Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

1S66. február 20. 6 Vasámsfi QíijöL'waii ént íziLLtt‘'Béla — Beszélgetés Kun Ágnessel — Részt vett a KMP megalakításá­ban is. — És mint apa? — Mint apa? — ismétli —, mint apa talán a legtökéletesebb volt A Tanácsköztársaság napjaiban — pedig abban az időben a külügy, a hadügy és szinte minden, ami a Tanácsköztársasággal összefüg­gött, az ő vállán is nyugodott —, ha egy percre nyugalom volt egy­él talán í A családról nem feledke­zett meg. „Éljenek a felszabadí­tott gyerekek” — mondta — és engedett élni, valóban szabadon gondolkozni. A kezemet mégsem engedte el egy pillanatra sem. Irá­nyította a fejlődésemet, felhívta a figyelmet a jeles olvasnivalókra. Közben észre sem. vettem, hogy minden tanácsát önkéntelenül is a maigam akaratának éreztem. — A Tanácsköztársaság bukása után a bécsi emigráció. Külön tő­lünk. Moszkvában találkoztunk is­mét. Ö fáradhatatlanul harcolt to­vább, Részt vett a krími harcok­ban, mint Frunze harcostársa. — Emlékszem, amikor megér­keztünk, néniét származású ház­vezetőnője mutatta, hogy a szek­rényben két ing és egy nadrág Kun Béla minden vagyona. „Nem tehetek róla — mentegetődzött —, de Kun 'elvtárs mindenét elaján­dékozza.” — Péterváratt kapcsolatban állt Leninnel. Moszkvában a kommu­nista hadifoglyok föderációjának elnöke lett apám. Dolgozott, be­szédeket tartott. — Milyen ember volt? Talán a hiszékenységig jó. Az internacio­nalizmus személyes tulajdonságá­vá vált. Hányszor, de hányszor elmondta, akkor lesz boldogság a földön, ha a népek egy nagy csa­láddá egyesülnek, s megszűnik az egymás elleni acsarkodás. Egy apró példát magatartása jellem­zésére. A Komintern végrehajtó bizottságának tagja volt akkor apám. Meggyűlt a lábam, tűrtem a fájdalmat, azután mégis él kel­lett mennem a kórházba. Bekötöz­ték á .Tábárilj dé nem fért á ci­pőbe á pólya. Felhívtam édes­anyát, talán most, kivételesen, apa értem küldhetné egy autót. Anyu visszahívott a kórházban. „Apád üzeni — mondta zavartan —, hogy kocsit, sajnos, nem tud küldeni, de mindjárt érted megyek és vi­szek egy nagy kalucsnit, abba be­fér a kötés is.” — Most, a 80. születésnapján mindenki azt kérdezi tőlem: mi­lyen ember volt? Csak annyit mondhatok: forradalmár, s ne­kem az apám. Hős volt és egy­szerű ember egy személyben. Kun Ágnes befejezi. Arra gon­dolok, milyen szép és magasztos tudat: édesapja nevét aranybe- tűkkél írták be a magyar nép, a nemzetközi munkásosztály törté­netébe. Regős István Kun Béla beszél Csepelen. két az időjárás. A budai ház kert­jében fényes a megkopott pázsit. Eső áztatja a várost. Könyvek. Könyvek a mennyeze­tig. Az édesanyja, az élettárs, Hi­das Antal és Martinov, a kedves költőbarát fényképe. díszíti a könyvespolcokat. A falon Uitz Béla festménye a fiatal Kun Ág­nesről. — Apámról meséljek? — El­gondolkozik. — Róla nagyon so­kat és egyszersmind nagyon ke­veset. lehet mesélni. Ö sohasem beszélt tetteiről, nagyon szerény ember volt. Életét nehéz lenne re­gényben megírni, mert nem tűr kiegészítést. Csak a dokumentu­mokat kell egymás mellé tenni minden kommentár nélkül. Kun Béla feleségével és Agnes leányával 1916-ban. ifjú koráról. Tizenhat éves volt csupán, gimnazista Kolozsvárott, amikor aranyérmet nyert a ma­gyar népköltészetről, Petőfi Sán­dor és Arany János munkásságá­ról írt dolgozataival. Igazságérze­te hajtotta, a harc útját kereste. — 1912-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba és rövid idő alatt az erdélyi szocialista mozga­lom egyik vezetője lett. Fáradha­tatlanul agitált a közeledő hábo­rú, az elnyomás éllen. _— Mondják, hogy a kolozsvári urak boldogok voltak, amikor a Pesti Napló munkatársaként Bu­dapestre költözött. A szerkesztő­ségben együtt dolgozott Kosztolá- njn. Dezsővel. Kortársai szerint nemcsak kiváló politikus, de je­lentős újságíró-tehetség volt. Az­tán a háború. 1915-ben hívták be katonának. Beszélgetünk. A régi emlékeket idézi. Csöng a telefon. Az Izvesz­tyija munkatársa kér interjút. Né­hány perce távoztak a lengyel új­ságírók. Jártak itt már olasz, s jugoszláv kollégák is, akik szin­tén Kun Béla születése 80. évfor­dulója alkalmából készítettek in­terjút Kun Ágnessel. — Apám 1916-ban Tomszkban fogságba esett. Mint a bolsevik párt tagja, a hadifoglyok szerve­zésének élére állt. Ettől kezdve, minden cselekedetével, lélegzeté­vel már a forradalmat szolgálta. Sűrű ; fekete ’ ha jú asszony. Vo­násai határozottságukban is lá­gyak, asszonyosak. Faggatom, ar­ra keresem a választ,. milyen ér­zés lehet Kun Béla lányának len­ni. Mire emlékszik ő,„a gyermek, egy nagy forradalmár életéből, aki neki ennél is több: az édes­apja. Február van. Megtréfál bennün­— Anyám sokat mesélt apám 1919. május 1. A korma ny vezetői a felvonuláson. í Aktívaértekezletet rendezett az MHS Szarvasi Járási Elnöksége Tiltakozó távirat a vietnami agresszió elten A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Szarvasi Járási Elnök­sége a napokban rendezte meg járási aktívaértekezletét. Ez alka­lommal Botos Mihály százados elvtárs, az MHS járási elnöke nyi­totta meg az értekezletet, aminek feladata az MHS vezető és ellen­őrző szerveinek megválasztása óta eltelt időszak munkájának elem­zése volt, A napirend ismertetése után Sebján Jenő elvtárs, az MHS Szarvasi Járási Elnökségének tit­kára tartott beszámolót. A választott szervék az eltelt egy óv alatt megerősödve dolgoz­nak. Az eredmények ellenére azonban a kezdeti időszakhoz, az 1965. évi választáshoz viszonyítva az alapszervezetek tevékenységé­ben kisebb visszaesés tapasztalha­tó. Az'alapszervezetek létszáma az elmúlt évben mintegy 50-nel csök­kent, de a jelenlegi tagság- ele­gendő a soron következő feladatok végrehajtásához. Az alapszervezeteken belül lét­rejöttek a társadalmi csoportok, amik közül igen jól működik az agitációs és propaganda-, a polgári védelmi és a tartalékos tiszti cso­port. Az agitációs és propaganda- bizottság munkája nyomán elér­ték a szervezetek, hogy a járásban 153 előadáson 6 ezer 150-en s 27 filmelőadáson 2 ezer 386-an vet­tek részt. Jók a kiképzési eredmények is. A rádiósfciképzési tervet 155 szá­zalékra teljesítették, s több kikép­zési ágban túlszárnyalták a me­gyei, illetve az országos átlagol. Rendszeiesen folyik a tanfolya­mokon a fiatalok politikai oktatá­sa. Javult a sorkötelesek lövészeti kiképzése, bár a feladatok pontos végrehajtását akadályozza az. hogy Szarvason nincs megfelelő lőtér. A polgári védelmi tájékoz­tatásban nagy segítséget nyújta­nak a tartalékos tisztek. A beszámoló elhangzása után az alctívaértekezlet résztvevői til­takozó táviratot küldtek, s ebben elítélik az- Egyesült Államok viel nami agresszióját. Z. J. Színvonalas program a gyomai ifjúsági klubban zália festőművész volt a klub ven­Fé8 évvel ezelőtt alakult meg a gyomai if júsági klub, mely az­óta a fiatalok kedvéit találkozó- helye lett és nagy érdeklődéssel hallgatják a klubban elhangzó előadásokat, vesznek részt a vi­tákban. Tandi Lajos, a klub veze­tője elmondotta, hogy ebben az esztendőben is kidolgozták az el­ső hat hónpp részletes program­ját. Január 13-án például a Jazz története címmel zenetörténeti kiselőadást hallgattak, január 20- án Kocsis Gyuláné tartott diafil­mekkel illusztrált előadást Derko- vits Gyula életéről, művészetéről. Emlékezetes és hasznos klubest volt a január 27-i, amikor Hugyik András elvtárs, a párt járási bi­zottságának titkára beszélgetett el a klub tagjaival időszerű bel- és külpolitikai ’kérdésekről. Februári programjuk író—olvasó-találkozó­val kezdődött, erre a megyében élő írók közül Bencsik Mátét, Fi- ladelfy Mihályt, Kovács Györ­gyöt, Sass Ervint és Űj Rezsőt hívták meg. A találkozón hasznos eszmecsere alakult ki a mai ma­gyar irodalom feladatairól, gond­jairól. Egy hét múlva Koszta Ro­dége, majd február 17-én farsangi klubestet rendeztek vidám vetél­kedővel összekötve. A színvonalas program márciusi eseményei közül a Sóos Zoltán költővel való találkozás és a Ba­rátság, szerelem eímű előadás emelkedik ki, melyre Fekete An­talt, a helyi- gimnázium igazgató­ját kérték meg. Áprilisiban a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő vonz majd sok klub­tagot, májusiban pedig — többel: között — filmgyártásunletiúsz évé­ről Péter László, a megyei nép­művelési tanácsadó munkatársa tart filmesztétikai előadást. A jú­niusi program jelentős pontja az a találkozó, melyen Petrovszki István, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára lesz a vendégük és egyben a vezetője a Mit várunk az élettől, mit vár tőlünk az élet? című vitának. A gyomai ifjúsági Muib össze­jöveteleit a járási művelődési ház klubjában rendezik és a művelő­dési ház vezetőitől programjának jó megvalósításához állandó se­gítséget kap. Az ünnepélyes személyi igazolvány átadásról — Halló, békéscsabai városi i KISZ-bizottság? — Igien, Futó Sándor ágit. prop.- titkár beszél. — Tudomásunkra jutott, hogy a napokban ünnepélyes keretek között adják át számos fiatalnak a személyi igazolványt. — Február 26-án, szombaton délután 3 órától kerül sorra ez a rendezvény. Ekkor a Rózsa Fe­renc Gimnáziumnak csaknem há­romszáz 16 éves tanulója kapja meg ünnepélyes keretek között az első személyi igazolványát. — Hol tartják a rendezvényt? — A Balassi Művelődési Otthon inagytermében, ahol ez alkalom­mal műsort ad a gimnázium KISZ-bizottsága. A rendőrség kép­viselője nyújtja át a személyi iga zólványokat, s a - békéscsabai vá­rosi KISZ-bizottság emléklapok­kal kedveskedik a fiataloknak. — Ezenkívül lesz-e még ünne­pélyes személyi igazolvány átadás Békéscsabán? — Igen lesz, március 12-én. — Hány 16 éves részére? — Ekkor is mintegy háromszá­zan kapják meg első személyi iga­zolványukat. Többségük a békés­csabai közgazdasági és a vízmű- építési technikum tanulója.

Next

/
Thumbnails
Contents