Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

1966, február IT 3 CsütörtMt MSzeretnénk eredményesen vizsgázni és jó traktorosok lenni" Beszélgetés a dévaványai termelőszövetkezetek jövő traktorosaival Túri Imre oktató a motor szerkezetéről beszél hallgatóinak. Hetek óta traktorok dübörgésé­től hangosak a dévaványai utcák. S a vasútállomás várótermének egyik szögletében mindennap kis csoportok telepednek le a hosszú asztalok köré, és lapozzák jegyzet- füzeteiket meg a traktor szerke­zettanának tankönyvét. Vala­mennyien termelőszövetkezeti ta­gok. Akad közöttük 18 éves és 40 év körüli. Legtöbbjük azonban 30 éves lehet. Vonatra várakoztam és így ismerkedtem meg velük, a jövő traktorosaival. — A Kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Iskola kihelyezett tagozata első csoportjának hall­gatói vagyunk — újságolta a mel­lettem ülő 45 év körüli termelő­szövetkezeti gazda. — Ötvenen vagyunk, három kivételével a he­lyi Lenin és Aranykalász Terme­lőszövetkezetből. Deoember 1-e óta próbálgatjuk elsajátítani a 1rakloros.sz.akma ismereteit... — Nem is olyan könnyű ez, mint ahogyan a jelentkezésikor el­képzeltük — mondják csaknem egyszerre többen is. — Különösen a jegyzetelés oko­zott gondot az első hetekben vala­mennyiünknek — jegyzi meg mo­Társadalmi összefogás a gyulavári Lenin Hagyatéka értékeinek megmentéséért Férőhellyel, emberi és gépi erővel segítenek a járás szövetkezetei A gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz az elmúlt évben belvíz miatt 1700 hold földet nem tudott hasz­nosítani. A járás termelőszövet­kezetei aggódva hallották a hírt: a Lenin Hagyatéka Tsz most nem­csak a belvíztől, de az árvíztől is károkat szenved. Rájuk illik a közmondás: kétszer ad, aki gyor­san ad! A járás tenmétőszövetkezetei fé­rőhelyet adtak az állatoknak, gép­járművekkel, emberi erővel segí­tették a kilakoltatásokat. A dé- nesmajo'ri részből például a ter­melőszövetkezet 300 szarvasmar­háját, ötszáz sertését — közöttük hatvan anyakocát malacaival —, sok értékes takarmányt kellett védett helyre szállítani. A sar- kadi Lenin Tsz például 20 gép­járművet küldött Elekre, Lökös­házára. Gyulára vitték a terme­lőszövetkezeti ólakba az állatokat. A veszélyeztetett területen lakó 135 család 510 tagját Gyulaváriba költöztették be. A gyulaváriak szeretettel fogadták a bajba jutott szövetkezeti társaikat. Meleg ott­hont, élelmet adtak nekik. Bé­késről és más járáson kívüli ter­melőszövetkezetből is találkozni emberekkel, gépjárművekkel. Éjt nappallá téve; az álmatlanságtól vérvörös szemekkel, borostásam, de a legnagyobb készséggel segíte­nek. Az emberi összetartás szép példájának lehetnek szemtanúi, akik ezekben a súlyos napokban Gyulaváriban járnak. S így talán könnyebb elviselni a rájuk zúduló gondokat, bajokat, s erőt ad ne­kik mások segítsége a helytállás­hoz. —Ary— soly közepette egy 30 év körüli fiatalember. Néhányan kezüket mutatják. * Munkától megduzzadt uj jaikat, kérgesre dolgozott kezeiket. — A fene hitte volna, hogy ez a kis vacak grafitceruza olyan nehéz és fárasztó, hogy több óra hosszás jegyzetelés után másnap reggel, amikor öltözködésre kerül a sor, valósággal fájjon az ember csuk­lója — jegyzi meg epésen egy fe­hér kucsmás, középkorú férfi, md- fcözben általános derültség támad. De aztán komolyra fordítva a beszélgetést, elmondták, hogy leg­többjük 5—10 vagy éppen 12 év óta rakodómunkásokként, kocsi­sokként dolgoznak. így aztán ért­hető: máról holnapra leülni a kis asztalok mögé és motorszerkezet- tant, munkagépkezelést, valamint KRESZ-t tanulni nem is olyan egyszerű. Minden, hétén három nap elméleti, gyakorlati foglalko­zás vár ezekre a fizikai munká­hoz szokott termelőszövetkezeti gazdákra. Közben a vasútállomás elé ka­nyarodott a T-betúvél jelzett har­madik gumikerekű traktor. S a tanulóvezetővel együtt érkezett Túri Imire, aki 26 évvel ezelőtt már vizsgázott gépész volt, s 23 évvel ezelőtt szerezte meg gépjár­művezetői jogosítványát. Az utób­bi öt év alatt több mint 200- ta­nítványa volt, akikkel megismer­tette a traiktorok kezelését, a mo­torok és munkagépek javítását. Öt kérdeztem, a szakembert, az oktatót: mi a véleménye az 50 dé­vaványai hallgatóról, ezekről a termelőszövetkezeti