Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
IUHA f í„ ami mg Of $?«***S LANDED nmi MOÖN SU 3f WIW5 HMM i tmmvs 1906. FEBRUAR 0., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Termelőszövetkezeti parasztságunk elismerésre méltó eredményeket ért el a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában Fehér Lajos elvtárs beszéde az újkígyósi Aranykalász Tsz zárszámadási közgyűlésén Tegnap, február S-én délelőtt 9 órára zsúfolásig megtelt Újkígyóson a mozi helyisége. A helyi Aranykalász Tsz tartotta meg ott zárszámadási közgyűlését, amelyen részt vett és beszédet mondott Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese. Vele együtt az elnökségben helyet foglalt Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Arany Tóth Lajos elvtárs, a gyulai járási pártbizottság első titkára, Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács vb megbízott elnöke, az újkígyósi Aranykalász Tsz vezetői és néhányon a kiemelkedő munkát végző gazdák közük Bozó József, a szövetkezet föagronómusa nyitotta meg a zárszámadási közgyűlést s a jelenlevők nagy tapsa közben üdvözölte a körükben megjelent Fehér Lajos elvtársat, Klaukó Mátyás elvtársat, a járás és a község vezetőit. Ezt követően Csík Peter, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke tartotta meg a szövetkezet igazgatóságának beszámolóját a múlt év eredményeiről. Majd miután Gera Antal, az ellenőrző bizottság elnöke is tájékoztatást adott a bizottság múlt évi tevékenységéről, Fehér Lajos elvtárs. a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fehér Lajos eívtárs beszéde —- Meleg szeretettel köszöntőm a zárszámadó közgyűlés valamennyi résztvevőjét, az újkígyósi Aranykalász Tsz tagságát és vezetőségét. Jóleső érzés számomra, hogy meghallgathattam az elnök te a 2500-at. Néhány év alatt kor- | Második ötéves tervünkhöz fűszerű, a tagjainak jobb életet, az országnak egyre több árut adó nagyüzem alakult ki Újkígyóson. A szövetkezet közös vagyona hat év alatt csaknem megháromszorotot. A közös vagyon gyarapodása s a tagság szorgalmas termelőelvtárs beszámolóját. Valamény- i zódott s elérte a SS millió forin- nyien együtt örülhetünk annak, hogy néhány év alatt Újkígyóson is sikerült lerakni egy korszerű nagyüzemi gazdálkodás alapjait — mondotta bevezetőül Fehér Lajos elvtárs. Ilyenkor, zárszámadáskor az ember önkéntelenül is visszaidézi a múltat. Azokat az éveket, amikor nemcsak a gazdasági eszközök hiányával, az ebből származó nehézségekkel kellett megbirkóznunk, hanem az emberek többségét mardosó kételyekkel is. Ma már nemcsak agitációs érveket tudunk felsorakoztatni a szövetkezetek mellett, hanem a tények ezreit és tízezreit, az olyan jó szövetkezetek százainak példáját, mint az újkígyósi Aranykalászé. Amelyek a szocializmus gyakorla. ti megvalósítását, életük céljainak megtalálását jelentik a dolgozó parasztok számára. Nem akarom ismételten elsorolni azokat az eredményeket, amelyeket az elnök elvtárs a zárszámadási beszámolóban sorra vett. Érdemes azonban kiemelni a legjellemzőbbeket Hat évvel ezelőtt, a megalakulás idején 44 tehénből állt az ^ egész közös állatállomány, most 203 ződik az a történelmi jelentőségű esemény is, amelyet a munkáshatalom kivívása után a legjelentősebbnek mondhatunk; a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A második Ötéves tervben igen jelentős összegeket — több mint 200 milliárd forintot — fordítottunk beruházásokra. 1500-nál több munkája szilárd alapja az újkí- ’ ipari létesítményt helyeztünk gyósi családok jövedelme és életszínvonala emelkedésének. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem a közösből az 1960. évi 11 és fél ezer forintról csaknem 15 ezer forintra emelkedett. Ezt kiegészíti még a háztáji jövedelem is, amely itt egy dolgozóra számítva legalább 6—7 ezer forint. Ezt természetesen hozzá kell adnunk a közöshöz, mert a kettő együtt adja a valóságos paraszti jövedelmet. A nagyüzemi gazdálkodás kiépítésével, a par^usztcsaládok megélhetésének javulásával egyidőben a szövetkezet beváltotta a hozzá fűzött reményeket olyan szempontból is, hogy évről évre egyre több árut ad az országnak. Újkígyóson különösen kézzel fog- hatóan lemérhető éz a zöldségfélékből és húsból. A 900 kataszt- rális hold kertészet zöldségtermesztése legalább huszonötszöröse annak, amit valaha is a község eladásra termelt. Vágómarhából kb. 150, hízott sertésből legalább kétezer darabbal többet ad a község ma a szövetkezeti gazdálkodás eredményeként, mint hat-hét évtehén van az Aranykalászban Az \ vei ezelőtt, amikor a családok 1960 januári sertésállomány 400 \ többsége még a magángazdálko- darab vodt, az idei csaknem elér-1 dás útját járta. Jelentős változásokat eredményezett a második 5 éves terv üzembe, illetve korszerűsítettünk. A mezőgazdaság fejlesztésére — beleszámítva a vízügyi és erdésze, ti befektetéseket is — 41 milli- árdot ruháztunk be. öt év alatt az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 20 százalékkal növekedett. Nem tarthatjuk kedvezőnek, hogy — bár a szövetkezeti parasztságé ez időszakban 13—14 százalékkal emelkedett — ennek ellenére csökkent a két fő népességcsoport közötti csaknem 20 százalékos re. ál jövedelem-különbség. A munkások, a városi lakosok jelentős része tévedett, amikor — a valóságos helyzetet nem ismerve — abban a hiszemben élt. hogy a parasztság életszínvonala „magas”, hogy 'a szövetkezeti tagok ilyen meg olyan „jómódban” élnek. Ügy véljük, hogy a munkás- osztály és az egész nép érdekét fejezi ki az a célkitűzés, hogy az elkövetkező években a parasztság életszínvonala fokozatosan közeledjék a munkásosztályéhoz, úgy, hogy társadalmunk mindkét alap. vető osztályának életviszonyai tovább javuljanak. Az átszervezés befejezése óta sokait fejlődött a mezőgazdaság is. Termelőszövetkezeti parasztságunk elismerésre méltó eredményeket ért ei a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, a termelés fejlesztésében. Az átszervezés befejezésének évéhez képest 16 százalékkal nőtt a termelés (szolgáltatások nélkül), és 21 százalékkal emelkedett a felvásárlás. Állami gazdaságaink többsége, termelőszövetkezeteink egyhar. mada — közéjük tartozik az új- kigyósi Aranykalász és sok más Békés megyei szövetkezet is — kiválóan gazdálkodik. Ezek az üzemek felveszik a versenyt bármelyik jól gazdálkodó nagyüzem mel Európában. Természetesen nem mindéi, szövetkezetünk ért el olyan kiváló eredményeket, mint az újkígyósi Aranykalász. Őszintén szólva, ezt reálisan nem is kívánhatjuk. Hiszen az újkigyósi szövetkezeti gazdák az ország legjobb földjein gazdálkodnak, s eredményeiket ennek megfelelő mércével kell mérni. Termelőszövetkezeteink csaknem 40 százaléka pedig igen kedvezőtlen talaj-, domborzati és egyéb természeti adottságok között működik, ahol nagybirtokok, a magánparasztok többsége is csak tengődött. Annak a 41 milliárd forintnak^ amit mi öt év alatt a mezőgazdaságra tudtunk fordítani, nagyobb része arra kellett, hogy pótoljuk azt, ami elavult és kiesett a termelésből. Továbbá, hogy a paraszti eszközöket az állami gazda. Ságokban és szövetkezetekben szükséges eszközökkel — a lovat traktorral, a paraszti ólakat nagy. üzemi istállókkal, a paraszti padlást nagyüzemi tárolóterekkel stb. — lecseréljük. Ilyen körülmények között befektetéseinknek alig egyharmadát fordíthattuk termelésfejlesztő beruházásokra. Indokolatlan tehát az a türelmetlenség, túlfűtött igény és elmarasztalás, amivel a közvélemény egy részénél a mezőgazdaságba befektetett milliárdok túl- (Folytatás a 2. oldalon.) Tisztelt Szövetkezeti Gazdák! Újkígyós termelése az ország mezőgazdasági termelésének csupán ezredrészét képezi. Eredményeiben mégis — mint cseppben a tenger — tükröződik mindaz, ami az utóbbi években hazánk mezőgazdaságában és gazdasági életében végbement Ezek az esztendőik nemcsak Újkígyóson, hanem az ország életében is jelentős változásokat eredményeztek. Befejeztük a második ötéves tervet, amelynek megvalósításával mind az iparban, mind a mezőgazdaságban számottevő eredményeiket értünk eL Február 3-án a szovjet Luna—9 automatikus űrállomás, amelyet január 31-én bocsátottak fel, simán leszállt a Hold felszínére, a Viharok Tengere térségében, a Reiner és a Maria kráterektől nyugatra. A képen: a Hold felszíne. A nyíllal jelölt pont a Luna—9 sima Holdat érésének helyét jelöli. (Telefotó — Külföldi Képszolgálat) i
