Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

1966. február 19. 4 Szombat Tanulmányút az NDK-ban — hasznos tapasztalatokkal i. Rendkívül gafdag és hasznos tapasztatátokká 1 járt az a tízna­pos tanulmányút a Német De­mokratikus Köztársaságban, ame. lyen hat 'kötszövőipa.ri szakembe­rünk vett részt Az NDK kötszö- vöipaii konfekoióüzemeiben vég­zett tanulmányozás egyebek kö­zött kiterjedt a gépesítés és auto­matizálás. a gyárimé nyszi n vonal. a munkaerőhelyzet, a minőség kérdéseire és más téntakra. A részletes tapasztalatszerzés fő bá­zisa a VEB Feinwäsche „Bruno Freitag” lánchunkoló gépparkkal rendelkező, műselyem- és perion- fonalak feldolgozáséra berende­zett gyár volt. Gyártmány- és gyártás­színvonal Korábbi tapasztalatok és élmé­nyek alapján nálunk általában tért hódított az a nézet, hogy a magyar kötszövői pari üzemekben előállított; termékek színvonala minden, tekintetben magasan fe­lülmúlja az NDK-ban gyártott cikkekéit. Az említett szákembe­rekből álló csoportnaik most al­kalma volt ennek az ellenkezőjé­ről meggyőződnie. A keletnémet üzemek termelé­sének több mint 50 százaléka ex • poiáa készül. Az ún. habselyem­gyártmányok, a szintetikus müse- I lyemfonalból készült női fehér- i neműk színvonala, választéka, 1 csipkedíszxtése. adjusztálása és ' csomagolása színvonalban meg­haladja honi gyártmányainkét. i így például a mühlhauseni gyár I !érmékéi jobbak, mint a Buda­pesti Finomkötöttárugyár és a Hódmezővásárhelyi Divat Kötött­árugyár ciíkikei. A magasabb gyártó lányszúivo- nad eredője természetesen a gép­park és berendezések, s követke­zésképpen a gyártási technológia magasabb színvonala, öt-hat év­vel ezelőtt az NDK üzemei még 80—90 százalékig légi, elavult, a második világháború előtt gyár­tott gépekkel voltak felszerelve. Ma már e gyárakban kizárólag az utolsó 5—6 évben gyártott, leg­modernebb keletnémet és tőkés országokból származó gépekkel találkozhatunk. Munkaerőhelyzet, minőség, készárukiszállítás Hazánkban a gyártás színvona­lának legfontosabb meghatározói Hz állampolgárok alapjogai és kötelességei — Az Akadémiai Kiadó nagy értékű tanulmánykötete — Szocialista politikai jogi iVodal- , murikban rendkívül gazdag és ér- | tékes átfogó munka jelent meg az I Akadémiai Kiadó gondozásában:" Az állampolgárok alapjogai és kö­telességéi - című tanulmánykötet. Több évi alapos és magas, színvo­nalú tudományos kutatómunkával az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munka­társai készítették. A kötet joggal tarthat számot ,.a társadalmi és állami szervezetek vezetői, dol­gozói, a szocialista államfejlődés elméleti és gyakorlati kérdésed iránt érdeklődők, a pedagógusok, jogászok... figyelmére ". „A reneszánsz nagy évszázada óta — írja bevezető tanulmányá­ban Kovács István — a civilizált emberiség új és új for­mák között keresi a választ az egyén és a közösség egymáshoz való viszonyának jobb elrendezé­sére. A reformáció idején a ma­gánember és a közember meg­különböztetése, a francia forrada­lomban az ember és a polgár jogainak deklarálása, napjainkban a személyiség szabad fejlődésének hangsúlyozása mind ugyanazt a törekvést tükrözik, az adott kor és adott társadalom életviszonyai által meghatározott kérdésfeltevés tormájában.” A bevezetés nagyvonalú áttekin­tését adja a kötet tematikájának, mintegy elindítja az olvasót az állampolgárok alapjogait és köte­lességeit történeti, filozófiai, szo­ciológiai összefüggéseiben tárgyaló fejezetek felé. A szerzők fontos funkciót szántak a tanulmány- kötetnek; az állampolgári alapjo­gok és kötelességek nagy kérdé­seinek előtérbe állítását, amely nek alapján egy sokoldalú, részle­tező, a társadalmi viszonyok köz­vetlen tanulmányozására épülő tudományos és gyakorlati kutató­munka indulhat meg. A kötet „el­sősorban saját dolgaink jobb el­rendezéséhez, az állampolgári jo­gok hazai szabályozásához és fej­lesztéséhez kíván segítséget adni, de szem előtt tartja a jogok egész történelmi fejlődését és jelenlegi nemzetközi gyakorlatát... A kom­munizmus leié. haladó szocialista társadalom... megteremtette a tel­tételeit annak, hogy az egyén -és