Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
4 Péntek Az önzés a börtönig vezethet A Sarkad! Járási Tanács V. B. a lefolytatott fegyelmi eljárás alapján határozatot hozott: Ungar Sándort, a Sarkadi Községi Tanács V. B. elnökét az MT 110. § 1. bekezdésébe ütköző fegyelmi vét- «égefc elkövetésében vétkesnek -találja és ezért őt a Munka Törvénykönyvre 111. § 1. bekezdésében foglalt „elbocsajtas fegyelmi büntetéssel sújtja. A határozat pontjai lészletei- öen ismertetik Ungor Sándor anyagi haszonlesésből eredő sorozatos visszaéléseit, melyekkel súlyosan vétett társadalmunk alapvető erkölcsi normái ellen. így többek között az elmúlt évben 7 hold főid termését takarította be és 192 mázsa kukoricát adott el tOO forintos áron. Beosztásával visszaélve a földet a tanács dolgozóival műveltet te meg.. Mivel maga is sokallta a kukoricát, az eladási akciót részben mások számlájára, az illetők nevének a láttam isíta sáv a l bonyolította le. Olcsó munkaerő — nagy haszon Az állampolgári kóleieseeg ellen vétett azzal, hogy 3 hold földet nem jelentett be adózásra. Ugyanígy kivonta az adókötelezettség alól azt az állami tartaléktőidet, melyet szerződésileg részes művelés alapján hasznosított. A termést nem mérlegelte le és a vizsgálat megállapította, hogy erről a területről kevesebb kukorica került a tanács góréjába, mint amennyi várható lett volna. Ezt a tettét azzal súlyosbította, hogy hamis mérlegelési jegyet készíttetett és a hozzá beosztott dolgozót a valóságnak meg nem felelő vallomás tételére bírta. Kiderült a vizsgálat során, hogy a tanács tulajdonát képező benzinből különböző mennyiséget több alkalommal saját használatra í® átvett. A benzin kezelésével megbízott dolgozót arra akarta rábírni, hogy semmisítse meg azokat a feljegyzéseket, amelyek a jogtalan üzemanyag-felhasználást ftfenatatják. Nehéz lenne felsorolni mlnd- fctaokat a visszaéléseket, amelyeket Ungar Sándor, hivatali beosztását és helyzetét kihasználva elkövetett. Jellemző azonban rá , hogy a I községi tanács dolgozóit (az úttisztítókat, a kertészeti dolgozókat és a házi brigád tagjait) is felhasználta a növényápolási és betakarítási munkákra, amiért nem fizetett. Az egyik kapáláskor 50 forintot adott át a „brigádvezető- nek”, hogy hazafelé menet fogyasszanak valamit. Kukoricaszedéskor pálinkát vitt a dolgozóknak. Azt ígérte nekik, ha jó termés lesz, „csap részükre egy hal- vacsorát”. ami azonban elmaradt. Ehelyett kisebb pénzösszegeket fizetett ki. Miért nem vették észre időben? Ungor Sándor a vizsgálóbizottság előtt azzal akarta enyhíteni a munkafegyelmet is súlyosan befolyásoló, de egyébként is a szocialista erkölcsbe ütköző cselekményét, hogy „nem olyan nagy munkákról volt szó”, mert például az egyik földterületet az előző évben 80 cm mélyen szántották ■fel. A vizsgálat kiderítette azt Is, hogy Ungor Sándornak a visszaélések elkövetésében segítőtársai is akadtak, akik közül csaknem mindannyian valamilyen formában anyagi előnyöket élveztek, ök azonban a kisebb részét képezték annak a csoportnak, amely együtt dolgozott a tanácselnökkel és amelynek látnia kellett, hogy mi történik körülötte. És észre kellett volna venniük a kommunistáknak. hiszen Ungor Sándor maga is párttag, sőt a községi párt-végi ehajtóbizottság tagja is volt, a lakosság körében pedig terjedtek a különböző híresztelések. Azonban nem foglalkoztak vele. Hol voltak akkor a kommunisták, amikor még súlyosabb következmények nélkül is lehetőség mutatkozott arra, hogy megállítsák és visszafordítsák a rossz útra tévedt elnököt? Hagyták bonyolódni az eseményeket Az iga2, hogy Ungor Sándor sok esetben durva volt az emberekhez, beosztottjai, munkatársai kerülték a vele való vitát, nézet- eltérést. A párttaggyűlés vagy a községi végrehajtó bizottság előtt Február 7‘én rendezi újabb összejövetelét Békéscsabán a A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai Értelmiségi Klubjában rendezi minden hónap első hétfőjén összejöveteleit a megyei művészeti kkíb. Februári találkozójukra ezúttal 7-én, hétfőn este fél 8 órakor kerül sor. Az összejövetelen Tizüsl művészeti klub György' grafikai kaniara-kiállítását dr. Krupa András, a TIT megyei titkára nyitja meg, a kiállított műveket a művész mutatja be. A műveszeti klub tanacsa több érdekes eseményt tervez a tavaszi klubestekre is. Négy forintért megszerezheti a korszerű családi házat személyautóval, garázzsal: a 12 napos, 2 személye® egyiptomi társasutazást; a különböző személyautókat, köztük a 408-as Moszkvicsot; televíziókat, hűtőszekrényeket, rádiókat stb. VÁSÁROLJON 4,— FORINTÉRT SZERENCSE-SORSJEGYET! HÜZÁS A JÖVÖ HÓNAPBAN. ' x azonban — funkciótól függetlenül — minden párttag egyforma. A vitát nem a hangoskodás, hanem a tények és az érvek logikája dönti el. A szervezeti szabályzatban a párttagok kötelességeire vonatkozóan az alábbiakat olvashatjuk: A párttag „fejlessze a bírálatot, önbírálatot. Legyen őszinte és becsületes a párthoz, ne titkolja és ne ferdítse el az igazságot. Személyre való tekintet nélkül tárja fel a párt szervei előtt a munkában észlelt fogyatékosságokat és küzdjön megszüntetésükért ” Nem egy kommunista megfe- lejtkezett erről Sarkadon, s hagyta bonyolódni az eseményeket, ahelyett, hogy gátat szabott volna azoknak. Felelős a járási tanács vb is, amelynek vezetői tudták, hogy Ungor Sándor magatartása már előzőleg is kifogás alá esett, mégsem gyakoroltak kellő ellenőrzési. Ez is egyik oka annak, hogy a községi tanácselnök huzamosabb ideig diktatórikus módszerrel irányíthatott és a környezetében megfélemlített mindenkit, aki az akarata, sokszor pedig az egyéni önző céljai véghezvitelében akadályozni próbálta. Juhász József, a Itözségi tanács vb elnökhelyettese így nyilatkozik: ,.1959 óta dolgoztam vele. Soha ilyen terror alatt nem álltam.” A bíróság előtt telel tetteiért Ungor feándor visszaéli a dolgozók, a járási tanács és a járási pártbizottság bizalmával és nemcsak anyagi, hanem súlyos erkölcsi károkat is okozott. A községi pártbizottság már előbb úgy határozott, hogy visszahívja a tanács vb-ból és a pártbizottságból, egyúttal javaslatot tett a járási párt-végiehajtóbizottságnak a pártból való kizárására is. Ungor Sándort az ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte. Tetteiért a bíróság előtt kell majd felelnie, s minden bizonnyal megkapja méltó büntetését. Pásztor Béla Á többet a Az igényes, a többéi akaró ember a leghasznosabb a társadalom számára. Hiszen miközben igényes egyéni és családi tervét összeállítja — a lehetőségeket mérlegelve —, fél kell tennie a kérdést: miből lehet és hogyan akarja ezt a mindig többet akaró, feszített tervet megvalósítani ? ..Gazdagságot csak munka hozhat...” — vallja a költő és a serény munka szülte gazdagság a közösség vagyonát gyarapítja. Ebből jut mindenkinek!... Vagyis, ha több gyűlik össze az állam háztartásában, akkor több jut a családoknak is. Évek óta bármerre fordulok az országban, keresem ezeket a többet akaró, a társadalom életerejét kifejező embereket, S mindenütt találkoztam velük. Azzal, aki családi házat épít vagy a régit bővíti; aki gépkocsira gyűjti a pénzt; aki távoli országokat látogat meg; aki új bútorra cseréli ki a kopottat, vagy kis könyvtárát rendez be lakásában. Elsősorban kétkezi munkásokSzép, szép, de vajon hasznos-e? Ritka tüneményben gyönyörködhettek Békéscsaba azon lakói, akik a közelmúltban az iparitami- ló-iskola környékén jártak. Nem mindennapi dolog, hogy az Alföldön olyan gyönyörű jéghegy alakuljon ki, minit amilyen az iskola modem, új épületének homlokzatán volt megfigyelhető. Igaz, sokan meg is figyelték, mert ugyan ki ne adózott volna eme természeti csodának, mely nem mindennapi. No, de hála eme épület tervezőinek, megkímélik a kispénzű természetrajongókat az utazás fáradalmaitól, idevarázsolják közelségbe a jéghegyet. Csakhogy valami szépséghibája van e természeti szépségnek. Mert azt ugyan senki sem vitatja, hogy szép és megható látvány egy modem új épület homlokzatán a jéghegy. De vajon hasznos-e? Ez már kevésbé mondható el, többféle oknál fogva. Vegyük csak sorjába. Először is igen veszélyes dolog oda jéghegyet varázsolni, ahol igen sokan járnak, s bizony a baleset veszélye fennforog, mert ki tudja, hogy mikor és kinek a fejére zuhan az összefagyott jéghegy. Másodszor azért sem hasznos, mert a csatorna tönkremegy, de az még csak hagyján. Az épület homlokzata is csúnya lesz, s így tavasszal lehet tatarozni, ami bizony költséget igényel. Ugyanis, csak úgy közbevetve: ott voltam. amikor a jéghegyet leolvasztották s a bádogos szakember megnyugtatásul közölte, hogy nem a csatorna a hibás, hanem rosszul tervezték meg a szigetelést és ezentúl ez már így lesz minden télen. Szép kis vigasz, mondhatom. No, de kinek fáj ez? Ilyen aprósággal mi már nem foglalkozunk. Elvégre elfér az Alföldön is egy-két jéghegy, mert ugyebár ilyenkor télvíz idején ki a csuda szeret több ezer kilométert utazni. Arra azért nem ártana ügyelni, hogy ne legyen túl sok hasonló jéghegy, mert az még népgazda- ságilag sem lesz túlságosan gazdaságos. Belépti dijat ugyanis nem tehet szedni megtekintésére, pedig nem ártana, mert így a tatarozás költségei valamelyest megtérülnének. Bár a legegyszerűbb megoldás mégis az lenne, ha ilyesmi nem fordulna élő a tervezésben. Háló Ferenc Rendelet a nyárfatelepítésre alkalmas területek kijelöléséről A földművelésügyi és a pénzügyminiszter együttes rendeletet adott ki a nyárfatelepítésre alkalmas területek számbavételére, kijelölésére, illetve intézkedtek a papírgyártás alapanyagát szolgáltató, úgynevezett mezőgazdasági cellulóznyárfa-termesztés megszervezéséről. A tervek szerint az 1966-tól 1975-ig terjedő tízéves időszakban országosan körülbelül 170 060 holdnyi erre alkalmas területet telepítenek be gyorsan növő, nagy hozamú nyárfafajokkal. A telepítés előkészületeit máris megkezdték, s az idén hozzávetőlegesen tízezer holdat telepítenek be. A rendelet a Magyar Közlöny január 30-i számában jelent meg. A termelőszövetkezetekben a nyárfatermesztés előkészítése a megyénként alakított műszaki bizottság, valamint a szőlő-, gyümölcs- és ültetvénytervező vállalat feladata. A termelőszövetkezetek a nyái- fatermesztésre kijelölt területeik után a telepítés szervezésével, kivitelezésével és felügyeletével, továbbá az ápolással kapcsolatos költségek fedezésére üzemviteli célokra is felhasználható vissza nem térítendő állami hozzájárulást kapnak. A telepítés befejezése után a termelőszövetkezetek meghatározott összegű állami hozzájárulást vehetnek igénybe abban az esetben, ha a telepítést az alapokmány szerint végezték, s ha a faállomány megfelelő az előirányzatoknak. Az állami hozzájáruláson felül a termelőszövetkezetek az ötödik évtől kezdődően kilenc éven át állóeszközhitelt is felvehetnek. karó ember kai, fizikaiakkal, szakmunkásokkal beszélgettem... Mindennek az alfaja: az életcél. Bnélkül nincs igény és nem is lehet. Leginkább fiatalok között tapasztalható az „átváltozás”. A- mág legényként a szülők védőszárnyai babusgatják őket, nem törődnek vele, mennyi pénzt visznek haza. Az a fontos, hogy legyen szép ruha, jusson szórakozásra .... Az üzemben is úgy vélek ednek róluk: „nem is akarnak többet keresni!” Elég nekik a kevés is... Emellett lehetnek persze nagyon rendes viselkedésűek, kedvelhetik a szakmájukat, szerethetik a szaktársaikat, csak ösztönző cél híján nincs bennük törekvés, hogy többet dolgozzanak és ezáltal a borítékba is több jusson. Családalapításnál viszont — amikor lakásra,, bútorra meg ezer apróságra kell a pénz — hevenyészett kalkuláció szerint, a beszélgetések alapján kiszámoltam: 2—300 forinttal szaporodik a fizetés. Mert a fiatalember gondolkodása és célja megváltozott. És tesz is a megvalósításáért. Megszűnnek a késések, hiányzások, munka utánra marad a totóklub. Vagyis: a napi nyolc órát munkával töltik. De ez a fizetés növelésének csak egyik módja, s itt túllépve a fiatalokon, mindazokról beszélünk, alak célt tűztek maguk elé. Nyilván a művezető annak adja a jobban fizető munkát és annak az embernek a fizetésemeléséért harcol, akire mindig számíthat, akiről tudja, hogy a rábízott feladatokat tökéletesen elvégzi. Miért is állna ki azért, aki csupán ímmel-ámmal dolgozik, akinek nincs lelkiismeretíürdalása, ha elromlik a gépe, s aki nem a munka minőségét, hanem az órát lesi állandóan? Az igényesen élő és igényesen dolgozó embereknek nem kell külön ajánlólevél. Legjobb protek- torui: az elvégzett munka. Számítani lehet rájuk. Olyankor is, ha megsűrűsödik a tennivaló és csak túlórával, megfeszített erővel lehet a vállalat adott szavát tartani; de számítani lehet rájuk, ha új termék gondjával birkóznak, ésszerű technológiával kísérleteznek. Rájuk, az igényes, mindig többet akaró emberekre lehet elsősorban számítani. S éppen ezért, mert viselkedésben, munkaerkölcsben ugyancsak az első sor
