Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

5. 3 Szombat konferencia az ÉM Békés megyei állami Építőipari Vállalatnál Az ÉM Békés megyed Állami Építőipari Vállalatnál február 8-án, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettél tartják meg a műszaki konferenciát Békéscsabán, a Terfort utcai munkásszállóban. A tanácskozáson, amelyen a vál­lalat vezető beosztású gazdasági, műszálé vezetői, a párt- és szakszervezetek aktívái vesznek részt, a múlt évi termelés ta­pasztalatait és eredményeit, va­lamint az idei féladatokat is­mertetik. A tanácskozáson ter­jesztik élő a vállalat idei intéz­kedési tervét A beszámolót és az intézke­dési tervet vita követi majd az egész napos műszaki konferen­cián, amely után a vállalat mun­kahelyein megtartják a terme­lési tanácskozásokat Negyvennégy forintot ér a Búzakalász Tsz-ben Zárszámadás Zsadányban A zsadányi Bűzakalász Tsz-ben február 3-án küldöttgyűlés fogad­ta él az 1965. évi gazdálkodásról összeállított zárszámadást Mun­kaegységenként 44 forintot osztot­tak. Gyenes András elnök akként jellemezte a szövetkezeti élet ala­kulását, hogy néhány óve töretlen a fejlődés. Egy évvel ezelőtt, ami­kor a helybeli Szabadság Tsz-széL egyesültek, attól féltek, hogy a gazdálkodás töretlen erősödése megszakad. A tsz gazdatársadal­ma attól tartott, hogy a Szabad­ság Tsz-en eluralkodott nemtörő­dömség, tunyaság sírba viszi a Búzakalász Tsz 40 forint körüli munkaegységre jutó jövedelmét. Aggodalomra akkor bőven volt ok. Ma, egy évvel később azon­ban beigazolódott, hogy a haj­dani Szabadság Tsz-*ben nem a tagság szorgalmával volt baj, ha­nem a vezetés hozzáértésével. Az 1965. évi zárszámadás a zsa­dányi Búzakalász Tsz-ben jól si­került. A tsz-elnök beszámolója ennek ellenére nem volt dicsekvő hangú. Könyörtelenül ostorozta a gazdálkodásban elkövetett hibá­kat, mélyek számítása szerint munkaegységenként 6 forintot vittek el a tagság zsebéből. A számok azt mutatják, hogy az állattenyésztés egyes ágazatai­nak önköltsége magas. A zsadá­nyi Búzakalász Tsz minden kiló marhahúsra 4 forintot is „ragasz­tott”, úgy értékesítette. Kilónként a felvásárlási áron felül itt eny- nyivel került többe a marhahiz­lalás. A jövőben az ilyen szerve­zéssel és költséggel előállított ál­lati termékekre a tsz nem költ­het! rá a vagyonát. Gazdálkod­nunk kell — mint ahogyan az el­Közelebb kerül a termelői ár a fogyasztói árhoz A vöröshagyma-termesztés körülményeinek vizsgálata A korai hajtatott primőrökért időszakosan biztosított alsó árat garantál a MÉK A Béíkiés megyei Mezőgazdasági Értékesítő Központ (MÉK) figye­lemre méltó eredményeiket ért el az 1966. évi burgonya- és zöldség, termefiég szervezésében. Erre az évire 6885 hold zöldség termelés feLadaittervót kapta a népgazda­ságtól, valamint 1500 holdon bur- gonya termesztést A burgonya termesztésének szervezése kiváló­an sikerült. Tanúsítja ezit a ter­melőszövetkezetekkel kötött szer­ződés 1717 holdon. Már a múlt év­ben gülbaba és rózsa elit vető­gumót biztosítottak a gazdasá- göfcnalk, ameiyelklkeíl 85—100 má­zsa höldanikóntd hozamot érték el. A tsz-eik haLdainikénti bevétele burgonyából tavaly ismét megíró. aefliítettbe a 22 ezer forintot Amennyiben az értékesítő