Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

I960. február 25. 3 Péntek 11 Ságvári Tsz-ben már tűzdelik a paprikapalántát A búcsúzás percei A téti gépjavításról és a tavaszi munkákról tárgyalt m Nagykamarást Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Az összefl minduntalan zuhogó eső következtében Nagykamará­son, a Ságvári Tsz-bein 350 holdon maradt kint a kukorica- és 10 holdon a cirakszár, szántanivaló pedig' 700 holdon maradt tavasz­ra. Az Új Élet Tsz földjein 550 hold kukorica- és cirakszár vár kúpokban lehordásra, 800 hold pedig szántásra. Az őszről elma­radt munkák s a tavaszi felada­tok az erők jé megszervezését, a gépek, felszerelések kijavítását, előkészítését igénylik. Éppen ezért tűzte ezt napirendre a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsága. A téli gépjavításról a két ter­melőszövetkezet gépcsoportveze­tői adtak írásos jelentést. Eszerint az ,Új Élet Termelőszövetkezetben eddig 11 erőgépet részesítettek főjavításiban, továbbá 5 pótkocsit, fi ekét, 35 könnyű fogast, 9 nehéz fogast és 3 tárcsát. A Ságvári Tsz-ben is kijavították a tavaszi munkákhoz szükséges gépek jó részét, többek között egy cukor- lépavető gépet, 9 ekét, 2 palántá- zót, 13 pótkocsit, 4 műtrágyaszó­rót és 2 szervestrágyaszórót. Erő­gépeik főjavítását a gépjavító állomásra bízták, azonban ez na­gyon lassan halad: immár két-há­Kevés naposcsibét kap a Kunágota és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Erre az esztendőre 960 mázsa a Kunágota és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet baromíifelvá- séiiási' terve. A felmérési alapján februárra 12 ezer darabot rendel­tek a mezőkovácsházi keltető- állomásról, azonban ezzel szem­ben csak 6 ezer* 45 darabot kap­tak és osztottak ki a háziasszo­nyok között, akik a nem kis fel­tűnést keltő felmérés után most csalódottan kérdezik, hogy miért nem kapnak annyit, amennyit igényeltek. Ráadásul a jó idő beálltával még a korábbinál is többet lennének hajlandók átven­ni s részben szerződésre, részben szabadpiaci értékesítésre felne­velni. rom hónapja lesik, várják a kija­vított gépék visszaérkezését a sok i szántani- és bebordanivalóhoz. lSgy U—28-as és D—4 K traktor- 'hoz állítólag a giépjavító állomás nem tud alkatrészt szerezni, Újra ismétlődni látszik a tavalyi eset, amikor is sok utánajárással végül is az U—28-as traktorhoz a Ságvári Termelőszövetkezetnek kellett alkatrészt beszerezni. Bátort Béla, a községi tainacs mezőgazdasági állandó bizottsá­gának elnöke a gumiabmiicsli i- ányt tette szóvá, ami miatt nem­csak pótkocsik, hanem gumikere­kű traktorok is álldogálnak a mű­helyek előtt és a gépudvaron. El­mondotta azt is, hogy. az faj Élet Tsz azért nem tud használni egy szovjet gyártmányú tárcsás kuko­ricavető gépet, mert egyszerűen tönkrement a kereke és állítólag nem tudják mivel kijavítani. Vá­sárolták egy nagyon szépen be­festett új vetőgépet, de azt sem lehet- használni, mert a csoirosz- lyái össze-vissza kígyóznak. Egyébként Prókai János, az Új Élet Tsz elnöke és Czinege János, a Ságvári Tsz elnöke is el­mondotta, hogy a napokban meg­próbálták a kukoricaszár lehoudá- sát, de annyira nedves a talaj, hogy a gépek kerekei nyomán szinte fölbugigyan a víz. A szö­vetkezeti elnökök beszámoltak arról is, hogy kertészeteikben már megkezdődött a munka. A Ságvári Tsz-ben már tűzdelik a paprika palántíh, amiből primőr árut akarnak értékesítem. Az Új Élet Tsz-ben négy szerfás hajta- tófhózat építenek. Gondjuk az, hogy nincs elegendő kertészeti üvegük, amelynek megvásárlásá­ra nem kaptak hitelkeretet. Köböl István, a végrehajtó bi­zottság elnöke összefoglalójában felhívta a szövetkezetek figyel­mét' a még ki nem javított erő­ét, munkagépek