a közösség, a személyiség és a társadalom osztalyellentétektől és gyakoiia ti érvényesülésének perspektíváját.” E rövid recenzió keretei nem teszik lehetővé a kötet részletes ismertetését, így csupán vázlatos áttekintésre törekedhetünk. A kötet első része az állampol­gári jogok elméleti és történeti ; alapkérdéseit tárgyaló tanulmá- i nyokat foglalja magában. Ezek a tanulmányok egymást követő sor­rendben az állampolgári alapjo­gok elméletének kialakulásával és fejlődésével (Szabó Imre), az ál­lampolgári jogok és a természet­jogi elmélet összefüggéseivel (Pé­teri Zoltán), a társadalmi ténye­zők szerepével az állampolgári jo­gok fejlődésében (Kulcsár Kál­mán), az állampolgári egyenlőség j és jogegyenlőség kérdéseivel (Ha­lász József) foglalkoznak. A má-1 sodik rész a* gazdasági, szociális : es kulturális jogok témakörét fog-1 ja át. Az e jogok alkotmányi sza- . bályozásáról szóló értekezést (Lő- ! rincz Lajos) követi a munkához való joggal (Garancsy Mihályné), a művelődéshez való joggal (Ló­ri ncz Lajos), az egészségvédelem­hez és az anyagi ellátottsághoz való joggal (Garancsyné—Lóri ncz. Trócsányi László) és a pihenéshez és az üdüléshez való joggal (Tró­csányi) foglalkozó tanulimánysor. A harmadik része a kötetnek foglalja össze az állampolgárok szabadságjogait tárgyaló tanulmá­nyokat: az állampolgárok egyesü­lési jogáról (Ficzere Lajos— Schmidt Péter), a szólás- és sajtó- szabadságról (Ficzere Lajos), a gyülekezési szabadságról (Ficze­re), a lelkiismereti és vallássza­badságról (Schmidt), valamint a személyi szabadságjogok alkotmá­nyi szabályozásár vázoló (Rácz Attila) tanulmányt. A tanulmánykötet negyedik ré­sze az állampolgári kötelességek szocialista alkotmányszabályözá- sáról szóló tanulmányt (Toldi Fe­renc), az ötödik rész az állampol­gári jogok nemzetközi jogi vohat-; kozásait (Bokomé, Szegő Hanna) tárgyalja. összegezve: magas színvonalú, nagy értékű munka kerül az ér­deklődök kezébe „Az állampol­gárok alapjogai és kötelességei” című" tanulmánykötettel. Szer­kesztői (Halász József, Kovács István és Szabó Imre) minden el­ismerést megérdemlő igényesség­gel és alapossággal látták el tisz- Dr. D, F. megtisztított prizmáján keresztül vegyük szemügyre az alapvető jo­gok tejlődésenek, kiteljesedésének tűket. jórészt a gépek és technológiai berendezések, valamint az előál­lítandó gyártmányok színvonala. Az NDK-ban azonban egyéb té­nyezők is rendkívül nagy hatást gyakorolnak a gyártási színvonal­ra. E tényezők közül is elsőiként kell kiemelni a munkaerőhelyze­tet A keletnémet kötszövőipar- ban ailando munkaerőhiánnyal küzdenek az üzemek. Igen gya­kori jelenség, amivel hazánkban a háziipari szövetkezeteknél ta­lálkozunk: a keletnémet gyárak­ban a munkásoknak mintegy 15 százaléka bedolgozó, további 10— 15 százaléka pedig csak napi 4— 6 órás munkát váljál. A gyártás színvonalat megha­tározó tényezők között elsőrendű szerepet játszik a késztermékek minőségé. A készgyártmányok első osztályú részaránya általá­ban 98—99 százalék körül mozog. Ez egyaránt vonatkozik az ex­portrelációra és a belföldre törté­nő gyártásra. Ha számba vesszük, hogy például a Békéscsabai Kö­töttárugyárban a termékek első osztályú részaránya alig éri el a 90 százalékot, akkor fogalmait al­kothatunk a keletnémet kötszo- vőipari cikkek minőségi színvo­naláról. A minőség mellett egy további fő szempont a készáru gyors ki­szállítása és az alacsony készáru- készletezés. Honi szempontból fi­gyelmet érdemel ez utóbbi az esz- közlekötési járulék mértékének alakulása tekintetében. E szem­pontoknak a német gyárak még az anyagfelhasználást, sőt a mun. katermelékenységet is alávetik. A gyors kiszállítás érdekében té­teles rendelésre (Auftrag) prog­ramoznak. miáltal kis szériákban, gyakori szalag, vagv blokkátállí- tással termelnek. Anyagmozgatási módszerek, adjusztálás, csomagolás Anyagmozgatási módszereik a miénkhez hasonlóak. Mégis fi­gyelmet érdemel például az, hogy a műselyem és szintetikus fona­lakat a fonodák kötésre étőkészit- ve, hengerekre felvetve szállítják. A gumibetéttel ellátott, szabvány alumínium száliítóládák légmen. tesem zárulnak, miáltal elkerül­hető a nedvességtartalom fokozó­dása és a szállításközi szennyező­dés. Megszívlelendő módszer! A mühlhauseni gyárban az előkészítő munkaiatokon átesett munkadarabokat a konfekció­üzemrész adottságaihoz alkalmaz, kodé görgős körpályán, kötegelt dobozszállítással továbbítják a varrógépes szalagra. Ezzel a meg­oldással és a rendelésíkhez al­kalmazkodó programozással elé­rik azt, hogy az előkészítő és be­fejező munkaműveletek között mines gyártásközi raktár. Az adjusztálásnál, csomagolás­nál nem alkalmaznak gépi meg­oldásokat, ám a csomagolóanya­gok minősége és színvonala ma­gasabb, mint hazánkban. A kész­termékek mindegyikéit polietilén tasakba csomagolják, amelyek több színű, ízléses nyomással ké­szülnek. Az ára terjedelmétől füg­gően 5—10 darabos előregyártott kartondobozokba csomagolnak. A dobozok nem fűzőgépes megoldás­sal készülnek, miáltal összehajto­gatva igen kis helyen tárolhatók. Az ízléses adjusztálás, csomago. lás sajátos ismérve, hogy például a lánchurkolt dederon-ing polieti­lén tasakjában műanyag vállfát és kis pipereszappant is elhelyeznek. A gallér kifogástalan tartását pe­dig azzal biztosítják, hogy a hé­zagokat színes poliuretán habszi­vaccsal töltik ki. Sajátos módszer az is, hogy a készgyártmányok minősítését, javításét, tisztázását, tasakba rakását, címkézését, cso­magolását és a készáruraktárba történő átadását egyazon sze­mély végzi, miáltal e feladatok el­látásáért egy személyben felelni is tud. Kétségtelen, hogy szakembe­reink az adjusztálás, csomagolás témakörében sokat tanulhattak. < Kazár Mátyás Megkezdődtek a Szakma Kiváló Tanulója versenyek Békéscsabán Az idén is, mint minden évben megrendezésre kerül az országos Szakma Kiváló Tanulója verseny az ipari tanulók között. E nagy verseny mindig fokmérője annak, hogy a legkülönbözőbb szakmák­került a géplakatos, az általános lakatos, a vízvezetókszereiő, a kő­műves, az ács, a női szabó, a ke­reskedelemben az élelmiszer, a vas-edény és a textil-ruházat: el­adóinak, míg a vendéglátóiparban Némi fejtörést okoz az írásbeli. ban dolgozó fiatalok két és fél év alatt meddig jutottak el, mennyi­re sajátították el azokat az isme­reteket elméletileg, gyakorlatilag, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló szakmunkára. Ilyenkor, februárban minden ipari tanuló- i mézeiben sor kerül a háziversenyekre, hogy azután a legjobbak részt vehessenek a megyei, illetve a területi döntő­kön, majd az így kikerülő legjob­bak az országos versenyeken mér­jék ösisze tudásukat más megyék tanulóival. Nem kis tétről van itt szó, hiszen az országos versenye­ken elért jó helyezések egyúttal szafcmunkásképesítést is jelente, nek, ami három hónappal rövidíti meg az eredeti tanulóidőt, s ez nem lebecsülendő. Az sem, hogy a legjobbak, az első helyezettek még külföldi jutalomüd ülésben is részesülnek. Nem érdemtelen arról is említést tenni, hogy a he. lyezést elérő tanulók gyakorlati oktatói, kisiparosoknál a munka­adó is magas pénzjutalomban ré­szesül. Van tehát miért küzdeni, van miért bizonyítani. Megyénkben is megkezdődött a legjobbak versenye 15 ipari, to­Nem árt egy kis tanács. Zúgnak a gépek a női szabók versenyén. vábba 6 kereskedelmi és vendég­látóipari. szakmában. A nevezések szerint 69 ipáin tanuló részvételét fogadta el a békéscsabai rendező bizottság. Az elmúlt néhány nap alatt több szakmában megtartották az írásbelit és a gyakorlatit. így sor a cukrász-, a szakács- és a felszol­gáló-tanulóknak a versenyére. Bár az értékelésék még tarta­nak, annyi máris kiderült, hogy a versenyeken igen nagy küzdel­mek alakultak ki, s a résztvevők alapos felkészültségiről tettek bi­zonyságot. Háló Ferenc Békés megyei kórusok és szólisták is részt vesznek a keszthelyi hangversenyen Az ez évi egyetemi és főiskolai napok keretében az énekkarok, hangszeres és énekszólisták ápri­lisban Keszthelyen találkoznak, ahol országos hangversenyt ren­deznek. Békés megyéből a Szarva­si Óvónőképző kórusa, a Szegedi Tanárképző Főiskola békéscsabai tagozata vesz részt, valamint Szarvasról két hangszeres szólis­ta.

Next

/
Thumbnails
Contents