Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
február 27. 6 Vasárnap Beszélnek a képviselők Ha csak negyed részét tudom elmondani annak, amit az országgyűlési képviselők ezen az értekezleten tettek, mondtak, már akkor is elégedett leszek. Mert az igen sok, amiről itt gondolkodtak. Szeghalmon, a járási tanács kultúrtermében vagyunk. Országgyűlési képviselők, a járás vezetői meg néhány meghívott, Az asztalon mindenki előtt a beszámoló a járás helyzetéről, gondjairól. De még ne nyissuk ki az összetűzött lapokat Dr. Kertész Márton tájékoztatóját hallgassuk meg előbb az árvízküzde- lemrőa. Sok bajt zúdított nyakunkba a víz. Halljuk, hogy mintegy 270 házat kell újjáépíteni a Fekete- és a Fehér-Körös deltájában. Aztán jönnek a képviselői kérdések. Mindent akarnak hallani, hogy mindent segíteni tudjanak. Ha magnetofont kapcsolnánk be, akikor most ezeket a kérdőmondatokat kapnánk vissza: Az elöntött terület későbbi bevetéséhez gondoskodtak-e vetőmagról? — Az építkezési anyagot „házon belül” tudja-e a megye biztosítani? Nem az ország tartalékából! — A vezetés képes-e megmozgatni a társadalmat a segítésre? — Miért torlódhatott fél a Berettyón a jég? Ndncs-e súlyos mulasztás? — Az egészségügyi szervek felkészültek az árvíz utáni fertőtlenítésre? — Hogyan tudjuk a 300 kitelepített családot — még ideiglenesen is — emberséges körülmények közé helyezni? — Érdemes-e visszaépíteni a tanyákat, mélyek az árban összerogytak? De ezek nem öncélú kérdések a képviselők ajkáról. Segíteni akaró kérdések, hogy ismerjék pontosán, miben segíthetnek meg, hogy ők maguk is tippeket adjanak az állami, meg a társadalmi vezetőknek. Sándor József, a járás tanácselnöke által készített jelentést nyitjuk most ki. Olyan ez, mint egy életrajz. Csak nem egy személyről állíttatott ki, hanem északi járásunkról. Érdekes, s talán jó is, hogy a művelődésügy- gyei kezdi, aztán az egészségügy, a kommunális helyzet, a mezőgazdaság, ezen belül pedig a növénytermesztés. állattenyésztés meg a többi, ami csak kapcsolatos a faluval. Hogy részletesen mit mond, milyen adatokat ad a beszámoló, azt most nem soroljuk fel. Inkább a képviselőket hall- gátjuk: — Azt mond ja a beszámoló, hogy sokan lépik át a járás határát, mert nem akarnak itt élni. Ha ez igaz, van-e az ittenieknek terve az elvándorlás megakadályozására? — Gondolom — így mondja tovább —•, azok az ipari tanulók, akik a járás gyereked, visszajöhetnének, ha például a szolgáltató- ipar az ittenieknek egy kicsit jobban a gondjukban lenne. Mert arról beszéltek az elnökék, hogy gyenge a szolgáltatóipar. Ne legyen gyenge, törődjenek többet a fiatal szakemberek itt tartásával. Nem túl a lehetőségeken, hanem azon belül és sokkal nagyobb agd- tációval. Ha a felszabadult segédnek akár a szolgáltatóházban, akár valamely önálló ktsz-ben biztosítani tudjuk a szakmunkát, akkor ittmarad. Nem baj, ha egy kicsit rá kell beszélni.., Másik gondolat, a szakközépiskolák jövője. Még ezt is Elek László mondja. Az jogos igény, hogy legyenek szakközépiskolák. De a szakosításon belül tudja-e a vezetés, hogy milyen az igény. Mert létrehozzuk mondjuk, a ba- romfdtenyésztési szakiskolát, utána meg kiderül, hogy nincs hozzá hallgató. Ez így nem jó, ezt ne is követeljék. Ha céltudatosan nyitunk ki egy középiskolai kaput, akkor az tudja segíteni a mező- gazdaságot. Ha nem, akkor minek az iskola? Igaz. Már csak azért is, mert ott a tanácskozásom a kérdésre valami olyat válaszolt az egyik tanácsi szakág vezetője, hogy lehetetlen ezeket az igényeket élőre tudni. A képviselőnek van igaza. Ezt kell tudni! Szobek András mondja, hogy már több napja járja Sárrét falvaik Találkozott néhány dologgal, ami szól képviselőhöz, tanácsi vezetőhöz és társadalmi munkáshoz egyaránt. ja, hogy a szeghalmi betegeket, míg kórházba tudják szállítaná, a távolság megölheti az embert... Aztán ugyanezt a témát Sándor József szélesíti. Art mondja: hol a 'minisztériumnak van olyan álláspontja, hogy kevesebb, de nagyobb kórházak kellenek, hol a tanács vallja ugyanezt. Aztán néhány eV múlva változik a nézőpont... De hát ettől nem gyógyul meg a beteg! A vita folyik tovább. Viszont a képviselők ígérik, hogy segítenek a kórház felépítésében! A másik: Szobek Bandi bácsi a gyengébb és az erősebb tsz-ek támogatásáról polemizál. Mondja: a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz- nek nincs igaza abban’, hogy az erő® tsz-eket is segíteni kell. Ugyanis ők art vallják: „Nem érdemes erőssé tenni a szövetkezetei, ha utána már kevésbé törődnek vele a vezetők.” A képviselő meg art mondja, hogy nagyon furcsa logika lenne, ha a gyengébbet otthagynánk és nem akarnék felemelni... Abban viszont a füzesgyarmatiaknak van igazuk, ’ hogy a gyenge szövetkezetek vezetői is jobban gazdálkodhatnának, mert akkor nem szorulnának a „külső” támogatásra. Nagy' József képviselő tippet ad a szeghalmiaknak: talajuk kitűnő ahhoz, hogy — megfelelő elgondolással, az egyébként másra gyenge talajon — nyárfát telepítsenek. A népgazdaságnak is, a sárrétieknek is óriási hasznot hoz ez. A papírgyártás importált alapanyagát ezzel is mentesíteni lehet. Meg arról is beszélt, hogy a baromfitenyésztéshez honnan szerezzék be a szégRaEmi járás szövetkezetei a törzsállományt. Ez körülbelül csak a negyede annak, amivel törődtek Szeghalmon megyénk országgyűlési képviselői. Ha többre nem, arra talán elég, hogy mindenki tudja: a legAz egyik: kell a kórház Szeghalomnak. Akármit mond is a megyei tanács meg a minisztérium, kell! Nézzen bárki a térképre és onnan is megállapíthatfelsőbb szervünkbe küldött Békés megyeiek még arra is gondolnak, amiről mi sokszor megfeledkezünk,. Varga Tiltor Pártcsoportértekezletek a békési járásban A párt határozata alapján a békési járásiban is különböző szervezési és módszertani elveket vagyarázását, megértetését a pártcsoportokon keresztül mind szélesebb körben fokozzák. SzükséElek László előbb kérdez, utána elemez, de követel is. lásítanak meg annak érdekében, hogy a párt politikájának maSsélesedik a népfront tevékenysége gesnek látják ezt a békési járási pártbizottság részéről, mert még ma is egyes helyeken valahogy feleslegesnek, ’ akadályozónak tekintik a párttitkárok a pártcso- portok működtetését. Sok párt- alapszervezetnél problémát okoz, hogy miivel is foglalkozzanak, milyen feladatokat adjanak a párttagoknak? A Hazafias Népfront-mozgalom kutatja azokat a lehetőségeket, melyek alapján tevékenységét szélesíteni tudja és el tud jutni mind szélesebb körben a dolgozókhoz. Ebből az elvből kiindulva a békési járás népfrontbizottsága is mindjobban szorgalmazza a községi tanácsok és népfront- bizottságok együttes üléseit. A választókerületi tagok munkájáról tárgyalták az elmúlt hetekben Mezőimégyeren, ahol az együttes ülésen elhatározták, hogy a közeljövőben módszeresen foglalkoznak a tanácsi munka szélesítésével, a választók rendszeres tanácsi tájékoztatásával, és e nagy munkába bevonják a választókerületek tagjait is, akikkel együttesen széles tömegbázist lehet az elkövetkezendő hónapok feladataihoz. kialakítani. A járási népfront elnökségi ülésén az elmúlt hetekben megtárgyalták az 1966. évre szóló elnökségi és bizottsági ülések napirendjének kialakítását. A tavaszi időszakban szorgalmazni fogják a házi- és zártkertek felújítását. A békési kultÚTházban több mint 60 taggal működő házikertek szakkörének , foglalkozására meghívják más községek , érdeklődőit is. Külön megtárgyalták Békés község harmadik ötéves tervének fejlesztési elgondolásait, A községi népfranitbizottság kisüléseken, népfront-beszélgetéseken vitatta meg a község lakóinak javaslatait, mélyet aztán összegezve visznek a községi tanács elé. (Pankotai) ' Január hónapiban a járási pártvégrehajtóbizottság úgy határozott, hogy február és március hónapokban községi szinten pártcsoportvezetői értekezleteket kell tartani. A végrehajtó bizottság törekvése, hogy az agitációs, politikai munkát sürgősen fokozzák és ez a munka a pártcsoportokra kell, hogy épüljön. A községi értekezleteken- járási előadók magyarázzák és vitatják, meg az egyszerű-párttagok feladatait. Egyúttal megbeszélik azt is, hogy az-elkövetkezendő időkben minden két hónapban újból találkoznak a pártcsoportvezetőkkel, ahol az aktuális politikai problémákról 1 illetve a gazdasági feladatokról adnak tájékoztatási. P. 1. Portré. Válogatás. . Kévéét hallani róla, pedig orosházi születésű és az orosházi Táncsics Gimnáziumban tanít. A megyei képzőművész-csoporthoz nem fűzik különösebben szoros szálak, mert műtermet jó ideig' a hódmezővásárhelyi művésztelepen kapott, jelenleg pedig alkotó- napjait Kecskemétén tölti. A legkülönbözőbb anyagokkal kísérletezik, mondanivalóját mindig a legalkalmasabb technikával szeretné közölni. Budapesten, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon két alkalommal szerepelt, megyénk egyetlen képviselő jeként.Tanítványai között.
