Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Szavakkal nem fejezhetjük ki azt a mentőmunkát, melyet községünkért tettek Elbúcsúztak fegyveres alakulataink a gyulaváriaktól Tegnap, a kona délelőtti órák­ban, aki csak tehette, a sportpá­lyára sietett Gyulavári ban. Az árvédékezésiben részit vevő fegy­veres alakulatokat búcsúztatták a megye, a járás, a község politi­kai, társadalmi életiének vezetői, s azok a falubeliek, továbbá a környező községekből, városokból idetartók, akik a legnehezebb, a ltgválságosább napokban a töl­tések védelme közepette kötöttek barátságot. Nehéz, igen sok mun­kával járó tíz nap és tíz álmat­lan éjszaka után sereglettek az emberek, hogy részesei legyenek az örömünnepnek, a Gyulavárit védő fegyveres alakulatok pará­déjának. Az ünneplők sorában ott vol­tak: dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságénak titkára, Takács János, a megyei tanács vb megbízottja, Arany Tóth Lajos, a párt gyulai járási bizottságának első titkára, Barna Pál, a Gyulai Járási Tanács V. B. elnöke, Kerekes Szilveszter, a vé­dekezésben részt vevő műszaki alakulatok parancsnoka, a karha­talom, a határőrség és a munkás­őrség vezető beosztású paranc&no. kai. A fegyveres alakulatok és a védekezésben részt vev^ polgári erők kimagasló munkáját Arany Tóth Lajos élvtárs méltatta. — A korai, hirtelen kitavaszo­dás, a gyors olvadás miatt a nagy tömegű víz Körös-Kisjenőnél feb­ruár 11-én áttépte a gátat. Gyula, vári , Dénesmajor és több száz tanya, tsz-major veszélyben volt. Az ár elől mentenünk kellett érté- keinket, s fel kellett készülnünk Gyulavári teljes kiürítésére is. Kezdetben a gyulai és a sarkadi járás polgári erőit kértük a ve­szély elhárítására, később az ár­víz elleni küzdelemből jelentős részt vállaltak a békési, a mező- kovácsházi járás, Békéscsaba és Gyula városa továbbá az ország­ból idesereglett árvízvédelmi osztagok, kubdfcosbri gádok, autó­közlekedési vállalatok. Szin­te az első perctől itit voltak nép­hadseregünk alakulatai,, a határ­őrség, a rendőrség és a munkás­őrség a korábbinál nagyobb szám­ban. Valamennyien önfeláldozó munkát vállaltak. Gyulavári kör­töltéséig nem jutott el a veszede­lem, mert a fegyveres alakulatok és a közerők útját álltáik az ár­víznek. A párt járási végrehajtó bizott­sága ezért a hősies munkáért kö­szönetét mond mindazoknak, akik erejük legjavát adták Gyulavári teljes biztonságáért, a Dénesma- jorban és ennek környékén lakók életének, értékednek megmentésé, ért. Novák Mátyás, a gyulavári ta­nács vb elnöke a falu nevében mondott köszönetét: — Néphadseregünk katonád is­mét bizonyságot adtak hazánk és népünk szeretetéről. Az árvíz­védelmi töltés legveszélyesebb­nek ítélt szakaszain teljesítettek szolgálatot, s erejükkel, felké­szültségükkel segítettek megfé­kezni, a falutól elterelni] az egyre veszélyesebbé váló hatal­mas víztömeget. Nagy Lajosné pedagógus, a gyulavári nőtanács vezetője meg- hatódottságtól átforrósodva lépett a mikrofon elé, kezében egy cso­kor szegfű: — Szó ki nem fejezheti azt a hősies munkát, amelyet Önök, a fegyveres alakulatok tagjai, a be­osztottak és a parancsnokok együttesen tetteik községünkért. Szívből köszönjük fáradozásukat, s kérem a parancsnak elvtársiad, fogadja el e csokor virágot a gyu­laváriak hálájának jeléül. A teherautóból rögtönzött emelvény mikrofonjához Kerekes Szilveszter, a védekezésben részit vevő műszaki alakulatok pa­rancsnoka lépett: — Az árvíz elleni küzdelem­ben, a veszedelem elhárításában katonáink szorosan együttműköd­tek a lakossággal. Ez a közös erő képes volt megakadályozni az ár­víz további térhódítását, Gyula­vári pusztulását. Csak a fegyve­res alakulatok és a lakosság ma­gas fokú együttműködése képes megoldani olyan feladatot, mint amilyet Gyulavári megmentésé­ért kitűztünk. Mi lépten-nypmon éreztük az emberek gondoskodá­sát, szeretetét. — Munkánkat befejeztük. Visszatérünk állomáshelyünkre. Szeretettel gondolunk az itt el­töltött időre. Valamennyiüknek további jó munkát, erőt, egészsé­get kívánok! A zenekar a sportpálya köze­pén, az emelvénnyel szemben el­foglalta helyét. A fegyvere® ala­kulatok díszelgése következett. A tíz napon át tartó küzdelemnek, a fáradtságnak már csak nyomai látszódtak a szemeken. Az emel­vényen a katonai előírásoknak megfelelően fogadták a díszel- gést, a közönség pedig tapssal, ■kendőlobogtatással búcsúzott 'hősiesen küzdő fiaitól. A katonai parádén részt vevők kezébe a gyulaváriak egy-egy kis csomagocskát adtak, egy csep­pet hálájukból. Csokoládé, gyü­mölcs, konzerv volt benne, amire a szorongatott napok után a csalá­dok anyagi erejéből tellett. Min­den csomagot más-más csalód állított össze. Dupsi Károly Tavasz a földeken Tavaezáas<ra fordult az idő me­gyénkben. A nap fénye a határba csalogatta az embereket. Sók a munka. Tavaly ősziről a kedve­zőtlen időjárás miatt sok teendő maradt el. A kukoricaszár jó ré­sze talpon, esetleg kúpban áll, várja a szállítást. Százezer hold­nál nagyobb területet kell ezen a tavaszon felszántaná, ugyanő.-- kor meglevő vetéseink ápolására, védelmére is gondot kell fordíta­nunk, hogy a növényi kártevők elszaporodását meggátoljuk. Külö­nösen a lazább talajú gazdaságok­ban már elkezdődött a tavasz: munka. •• Ünnepség a szov jet hadsereg megalakulásának 48. évfordulója alkalmából Tegnap este Békéscsabán, a vá­rosi tanács dísztermében ünnepsé­get rendeztek a szovjet Vörös Hadsereg megalakulásának 48. évfordulója alkalmából. Az ün­nepségen megjelenítek a megye társadalmi szerveinek képviselőd. Az ünnepséget Boros Gergely or­szággyűlési képviselő, az MSZBT megyei elnöke nyitotta meg, majd Homoki Imre ezredes, a helyőr­ség parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Beszédében szólt arról a harc­•• Illést tartott a képviselőcsoport Tegnap, február 23-án megyénk országgyűlés: képviselőcsoportja Szeghalmon tartotta ülését. Részt vett ezen Szobek András, az El­nöki Tanács tagja, dr. Kertész Márton, á megyei tanács elnökbe, lyetitese, valamint Sándor József, a szeghalmi járási tanács elnöke. A napirendi pontök megtár­gyalása előtt a megyei tanács el­nökhelyettese tájékoztatta az or­szággyűlési képviselőiket az ár- és belvíz elleni küzdelemről. Ezután a szeghalmi járás jelen­legi helyzetéről és problémáiról tárgyaltak a képviselők. A járási tanács elnökének írásos beszámo­lóját elfogadva arra hozott hatá- roaato* a testületi ülés, hogy min­den képviselő a maga reszortjá­nak megfelelően segíti a járás égetően fontos problémáinak meg­oldását. Ezek között szerepel több község vízellátása, a szeghalmi kórház létrehozása, a Berettyó- híd átépítése, valamint a mező- gazdasági gépekkel való jobb el­látás. Második napirendi pontként Bé­kés megye múzeumainak helyze­téről hallgattak meg tájékoztatást a képviselők. Nagy Károly, a képviselőcsoport vezetője ezután berekesztette az ülést, délután pedig a járás köz­ségedben beszámolókat tartottak a legfelsőbb szerv tagjai. ról, amelyben a szovjet hadsereg megszületett. Beszélt a Nagy Hon­védő Háború harcairól és arról, hogy ma miilyen küzdelem folyik szerte a világon a béke megőr­zéséért. Beszéde befejező részében ezt mondotta: — Sokat áldozott a magyar— szovjet barátság oltárán a szov­jet hadsereg, amikor felszabadí­totta hazánkat és Közép-Európa több más országát. Az örök hála érzését, amelyet a felszabadított szovjet hadsereg iránt érzünk, csak még fokozza az a tény, hogy 1956 vészterhes napjaiban a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány kérésére a szovjet hadse­reg újra segítségünkre sietett. A szovjet nép hős fiait népünk sohasem felejti el, akik im­már két ízben hullatták vé­rüket népünk szabadságáért, füg­getlenségéért. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy a szovjet és a magyar nép, valamint had­seregeink barátsága elszakíthatat­lan, örök barát ság. A magyar dol­gozók saját fiaiknak érzik a szov­jet harcosokat, akik a Magyar Néphadsereggel együttesen őr­ködnek hazánk és az egész szocia­lista tábor biztonsáiga felett. Az ünnepi beszéd után az Inter- nacionálé hangjaival ért véget az évforduló alkalmából . rendezett díszünnepség. • >• ' ■■ vims"-.*,-r i Ü „ * ' . f i A csorvási Ady Tsz-ben a kukoricaszár szállítására a kisparaszti gazdaságban használt lóvontatású egyszerű eszközt is igénybe vették. ís?.;: * % J,, Az orosházi Dózsa Tsz-ben Szepesi Béla MTZ-traktorral feb­ruár 22-én húzta meg az első tavaszi barázdát. rutniiKc ellen porozással veaeueznek az orosházi Dózsa Tsz őszi árpa tábláján. Fotó: Dupsi

Next

/
Thumbnails
Contents