Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

m i_y U — Egy világhírű musical a Fővárosi Operettszínházban — A z új zenés színházi /1 műfaj, a musical co- / B medy a világ színpa­dain végérvényesen gyökeret eresztett. Jelentős része van ebben a műfaj egyik eddigi legjobb hajtá­sának, a My Fair Ladyne.t. Sok évi színpadi pályafu­tása után egy nem kevésbé sikeres és azóta már Os­car-díjat nyert filmválto­zata is elkészült. A darab zenéjét már so­kan ismerik nálunk, hiszen a Magyar Rádióban gyakran játszották, de még ók is nagyszerű szórakozás ma­i-adandó élményét őrizhetik a My Fair Lady budapesti előadása után. Bemard Shaw egyik leg­jobb és világszerte legtöb­bet játszott darabja, a Pyg­malion nyomán készült a musical. Egy gazdag és tu­dós angol nyelvészről szól, aki egyetlen kiejtett szó után 'is megismeri, ki me­lyik megye melyik községé­ből, melyik város melyik utcájából származik. Hat hónap alatt előkelő dámát farag egy kültelki virág­áruslányból. iűgy megtanít­ja a tökéletes úri angol ki­ejtésre, és beszédmodorra, meg a társaságbeli viselke­désre, hoigy a legelőkelőbb főúri estélyem sem fog san­fényt, a szobából kihord­ták a kisbútorok a t, össze- simulva táncolt néhány pár a hatalmas torontáli szőnyegem. Mária elvált asszony, alig 25 éves, a társasága is fiatal. Olya­nok, akikre azt mondják — ha nagyon el akarják vetni a sulykot —, hogy huligánok. Pedig nem azok. Munkásfiatalok, egy szövő­gyár munkásai, akik ép­pen az élet narancsszín ol­dalával ismerkednek. Pezs­gővel kínálnák, remeg a pohár a kezemben; hogy hozzam szóba az apát? — Négyszemközt szeret­ném... — Mondja csak nyugod­tam: a barátaim! — nevet rám az asszony. Zavartam belekezdek mondókámba: — Jó, jó, ne Is folytassa — vág közbe a íiatalasz- szony —, ha Pista, a vőle­gényem beleegyezik, akkor majd idehozzuk. Persze, ez nem most lesz! — teszi még hozzá, és újból elin­dítja a magnetofont. © Vélemények a filmművészet és az ismeretterjesztés kapcsolatáról, közös sajátosságairól A jó ismeretterjesztés jellemzője, hogy érteimi, ne­velési feladatot valósít meg, ú.j ismereteket közöl, kiegészíti az emberek tudásanyagát. Mindezt a leg- magasabbrendű világmagyarázat, a marxizmus eszme­rendszerének segítségével és fényében, tehát az isme­retek közlését szorosan összekapcsolja a világnézeti neveléssel, a tudatformálással. A hatás növelésének sokféle következménye közül (rendszeresség, fokoza­tosság, az öncéiúság elkerülése stb.) ezúttal az ér­telmi célmegjelölés érzelmi vonatkozású segítőjéről, a filmművészet produktumainak felhasználásáról fejtik ki véleményüket a megkérdezettek: dr. Krupa András, a TIT megyei titkára, és Borka József, a Békés me­gyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. Jelenet a darabból — Básti Hajós és Héhoczky Zsuzsa. (MTI fotó—Tormái András felvétele) Elhanyagolt, magányos ház a töltés mellett. Sz, István segédmunkást kere­sem. A konyhában ültetnek le, az asztalon bor, kár­tya. Vagy öten üldögélnek a hokedliken. Szóba hozom, miért jöttem, azaz csak fé­lig, mert Sz. István gyorsan lecsapja a kártyát: — Tudja mit, hapsikám, nincs nekem szükségem, hogy a Mutter abajgátasá­val jöjjön. Van nekem elég bajom! A fene, egye meg, mindenbe beledugják az orrukat — hallom a kony- baajtón keresztül. Csörren a pohár: — Na. mi van? Már inni sem tudtok?! — bevágódik mögöttem az ajtó. A háztól nem messzire vasúti töltés fut. az állo­más elölt szétszaladnak a sínek, mint valami élei- ubá, ki ráismerni a lány szár­mazására. Hogyan sikerül Higgins kísérlete, milyen érzelmi szá­lak szövődnek a professzor és Eliza között, miként nyerik meg a fogadást, és hogyan találnak végül is egymásra (de ez a happy end már nem Shaw Pyg­malion ja — ez csak a mu­sical-változat, a My Fair Lady befejezése) — erről szól a darab. Miért világsiker ez a mu­sical? Főleg Frederich Loe- we zenéje miatt, amely lehári—kálmáni bőségben és gazdagságba)} ontja a szebbnél szebb, ugyanakkor modern hangvételű dalla­mokat. Azután a librettó meg a darab csélekmónyé- hez, mondandójához reme­kül igazodó, szellemes és ötletes dalszövegek révén. Mindkettő Alan Jay Lerner leleménye. S az égész darab humora, derűje, hangulatos ízei, a nagyszerű