köz­pont további elit vetőburgonya- gumót tudna a termeiőszövetkeze. féknek juttatni —■ hazai fajtákat —. néhány száz holddal tovább lehetne növelni a burgon yatermő területet. A burgonyatermesztés tapasztalatai A MÉK illetékesei néhány hét­tel ezelőtt megvizsgálták a bur­gonyatermesztés szervezésében el. ért eredményeket. Megállapítot­ták., a többi között: a termelőszö­vetkezeteik néhány évvel ezelőtt azért zárkóztak: el a burgonyater. mesztéstöl, ' mert nem kaptak egységes vetőgumót. Jórészt kül­földi fajtáikat vetettek, eziek vi­szonyaink között leromlottak, a boldánkénti hozam 25—30 mázsá­ra csökkeni. Tavaly már hazai fajtákat termesztették, a termés- eredmény fokozatosan javult. A MÉK a hagymafélék kivételé, vei túlteljesítette a szerződéses termesztés előirányzatát. A ká­poszta- és a paprikafédékből, uborkából igen jónak mondható az elért eredmény. Vöröshagymá­ból azonban még mindig 1600 holddal maradtak el a tervtől. Az elmaradásnak több oka van. Hitellel és gépesítéssel növelhető a hagymatermesztési kedv Tavaly a vöröshagyma hottdan- kéniti hozama a korábbi évek át­lagának csaknem felére csökkent. Vagyis ez az üzemág ráfizetéses felelő géppark sem, amely ennék kiszórását megoldotta volna. Eb­ben az évben a hagyma duggaitá- sakor 40 méterenként utakat hagynak, hogy a nagy teljesítmé­nyű Rapidtox gépeikkel a pero- noszpóra ellen alkalomszerűen védekezni tudjanak. A felsőbb szervek intézkedtek, hogy meg­felelő mennyiségű és minőségű permetezőszer álljon a hagyma­termesztő gazdasá gok rendelkezé­sére. A vöröshagyma-termesztés szer­vezése azért is maradt eä, mert az MNB az arra érdemes termelő­szövetkezeteknek eddig nem fo­lyósított hiteit dughagy mavásár­lásra. Amennyiben rövid lejára­tú hitellel az MNB segítene 15— 16 szövetkezetét, továbbá 500— 600 holddal növekedne az étkezé­si hagyma termőterülete me­gyénkben. Gátolja a hagyma termesztését a gépesítés alacsony színvonala is. Megyénk egész területén mind. össze három garnitúra Brúder- féle hagymaműveiő gép található. Egy-egy géppel átlagosan 120 holdon lehet dugigaitós előtt vo­nalazni. a területet megkapálná és ugyanekkora területen az érett hagymát a földből géppel kiemel, ni. Húsz ilyen gépre lenne a me­gyének szüksége. Egyelőre nincs, és nem lehet kapni olyan sorvo­nalzót és kapálószerkezetet sem. melyet Maulwurf-tratktorra lehet, ne felszerelni, hogy a rendkívül i munkaigényes hagymatermesz­tést, a brigádok munkáját köny- 1 nyíth essék. Indokolt a peronoszpóra előrej elző állomás kiterjesztése ti nagy különbséget megszüntetik. A MEK időszakosan megállapított alsó árat garantál a szerződött zöldségre. Ez azt jelenti, hogy előre, naptári naphoz kötve ál­lapítják meg az árait és a legala­csonyabb felvásárlási árat szer­ződésileg szavatolja a felvásárló vállalat. Amennyiben a piaci ár a garantált árnál magasabb, a MÉK a magasabb napi árat fizeti az áruért. Elbben az évben a MÉK tovább folytatja a korábbi évek hagyomá­nyát és a konzervgyári területen előállított primőr árut felvásárol­ja, s eljuttatja Budapestre, az iparvidékékre, esetleg exportra. Ugyanakkor a MÉK kötelezettsé­get vállalt a Békéscsabai Konzerv­gyár és a hűtőház rendelésére több száz vagon zöldség és