Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

í§66 február S. 6 Csütörtök = TUDOMÁNY - TECHNIKA = A „tudományos“ vízözönelméiet tündöklése és bukása A bibliai vízözöromonda sokáig, évszázadokon át izgatta a tudósok képzeletét. Volt vagy nem volt vízözön — ha volt —, hogyan né­pesedett be újra a föld. növé­nyekkel és állatokkal? Már a középkor végén akadtak művészek, tudósok, gondolkodók, akik magában a vízözönben is ké­telkedtek és inkább hittek a régi görög és római természetbölcse- lóknefc, akik md.tsem tudva a víz- őzönröL, természeti úton igyekez­tek megmagyarázni, hogyan ke­rültek a hegyek kőzeteibe kővé vált csigák és kagylók. Leonardo da Vinci, a nagy művész és tu­dós 1509-ben azit írta, hogy a ten­ger és a szárazföld időnként he­lyet cserélitek, a sós víz vissza­húzódott a szárazföldről és a csi- gaiházak és kagylóteknők, ame­lyekből az állatok kivesztek, iszappal teltek meg és kövesítő anyag járta áit őket. Azt írta Leonardo: a biblia szerint az egész földön negyven nap és negyven éjjel esett az eső. Végiül tíz méter, rel magasabban állott a legmaga­sabb csúcsnál. A víz ilyen körül­mények között tehát sehová sem folyhatott te. Éppen ezért a „jó­zan ész — mondja — nem hiheti a földnek az özönvízből való ki­emelkedését”. Ezt a világos és józan magya­rázatot azonban a kortársaik nagy része nem fogadta el. Még kétszáz év múlva is azt vallották, hogy „az özönvíz az egész földet elbo­rította, az életet elpusztította. A katasztrófa után leülepedő réte­gekből pedig kialakult a mai föld­felszín”. így kezdődött a „tudo­mányos” vjzözöneimélet, amit di­A Elméletien hideg hatása — a fagy- ártalom — iegszorr.orúbb arca: a iagyhalá). Évtizedekkel ezelőtt még előfordult. Főleg, ha magatehetetlen vagy ittas embert „fogott" markába a hideg. Ma az általános műveltség, az egészségügyi kultúra, a fejlett köz­lekedési eszközök, a magasabb élet­színvonal terjedése következtében a hidegártalomnak ez a formája a múlt emléke már. De ártatlannak lát­szó, alattomos alakja, a fagydaganat ma is gyakran keseríti az embert. A megfagyás és a fagydaganat két egymástól különböző elváltozás. Az egyik a nagy hideg következménye es azt jelenti, hogy a szervezet kö­rülírt részén a szövetfolyadék meg­fagy, és a megfagyott testrész ke­ménnyé válva törik, mint az üveg. Ha meg kienged, akkor kisebbedik. A fagydaganat nem ilyen veszedel­mes. Ennél a hideg csak a bőr fel­színét éri és — főleg az amúgy is rossz vérellátást! területen a vérkerin­gést még jobban megzavarja, és az ereket összenyomva folyadékfelhal- mozódást okoz a laza kötőszövetben. As így megfagyott testfelület meg­duzzad, fényes, lilásvörös és fájdal­mas lesz, és erősen viszket. A fagy­daganat tehát nem olyan veszedel­mes, mint a fagyás, de igen kelle­metlen. Még dermesztő hideg sem kell hozzá, hiszen már plusz 1—2 vagy , mínusz 1—2 C fokú hőmérsékletnél is bekövetkezhet: és hiába gyógyul, mert ! a hőmérséklet fagypont köré süllyed — mintha érzékennyé vált volna az egyszer megfagyott szövet, a fagyda­ganat kiújul és évekig keseríti az em­bert. A megfagyásnak a dermesztő nagy hideg az oka. A fagydaganat kiala­kulásához még csak nagy hideg sem kell! De hát akkor mi? Elsősorban a