szereple- hetöségek — mindez együtt indokolja a My Fair Lady világsikerét. A zene eredetji szépségé­ben szól a Fővárosi Ope- rettszínház színpadán. Ler­ner dalszövegeit kiválóan, az eredeti mindén fordula­tát, ötletét átmentve, töké­letes proíződiévat tolmácsol­ta G. Dénes byörgy. A kosztümök — ajhol kell (a még énekhangjával is kel­lemes meglepetést szerez. Méltó partnernőre talált az ördögien temperamentumos, a humor és a szív hangjait egyaránt kulturált játéktu­dással kezelő Lehoczki Zsu­zsában, aki százszínü tehet­ségének eddigi eredményeit összegezi és meghatványoz- za Elizaként. Doolittle csa­tornatisztító szerepéiben ízes humorával és mérték­tartó komódiázásával szer­zett kellemes perceket Ráto- nyi Róbert. A két főszereplő és az előadás többi résztvevője között túl nagy a szintkü­lönbség. S hogy ez mégsem olyan szembeszökő, az me­gint Básti és Lehoczky ra­gyogó játékának köszönhető — mellettük ugyanis alig venni észre, hogy időnként más is van a színpadon. Barabás Tamás Az önkéntesség elvéből következik, hogy a nép­művelésnek (az ismeret- terjesztésnek is) mindig szórakoztató jellegűnek kell lenni, természetesen e jelleg sokoldalúságából következően soha nem azonos, és mindig a leg­jobban találó módon. Ré­gi jó gyakorlat, hogy az előadásos ismeretterjesz­tés s általában az isme­retterjesztés kitűnő ki­egészítőre talál a külön­böző művészi és doku- mentuimfilmekben. A film szórakoztató jellege nevelő funkciója, céljai mellett önmagából ered, ugyanakkor az érdeklő­dést is fenntartja, kiter­jeszti. Mi a véleményük erről? sok szempontból érzelmi erőforrás. Lényeges azonban, hegy az előbbi forma renge­teg hasznos vonását is lás­suk, ezért támogatjuk a filmbarát-körök szervezé­sét archív és művészi fil­mek bemutatására, mely al­kalmakkal filmesztétikai előadás egészíti ki és befo­lyásolja a filmélményt. Az ilyen körök állandó hallga­tósága teszi lehetővé, hogy rendszeres ismeretbővítést nyújtsunk. Ennek pedig az a célja, hoigy a nézőt, a filmművészet iránt érdeklő­dő köri tagot megismertes­se különböző irányzatok jel­lemzőivel, az alkotási fo­lyamattal, és nem utolsó­sorban ízlésfejlesztő gondo­latokat értessen meg. Mint­egy ezer tagja van filmba­rát-köreinknek Békéscsa- Dr. Krupa András: Az bán, Orosházán, Gyulán és ismeretterjesztést korszerű- Szarvason. Sarkadon, is volt, síteni kell, nemcsak formai- de megszűnt érdeklődés lag, tartalmilag is. Ennek hiányában. Más kérdés, jól járható útja, ha a leg- hogy miért volt gyér az ér7 újabb tudományos vívmá­nyokat is felhasználjuk a szemléltetésre. Ezek közül első helyen áll a film. Min­den olyan ismeretterjesztő ségre épülnek, bár tagságuk deklődés. Borka József: A filmklu­bok hasonló céllal alakul­nak. Ezek is állandó közön­formában, amelyben az in­direkt közlési mód az ural­kodó, ezt az indirektséget a film ''alkotja. Van azonban olyan eset is, ara i kor nem a film az uralkodó, hanem az előadás, a film csak szem­léltető, érdeklődést fokozó, OL VA SÓNAP L ÓMBÓL Herbert Mead: A modern festészet ervezte). A Seregi ötletes, Sir Herbert Read neves angol műtörténésznek a modem festészetről szóló könyve 1959-ben jelent meg első ízben Londonban an­golul; azóta több nyelvre lefordították, és szakmai kó­ló verseny-képben és a báii rögben, mint az elmúlt fél jelenetben) káprázatosak évszÓ2ad avant.garde fes­tészetének tárgyilagos tör­téneti áttekintését tartják ■ számon. A szerző maga korlátozta tárgyalási körét: a modern művészet terüle­téről a festészetet ragadta ki, bár ahol az összefüggé­sek nagyon szorosaknak bi­zonyultak, érintette a szob­rászait, sőt az építészetet is. De ezen túlmenően nem tárgyalja a XX. század festészetének valamennyi irányát, a modern festészet­nek elsősorban stiláris fej­lődését kíséri nyomon. Vezérfonala Paul Klee (Schaffer Judit rendezés pedig, László munka ia, jó ízlésű, modern. A prózai szöveg fordításában Ungvá­ri Tamás talán kissé túl szolidan alkalmazta a virág­árusra jellemző nyelvet. Básti Lajos sík százszor játszotta Higgins professzor szerepét a Pygmalionban. Az Operettszínrjáz gieként most a tett” Higgins-szet játssza nem kevésbé Nagy drámai vendé- .musicalesí­elragadóan! színészünk jellemzése a modern kép­zőművészetről, aki szerint az nem a látható visszatük- rözése, hanem a láthatóvá tevés. Bár így számunkra sok nagy jelentőségű művé­szi teljesítményről nem esik szó, úgy gondoljuk, hogy Herbert Read könyvének számos történelmi adalék­kal, dokumentummal alátá­masztott tárgyilagos elem­zése és nagyszámú kép­melléklete kitűnő tájékozta­tót ad az izmusok szövevé­nyében ei igazodni akarók­nak. A viszonylag nagy pél­dányszámú könyv szierkeze- tének, stílusának legfőbb jellemzője a közérthetőség; ez és impozáns kiállítása mindem bizonnyal sokak kedves olvasmányává teszi A modern festészet et. (K—i) kis mértékben mindig vál tozik. Ezek a klubok a film­esztétika különböző terüle­teivel foglalkoznak, kul- túrházakban, iskolákban, könyvtárakban találnak ott­honra. A szeghalmi, vész­tői, okányi kultúrházban, a gyulai járási könyvtárban, valamint a mezőkovácshazi gimnáziumban működik igen aktív filmklub. • A film és az ismeretter­jesztés jó formája az isko­lákban és más művelődési intézményekben vagy üze­mekben, termelőszövetke­zetekben vállalatunk segít­ségével rendezett filmankét. Az ilyen összejövetelek nagy előnye, hogy friss él­mény alapján mélyebb ha­tást érhetnek el. Megemlít­hetem még a KlSZ-filmsze- mináriumokat, és az isme­retterjesztő filmesteket (Békéscsabán, Gyulán, Bé­késen és Sarkadon már rendszeres), amikor a leg­újabb ismeretterjesztő, do­kumentum- és más kisíilme- ket vetítik a kultúrházak klubjaiban. A korszerűsítés min­denben és mindenhol alapkövetelmény, hiszen az előrehaladás enélkül nemcsak elképzelhetet­len, hanem lehetetlen is. Az irány jó, véleményük ezt világosan tükrözi. A • jó irány azonban nem több a lehetőségnél, meiy­lyel élni tudni már mód­szerek kidolgozásának kérdése. Hogyan továb tehát? Dr. Krupa András: A tel­jességre törekvés nélkül néhány elgondolás: az isme­retterjesztők szemléletében a film a nélkülözhetetlen kiegészítő szerepét kapja, ha pedig olyan formáról van szó, amelyben a film az uralkodó, a kisérő elő­adás, foglalkozás, vitaveze­tés találja meg a helyes arányokat. A korszerűség lényege: nem lehet olyan ismeretet adó előadás, fog- , lalkozás, mely a világnézeti következtetések levonását ne tenné meg, ez egyszerű­en a korszerűség alapvető feltétele; és a sokat han­goztatott rendszeresség, fo­kozatosság. A hogyan to- vább-lioz tartozik az is. hogy a film és az ismeret- terjesztés komplexuma az ismeretterjesztés általános célját segítse: az eszményi műveltség elérését. Nem mindenhez értő emberekre van szükségünk, hanem ar­ra, hogy megteriämtsük az egyén lelki életének har­móniáját, megszüntessük erkölcsi, ízlésbeli, techni­kai, művészeti jártasságá­nak hiányait, mert csak így ■juthat el arra a szintre, hogy tevékenysége maxi­málisan', a legtöbb hasznot hozza az egész társadalom számára. Borka József: Még ezek­hez: a népművelő apparátus segítsége kell ahhoz, hogy a film végleg elfoglalja az őt megillető helyet a nép­művelésben, ismeretterjesz­tő előadások szemléltetésé­re a filmek vetítését soha ne felejtsék el anyagilag megtervezni; ideje lenne már, ha hosszas, évekre visszanyúló kérés-könyör­gés után elkészítene vala­milyen sezrv egy országos érvényű friss, tematikus filmjegyzéket. (Például a TIT Országos Központja is megtehetné!) Ebben a filmjegyzékben feltüntetné­nek minden fellelhető, elő­adásokhoz vagy önálló is­meretterjesztésre alkalmas filmet. Biztosan tudom, hogy az összeállításkor sok érdekes dolog kiderülni;, például az is, hogy ifjúsúc- nevelési vonatkozású film­jeink régiek, elavultak,.há­rom éve ugyanazokat veti . tik mindenütt. Végül: létre kellene hozni végre a film­klubok irányító központja' nevezhetnénk ezt a FilmkUi - bök Országos Szövetségénél; vagy másnak ie; mert film­klubjaink szerte az ország ban vitavázlatok, .módszer tani anyagok stb. hiányán 1 küzdenek, és ez már továb­bi fejlődésüket gátolja. * Az interjú, mely két né« művelési szakemberünk v leményét összegezi — első­sorban a Ilim és az isme retter jesztés vonatkozás í ­ban vizsgálódva — réméibe tőleg további elgondoláso­kat ébreszt. Szerkesztősé günk a hozzászólásoknál, megfelelő teret biztosít é; várja azokat. Sasa Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents