Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES t9M. FEBRUÁR 30., VASÁRNAP Ára: SO fillér XXI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM A víz és az ember Vfe, TÍZ, TÍZ... Ezzel a szó­val kezdődnek mostanában a híradások. Ha két ember . ta­lálkozik, erről beszél, ez a fo­galom nyomult előtérbe nap­jaink legégetőbb gondjaként. Tűz és víz, a két ősi elem az ember legnagyobb ellenfe­le. Igaz, hű segítőtársa, mun­kájának részese is egyben, amikor a technika igájában az ember rabszolgájaként dol­gozik. A rabszolgák azonban fellázadnak néha. Kitörnek kényszerű korlátáik közül. A küzdelemben azért végül is mindig az ember marad a győztes. De a győzelmet nem adják ingyen. Áldozat nélkül nem lehet nyerni. A vízpusz- titás, az áradások nehéz idő­szaka ilyenformán az emberi helytállás próbaköve is egy­ben. Hogy is mondja a népi vélekedés? „Majd eldől, ki a legény a gáton...” Valóban. A gátakon sok mindenre fény derül. Kiviláglik, ki a férfi a talpán, elrendeződik, kire le­het számítani, megméretik, hogy ki mennyit ér. Az áradat és a belvizek -vá­ratlan hirtelenséggel törtek megyénkre. De amilyen sebbel- lobbal jött a vész, éppoly gyor­san fogtunk neki a védekezés­nek. Hogy a családokat ingósá­gaikkal együtt mentettük ki a veszélyeztetett vidékről, hogy a gazdaságok jószágainak és ér­tékes vagyonának jó részét si­került idejében elszállítani, az mind egy hatalmas arányú tár­sadalmi megmozdulás eredmé­nye. Egy Pestről jött tollforgato érdeklődött az árvízvédelem főparancsnokságán, kik lenné­nek azok az egyének, akik pél­damutató magatartásukkal nyilvánosságot érdemelnek? Neveket és „sztorikat” kere­sett. Dicsérendő törekvés, hi­szen a kiválók példájából or­szág-világ okulhat. Mégis azt kell mondani, az író-ember le­hetetlen feladatot tűzött maga elé. A gáton negyednaponként váltják az erőket, reggel nem tudni, hogy ki strázsál itt az éjjel, az estiek nem ismerik, hogy ki rakta a zsákokat dél­előtt. A példamutató történetek pedig percenként esnek, nem örökíti meg ezeket semmi más, legfeljebb az események forga­tagában agyonhajszolt, túlfá­radt emlékezet. Tudunk tsz- elnökről, aki elsőként állt a legkritikusabb helyekre, bátor és fáradhatatlan példamutatá­sával buzdította szövetkezeti társait. Hallottunk orvosról, aki nem riadt vissza a betege­ket gyógyító — és az önmaga kenyerét jelentő —, érzékeny két kezét a nehéz, fizikai mun­kával igénybe venni, amikor arra volt szükség. Munkásőre­ink és katonáink bátorságáról, áldozatkészségéről külön törté­neteket lehetne összeállítani. Mondják, egy kiskatona utolsó pillanatig adta a helyzetjelen­téseket rádión a gát legveszé­lyeztetettebb pontjáról. A me­gye párt- és állami vezetői sze­mélyesen irányítják a védeke­zést, ha kell — nem egy példá­ról beszélnek —, hordják a ho­mokzsákokat, erősítik a gátat. Fiataljaink sokszor a legkriti­kusabb helyzetekben mutatnak példát az ifjúság rátermettsé­géről. Az emlékezetes kedd esti gátszakadásnál szinte úgy kellett erővel visszaparancsolni a KISZ különítményét, nehogy veszélybe sodródjanak. A fiata­lok mellett azonban az idősek is megfeledkeznek sok-sok esz­tendőről, mely teherként nyom­ja vállukat. Beszélhetnénk öreg tsz-parasztokról, akik korukat meghazudtoló energiával dol­goznak vagy az idős vízügyi mérnökről, akit súlyos betegen alig voltak képesek a víz part­járól vissza tanácsolni. A nehéz órák kisebb-nagyobb hősei mellett persze másféle emberek is akadnak, olyanok, akik nemtörődömségükkel de­moralizálnak, akik pánikba es­nek, sőt valótlan híreket ter­jesztenek. Szerencsére az ő te­vékenységüket óriási ellensúly­ként szorítja háttérbe az alko­tó, bízó és tettrekész emberek sokasága. A veszedelem rop­pant mérlegre teszi az emberi gyengéket és erényeket, s eb­ben a mérlegelésben a túlnyo­mó súly, a mérleg nyelve a tár­sadalom értékeit, a sajátjukat védő, óvó, hősiesen munkálko­dó emberek tettei felé billen. (ajda) Az SZKP Központi Bizottságának plénuma jóváhagyta a XXIII. pártkongresszus irányelveinek tervezetét Moszkva Az SZKP KB plénumán szombaton jóváhagyták a XXIII. pártkongresszus irányel­veinek tervezetét a szovjet nép­gazdaság fejlesztését célzó 1966— 1970. évi ötéves tervhez. Az irányelvek tervezete szerint az említett ötéves időszakban 47—50 százalékkal kell növelni az ipari termelést, lényegesen emelni kell a mezőgazdasági termelést, 38— 11 százalékkal a nemzeti jövedel­met; biztosítani kell az egy lakos­ra jutó reáljövedelem körülbelül 1,3-szeres növekedését. A .terme­lés eredményességének fokozása érdekében behatóan fel fogják használni a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás előnyeit és a külkereskedelmet A lenini fő irányvonalat követve a szovjet nép folytatja azoknak a történelmi jelentőségű feladatok­nak a megoldását, amelyeket az 1 SZKP programja állapított meg a kommunizmus építése szem­pontjából. Közös közlemény Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének és Dzsabir al-Ahmed el-Szabah, Kuwait állam miniszterelnökének tárgyalásairól El-Knwait Sugár András, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Kállai Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke Dzsabir al-Ahmed el-Sza­bad Kuwait miniszterelnöke meg­hívására 1966. február 16—20 kö­zött baráti látogatást tett Kuwait államban. A magyar miniszterelnök és a magyar küldöttség megtekintette az ország legjelentősebb gazdasá­gi létesítményeit, megismerkedett több kulturális intézmény mun­kájával és felkereste az ország II Fekete-Körös medrébe terelik vissza az árvizet További intézkedések Gyulaváriért — Jelentős erők vesznek részt a belvíz elleni védekezésben A határmenti, az emögötti és a pikói gát védelme, erősítése ed­dig várakozáson felüli eredményt hozott, mert a deltába szorult 150 —160 millió köbméter vizet sike­resen elterelték Gyulaváritól. A víz Szanazug irányába tart, köz­ben érinti a Fekete-Kőrös bal partját. Ahol az 1925. évi árvíz elvezetésére felnyitották a töltést, most újabb átvágásra került sor. A munkálatokat a vízügyi igaz­gatóság árvízvédelmi osztaga be­fejezte. így péntekről szombatra virradóra a Fekete-Körös fogadja az árvizet. Intézkedés történt, hogy a Fehér-Körös jobb oldali 'öltésének átvágását tovább kell mélyíteni. Erre a munkára úszó- kotrót állítanak üzembe. Vízügyi szakemberek vélemé­nye alapján új megoldást alkal­maznak az árvíz sújtotta térség­ben. Elzárják a töltésszakadáso­kat. Ilyen megoldást az árvízvé­dekezésben még nem alkalmaz­tak! Most tehát — szombaton és vasárnap — mintegy 140 méteres szakaszon elzárják a határmenti védőtöltés szakadását. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a magyar területen levő viz 10—15 nap alatt levonulhasson. így még ebben az esztendőben a mezőgaz­daság hasznosíthatja az árviz sújtotta térséget. A román terü­leten levő víztömeg elvezetésére a Fehér-Körös jobb oldali tölté­sének átvágása nyújt lehetőséget. Az előbb említett intézkedések egybeesnek Gyulavári lakosságá­nak érdekével, az emberek, a me­gye érdekével. Éppen ezért a kö­vetkező napokban az Ár- és Bel­vízvédelmi Területi Bizottság újabb közerőket kér a határmenti töltés erősítésére azokból a köz­ségekből, városokból, amelyek ed­dig is kivették részüket a menté­si munkálatokból. A Fekete- és a Sebes-Körös kö­zötti területen továbbra is ke­mény küzdelmet vívnak a kato­nák, a munkásőrök és a környék­beli lakosság a belvízbetörés el­len. A Kettős-Körös jobb partján működő szivattyútelepeket teljes kapacitásra állították. Hosszúfo­kon négy szivattyútelep is üzemel. Itt másodpercenként 21,5 köbmé­ter vizet emelnek be a folyósza­kaszba. D. K. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Bégen Imre, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezetője, ár- vízvédelmi kormánybiztos szom­baton Gyulavári térségébe érke­zett az árvízvédelmi helyzet átte­kintésére. Az árvíz elleni küzde­lem eddigi eredményeiről, a to­vábbi feladatokról szombaton az esti órákban tanácskozott az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizott­sággal. ősi kultúráját szimbolizáló neve­zetességeket. Kállai Gyula és Dzsabir al-Ahmed el-Szabah mi­niszterelnök baráti eszmecserét folytattak a két ország kapcsola­tait érintő kérdésekről és a nem­zetközi helyzet alapvető problé­máiról. A tárgyaló felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai a barátság, az egyenlőség és a kölcsönös tisz­teiét szellemében kedvezően fej­lődnek és további lehetőségeik vannak azok szélesítésére mind gazdasági, mind kulturális téren. Ebből a célból elhatározták, hogy szélesítik gazdasági és pénz­ügyi kapcsolataikat, kulturális és műszaki-tudományos, valamint légügyi egyezményt kötnek egy­mással. Ezek realizálása érdeké­ben a közeljövőben szakértődele­gációk találkozására kerül sor. A megbeszélések mindvégig szívélyes és őszinte légkörben folytak. Kállai Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke magyarországi látogatásra hívta meg Dzsabir al-Ahmed el- Szabah, Kuwait állam miniszter­elnökét. Dzsabir al-Ahmed el-Szabah, Kuwait állam miniszterelnöke a meghívást örömmel elfogadta. Tavaszi napsütésben Fotó: Malmos

Next

/
Thumbnails
Contents