Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-17 / 40. szám
1866. február XT. I 5 Csütörtök Mese / és valóság óvá kerül jutalom? A polcokon maga- magát kínáló tarkaságban sok tucat különféle hírlap, folyóirat. Hátrébb tömör falakká tornyosulta hőnyitek ezreinek súlyos tömbjei, A képes újságok színes foltjai vonzzák a szemet, érdeklődésre ingerlik a kis embereket. Igen. őket. Ilyentájt, épp hogy elmúlt a dél, sem a felnőttek, sem a gimnazisták nem találhatók még itt a mezökovácsházi járási könyvtárban; ellenben szöszke meg busa fejű kismagya. rok uralják a terepet. Hűli Sándor a Ludas Matyi-t böngészi komoly odaadással. Ötödik osztályos. Az originális Ludas Ma- tyi-rói nemigen tud, de a János Vitéz-t olvasta, s arra a. kérdésre. hogy milyen is íróit, egyszerre kivilágosodik a szeme, értésemre adva, még mielőtt szóban közölné, hogy ..igen tetszett”. Fábián Gyurka az Ország-Világ-ot olvassa. s előtte két könyv, melyeket kiválasztott otthonra: Mark Twain és Verne Gyula, Az egyik regényt másodjára olvassa, annyira jó volt. — Hínyadikos vagy? — Nyolcadikos. — Es az iskola után? — Szakmái tanú, lók, szobafestőnek. — Miért éppen annak? Talán édesapád is ebben a szakmában dolgozik? — Nem. Édesapám a tsz-ben dolgozik, de azt mondta, a festés, mázolás nagyon jó szakma. Már harmad évre keresni fogok és nem is rosszul. Szabó Gyurinak viszont még nagyobb terve van. Szakgimnáziumba szeretne járni, hogy. mint mondja, gépszerelő lehessen, ö inkább — a Képes Újság mellett — szakmai könyveket böngész. — Ó, az még semmi, amit én összeolvasok itten. Tetszene csak látni a Dohányos Jánost... _ 7 — Ö már kívülről fújja mindazokat a könyveket, amik az elektromosságról szólnak. Rádiós akarná lenni, inár épített is annyi detektorost, hogy csuda. így folyik a szó a járási könyvtár messziről idetévedt látogatója és a kis olvasók között. Ahogy elnézem a könyvek, újságok fölé megilletődött komolysággal hajló fejeket, arra gondolok, ezek a gyerekek, ha felnőnek, bizonyára jobb felnőttiek lesznek. mint a mostaniak. (Amiből egyáltalán nem következik, mint hogy, ha a mostaniakkal valami baj lenne!) A mesebeli kisfiú betévedt a mé. zeskalácsos kunyhóba, amelyben cukorkából volt a zsindely, kolbászból a gerenda. Nem mesés dolog, hogy a mi fiaink szabadon garázdálkodhatnak” efféle helyeken, hol a nagy világ ezernyi ismeretének mézédes vagy éppen paprikás, máskor esetleg nehezebben emészthető súlyos csemegéit kedvükre kóstolgathatják! Hogy Fábián Gyúr. kából valóságosképpen mázoló lesz-e ? Ki tudja. Lehet, hogy kevesebb, lehet, hogy több. A szeme bizonyára kinyílott, kis feje fogékonnyá vált a világ sok-sok szépsége felé. A választás — jó részben — rajta áll... —aj. elég egyoldalú termelési tervet. — Az elnök elvtárs repülőt kér. Remélem majd lesz. mert valóban szükség van rá. De kérdés, hogy nem járnák-e úgy vele. mint a nagyon követelt és aztán az állam nagy költségén felépített hagymaraktárral és dohánypajtával? A terv szerint ezekre sem lesz szükség az idén. Hacsak nem bálák, lakodalmak és névadó ünnepségek céljára... — Nem is rossz ötlet — jegyzi meg több fiatalember mosolyogva. — Nem. hát — folytatja Bogomén. — Csakhogy a lagzihoz hús, zsír, hagyma és zöldség is kell itt is meg másutt is. Vagy úgy gondolják, hogy majd importáljuk ezeket is, mint a feketeborst, meg a mazsolát? Ha nem termelik, akkor csakugyan mi lesz az asszonyokkal? Érthetetlen! Eddig nagyon példásan, sokféle jó minőségű árüt termeltek, most pedig... — Idősebb is, kevesebb is lett « tagság — szól közbe ingerülten az elnök, aki unta már Bagómért lelki prédikációját, s azt hitte, hogy ezzel elhallgattatja. Ám az nagyon nekifohászkodott, mint aki megfogadta, hogy addig beszél, amíg vissza nem téríti a Jóreménység árutermelését, eddigi medrébe. Azzal érvelt, hogy a korosodáshoz sok hozzáértés és tapasztalat 'párosult az évek folyamin, aztán meg a gépek száma is sokat szaporodott. A terv jóváhagyásánál nézzek meg a, munkalehetőségeket is, de az ország lakosságának az ellátását is, ami, akárhogy vesszük is, becsületbeli kötelessége minden szövet, kezeinek. — Én is amondó vagyok — emelkedett fel hangjával együtt Bardóczné —, hogy inkább a folyamatos munkaalkalom megteremtésén kellene gondolkozni. Az én fiaimnak, lányaimnak is egész télen csak az ide-oda mászkálás járt az eszükben. Jobb volna, ha