Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
l%6. február 23. 5 Szerda A korszerű könyvterjesztés a tömegméretű nevelőtevékenység fontos része Megbeszélés hasznos javaslatokkal, elgondolkoztató tanulsággal Negyven éye gyógyít (Tudósítón któl) Oz utóbbi időben ^mos rendelkezés látott napvilágot, amely a gazdálkodás hatékonyabbá tételét szolgálja és a reális igények felmérését írja elő a gazdasági élet minden területén. Sokakat foglalkoztat a kérdés: hogyan lehet eredményesebben érvényesíteni azokaf a hatóerőket, melyektől a termelés színvonalának jelentős emelkedését várjuk? (Ettől pedig természetesen társadalmunk erősödését anyagi, szellemi vonatkozásban egyaránt.) A lényegre térve: az emberek általános műveltségét, szakmai tudását, hozzáértését gyarapítani a hatékonyabb gazdálkodás igényét szolgálja és nem kis résziben szolgálja azt. Elvitathatja-e bárki azt az alapvető igazságot, hogy műveltség és szaktudás nélkül a legjobb akarat, a legnemesebb egyéni szándék sem valósulhat meg; vagy azt, hogy eredményeket elérni, a / társadalom kulturális javait növelni ösztönös megérzésekkel, kimunkálatlan, végig nem gondolt módon eddig is és ezután sem lehetett; egyszóval, a szocialista embereszmény általános kialakítása nem varázsszóra és igékre vár, hanem a tömegméretekben folyó népművelésre. E nevelőtevékenysés módszeres alkalmazásának egyik területe a könyvterjesztés, a leírt emberi gondolatok, a tudományok, az ivónak vezetői, a járási és városi 'meglátogasson valamennyi szövetnépművelési felügyelők (sajnos, ' kezeti könyvesboltot, és a helydalom terjesztése, szintén nem létezik tömegméretű népművelés. / A népművelés gyakorlatának kiemelkedően fontos . oldala tehát az olvasás, a könyvterjesztés. Ennek ügye eddig is fontos ügy volt, az Állami Könyvterjesztő Vállalat, a Magyar Könyvkereskedelmi Vállalat és a földmű- vessző vetkezeti könyvterjesztés munkálkodott az eredményesség érdekében. Tevékenységük koope- rálása igen nagy erőket kívánt, cppen ezért hamarosan — néhány hónapon belül — bizonyos változásokat valósítanak meg hatáskör, es a feladatok tekintetében is. Nem véletlen, hogy a falusi , ide vidéken részben még a városi könyvterjesztés ié) ezután még inkább a földművesszövetkezetekre épül. hiszen a szövetkezeti kereskedelmi rendszer mindenütt mélyen gyökerezik. Hétfőn délelőtt Békéscsabán, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat klubjában a földműves- szövetkezetek járási központjaicsak egy részük), néhány könyvtáros, valamint a párt, a tanács, a Hazafias Népfront és a TIT képviselői erről a témakörről cserélték ki gondolataikat, hallgatták meg Gombos Pál, a SZÖVOSZ iparcikkforgalmi főosztálya vezetőjének alapos, átgondolt, és következetesen a lényeg magyarázatára, bizonyítására szorítkozó előadását. A SZÖVOSZ főosztályvezetője többször és nyomatékosan hangsúlyozta: a könyvterjesztés nemcsak kereskedelmi feladat, hanem népmű velő munka. Ha meggondolj ulk — elemezte a könyvterjesztés, az olvasottság helyzetét —, hogy statisztikai adatok bizonyítják: a mezőgazdasági lakosság 80 százaléka nem olvas sem szépirodalmi, sem tudományos, sem ismeretterjesztő könyvet, akkor mindenféle gyors intézkedés isi, mely ezen változtatni óhajt, lassúnak tűnik. Hatásosan azonban csak akkor változtathatunk ezen, ha alaposan és reálisan felmérjük lehetőségeinket, és a könyvterjesztést a népművelés gyakorlatában úgy folytatjuk tovább, hogy a következő években 50—60 százalékkal emelkedjen vidéken a könyvforgalcwu. S Békés megyében összesített eredmények nem rosszak. A megbeszélésen megállapították. mert enélkül j hogy öt év alatt, 1960-tól 1965-ig 3 millió 100 ezer forinttal emelkedett a 'megye egy esztendei összforgalma, és 1965-ben 9 millió 800 ezer forint értékű könyvet adtak el, ebből egy lakosra átlag 24 forint 32 fillér jut. A megfelelő kiindulási alap adott, a könyvterjesztők a „fehér foltokat’’' is „ól ismerik, átütő sikerre azonban csak akkor számíthatunk, ha a falusi könyterjesztés ügye mellé — minden eddiginél jobban — odaállnak a társadalmi és tömegszervezetek, intézmények is. Többször idézték a megbeszélés résztvevői és az előadó, bogy a szarvasi járás országosain is kiemelkedőt produkál, hogy a szarvasi járásban a földszöv- könyvesbolt olyan centrummá növekedett, melynek kisugárzó ereje az egész járás sízövetkezeti könyvterjesztésében érezhető. A dicsérő és értékelő szavakat hallgatva adódik a javaslat: feltétlenül hasznos lenne, ha a szarvasi könyvesbolt vezetője, Praznóczi Iván számára biztosítanák, hogy Felhívás 1 Az elfekvő készletek ÉRTÉKESÍTÉSE nyereségnövelő hatású Hirdesse FELESLEGES KÉSZLETEIT a Békés megyei NÉPÚJSÁG * legközelebb március 1-én megjelenő külön országos hirdetési mellékletében. A hirdetésekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítást ad A BÉKÉS L A P K színen ismertesse meg kollégáival módszereit, bevált elgondolásait. Javaslatunk azonban csak egy azok sorában, melyek ezen a nagyon hasznos véleménycserén elhangzottak, és mind a célt szolgálják; a szocialista embereszmény tömegméretű kialakítását, a tervszerű, tudatos nevelőtevékenység módszeres kiterjesztését minden emberre. S. E. Dr. Budai János füzesgyarmati ügyvezető körzeti orvos 1926-ban kezdte pálya} u. tását D ebrecenben. Füzesgyarmatra 1928-ban került. Gazdag pályafutása alatt a többi között 15 éven át a szomszédos Kertészsziget községbe, de Bucsá ra is kijárt gyógyítani, sokszor szekérrel. A füzesgyarmati Vöröskereszt-szervezetnek 30 éve tagja. Negyvenévi áldozatkész, eredményes munkájáért az Érdemes Orvos kitüntetésben részesítették, egyúttal a Vöröskereszt Kiváló Dolgozója jelvény' is megkapta. A negyvenéves közszolgálat alkalmával a falu .^raja-nagyja szere_ tettel köszöntötte dr. Budai Jánost. N. J. Vasárnapi anzíx Gyulaváriból MEGYEI I A D Ö VÁLLALAT Békéscsaba, II., Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 10—21, 10—51. Reggel hét óra. Máshol talán most ébredeznek, az emberek, de Gyulaváriban immár két hete egybefolyik a nappal az éjszakával. vasárnap a hétköznappal. Nyoma sincs az ünnepi hangulatnak, mindenhol a „megszokott” kép fogadja az érkezőt. A tanácsháza előtt a más városokból, falvakból érkező újabb csoportokat, irányítják oda, ahol éppen erősítésre van szükség. Lánctalpas vontatók zajától hangos a falu. Az egyik útkanyárban egy kétéltű csikorgatja lánctalpait, ezúttal — hogy is mondjam csak — a sárban. Mert Itt „szárazföldről” nemigen lehet beszélni. Amott, a védógátra vezető úton, két csoportban vagy százötven diák tömi a zsákokat. A határ közelében, az átvágott gátszakasznál szakértő vízügyiek vigyázzák a munkát. A gyulai bekötő úton egymást érik a járművek. A hídpillérnél billenős kocsik ürítik súlyos kőterhüket. Alig száz méterrel arrébb földdel telített zsákokat raknak kvadrátos oszlopokba. A Fehér-Ki«** ön rendőrségi „rocsók” hasítják a vizet, a levegőben helikoptert pörgeti hatalmas legyezőjét... Az árvízvédelem sok színű ka- valkádja ez, az emberi összefogásnak, szolidaritásnák megannyi felemelő megnyilvánulása. Szinte telítve a levegő a szeszélyes és alattomos ellenség, a víz elleni heroikus küzdelem ritmusával. Emberek százai, ezrei a víz ellen, amely olykor életet ad, most meg mindent pusztít, ami útjába kerül. A bal oldali hídpillérnél kétkerekű taligákba rakják a köveket a Fővárosi SZEFU emberei. Békéscsabáról jött üzemi dolgozók gyorsítják itt a munka ütemét. Tizenöt-húsz perc alatt megtelik 'a mintegy húsz-huszonöt „digó” — ahogyan őik mondják —, s elindul a hosszú karavan a hídon át és végig a gáton, arra a helyre, ahol átvágták a gátat. Készenlétbe helyezik a köveket a gát elrekesztésére, arra az* esetre, ha az elöntött terület és a meder vize egy szintbe kerül. Hideg, borongás vasárnap délelőtt van. A kőrakodók tábortüzet gyújtottak, melengetik gémberedett tagjaikat. Aztán lassan dél leié jár az idő. Digó- sok és rakodók együtt ebédelnek a parton. Ki tarisznyából, ki meg táskából. A lovak is csendesen abrakéinak. Alig indul meg a beszélgetés a tábortűz körül, váratlan intermezzo zavarja meg a déli pihenőt: Gyorsan ide, emberek, hamar segíteni! — kiáltja valaki, s máris rohan vagy húsz-huszonöt ember. Az egyik pejkó abrakolás után bizonyára megkívánta a vizet. Taligájával együtt leballagott hát a parton, ám amint a vízhez ért, a süppedős iszapban megbicsak- j Egy ember a kantárt, a többi mi lőtt a két mellső lába. A digó j kétoldalt a kötelet húzta. Hossz.. még, amíg a teljesen még egyet lódított rajta s a ló máris nyakig állt a vízben. Bal hátsó lába tövig süppedt az iszapba, a jobb meg tehetetlenül nyúlt el a parton. Az emberek nem nézték tétlenül a súlyos helyzetbe került, pára vergődését. Szinte percek alatt megszabadították minden terhétől s a pejkó már szabad volt, de — egyelőre még csak a vízben. Két kis kört úszott\a folyóban s aztán megint csak nehéz küzdelem következett. A part magas és süppedős volt. Kötelet vetettek a vízbe s hosszú botokkal azt a ló hátsó lábai mögé nyomkodták. időbe telt kimerült állatot a partra tudtak vonszolni. A derék pejkó minden tagja remegett a kényszerű fürdőtől és az ijedtségtől, de már boldogan, hálásan tűrte a csuta kolást... Egy ió az istállóba került, de a munka folyt tovább, egészen sötétedésig, mintha mi sem történt volna. Jött az éjszakai, váltás, s a „lelépök” azzal a megnyugvással térhettek pihenőre, hogy ezen a vasárnapon is tevékeny rész; vettek a közös ellenség elleni ha-, dakozásbói. —kazár— Mentik a vadállományt az árvíz sújtotta területről A két Körös deltájában a hirtelen jött árvíz miatt bent rekedtek a vadak. Az erdőben kis szigetek maradtak ki a víziből, ide húzódtak az őzek és a nyulak. A fácánok a fákra szálltak, nekik köny- nyebb volt a menekülés, táplálko-, zásuk azonban nincs megoldva az árvízzel elöntött területen. A Gyulai Erdőgazdaság a honvédség és a rendőrség segítségét kérte, hogy minél több vadat menthessenek ki az ái-vizes területről, hiszen éhezést nem bírják sokáig. 'Kétéltűekkel és egyébb vízi járműveikkel sikerült eddig kimenteni 35 őzet és hatvan nyulat. Az érdi szék állandóan járják a területi ., figyelik, hol. vannak még elrejtőzve megriadt vadak, s milyen műi dón lehetne táplálni a fácánok; Előadás az ár- és bérrendezésről Pedagógusok * számára tart előadást február 23-án, szerdán délután 3 órai kezdettel dr. Koszó Károly minisztériumi főosztály- vezető az 1966. évi ár- és bérrendezésről. Az előadó közgazdasági vonatkozásban elemzi, miért volt szükség a mezőgazdaságban a felvásárlási árak növelésére, s az hogy a bérrendezés végrehajtás, val az egyes fizetési kategóriák', , tartozó dolgozók havi illetmény,.:! miért emelték. Az előadásra — amely a csabai Tudományos' Ismeretterjesztő Társulat Értelmiségi Klubjában kerül megrendezésre — Békéscsaba valamennyi pedagógusát meghívták. Farsangi rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj / napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Nyolcadik rejtvényünk: Idézet egy sikeres mai regényből:. ..Franyó többször keresett, de nem nyitottam ajtót, a teleim m vettem fel., Másnap felhívtam az üzemet. Verát kértem a telefonhoz.” Kérdés: ki írta a regényt, amelyből idéztünk, és mi a címe? Farsangi rejtvénypályázat 09 • 1 966. február 23. szelvény j