szervezet hajlamossá­ga. Esetleg valamilyen ártalom vagy az ellensftlóképesség .csökkenése, le- gyengültség, vitaminhiány, lábadozás, cukorbaj. nedves ruha, átázott cipő; továbbá a meggyengült, megromlott, hiányos vérellátás. Ezzel már jeleztük Is, miként le­ket a fagyártalmat megelőzni, Soha­luviumnaík, vízo zennek nevezitek eL Egy angol orvos, John Wood­ward 1695-ben foglalta össze első ízben mindezt könyvében. Ennek a katasztrófa-elméletnek legnevesebb védelmezője Cuvier György, a francia akadémia tag­ja és a párizsi egyetemein a ter­mészettudományok tanára. Gyakori tapasztalat volt, hogy az ásatások során napvilágra ke­rülő őskori .állastok különtoozaietk földünk élő állatfajtáitól. De hii lehet ennek a különbségnek az oka? Linné Károly, az élő nö­vény. és állatvilág nagy rendsze- rezője azt hirdette, hogy „annyi növény- és állatfaj van, ahányat kezdetben az Isten teremtett”. Cuvier ugyan már nem hitt a bib­liai tei'emtés történetben, egy- ügyűségnek tartotta Noé legendá­ját is, de nem hitt abban sem, hogy az állat- és növényfajok egy­másból származnak. Ezt tanította viszont a párizsi egyetemen egy másik professzor, Lamarck. Ugyanabban a tanteremben két különböző nézetet, de ezen keresz­tül két merőben eltérő világnéze­tet is tanítottak. Mindez a francia forradalom, majd Napóleon ural­kodása idején történt. „Nos, arra a belátásra jutottam —» írta Cuvier —, hogy nagy ese­ménynek keltett ezeket a jelen-1 fős különbségeket állatok és ál-1 latok, növényék és növények kö­zött előidézniük. Katasztrófák for­gatták föl a földgolyó felszínét. A tenger áradása és visszahúzódá­sa sorozatosan követték egymást. Egyik percről a másikra változ­tatva meg a föld felszínét, pusz­se maradjunk átázott ruhában, vi­zes cipőben, nedves kosztümben. Amint módunkban áll, az ilyent le kell vetni, meg kell törülközni, sőt a vérkeringés céljából a bőrt vörösre kell dörzsölni és száraz ruhát kell húzni a nedves helyett. A legyen­gült, lázas, beteg, fáradt ember foko­zottan ügyeljen öltözködésére. És vi­gyázzon arra, hogy a vérkeringés ne károsodjék. Sohase viseljen szűk ci­pőt, szoros kesztyűt, feszes nadrá­got vagy egyéb olyan ruhadarabot, ami elszorítja a hajszálereket és a vénákat. A lábbeliben gyakran moz­gassa meg a lábujjait. A kezét, fülét, orrát, arcbőrét időnként dörzsölje, a lábszárat szorító gumit lazítsa és az arcot, orrot, állat, elsősorban a bo­kát, a sarkat és a bütyköt enyhén zsí­rozza meg, ha hideg napok jönnek. Egyesek szerint igen hasznos a végtagok ereinek tornásztatása. Erre a változatos meleg-hideg fürdő a leg­alkalmasabb. mert az ellentétes hő­hatás az erek mozgékonyságát fokoz­za. Ez a módszer egyébként a fagy­daganatok kiújulásanak a megelőzésé­re is alkalmas. A fagydaganat — gyakori ismétlődé­se ellenére — gyógyítható betegség. A modem gyógyítás ma már — a régebben alkalmazott fagykenőcsök, fagybalzsamok mellett a rövidhullá­mot, az ultrahangot és a röntgensuga­rat is sikeresen alkalmazza a fagy­daganatok gyógyításában. Sajnos, még így is igen elhúzódó betegség, te­hát érdemes törődni a megelőzésé­vel. Tokajhegyalja nagyüzemi pin­cészeteiben ezekben a napokban 60 000 hektoliter korábbi évjáratú bor sorsáról döntenek. A nemes