ehelyett dohányt simítanának vagy hagymát válogatnának, szárítanának. Ezen túl pedig seprűkötést, kosárfonást tanulnának. — Nem is bolondság az. amit Bardóczné mond. Ha helyenként kis konzervüzemet, kis takarmánykeverőt lehet csinálni a nagyok mellett, miért ne lehetne ná. lünk például hagymaszárítót, dugványhökezelöt, seprűkötö és kosárfonó üzemet beállítani télire? — Ezt a nyugdíjas P. Kiss András kérdezte akkurátusán. így tartott még a vita jő ideig. Az elnök is, a főagronómus is meg a főállattenyésztő is elmondja a maga érveit a terv megalapo. zottsága mellett. Ám úgy látszik, hiába, mert amikor szavazásra bocsátották a terv elfogadását, csak imitt-amott emelkedett fel egy-egy kéz. A többség utasította a vezetőséget, hogy mielőbb egy sokkal átgondoltabb tervet terjesszen a- közgyűlés elé, amely a lehető legjobban szolgálja a tagság jövedelmét és a, népgazdaság érdekeit. Bagómén egy győztes hadvezér tartásával lépegetett kifelé a teremből. Monon pedig nem állta meg, hogy meg ne várja az elnököt és oda ne szúrja neki: — falsot fogott a vezetőség, Mihály, azért nem tudunk együtt énekelni, V Kukk Imre Ez egyáltalán nem közömbös. A jutalom csakis akkor hasznos, ha annak a kezébe kerül, akit illet. Egy nagy államférfi mondotta: ,.Tíz megrovó szidással nem lehet annyit elérni, mint egyetlen dicsérő szóval vagy jutalmazó gesztussal.” Természetesen, ha nem használják ki — azok, akik hivatottak dönteni a jutalmazásról — a rendelkezésre álló lehetőségeket; vagy haa „keretet” éppen más célra fordítják, akkor a jutálma- zási szándék nem válik termékennyé, a munkát előre vivő, alkotó erővé, hanem elégedetlenséget szül. Vállalatainknál az igazgatói alap — melyet az üzem vagy gazdaság létszámától függően szabnak meg — a jutalmazási és jóléti kiadások forrása. A rendelkezések értelmében ezt a keretet a vállalat igázgatója az üzemi tanáccsal egyetértésben osztja fel közvetlenül jutalmazási és jóléti célokra. Ahol üzemi tanács nincs, ott a szakszervezeti bizottság véleményét hallgatják meg. Vajon megyénk vállalatainál helyesen gazdálkodnak-e a dolgozók ösztönzésére, a kiváló munkások megju- talmazására szánt összegekkel? Erre keresett választ az SZMT közgazdasági munkabizottságának nemrég befejezett vizsgálata. Tíz különféle vállalat tevékenységét mérték fel ebből a szempontból és megállapították, hogy a legtöbb helyen az igazgatói alap felosztása a rendeleteknek megfeleí lő. Egyedül a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál tapasztalták, hogy minden tervszerűség nélkül, ad hoc használják fel a szóban forgó alapot. A legtöbb helyen azonban vitatható a kifizetett összegek nagysága. Az. hogy többnyire 150—200 forintos tételekre forgácsolják szét a keretet, senrímiképp sem szerencsés dolog. Nyilvánvaló, hogy a jutalmazás fölötti öröm tényét leronthatja, ha olyan csekélyke összeget, kap az ember, ami kétségessé teszi a megbecsülés komolyságát. Valljuk be bátran, hogy az ilyen felaprózott jutalom mögött az az elvtelen álláspont bújik meg, miszerint „miért legyek én egyesek szemében rossz fiú, mert kihagyom őket a meg- julalmfizottak közül, inkább mindenkinek (vagy majdnem mindenkinek) adok valamit?’. Hogy az efféle módszer nem lelkesít. nem ösztökél kiváló teljesítményekre, azt úgy gondoljuk, nem szükséges magyarázni. Az SZMT vizsgálata kiderített olyan szabálytalanságot is, mint ami a Gyulai Állami Gazdaságban történt. Itt például a városi MEDOSZ Sportkör támogatására egész egyszerűen átutaltak 5 ezer forintot az igazjgatói alapból, sőt még a szakszervezeti bizottság költségvetéséből is megtoldottak az összeget. Lehetséges, hogy a MEDOSZ futballistáinak lelkes hívei vannak a jutalomösszeg fölött rendelkezők között, mégis úgy gondoljuk, a sportbarátságnál előbbrevaló lett volna a gazdaság arra érdemes dolgozóit jutalmazni a kérdéses összegből. Vagy talán nem? A Békéscsabai Kon- 'Gvvgyárban több mint 100 ezer forintot fizettek ki az üzem ösz- öndíjasainak, szintén az igazgatói alap terhére. Itt is felvetődik a kérdés: nem lett volna-e hasznosabb, a gyár termelési eredményeit és a dolgozók közérzetét i nem befolyásolta volna-e helyes irányba, ha közvetlenül jutalmazási, illetve jóléti célokra fordítják ezt a jelentős összeget? Annyival is inkább, mert az ösztöndíjasok javadalmazására a vállalati fejlesztési alapból kell a megfelelő összeget biztosítani. (A konzervgyárban a íelsőbbség- től, a tröszttől kapott utasításra hivatkoznak. Előfordulhat persze, hogy a felsőbb vezetés olyanra utasít, ami nem teljesen áll összhangban az érvényes rendelkezésekkel.) Hangsúlyozzuk, a vállalatok többségénél nem fordultak elő ilyen kisebb-nagyobb rendellenességek sem. Az Orosházi Gépjavító Állomáson például mintaszerűnek találták az igazgatói alap kezelését. Bár nem tartozik az igazgatói alaphoz, megvizsgálták a segélyezési keretek felhasználását is. Azért indokolt ezzel foglalkozni, mert mint kiderült, a tíz vállalatnál sem a gazdasági felsőbb szervek, sem a szakszervezetek szakmai megyebizottságai nem ellenőrizték az igazgatói és a segélyezési alap felhasználását. Érdekes volt a tapasztalat, meily szerint sok helyütt nem merítik ki teljesen a lehetőségeket és jelentős összegek maradnak meg az év végére. Természetesen, ha kevés segélyezésre szoruló dolgozó, az örvendetes. Akadnak azonban olyanok is — mint az egyik vállalatnál —, akik igazán nem szorulnak ná a segítségre, mégis igénylik. Egy dolgozó például hosszabb időt töltött családjával külföldi (nyugati országbeli) nyaraláson, s miután hazajött, segélyt kért. Hiába, sokba került az, üdülés. Ezért helyes, ha úgy. ahogy például a Gyulai Erdőgazdaságnál csinálják, a szakszervezeti bizalmik tesznek javaslatot az SZB segélyezési bizottságának és az indokok alapos mérlegelése után döntenek a segélyekről. Az igazgatói alap, akár közvetlen jutalmazásra, akár más szociális célokra fordítják, óriási hatóerőt képvisel, az emberek véleményét, gondolkodását, az üzemhez való hűségét, általában a munkamorált nagyban befolyásolja. A mi társadalmunk egyik jellegzetessége, hogy ilyen formában is gondoskodjunk az emberekről. Nem mindegy tehát, hogy helyesen vagy helytelenül használjuk fel efféle lehetőségeinkéi, egyáltalán nem közömbös, hog' hova kerül a jutalom. V. J. Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Harmadik rejtvényünk: 1. Bolygó (4 betű) .................................. . 2 . Talpraesett (5 betű) ................................................ 3. Nem felett^ ................................................. 4 . Állat (vad) ................................................ 5. Arad ellentéte ................................................ 6. A futball lényege ............................................... 7 . Stiluskeveredés ................................................ 8. Hamlet, nemzetisége ................................................ 9. Dalol ................................................ 10. Évszak ................................................ 11. Ustdob (idegen szó) ................................................ 12. Neves költőnk, fém ................................................ 13. Keres ................................................ 14. A tvdtöl ismerjük (prof!) ................................................ 15. Összedőlt (5 betű) ................................................ 16. Idős ................................................ 17. Világhírű angol drámaíró ................................................ 1 8. Tamási Áron regény hőse ................................................ 19. Szerencsejáték ................................................ 20. Szín (4 betű) ................................................ 21. Ökori bölcs . ............................................... 2 2. Filmszínház ............................................... 2 3. Legyint (!) . ................................................ 34. Állami gazdaság ................................................. 25. Világváros (4 betű) ............................................... 2 6. Afrikai ország ................................................. 27. Megye északon ................................................. 2 8. Esőn áll ................................................. 39. Gérdonyi-regényhős (4 betű) ............................................... 1 0. Nagy sikerű magyar regényíró (-si!) ................................................ ?1, Időmérő .............................................. 3 2. Zászló teszi ................................................. A válás első betűjét olvassuk össze, nyert mondat. (Vigyázzon a kettős betűkre') beküldendő az így Farsangi rejtvénypályázat 3. 1966. február 17. szelvény