emberekről, akik a régi és megszokott mun­kakörükből kilépve, új szakma el­sajátítására jelentkeztek. — Két és fél hónapot hagytak maguk mögött hallgatóink. Véle­ményem szerint legtöbbjük nagy szorgalommal tanul. A kez­deti időszakban jó részük csak­nem. a szó igazi értelmében iz­zadtságtól gyöngyöző homlokkal lépett ki a tan teremből az elmé­leti órák végeztével, vagy szállt le a traktor nyergéből. Mi tagadás, néhányan az első két hét után otthon maradtak. Nem könnyű ma már középfokú traktorosjo- gosftványt szerezni. — Lesz, ami lesz — szólalt meg hátam mögött az egyik hallgató—, mi már nem futamodunk meg. Szeretnénk jó eredménnyel vizs­gát tenni és termelőszövetkeze­tünkben jó traktorosok lenni... Vajon lehet-e jobbat kívánni a Kétegyházi Mezőgazdasági Gé­pészképző Iskola dévaványai ta­gozatán tanuló 50 hallgató szá­mára, mint azt, hogy vizsgázza­nak március második felében va­lamennyien kiváló eredménnyel. Majd pedig legyenek jó traktoris­tái termelőszövetkezetüknek. Balkus Imre Segítik az árvízvédelmet a megye gépjavító állomásai Megyénk szántóföldjének jó ré­szét elöntötte a belvíz, s a Körö­sök áradása Gyulavárit fenyegeti. A megye csaknem minden pont­ján szivattyúk sokasága igyekszik csökkenteni mind a belvíz-, mind az árvízveszélyt. A szivattyúkon előfordulható hibák elhárítására február 15-én a megye valameny- nyi gépjavító állomásán 3—5 tagú szerelőbrigád alakult. Ezek a helyszínen ideiglenes műhelyko­csi segítségévéi javítják ki a ki­sebb hibákat, s csak a nagyobb meghibásodás esetén szállítják be a motorokat. Gyulán, az áradás által közvetlenül veszélyeztetett Gyulavári szomszédságában há­rom műszakra állították be a szi­vattyú hibaelhárító brigádot. Az árvízvédelemnél nagyszámú személy-, tehergépjármű és kü­lönböző típusú erőgép, vpntató te­vékenykedik. Az ezeken előfor­duló hibák, üzemzavarok elhárí­tására a gyulai, a kétegyházi, a békéscsabai és a Sarkadi Gépja­vító Állomás február 13-a, szom­bat óta éjjel-nappal szerelő ügye­leti szolgálatot szervezett amel­lett, hogy két műhelykocsi állan­dóan Gyulavári határában tartóz­kodik készenlétben. Műszaki munkálatok a Berettyó térségében A Berettyó és a Kutas-csatorna térségében a közvetlen árvízve­szély megszűnése után az áttörés lezárása és az elöntött területek vizének levezetése vált fő fel­adattá. A Berettyó lassú apadása lehetővé tette, hogy a Kutas-csa­torna zsilipjétől mintegy 600 mé­terre átvágják a folyó bal partját s a fennálló szintkülönbség foly­tán az elöntött területekről vissza­folyhat a víz. A kubikosok és a kotrógép munkája nyomán a 20— 25 méteres átvágáson jelenleg is nagy mennyiségű víz ömlik visz sza a Berettyó medrébe. A műszaki alakulatok az. áttö­résihez összpontosították erejüket. A honvédség műszaki alakulata- a közúti hídnál hídelemeket sze­reltek össze, amelyeket felvontat­tak a gátszakadáshoz. A híd már áll s nem messze lógkalapácsoktól hangos a folyó partja. Két sor pátrialemez zárja majd le a gát átszakadt részét, amely közé a hídon fogják a földet átszállítani Eszt-ergály Újabb legelőmesteri tanfolyam kezdődik Szarvason A megyében elterülő, s több­nyire elhanyagolt állapotban levő legelők jobb karbantartása és fű- termésének növelése késztette a megyei és országos irányító szer­veket arra, hogy legalább a min- talegelőkkel rendelkező szövetke­zetekből egy-két embert, rövid tanfolyamon kiképezzenek. Ta­valy harmincán vettek részt ilyen tanfolyamon a Szarvasi ÖRKI- ben. A rövid egy hét alatt tanul­tak alapján is jelentősen előre­lendítették ezek az emberek a- le­gelőgazdálkodóst. Éppen ezért most március 7-e és 19-e között újabb 30 szövetkezeti gazda szá­mára rendeznek Szarvason legelő- j mesteri tanfolyamot. Akadnak! szövetkezetek,- amelyek — mint pl. a dobozi Petőfi, ahol 300 hol­das öntözéses műrétet telepítet-' tek — két résztvevőt küldenek a tanfolyamra. A költségeket a Földművelésügyi Minisztérium fe­dezi. Ennek ellenére elismerés il­leti az ÖRKI vezetőit, akik kész­ségesen vállalták a tanfolyam1 megrendezését és dr. Gruber Fe­rencet, aki eddig is sokat fáradó- i zott megyénk legelőgazdálkodásé-1 nak megjavitásáért és most is vál­lalta a tanfolyam gazdag iema-ti- 1 kajának előadássorozatát j v

Next

/
Thumbnails
Contents