hegyaljai borokat, a száraz és édes szamorodnit, valahiint az aszúkat ugyanis több évig érlelik, „iskolázzák”. A tavalyi, valamint got. Ezért a kihalt lényeik nem te­hetnek ősei a mai állatoknak.” Cuvier — egyébként a protes­táns ügyek minisztere — nem fo­gadta ej Lamarcknaik az állatok egymástól származásának tanítá­sát, mert úgymond, „nem kiseb­bíthetjük Isten dicsőségét azzal a feltevéssel, hogy kezdetben a vi­lág nem volt tökéletes és a fa­jok tökéletesedésre szorultak”. Halála után, 1832-től nem volt többé a katasztrófa-elméletnek kimagasló védelmezője és La­marck, majd Darvin tanítása után, akik bebizonyították, hogy a fajok egymástól származnak és a kihalt lények a mai fajok ősei, nem is lett volna érdemes a ka- tasztrófa-eimótetfel tovább foglal­kozni. így múlt el a tudományok fej. lődésével ' egy bibliából merített mutatós elmélet, hogy átadja he­lyét egy olyan elméletnek, amely a fantázia helyett kézzel fogható bizonyítékokra építi mondaniva­lóját. A vízözönelméiet bukása azonban csak egy a sok közül... Tasnádi-Kubacska András Gépalkatrészek védelme műanyag masszával A termelés mindennapos kérdé­se a legyártott, de azonnal fel- használásra nem kerülő alkatré­szek, szerelvények, gépelemek vé­delme. Minél értékesebb a ter­mék, annál nagyobb kárt okoznak a tárolás, raktározás alatti sérülé­sek. A kérdés jelentőségét növeli az a tény is, hogy hazai üzemeink között a kooperációs kapcsolatok: száma növekszik, s az alkatrészek olykor 100—200 km-es „utaztatás” után kerülnek csak beépítésre. Ez a körülmény pedig fokozza a sé­rülés-veszélyt. A különböző, hőre lágyuló mű­anyagok térhódítása, úgy látszik, megnyitja az utat a kérdés megol­dásához. Legalábbis erre vall egy külföldi gyár által bevezetett technológia, melynek figyelemre méltó lehetőségeivel érdemes megismerkedni. A technológia lé­nyege, hogy a sérülésre érzékeny szerszámokat megfelelő (ideigle­nes) bevonatokkal látják el. Az említett gyár CONSERVAT típusú olvadó-mártómasszákkal, valamint forrón szórható masszá­val végzi a gépelemeik műanyag- burkolását. A CONSERVAT oldó­anyag nélküli, cellulózé alapú mű­anyagtermék. A létrehozott hár­tyák a gumihoz hasonlóan szívó­san. rugalmasak, átlátszók, s így mindenféle jelzés és felirat jól ol­vasható a védőréteg alatt. Ez megkönnyíti a raktározást és az árukiadást Fon tos előfeltétel, hogy a műanyag burkolatok nem mér­gezők és a bőrre ártalmatlanok. Felolvasztás után (120—180 Celsi­us fokon) mártásra készek. Az oldószer tartalmú termékek­kel ellentétben a levegőn már néhány másodperé alatt 0,5—2 mm-es, megfelelő ütésbiztonságú védőhártyává szilárdulnak. A védőréteggel bevonandó da­raboknak rozsda-, piszok-, ned­vesség- és ujjlenyomatmentesek­nek kell lenniük. Az egyes dara­bokon található zsírt és olajat azonban nem kell okvetlenül el­távolítani. L. Gy. tavalyelőtti borokban mostanra alakultak ki azok az illat-, íz- és zamatanyagok, amelyek megmu­tatják, hogy mely borokat érde­mes tovább kezelni. A borokat osztályozás után a továbbérlelésre loga1 ka'masabb pincékben tárol­ják. (MTI) títva el a növény, és állaitvilá­Fagyártalom — fagydaganat Dr. Buga László 60 ezer hektoliter bor Tokajban Á tizedes meg a többiek Az utóbbi