javításának mi­előbbi befejezésére, a rengeteg szár lehordására és ahogy lehet, az őszről elmaradt szántás szor­galmazására. Véleménye szerint szükség esetén minden alkalmas vetőgépet munkáiba kell állítani, hogy a tavaszi vetés ne szenved­jen késedelmet. lenek vagyunk egy közeli hegyvi­déki üdülőhelyre elutazni. Fél óra alatt érünk oda. Amikor leszál­lónk, akkor veszem csak észre, hogy a néhány kocsiból álló vas­úti szerelvényt magyar gyártmá­nyú Diesel elektromos mozdony vontatta. Szóba elegyedünk a ve­zetővel, aki gratulál a kitűnő konstrukcióhoz, amit talán ezúton is érdemes továbbítani alkotóihoz. Azok a bolgárok, akik már jár­tak Magyarországon, kellemes emlékekkel gondolnak vissza a nálunk töltött napokra. Dicsérik a vendégszeretetet, az udvarias kiszolgálást, a "férfiak a csinos nőket, a nőik a divatot és sok más egyebet. A kosztol különösebben nem, mert Bulgáriában inkább húst észnek, hozzá tányérszámra salátát. Bizonyos, hogy jól étkeznek az emberek. A magyar gyomor is könnyen megszokja, csak éppen a leves hiányzik. És talán meg le­het még említeni, hogy igazán jo feketéhez csak Szófiában jutunk. De hát a kávékultusz talán euró­pai viszonylatban is egyedülálló M agyarországon. Bulgáriában a borravaló telje­sen ismeretlen fogalom. Egyszer- kétszer azért megpróbálok a pin- uer kezébe nyomni néhány forint­nak megfelelő értékű sztotyimkát, de sikertelenül. Az egyik még azt is megkérdezi, hogy miért akarok vele „jót tenni”, amikor ő éppen úgy megkap ja a fizetését, mint én. Sok helyen a vendéglőben kifüg­gesztett kis táblán ezt olvashat­juk: Itt kommunista brigád dol­gozik. Nem könnyű ennek a meg­tisztelő címnek az elérése. A bolgárok talán nem öltöznek olyan divatosan, mint mi, magya­rok. Szerényebbelr. egyszerűbbek, amiből azonban nem csinálnak maguknak különösebb gondot, Meggyőződésük, hogy néhány év alatt pótolják azt a lemaradást, ami, lényegében Bulgária törté­nelmi helyzetére vezethető visz- sza. A feltételek megvannak hoz­zá. Korszerű gyárak sora épül, gyorsan fejlődik a mezőgazdasá­guk, az emberek gondolkozását pedig teljesen átitatja a párt, a vezetők iránti bizalom és a ha­zájuk szeretete. Testvéri érzés fűzi őket a Szovjetunió és a szo­cialista tábor többi országainak népeihez. Aki pedig egyszer kint jár eb­ben a szép országban, ‘bizonyára arra a meggyőződésre jut, hogy a bolgárok igaz barátaink. Érde­mes ezt a barátságot ápolni. •Pásztor Béla Fegyveres alakulataink ünnepsége Gyulaváriban A műszaki alakulatok parancs noka megyénk, a járás és a község vezetőinek társaságában fogadja a tisztelgést. A tíz napon át tartó helytállás férfias munkát követelt néphadseregünk műszaki alakulataitól, a ha­tárőrségtől, a karhatalom­tól, a rendőrségtől és a munkásőrségtől. Csak nagy küzdelem árán sikerült megmenteni Gyulavárit, a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában élő családok, szövetkezetek értékeit. A fegyveres alakulatok szo­ros egységben dolgoztak a lakossággal, a gyulaváriak­kal és a környékből az ár­védekezésre irányított pol­gári erőkkel. Munkájukat siker koronázta. Küldetésü­ket befejezve fegyveres alakulataink katonai pom­pával búcsúztak Gyulavári­tól. Erő, egészség sugárzott fegyveres erőinkből. A leg­válságosabb napokban ta­lán a gyulaváriak tapasz- , talták a legjobban, hogy néphadseregünktől az árral szemben igen biztos és ön­feláldozó segítséget kaptak. Ez érződött a búcsúzás perceiben is. amikor a falu vezetői, fiataljai és öregjei elismeréssel szóltak, mond­tak köszönetét a fegyveres • alakulatok hősies munkájá­ért. Kép. szövés: Dupsi Károly A munkásőrség szakasza. Elvonulnak a karhatalom egységei. A műszaki alakulat díszmenete.

Next

/
Thumbnails
Contents