfeszítést igényei. — Az elmúlt évre kidolgozott intézkedési terv megvalósítása mindenekelőtt a következetességnek és a rendszeres ellenőrzésnek volt tulajdonítható — mondja az igazgató. — Az idei hasonló program szintén azt tűzi célul, hogy kellő szervezettséggel, a tartalékok feltárásával, s a különféle egységek kapacitásának növelésével sikerrel tegyünk eleget az 1966-os tervnek és különös figyelemmel kísérjük majd az év folyamán a húsüzem termeűésót, ami a népgazdaság számára valutát jelent. A hetveneszrtendős múltra visszatekintő orosházi baromfiipar ma már egyre nagyobb hírnevet szerez magának a világon. A londoni, a párizsi, a bécsi és más külföldi városok boltjának kirakatában mind több Orosházán készített árun szerepel a felírás; „Made in Hungary”. S az egykori „csirkegyár” már inkább gúnynévnek számít, felváltotta azt egy másik, találóbb kifejezés, a „dollárgyár”. Seleszt Ferenc „Rövid úton a csillagokig” Az egykori BernardáneUi irodaépület egyik kis szobájában ülünk Berta József személyzeti vezetővel, aki az elmúlt évben még rendszerese^ megjelenő Üzemi Hírlap hasábjain beszámolt a baromfiipar kialakulásáról, s most a hiteles adatok alapján olyan beszédes számok kerülnek elő, amelyek, ha túlzottan is ugyan, de igazolni látszanak az idézett latin közmondást. — A nagyarányú fejlődésre jellemző, hogy 1957-ben 208 vagon volt az üzem vágott baromfi termelése, ez 1964-ben csaknem megháromszorozódott, 559 vagon árut állítottunk elő — mondja a személyzeti vezető, s az említett két évszám között élteit időben tett fejlődés elősegítőit elénk tárja. — Már közvetlenül az államosítás után is több millió forint értékű korszerűsítést hajtottak végHatszázezer forinttal túlteljesítette 1965. évi tervét a KETI Békés—Csongrád megyei kirendeltsége A Kisipari Exportra Termeltető Iroda Békés—Csongrád megyei ; kirendeltsége 1965-ben 49 kisipa- ! rost foglalkoztatott és az éves ter- í vét csaknem 600 ezer forinttal túlteljesítette. I Dr. Balázs Andrásnak, a kirendeltség vezetőjének tájékoztatása I szerint az importpótló termékek értéke elérte a 2 és fél millió, a közvetett exporté pedig az 1 millió 100 ezer forintot Ezenkívül a két megye kisiparosai a KETI-kóz- ponttal kötött szerződés alapján másfél millió forint értéket termeltek exportra. Közvetlen exportra vállfák, zsebkések, ollók, játékok készül-, tek, közvetett exportra pedig főElőnyös Hasznos LIBÁRA, KACSÁRA, PULYKÁRA KÖSSÖN SZERZŐDÉST A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETTEL. Liba után darabonként 15 kg, "pulyka után 5 kg takarmányjuttatási ELŐLEG. 42 ként galvanizálása, , krómozási munkákat végeztek a kisiparosok. Imiportpótló termékek a tsz-eknek gyártott pneumatikus és korongos műtrágyaszórók, rugós kalapácsok, eirokmagfejtők, répakieme- lők. Jelentős megrendelést kapott a KETI kirendeltsége importgépek felújítására, alkatrészek pótlására. Folyamatos munkát vállalt többek között a Szerszám és Gépelemgyárak békéscsabai forgácsológyárának, a sarkadi és a Mező- hegyesi Cukorgyárnak, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak, a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyáregységének és számos tsz-nek. Az importpótló termékeken belül számos olyan is van, amit máshol nem készítenek. Ilyen az orvosi kromotografáló, a tésztanyújtó gép cukrász- és tésztakészítő üzemek részére, a kísérleti intézeteknek a paprikaőrlő és a kisméretű magtisztító rosta, a tsz- eknek pedig a röpítőkorongos a ű- trágyászóró, amely a nedves műtrágyát is egyenletesen szórja szét. | A kirendeltség idei terve mintI egy 4 millió forint. Már eddig jelentős megrendelés érkezett és a kisiparosok többen bekapcsolódtak a munkába. Lelkiismereti skrupulusok nélkül pz már plagizáció, hiszen nem , többet kell dolgoznia, hogy a nö- "*_J tudom megmondani melyik | vekvő termelékenységgel együtt emelkedjék a borítékba helyezett könyvben vagy színdarabban ol-' vastam, vagy hallottam a lelkiismereti skrupulusokról. Hogy mégis ezt választattam címnek, azért történt, mert az elmúlt napokban több olyan beszélgetésnek voltam fültanúja és részese, ahol az emberek bizonyos lelkiismereti problémákat feszegettek a legkevésbé elvonatkoztatott ár- és bérrendezésről. Miről van szó? Arról, hogy egyesek úgy próbálnak az árrendezésekről beszélni, mint az az egyszerű bácsi, aki az elmúlt napok egyikén bement a békéscsabai csemegeüzletbe, s a vitrin előtt állva felkiáltott a krinolin árcéduláját meglátva: — Amit én eszek, annak is felemelték az árát! Többen kuncogtak a bácsi háta mögött, hiszen az öregről lerítt, hogy ő nemigen szokott téliszalámit, de még gyulai kolbászt sem venni. (Vég magának disznóit odahaza.) Hogy ez mennyire így van, ő adta meg a választ: — A téliszalámi úri gyomorba való. Ezen a mondáson kár lenne vitatkozni, hiszen az embereke4 nem a gyomruk különbözteti meg egymástól, hanem sokkal jobban az, hogy mit dolgoznak és ...hogyan keresnek. Bér tudom, hogy erről néha úgy teszünk, mintha nem illene beszélni. Pedig, hogy kell, azt bizonyítja az is, hogy az árrendezés újabb vitákra adott alkalmat. A mióta az új árrendezés rész** leteiben is ismeretes, az alapvető matematikai műveleteket bárki elvégezheti. Sokak számára bizonyossá vált, hogy ahol ma kifizetünk többet, visszakapjuk a másik oldalon. (Igaz, széltében-hosszában mesélik a viccet, hogy a húsboltban a kifüggesztett tábla szerint OTP- hitellevélre is léhet vásárolni. Ezen persze lehet nevetni és bosszankodni is. Kinek-kinek vérmérséklete szerint. De egv-egy nagy jelentőségű intézkedés humoros kommentálása ma már nálunk szinte nemzeti szokás.) Senki nem mondja azt, hogy jaj, de jó, hogy felemelték a hús árát. Aki ezt vallja, arra nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy bolond. Viszont, már egyre kevesebben vitatják, hogy mindez szükséges volt, ha azt akarjuk, hogy értelme is legyen termelni. Egyik üzemünkben, ahol párttaggyűlésen ismertették a dolgozókkal az ár- és bérrendezéseket, az előad 5 azért talált teljes megértésre, mert úgy magyarázott, hogy abból mindenki megértette a teljes igazságot. így tehát nem vitatkoztak az intézkedés helyességén, mert megértették, hogy a korábbi termelői árrendszer nem segíthette elő a mezőgazdaság fejlődését. És legtöbben ma már azt is tudják, hogy ahhoz mindenkinek pénzösszeg is. A kártyások között járja ez a ^ mondás: a kibicnek semmi sem drága. Most mégis többször találkozunk olyan vitatkozókkal, akik a népgazdaság előtt álló feladatokról úgy beszélnek, mintha ők kibicek lennének. Csupán tippeket adnak és feltalálják a bögrén a fület. Viszont, ha arról van szó, hogy egy-egy üzemünkben sokáig áll a gép (és éppen az illető vitatkozó van a gép mögött), ha munka helyett az Előre és Gyula közötti labdarúgó-mérkőzés végeredményét tippelik, akkor pedig ez nemcsak az ők borítékjain, hanem mindannyiónkén meglátszik. Egyeseknek lelkiismereti skru- pulusaik támadnak akkor, ha észreveszik, hogy másnak valamivel magasabb a fizetése. És éppen ezért, mert a bérrendezésben nem a rendelkezés okozott problémát, hanem a végrehajtás, ismét sokan félreverik a harangokat. Vagyis esetleg irigylik a 200 forintot attól az egészségügyi középkádertől, aki eddig is ünnep- és vasárnapok nélkül dolgozott. Persze már az előbb mondottam, hogy a végrehajtás okozott gondot, hiszen egyik üzletünkben olyan furcsaság is található, hogy valaki 19 éves gyakorlattal, az összes megszerezhető bizonyítványokkal most 100 forinttal kevesebbet keres, mint a néhány éve ott dolgozó, semmi képesítéssel nem rendelkező eladó. Ez az igazságtalanság nyilván nemcsak annak fáj, aki a borítékján érzi, hanem mindazoknak, akik erről tudomást szereznek, mert hisz a legjobb szándék is, a legjobb rendelkezés is, éppen a végrehajtás hibájából visszájára fordult. ímnek azt írtam, hogy lelki- ismereti skrupulusok nélkül. Arra gondoltam, hogy mindenki először önmagával szemben tisztázzon dolgokat és ne úgy próbálja megmagyarázni véleményét, hogy először kiselőadást tart a lelkiismeretről, hanem inkább úgy, hogy saját munkahelyén próbálja meg teljesíteni feladatát; És, ha itt túlteljesítéssel számolhat és az ezért járó pénzt megkapja, akkor továbbra se legyen lelkiismeretfurdalása azért, hogy ő többet keresett, mint esetleg más. Lelkiismereti bántódása annak legyen, aki nem, vagy keveset dolgozik. Aki csak kibickedik és esetleg arról beszél, hogy „valami baj van”, „rossz az irányítás”. A mennyiségi és minőségi különbségek mindenütt érvényesülnek mindig és mindenkor. Egyen- lősdit kérni és követelni enyhén szólva — oktomdiság. Sőt, tisztességtelenség is, mert nyilván annak, aki többet dolgozik, többet vállal a feladatokból, annak több is jár. Dóczi Imre Tiltakozó nagygyűlés a vietnami agresszorok ellen Ma délelőtt 10 órai kezdettel a békéscsabai Szabadság film- ■ zínházban, a városi KISZ szervezésében tiltakozó nagygyűlésen vesznek részt a békéscsabai üzemek, iskolák, termelőszövetkezetek fiataljai. Az ifjúsági nagygyűlésen két hazánkban tanuló vietnami egyetemi hallgató is részt vesz. Az ünnep szónoka Kendra János, a Hazafias Népfront városi titkára lesz. Az amerikai agresszorok elleni tiltakozás jegyében sorra kerülő ifjúsági nagygyűlésen közreműködik a békéscsabai VI-os számú általános iskola úttörőinek énekkara is, amely a vietnami Himnusz éneklésével nyitja meg a közgyűlést