évek legjobb magyar filmalkotását tűzte műsorára február 3-tól 4-ig a gádorosi Erkel mozi. A kitűnő film fősze­repét Sinkovits Imre játssza. MOZI FEBRUAR 3. Békési Bástya: Tilos a szerelem. Békéscsabai Brigád: Butaságom tör­ténete. Békéscsabai Szabadság: Buta­ságom története. Békéscsabai Terv: Cherbourgi esernyők. Gyulai Petőfi: Lobó, a farkas. Mezőkovács­házi Vörös Október: Az ég kulcsa. Orosházi Partizán: Pandaillan lovag. Sarkadi Petőfi: Idegein vér. Szarvasi Táncsics: A katona apja. Szeghalmi Ady: Bűntény a művészpanzióban. Közüle’ek munkaerőigénye Az ÉM 44 sz. All. Építőipari Vállati t azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre burkoló szakmunkásokat, könv- nyügépkezelőket (ÉM-vizsgával), kubi­kosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak napi 15,— Ft, nem családfenntartóknak napi 10,— Ft kü- lönélési dijat fizetünk, amennyiben vi­déki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 21 Csőn gr ád—Békés megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat te­lepe, Békéscsaba, Kazinczy utca 1/a azonnali belépéssel felvesz napi 4 órás műszakra nyugdíjas kályhafűtőt. 37195 A Magyar Tv műsora február 3-án, csütörtökön 8.05 Iskola-tv. Környezetismeret — olvasás. (Alt. isk. IV. oszt.) Olvasni jó. Látogatás egy gyermekkönyvtár­ban. 9.05 Földrajz. (Alt. isk. V. oszt.) Budapest. 9.55 Magyar nyelv. (Alt. isk. V. oszt.) A szóelemek. 10.15 Mylord segít magán. Magyarul beszélő nyu­gatnémet film. (Ism.) (14 éven felüli­eknek) 11.20 Magazin. A Tv-híradö melléklete. (Ism.) 13.35 Környezetis­meret. (Ism.) 14.35 Földrajz. (Ism.) 15.25 Magyar nyelv. (Ism.) 17.20 Hírek 17.25 Mezőgazdasági szakfilmsorozat- Esőztessünk, de helyesen! 17.50 Az arany kamera. Az Intervízió műsora Prágából. 18.55 Csak egy kicsivel job­ban. Közvetítés a Technika Házából. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Halál az országúton. Magyarul beszé­lő angol film. (14 éven felülieknek) 20.50 A világ múzeumai. A párizsi nemzeti könyvtár. 21.10 Parabola. 21.30 Műkorcsolya Európa Bajnokság. Férfi szabadon választott gyakorlatok. Közvetítés Pozsonyból. 22.10 Tv-híradó — 2. kiadás. (MTI) A román tv műsora Csütörtök 18.00 TV-híradő. 18.15 Gyermekmű­sor: Mese az erdőről. 18.30 Ifjúság: klub. 19.45 Közvetítés a Lugosi Álla­mi Színházból. Utána Tv-híradó és időj árásjelentés. .................. É rtesítés! ÉRTESÍTJÜK KEDVES MEGRENDELŐINKET hogy január 1-vel átvettük a Zalaeger­szegi Cserépkályhagyár békéscsabai ki­rendeltségét és így megnövekedett kapa­citással állunk a lakosság és a közülietek rendelkezésére. VÁLLALJUK beépített csempekályhák, kandallók rö­vid határidő melletti készítését, átraká­sát, javítását. A SZARVASI VAS-, FÉMIPARI KTSZ CSEMPEKALYHÄS részlege, BÉKÉSCSABA, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ŰTJA 18. TELEFON- 25—18. 33 A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács V. B. Építési és Közleke­dési Osztálya 1 fő építészmérnököt, 1 fő építésztechnikust ke­res felvételre. Fizetés a 116/1960. Mü. M. sz. utasítás alapján, a gyakorlati időtől függően. Jelentkezni személyesen vagy írásban az osztály vezető­jénél lehet. 118717

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents