Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-25 / 47. szám
1966. február 25. 5 Péntek Kétszáztizenháromezer felnőttet és 51 ezer gyermeket üdűltet a SZOT Hatezer üdülő az Állami Biztosító Önsegélyezési Csoportjánál (Budapesti tudósilónktól) Az ország üdülőtelepein már folynak a csinosítás! munkálatok. Ahol egész évben lehet pihenni, mint Hévízen, Harkányban és még néháy helyen, ott is készülnek a nyaralási és üdülési szezonra. Alighogy kisüt a tavaszi nap, megtelnek a Balaton-parti üdülök, telt !háza:kat jelentenek a mátrai és bükki, valamint a mecseki üdülőházaik. Az előkészületek folynak és az ország üdülőtelepeiről tartanak a viták. Milyen legyen az ellátottság, höl épüljenek meg kisegítő üzemek, hogyan biztosítsák a zöldség- és gytimölcsellátást? Kétségtelen, hogy a legerőteljesebb munka a SZOT-üdülőkben folyik. Az idén a SZOT 3 ezter felnőttel és 11 ezer gyermekkel nyaraltat többet, mint az elmúlt esztendőben. Ebben az évben 213 ezer felnőttel és 51 ezer gyermeket üdültek Legtöbben a Balaton- parti SZOT-házakban pihennek majd. Pontosan 54 741-en. Összesen 52 368 felnőtt kap majd beutalót a magaslati helyekre, a Mátrába. Biíkkbe. Sopronba, Pécsre. A gyógyhelyekre. Hévízre, Ha j dúszoboszlóra, Balatontüredre, s Párádra 54 221 felnőtt utazhat ebben az évijén. A. SZOT üdülószanatóriumaiba (Hévíz, Balatonfüred és Patád) 9460 felnőtt jut el. Növelték a SZOT családos üdülőhelyeinek számát is. Emelték a férőhelyeket és így a családi üdülőkben 15 500 Család pihenhet legalább két héten át. A SZOT gyermeküdülőibev a Balaton mellett 10 ezer gyermek kap beutalást. Természetes'm a főszezonban nyaralnak majd a legtöbben. Így a nyári időszakban csupán Siófokon 18 ezer felnőtt és 2 ezer gyermek üdül. Érdekes, hogy milyen nagy érdeklődés nyilvánul meg a SZOT üdülőhajói iránt. Az idén 30 hajó viszi a jelentkeződet Bratislavá- ba. 11 az Al-Dunara és 6 hajó megy telve magyar utasokkal Ausztriába SZOT nagy figyelmet szentel az üdülök korszerűsítésére. A tatarozásokra. a berendezések modernizálására és felújítására ebben az évben 58 millió forintot költenek. Az építkezésekre és a parkok felújítására 36 millió forintot ruház be a SZOT A kulturális és sportfelszerelésekre nyárig 3 milliót költenek. Remélhetően bővül az üdülőházát sora is. Minden kilátás megvan arra, hogy a másfél év óta átépítésben Új iparcikk bolt Méhkeréken Űj iparcikk boltot adtak át Méhkeréken. A lakosság bdlLgényét jelzi, hogy az átadó ünnepségeit majdnem százan vettek részt és tekintették meg rögtön a körzeti földművesszövetkezet új boltegy- ségét. Megjelenésükkel a köszönetét fejezték ki azoknak, akik jeleskedtek a korszerű bolt létrehozásában. A múlt év októberében kezdték az üzlet kialakítását, melynek munkálatait a Sarkad és Vidéke Körzeti Földmüvesszö- vetkezet 11 fős szocialista brigádja Veres István technikus vezetésével most fejezett be. Az üzlet vas, műszaki, papír, írószer,, játék, rövid-, divatáru, konfekció és cipő részlegekkel szolgálja ki a lakosságot. A költség 157 ezer forint az épületre, a berendezés jellegű eszközök pedig 70 gzer forintba kerültek. Cs. V. és 2500 a SZÖVOSZ-nál levő füredi SZOT-üdülöszanatóri- umot májusban meg tudják nyitni és a beutalásokat folytatni tudják. Az már bizonyos, hogy az új, 500 férőhelyes gyermeküdülőt júniusban megnyithatják, s ezzel a gyermekeket ide is tudják irányítani. A SZOT -on kívül érdeklődtünk a SZÖVOSZ-nál is. Mennyi szövetkezeti dolgozó kerülhet el nyárra a szövetkezetiek üdülőtelepeire? Az üdüléssel foglalkozó. 1SZÖ- VOSZ-osztályvezető szerint előreláthatóan 2600 SZÖVOSZ-dolgözót tudnak küldeni Balatonboglárra, Baiatonszemesre, Harkányba. Hajdúszoboszlóra és Dobogókőre. A tsz-tagok üdültetéséről sem feledkeznek meg. Az idén legalább 5—6 ezer tsz-dolgozót küld A békéscsabai színészet törré” Hetének újabb kötete — immár a harmadiknak megjelenő IV. rész — 1931—1944 között tárgyalja a város színházi életének eseményeit. A feldolgozott tizennégy év hazánk történetének művelődési szempontból is sötét korszaka. A budapesti színházak általában sikerrel játszanak, ugyanakkor azonban országosan egyre súlyosabb válságba kerül a színészet. Ez a válság először csak abban nyilvánul meg, hogy a műsor segélyesedik. egyre ritkábban kerülnek színpadra az emberiség, a világirodalom nagy drámái, értékei. majd a kisebb értékek felújítása is ritkul. A visszafejlődés vidéken különösen erős volt, és Papp János könyve ezt pontosan tükrözi. Az előző kötetekben még arról írhatott. hogy az 1880-as évek elején — árvízveszély idején is! — magas színvonalú klasszikus prózával lendítette fel a látogatást Bogyó Alajos igazgató. Az 13i0-es években még körülbelül egyenlő rész illette a prózát és az operettet. 1913 után pedig már csak az a társulat élt meg Csabán, amely az operettek sorát játszotta. Érdekes módon a rendkívül gondos előadásai, magas színvonalú prózai műsort játszó Országos Kamaraszínház közepes anyagi eredményt ért el 1931 előtt Csabán. Korszakunkban (1931—1944) azonban — mint ez. a kötetből is kiderül — megváltozott a helyzet. A nagy társulatok tizenhét szezonból tizenkét alkalommal súlyos ráfizetéssel távoztak és ; csak 1938 után kezdte eltartani a I nagy együtteseket a város. Természetesen bem véletlenül ekkor. A színházi fellendülést a háborús félelmek feledését kereső közönség okozta. Ehhez járult, hogy sikerült, tehetséges, törekvő színészekből álló és jóízlésü igazgató által vezetett társulatokat szerződtetni. Ezek közül különösen a Balogh-íéle társulat aratott igazán nagy anyagi sikert, amely az operettek hosszú sora mellett igényesebb prózát is játszott — ha keveset is. Félreértés ne essék: a zenés műfajoknak döntő jelentősegük volt és van a színházi életben. Mesterségesen nem lehet kiirtani őket a játékrendből. „Harcolni” is telesleges ellenük. A közönség kedveli őket, tehát játszani kell, csak megfelelő művészi színvonalú darabokat és megfelelő művészi színvonalon. A 30-as évek elején Békéscsabán rossz tórsu’átok játszottak rossz műsort — nem csoda, ha a közönség nem -Arit nyaralni az Állami Biztositő, amelynek önsegélyezési csoportja foglalkozik a nyaraltatás- sal. Csaknem 400 ezer tsz-tagja van az Állami Biztosító Önsegélyezési Csoportjának. A tagdíjak egyhatodát szociális szolgáltatásokra lordítják s ebből adnak szülési segélyt és egyéb szolgáltatást, ebből az összegből hozzák, viszik a tsz-dolgozókat városnézésre Budapestre, Szegedre, az ünnepi játékokra és egyéb kulturális eseményekre. Ezeken kívül körülbelül 6 ezer falusi dolgozónak nyújtanak 10 napos gondtalan üdülést Debrecenben, a termelőszövetkezeti üdülőiben, valamint Harkányban és Hévízen. A szolgáltatásban az orvosi kezelés, valamint a fürdőjegy is szerepel. Zs. L. akkor viszont a kis társulatok, különösen az Alapi-féle Országos Kamaraszínház, jól gördülő, magas színvonalú prózai előadásai nagy közönségsikert arattak. Cz a most megjelent kötet “ még a lehangoló múlt dokumentuma. 1937-ben a Körösvidék című újság így ír: „...mái- arról ábrándoztunk, hogy — nagyvárosok mintájára — nemcsak idényhez kötött, de állatik! színészetnek fog otthont nyújtani Békéscsaba is. Ezzel szemben ma ott tartunk, hogy alig 2 hónapra bejön ide egy elsőrendű .színtársulat és jobbnál jobb előadásokat produkál, de majdnem üres széksoroknak. inert a látoagtottság szégyenteljesen csekély...” A társulatnak — amelyről szó Van — a zenekarom kívül 41 tagja volt, és műsorán az akkor legsikeresebbnek gondolt operettek szerepeltek (Csárdáskirálynő. Sy- bill. Marioa grófnő, Luxemburg grófja). Ezeket az operetteket az ország apraja-nagyja ismerte, így biztosra vették, hogy Csabán újra sikert aratnak. Csakhogy a közönség igénye inkább az újdonságokat követelte, és jobban pártolta pl. az Országos Kamaraszínház magas színvonalú prózai előadásait. Papp János könyvének adatai tehát szinte kényszerítik a gondolatot: Békéscsabának állandó színház kell! — amelyet azóta meg is valósítottak. így megold - I ható lett a jó zenés és prózai mű- sor és a közönség lehetőséget kapott, hogy hozzászokjon színtársulatához. A történeti (igy a művelődés- " történeti) kutatómunkának az értéke nemcsak azzal mérhető, hogy a helyi vagy nemzeti büszkeséget kielégíti, hanem elsősorban azzal, hogy egy nemzet vagy város közönsége alkotóerejének, ízlésének, igényének, műveltségének fejlődését dokumentálja, és ugyanakkor olyan tanulságokat is szolgáltat, melyek a jövő fejlődés tudományosan megalapozott irányítását lehetővé teszik. Papp János A békéscsabai színészet története című könyvsorozatának IV. kötete is eléri ezt a célt. Gondos és alapoß munkával összefoglalja mindazt a hatalmas anyagot, melyet levéltárak, sárgult újságok, hallgatag könyvek rejtegettek eddig és így teljes képet ad a felszabadulást közvetlr mil megelőző másfél évtizedről Kovács Tivadar az Országos Színháztuói Intődet munkatársa A BÉKÉSCSABAI 1 SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE Eap/j János könyve a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának kiadásában hajlandó pénzt adni érte. UgyanNagy az érdeklődés a gyermekvédelmi kiállítás iránt Egy hete nyitották meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban a „Munkavédelem az iskolában” kiállítási. A napokban Farkas Sándor, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának munkavédelmi felügyelője tájékoztatott bennünket arról, hogy február 23-ig majdnem háromezer-háromszázán látogatták meg. íme, egy figyelmeztető kép a kiállításról. Bizony rossz példát lát a kis rolleres fiú a nagyobbaktól... Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Tizedik rejtvényünk: KI...ÁR B ... RT Ö K LA ... ÖNIKUS OR ... S HÁZ A NA ... R A FORGÓ L ... MA INTER ATUS KECS .. GE Pótlórejtvényünk megfejtése egy híres lengyel üdülőhely nevét adja. Beküldendő: az üdülőhely neve, valamint az, hogy 1959-es adatok szerint hány lakosa volt. Farsangi rejtvénypályázat 10. 1966. február 25. szelvény \ l |