gyü­mölcs felvásóiitLására, (dupsi) nők is mondotta. Nem kótyave­tyélhetjük el a szövetkezet jöve­delmét. Azután a munkafegyel­men is javítani kellene. Csupán egy alkalommal az elnök három zsák darát szedetett össze a ba- romfiönetetők környékéről. A gondozók figyelmességének — havi 2600 forintos fizetésért — a darával való takarékosságra is ki kellene terjednie! Mások arról be­széltek, hogy a kombájn láttán néhány vezetőségi tagnak vagy éppen közgyűlési küldöttnek iná­ba szállt a bártorsága, ugyanis az elnök és a főagronómus távollé­tében, amikor látták, hogy a kom­bájn orrán, száján ömlik a mag, nem merték leállítani a gépet. Ar­ról is szó volt, hogy a gépi mun­kák normálhold an kén ti költsége miért emelkedett 50 forint fölé. Sok az üresjárat. Naponta 4—5 órán át így járatják a gépeket. Ki győzi ezt üzemanyaggal? Azután meg egyik traktoros jobban, a másik pedig kevésbé jól használ­ja ki munkaidejét. Az egy típusú traktorok teljesítménye között — két új gépről van szó — 300—400 normálhold különbség van. Indo­kolt-e ez? A szövetkezet költséggazdálko­dása tavaly kedvezően alakult. Az 5 ezer holdas gazdaság csaknem 18 millió forint értékű árut ter­melt és értékesített 10 millió fo­rint ráfordítással. Jó érzés volt tapasztalni, meny­nyire a zsadányi emberek szívé­hez nőtt a Búzakalász Tsz közös­sége. Erről beszélt Supala Pál is, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője. Ezeket az összetartó szálakat kel­lene erősíteni, hogy a gazdálko­dásban újabb eredmények, az eddiginél magasabb jövedelem jusson a szövetkezetnek és az em­bereknek. Van mit tenniük, van miben előrelépniük. A költségek csökkentése, a termelés egyensú­lyának biztosítása, a különféle alapok képzése, a szakmunkásne­velés, az újabb agrotechnikai el­járások alkalmazása jórészt erre az évre vár, Az export növelésére törekednek A Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz 1965-ben 550 Szik­ra hálót, 600 garnitúra Csepel konyhabútort és 250 sezlont ké­szített. A termelési érték meg­haladta a 8 millió forintot. Eb­ből exportra félmillió forint ér­tékű áru került. Az idei terv 7 százalékkal ma­gasabb, amit a termelékenység növelésével kell elérni. Arra tö­rekednek, hogy több áru kerül­jön exportra, a kádárrészleget pedig bővítik, megyeszerte mun­kát biztosítanak részére. A szö­vetkezet átalakítással új mű­helyt létesít és épül egy kultúr- helyiség, amit egyúttal étkező­nek is használnak majd. Szórják az íslállófrágyát a Felsönycmási ni Gazdaságban Ebben az évben háromezer hold szántóföld istállótrágyázását állí­tották tervbe a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaságban. Az előbb em­lített feladattal a gazdaság csak abban az esetben birkózhat meg, ha a téli időszakot is kihasználják istállótrágya szórására. Jelenleg 4 szervestrágya-markolót és 8 traktort állítottak be erre a mun­kára. Naponta 25 holdat istálló­trágyáznak. Februárban istállótrágya-hor- dással hasznosítják a gépeket. Tervükben 500 hold szántó istálló- trágyázása szerepel. Az érett trá­gyát szántott földre is hordják, melyet tavasszal kultivátorral dol­goznak majd a mélyebb rétegek­be. Ugyanakkor az istállótrágyá- zásra kijelölt . táblák mellett — csaknem 500 holdon — az istál­lókból és a majorok környékén összegyűjtött trágyát rakják szar­vasba. A hagymatermesztes biztonsá­gossá tétele megköveteli a pero- noszpóra-elórejeizó állomás mű­ködéséinek kiterjesztését is. Makó környékén van egy ilyen. Ennek tevékenységét ki kellene terjesz­teni megyénk területére is, hogy a termelőszövetkezetek az elő­rejelzés alapján időben fel tud­janak készülni a védekezésre. A korai hajtatott primőr áruk termelésének szervezése a megye egész területén jói halad. Gyula környékén eddig 200 ezer csomó hónapos retekre, félmillió fej sa­látára és 400 ezer kiló uborkára, továbbá kétmillió darab papri- voit, mart a dughagyma és a tér- [ kára kötöttek a tsz-ek és a ház- melés egyéb költségei nagyobbak ! táji gazdaságok eladási szerződést, voltak, mint a hagymából nyert ' Ez a munka Békéscsabán, Béké- bevéteil. Az alacsony hozam leg- sen, Tótkomlóson és Orosházán, veNBUVeuuaew:K több okozójaként a ^renoszpóra illetve az említett helységek kor- szakemberei) akik az idei év ja- elszaporodásat említették. A sok | nyékén is jó ütemben halad. A ’ J eső és a nagy meleg következte- j MÉK kedvező árpolitikát folytat ben a hagyma jelentős része kár- ' a hajtatott primőrök fel vásárié­ba veszett. Nem volt megfelelő sában. Elhatározták, hogy a tér- sodik felében Nagy bánhegy esen I szorgalmas munka nyomán a permetezőszer, de nem volt meg- melói ár és a fogyasztói ár közöt- és Kaszaperen ruházati, lakbe- í Zalka Termelőszövetkezet gaz­Hagyományos zárszámadási vásárok a mezőkovácsházi járásban Kél földmúvesszövetkezet lakberendezési kiállításéi Mezőkovácsházán dáinak 62 forintot ért egy-egy munkaegység. Kaszaperén. a Lenin Tsz-ben 50 forintot fizet­tek a ledolgozott munkaegysé­gekre. De ebben a járásban csaknem mindegyik termelő- szövetkezet jól zárta az 1965-ös esztendőt. Ezt példázza a mező- kovácsházi Rákóczi és a vég­egyházi Szabadság Tsz zár­számadása is. Az előbbinél 42,50, míg az utóbbinál is 41 fo­rintnál többet ért egy-egy mun­kaegység. Nagybánhegyesen és Kaszaperen a kitelepült föld­művesszövetkezeti boltok szak­emberei 120 ezer forint értékű árut adtak el. A hagyományos zárszámadá­si vásárok végső aktusaként a napokban a mezőkovácsházi művelődési ház összes helyisé­gében bútor- és lakberendezési valamint villamossági és ház- tartásigép-kiállítás megnyitásá­ra került sor., A kiállítást két földművesszövetkezet rendezte: a battonyai és a mezőkovácshá­zi. Az ünnepi megnyitót követő órákban azt hallottuk, hogy a kiállított modem bútorok leg­többje gazdára talált: kevés ki­vétellel a járás termelőszövet­kezeti tagsága vásárolta meg. Balkus Imre Nagy sikere volt a magyar V ári a-bútoroknak a mezőkovácsházi bútorkiállításon. Évek óta ünnepnek számíta­nak a mezőkovácsházi járásban a zárszámadási vásárok és kiál­lítások. Tudják ezt a földmű­vesszövetkezetek kereskedelmi nuárjára is gondosan felkészül­tek. Így került sor január má­Fotó: Malmos rendezési, valamint villamossá­gi és háztartási gépek helyszí­nen való árusítására. A Mező- kovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetői a vásárokat a zárszámadási köz­gyűlések napján rendezik meg. Nagybánhegyesen a múlt évi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents